Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egyedül a Bíróságon

2012.02.04

 Egyedül a Bíróságon

2012. február 2., egy újabb devizahiteles per tárgyalása. A helyszín ezúttal a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a felperes Szabó József, a Hiteles Mozgalom egyik alapítója, az alperes pedig az Erste Bank. Nagy érdeklődés övezte az eseményt, a kis tárgyalóteremben nagyjából 20 ember – jellemzően a Facebookon szerveződő, szintén érintett devizahiteles banki ügyfelek csoportja – nézte végig állva a tárgyalást. Szabó József kemény fába vágta a fejszéjét: felesége támogatása mellett egyedül, ügyvéd nélkül, önmagát képviselte.

Mivel a Felperes részéről a kereseti beadványt utólagosan módosították, illetve az Alperes érdemi ellenkérelmét csak előző nap juttatta el a Bíróságra, ezért a tárgyalást vezető Vargáné dr. Gerényi Mónika bíró kérte a Feleket, hogy pontról pontra ismertessék kereseti- és ellenkérelmüket.

Szabó József az Erste Bank ügyfeleként már több esetben kért információt a banktól, de mivel ezeket nem kapta meg, bírósághoz fordult. Keresetében kéri a Bíróságot, hogy kötelezze a Bankot az együttműködésre, illetve a devizahitel-szerződése módosítására. A Bankot képviselő Sárvári Ügyvédi iroda megbízottja, dr Sárdi Péter ügyvéd szerint azonban ez fogyasztóvédelmi kérdés, így a probléma megoldása nem a Bíróság, hanem a PSZÁF hatásköre. Bár a Felperes korábban is tett panaszt a PSZÁF-nál, a Bank a kirótt bírságot megfizette, a szervezet kifogásait és utasításait követte, az elvárt információkat a Bank az ügyfelének „valószínűleg” el is küldte.

A Bank együttműködési kötelezettségére hivatkozva Felperes első kérdése az volt, hogy a szerződés megkötése előtt a Bank mi alapján végezte el az ő kockázati besorolását. A Bank ügyvédje válaszában elmondta, hogy a kockázat elbírálása nem egy egzakt képlet alapján történik, tehát nem tudnak erre a kérdésre válaszolni.

Felperes kifogásolta, hogy a Bank által közölt THM mértéke nagyságrendekkel eltér az általa kiszámolt értéktől. Hivatkozása szerint a Bank a honlapján valótlan adatokat közöl.
Az Alperes válaszában kijelentette, hogy a THM számítása a hatályos törvényi szabályozás szerint történik, ettől ők sem térnek el. Arra nem tért ki, hogy a két számítás – azaz a Bank és a Felperes számítása – közötti különbség vajon miből adódhat. Attól tartok azonban, hogy a különbség tisztázásának kérdése sajnos nem is volt elég hangsúlyos.

Szabó József talán legfontosabb kérdése bankjához az volt, hogy a hiteléhez kapcsolódó lakáskassza-szerződés lejárta után, előre láthatólag hogyan fog alakulni a havi törlesztőrészlete. A számítás elvégzéséhez ő megadott a Bank részére minden szükséges adatot – beleértve az általa becsült árfolyamokat is, és kamatlábat is –, bankja mégis elzárkózott a válaszadástól.  Ennek eredményeként amellett, hogy a Felperes nem tud a jövőre vonatkozóan felelősen tervezni, joggal merül fel benne az a kérdés is, hogy a Bank vajon miért nem tudja (vagy nem akarja?) kiszámolni ezt a számára. Az Erste Bank ügyvédje válaszában arra hivatkozott, hogy mivel a hitelszerződéshez egy ún. áthidaló kölcsön is kapcsolódik, emiatt a csak néhány hónap múlva esedékessé váló havi törlesztőrészlet összege egyelőre még nem számítható ki, ugyanis ez is függ a mindenkor aktuális devizaárfolyamtól. Arra sajnos nem kaptunk választ, hogy egy fixnek tekintett árfolyam mellett miért ne lehetne ezt az ügyvéd úr szerint kiszámolni.

Szabó József kérdése nem alaptalan, mert bár felelős családfőként szeretné tisztán látni családja anyagi ügyeit, a Banktól már a korábbiak folyamán sem kapott pontos tájékoztatást. Elmondása szerint a hónapról hónapra fizetendő törlesztő részletekről kapott tájékoztató sms-ekben szereplő összegek többnyire eltértek azoktól az összegektől, mint amit a bank a külön kérésre elküldött tájékoztatóban közöl. A havi folyószámla kivonat nem tartalmaz adatot, mivel jelenleg az áthidaló kölcsön miatt csak fix összegű levonás van. A ténylegesen elszámolt kamat+költség és a fix összegő levonás különbözete halmozódik. Ráadásul banki elszámolást a hiteltörlesztése alakulásáról évek óta nem is kapott.

Felperes kérte továbbá a Bíróságot, hogy kötelezze a Bankot arra, hogy a Bank dolgozza át a szerződésének azon pontjait, melyek szerinte nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. Ennek kiemelkedő példája az egyoldalú kamatemelés kérdése, ám a Bank ügyvédje szerint a szerződés mindenben megfelel a törvényeknek. Az esetleges törvényi változások miatti módosításokat a Bank Általános Szerződési Feltételeiben teszik közzé, melyek elmondása szerint „folyamatosan változnak”. Az ügyvéd úrnak ez a kijelentése a nézők soraiban igen nagy derültséget keltett. A kamat meghatározásának kérdésére a Bank ügyvédje elmondta, hogy a kamat kiszámítására egyrészt nem létezik algoritmus, másrészt annak mértékét nem elsősorban az adott deviza országában érvényes jegybanki alapkamat mértéke határozza meg, hanem egyéb tényezők is, mint például az ún. CDS, az országkockázati tényező is.

A Felek kifogásait és érveit hallgatva az a kép alakult ki bennem, hogy egy ilyen stádiumban mindent nagyon konkrétan, precízen és logikusan kell felépíteni. A kereset egyes pontjait egymásra építve, áttekinthetően adjuk be, azokat alaposan, pontos jogi vagy közgazdasági hivatkozásokkal támasszuk alá. Az egyes kérdéseket minden részletre kiterjedően kell feltenni, különben félő, hogy elsikkad a lényeg. Bár a Bank ügyvédje elsőként arra hivatkozott, hogy a Felperes kérdései és érvei túlságosan általánosak, saját válaszaiban ő maga sem tett másként. A devizahiteles perek az ügyvédek számára is nagy feladatnak bizonyulnak, de laikusként sokkal nagyobb a kockázatunk és a feladatunk. Nagyon fontos kialakítani a támadási stratégiánkat, azt, hogy mit miért kifogásolunk Tudni kell, hogy az egyes kérdéseinknek mi a lényege, és ezt hangsúlyozni is kell, ráadásul a kapott válaszokat is a helyén kell tudni kezelni. Ne felejtsük el, hogy akkor és ott senki másra nem számíthatunk, a bíró – még ha történetesen segítőkész is –, nem súghat. Kerüljük az általános kérdéseket, hiszen arra könnyen kaphatunk általános válaszokat, amivel később nem sokra megyünk. Ezen kívül az sem mindegy, hogy – peres gyakorlat és általános jogi ismeretek hiányában – ismerjük-e az esélyeinket, illetve maximálisan ki tudjuk-e használni a lehetőségeinket, ráadásul a szokatlan és feszült helyzet miatt saját idegállapotunk is ellenünk játszhat.

Befejezésképp el kell mondanom, hogy a tárgyalást vezető Vargáné dr. Gerényi Mónika bíró mindvégig nagyon korrekten és objektíven viszonyult a felekhez, különös tekintettel arra, hogy Szabó József jogi képviselő nélkül állt a Bíróság elé.

Folytatás márciusban 20.-án!

 

Budapest, 2012 február 4.

Kordik Tímea