Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.06.18

Egy idétlen per fejleményei

idetlen---kep.png

 

A pert tavaly augusztusban indította az Erste ellenünk. Szeretné, ha a végrehajtást megszüntetné a bíróság. A végrehajtást mi indítottuk az Erste ellen. 5 éve pereskedünk, küzdünk ezért, hogy hibátlan és hiánytalan elszámolást kapjunk. Mivel nem hajlandó az Erste foglalkozni a panaszainkkal, észrevételeinkkel kénytelenek voltunk végrehajtóhoz fordulni. Az Erste viszont pert indít a végrehajtás ellen. Ez már a második ilyen per. Az elsőt megnyertük. Közben a PBT negyedik (4.) alkalommal vizsgálja az elszámolást.

Mitől idétlen ez a per?

  • a bíró mindig kitiltja a hallgatóságot, a sajtót
  • már két alkalommal bírsággal sulytott bennünket
  • a bírságok ellen fellebbeztünk, nincs nyoma hogy továbbította volna
  • írásbeli nyilatkozatunkat hatálytalanította
  • tárgyalási jegyzőkönyv pontosítási és kiegészítési kérelmünket indoklás nélkül elutasította
  • elfogultság miatt kértünk más bírót – kérésünk elutasítva
  • 10 hónap elteltével még mindig a perfelvételnél tartunk
  • a perben eddig már 49 iratnál tartunk

 

Az előzményekről:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/targyalotermi-beszamolo-----2020.01.28---2.-targyalas.html

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/felboszitett-a-biro---a-200.000-ft-birsagal.html

 

A részletekkel nem szeretnék senkit untatni.

Inkább olvassátok az egyik legutóbbi beadványunkból ezt (lehet, hogy hasznos lehet számotokra is valamikor):

 

A devizahiteles szerződések lefutásának újra számolását törvények írták elő. Az elszámolásról szóló 2014. évi XL. törvény kizárólag a fogyasztóknak, vagyis alpereseknek adja meg azt a jogot, hogy vitassák az elszámolás helyességét: „Ha a fogyasztó a pénzügyi intézmény által a számára megküldött elszámolást vitatja, …. az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül panasszal élhet a pénzügyi intézmény felé.” (18.§ (1)); „Ha … panasz előterjesztésére nem kerül sor, úgy kell tekinteni, hogy az elszámolásban foglaltakat a fogyasztó elfogadja. Ezt követően az elszámolás nem vitatható.” (18.§ (5))

 

Amennyiben a bank és a fogyasztó nem tud a vitás kérdésekben megegyezni, a fogyasztó kizárólag csak a PBT-hez fordulhat: „…panasz elutasítása esetén a fogyasztónak – ha a panaszban foglaltakat továbbra is fenntartja … a PBT eljárását kell kezdeményeznie.” (21.§ (2))

 

Amennyiben a PBT a fogyasztónak ad igazat, a pénzügyi intézménynek ki kell javítania az elszámolás hibáit. A PBT elutasítása esetén a fogyasztó két lehetőség közül választhat. Ha elfogadja a választ, akkor kinyilvánítja, hogy az elszámolás szerinte is helyes, hibátlan. Ha vitatja, akkor következik a nemperes bírósági eljárás. Tehát amennyiben a fogyasztó a BPT döntésével nem ért egyet, kizárólag csak nemperes bírósági eljárást indíthat: „…a fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény a PBT eljárását követően nemperes eljárásban … a döntés hatályon kívül helyezését kérheti.” (23.§ (1))

 

Jelenleg még tart a PBT eljárása. Az elszámolás vitatása nincs lezárva. A 2014. évi XL. törvény nem teszi lehetővé, hogy végrehajtás ellen indított perben bíróság határozzon arról, hogy megfelelő-e, hibátlan-e és jogszerű-e az elszámolás. Erre kizárólag a PBT jogosult.

 

A Tisztelt Bíróság a mai napig figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy Felperes által becsatolt PBT H-PBT-H-9/2019 számú határozat (F/13 számú melléklet) nem létezik. Nem létező határozat nem tudja bizonyítani, hogy nincs vita felperes és alperes között. Viszont a folyamatban lévő PBT eljárás bizonyítja azt, hogy nincs egyetértés felperes és alperes között.

 

Törvény által előírt jogi eljárás van folyamatban, és csak ez a folyamatban lévő PBT eljárás mondhatja ki, hogy Felperes elszámolása megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.

 

A Pp. 123. §-a nem nevesíti a PBT eljárást:  „…ha a per eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelynek tárgyában közigazgatási per, más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más közigazgatási vagy polgári eljárás már folyamatban van.” (123.§ (2))

 

Felmerül az a kérdés, hogy a PBT eljárása bírósági eljárásnak tekinthető-e?

Az Európai Unió Bírósága jelen esethez hasonló kérdést vizsgált a svájci C‑467/16. sz. ügyben.

Röviden ismertetjük ennek az ügynek a jelentőségét.

 

A második Luganói egyezmény szerint bíróságnak tekintendők az állam által kijelölt hatóságok, melyek előírt hatáskörrel rendelkeznek:

 

6        A második Luganói Egyezmény „Általános rendelkezések” elnevezésű V. címében található többek között ezen egyezmény 62. cikke, amely szerint: „Ezen egyezmény alkalmazásában a »bíróság« kifejezés az ezen egyezményben részes valamely állam által kijelölt azon hatóságokat foglalja magában, amelyek az ezen egyezmény hatálya alá tartozó ügyekben hatáskörrel rendelkeznek.”

 

A második Luganoi Egyezmény: Egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról.

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:22007A1221(03)

 

 

Az 1 cikk tartalmazza, hogy mi tartozik az egyezmény hatálya alá:

 

1. cikk

(1)   Ezen egyezményt polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bíróság vagy törvényszék jellegére való tekintet nélkül. Az egyezmény nem terjed ki különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre.

(2)   Az egyezmény nem vonatkozik:

a)

természetes személyek személyi állapotára, jog- és cselekvőképességére, házassági vagyonjogra, végrendeletre és öröklésre;

 

b)

csődeljárásra, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárásokra, csődegyezségre, kényszeregyezségre és hasonló eljárásokra;

 

c)

szociális biztonságra;

 

d)

választottbíráskodásra.

(3)   Ezen egyezmény alkalmazásában az „ezen egyezmény által kötelezett állam” kifejezés azon államokat jelenti, amelyek ezen egyezmény Szerződő Felei vagy az Európai Közösség tagállamai. A kifejezés az Európai Közösséget is jelentheti.

 

 

 

Jelen esetünkhöz hasonlóan a svájci ügyben is békéltető eljárás volt első lépésként előírva a felek számára a vitás kérdés rendezésében:

15      A békéltetési eljárást a polgári perrendtartás 2. része 1. címének 197–212. cikke szabályozza. A polgári perrendtartás „Alapelv” című 197. cikke értelmében:„A bírósági eljárást békéltető hatóság előtt folytatott békéltető eljárásnak kell megelőznie.”

19      A polgári perrendtartás „Keresetindítási engedély” elnevezésű 209. cikke szerint: „(1)      Amennyiben a feleknek nem sikerül megállapodniuk, a békéltető hatóság ezt a jegyzőkönyvben rögzíti, és keresetindítási engedélyt állít ki:…

 

A svájci ügyben arra kellett az Európai Unió Bíróságának válaszolnia, hogy a békéltető eljárás bíróságnak számít-e?

33      A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy a polgári perrendtartásból, így különösen a 62. cikke (1) bekezdésének a 202. cikke (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezéseiből az következik, hogy a svájci jogban néhány, a jelen ügyben nem alkalmazandó kivételtől eltekintve az eljárás mindenképpen a békéltetési kérelem benyújtásával kezdődik. Ennek a bíróságnak következésképpen az az álláspontja, hogy a békéltető eljárás és a későbbi bírósági eljárás egyetlen eljárási egységet alkot.

34      A kérdést előterjesztő bíróság mindazonáltal arra keresi a választ, hogy a békéltető hatóság, amelyhez a békéltetési kérelmet benyújtották, minősülhet‑e második Luganói Egyezmény 27. és 30. cikke szerinti „bíróságnak”.

35      Az Amtsgericht Stuttgart (stuttgarti helyi bíróság) e körülmények között úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé: „A svájci jog szerinti békéltető hatóságot is magában foglalja‑e a »bíróság« fogalma a [második Luganói Egyezmény] 27. és 30. cikkének alkalmazási körében?”

 

Európai Unió Bíróságának döntése szerint a békéltető eljárás bíróságnak számít:

56      A második Luganói Egyezmény 62. cikkének szövege szerint ugyanis a „bíróság” kifejezés az ezen egyezmény által kötelezett valamely állam által kijelölt azon hatóságokat foglalja magában, amelyek az ezen egyezmény hatálya alá tartozó ügyekben hatáskörrel rendelkeznek.

57      Amint azt az említett egyezményre vonatkozó, Fausto Pocar által készített és a Tanács által jóváhagyott magyarázó jelentés (HL 2009. C 319., 1. o.) kiemelte, a második Luganói Egyezmény 62. cikke funkcionális megközelítést alkalmaz, amely szerint valamely hatóság bíróságnak minősítését az általa betöltött funkció, nem pedig a nemzeti jog szerinti formális besorolás határozza meg.

58      A fenti megállapítások összességére tekintettel a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a második Luganói Egyezmény 27. és 30. cikkét úgy kell értelmezni, hogy perfüggőség esetén a svájci jog szerinti békéltető hatóság előtti kötelező békéltetési eljárás megindításának időpontja minősül annak az időpontnak, amikor a „bíróságot” felhívottnak kell tekinteni.

 

Mivel törvény a PBT-nek ad kizárólag hatáskört az elszámolás vitatásával kapcsolatban, jelen esetben a PBT eljárása bírósági eljárásnak tekintendő. A funkció és nem a formális besorolás számít.  Az ismertetett svájci ügy alapján, a kérésünknek megfelelően a Tisztelt Bíróságnak alkalmazni kell a Pp. 123- §-át. Vagyis a bíróságnak a végrehajtás ellen indított pert a PBT eljárás lezártáig fel kell függesztenie.

 

Érdemes tehát megismerkedni a második Luganói egyezménnyel.

A mai beadványunkban már nem kértük a per felfüggesztését…

Izgalmas keddi tárgyalásra számítok. Kár, hogy nem lehettek jelen.Ismét zárt tárgyalás lesz a bank és üzleti titok miatt. Ráadásul kicsi a tárgyaló terem is, a vírus miatt épp csak elférünk…