Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Devizahiteles GVH elleni perünk a Kúrián

2019.10.27

gvh-per-ku---foto-01.png

Tisztelt Kúria!

 

 

A folyamatban lévő ügyünkhöz szeretnénk kiegészítést, pontosítást tenni.

 

Szabó József felperes, mint a Hiteles Mozgalom ügyvezetője (Arany Liliom Alapítvány) 2019. 08.27.-én levelet írtam többek között a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökének, Dr. Juhász Miklósnak.

 

A GVH részéről 2019.09.10.-én dr. Bak László elnökhelyettes válaszolt. Értelmezésünk szerint elnökhelyettes úr azt fejtette ki válaszában, hogy a feltett kérdésre a Kúrián folyamatban lévő per során kívánnak válaszolni.

 

„A GVH végzésével szemben a bejelentők a bírósághoz fordultak, a végzés felülvizsgálata iránt jelenleg közigazgatási per van folyamatban a Kúria előtt.

Mindezekre tekintettel a GVH a megkeresésben kifejtett, a Kúria Konzultációs Testületének állásfoglalására vonatkozó, deviza alapú hitelezéssel kapcsolatos jogalkalmazási kérdései tekintetében további tájékoztatást nem tud adni.”

 

Annak, hogy a civil szervezet vezetőjeként feltett kérésekre a GVH a magánszemélyként indított eljárásra hivatkozva válaszolt, csak az lehet az oka, hogy a GVH jelen (hivatkozott) per kapcsán kíván válaszolni a 2019.08.27.-én feltett kérdésekre. A szóban forgó kérdések:

 

Ismert-e Ön és a munkatársai előtt, hogy:

1.1 A forint és a svájci frank inflációjának a különbsége a forint gyengülését eredményezi a svájci frankkal szemben.

1.2. A magasabb kamatszintű forint várhatóan leértékelődik az alacsonyabb kamatszintű svájci frankkal szemben.

1.3 A törlesztő részlet időbeli alakulását tekintve, amit az adós megnyer az alacsony deviza kamaton, azt várhatóan elveszti a kölcsön futamideje alatt a forint árfolyamának a gyengülésén.

1.4 A Magyar Bankszövetség 2006. januári lakossági tájékoztatója azt tartalmazza, hogy nem kell félni a devizahiteltől, a lakosság nyugodt lehet, mert a jelentős és tartós árfolyam emelkedés nem várható.

 

Az uniós és hazai fogyasztóvédelmi irányelvek, jogszabályok alapján egyetértenek-e azzal, hogy:

2.1 Az adósoknak saját maguktól kellett volna felismerniük az említett gazdasági törvényszerűségeket és ezek hatását a devizahiteles szerződésükre.

2.2 A bankoknak és pénzintézeteknek a szerződéskötés során nem kellett ismertetniük a fogyasztókkal az említett gazdasági törvényszerűségeket és nem kellett elmagyarázni a gazdasági törvényszerűség hatását a havi törlesztő részletre és az adósság forintban kifejezett összegére.

 

 

3.0

Szükségesnek tartják-e a Kúria Jogegységi határozatának felülvizsgálatát, mivel a Konzultációs Testület és Dr. Wellmann György állítása, valamint a Corvinus Egyetem tanulmánya (és számos pénzügyi, gazdasági tankönyv, elemzés) ellentétes az alábbi kúriai megállapításokkal:

„A deviza alapú kölcsönszerződések megkötésére azért került sor, mert az adós célja az volt, hogy a forint kölcsönszerződések esetén irányadó kamatnál alacsonyabb kamat mellett jusson kölcsönhöz. Erre csak úgy volt lehetőség, ha devizában adósodik el, ami egyben azt jelenti, hogy vállalja az árfolyamváltozás kockázatát, melynek iránya, mértéke előre nem látható, nem kiszámítható.”

„A tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás várható irányára, előre nem látható mértékére, a kockázat reális voltára, valószínűségére.”

 

 Végül az utolsó kérdések:

4.1 Egyetértenek-e azzal az állítással, hogy a deviza árfolyamok a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság miatt emelkedtek meg jelentősen. (A svájci frank árfolyama most már duplája annak, mint a devizahitelezés legintenzívebb időszakában volt.)

4.2 Senki sem látta előre 2008 előtt, hogy a deviza árfolyamok emelkedése várható.

4.3 Egyetértenek-e azzal a megállapítással, hogy a bankok becsapták és megtévesztették a devizahiteles családokat, vállalkozásokat.”

 

 

------------        ELŐZMÉNY     ---------------

 

 

 

Devizahiteles GVH tárgyalás 2019.06.12.

 

 

 

 

Devizahiteles GVH tárgyalás - AZ ÍTÉLET - 2019.07.02

 

 

 

Kérjük a Tisztelt Kúriát, hogy jelen per terjedjen ki a fenti kérdések vizsgálatára is.

 

Szeretnénk tájékoztatni a Tisztelt Kúriát, hogy a Magyar Nemzeti Bank oktatási füzet sorozattal kívánja a lakosság és a fogyasztók pénzügyi kultúráját emelni.

„A Magyar Nemzeti Bank kiemelt feladatának tekinti a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését, ezért a rendelkezésére álló eszközökkel segíteni kívánja a közgazdasági oktatást és a pénzügyi műveltség szélesítését. 2016 májusában a jegybank új, közgazdasági, pénzügyi és monetáris politikai oktatási füzetsorozatot indít útjára.”

https://www.mnb.hu/kiadvanyok/elemzesek-tanulmanyok-statisztikak/oktatasi-fuzetek

 

A 16. szám 2017 augusztusában jelent meg Veres István Attila, CFA, CIPM: Bevezetés a devizapiaci kereskedésbe című oktatási füzete.

https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-oktatasi-fuzetek-16-0829-2.pdf

 

Ez az oktatási anyag egyértelműen megerősíti azt, amit a GVH ügyben eddig a bíróság elé tártunk. Pl.:

„A fundamentális devizaárfolyam-elemzés egyik megközelítése az ún. vásárlóerőparitás („purchasing power parity”, PPP) elmélet… Az elmélet azt mondja ki, hogy a magasabb árszinttel, inflációs rátával, illetve várható inflációs rátával rendelkező deviza hosszú távon leértékelődik.”

 

„Az ún. fedezetlen kamatparitás elmélete például az árfolyam várt változását a két deviza kamatkülönbözetével magyarázza, vagyis a magasabb kamatozású deviza hosszú távon leértékelődik.”

 

„A forward árfolyam meghatározásánál használt képlet tulajdonképpen a kamatparitást írja le. Ennek lényege, hogy ha minden tranzakciót egy időpillanatban kötünk meg, akkor azzal zárjuk a kört, így minden bizonytalanság megszűnik, vagyis kockázatmentes pozícióba kerülünk. Hatékony piacok mellett kockázatmentes profitra nem lehet szert tenni, ugyanis félreárazás esetén az aktív piaci szereplők a megfelelő tranzakciók megkötésével „visszaterelik” az árfolyamokat arbitrázs-mentes szintjükre, és ezzel teljesül a kamatparitás.”

 

Ezek azok az információk, melyekkel a fogyasztóknak rendelkezniük kellett volna. Ezek azok a gazdasági-pénzügyi elméletek, melyeket az elmúlt évtizedek árfolyam változásai teljes mértékben igazoltak.

 

A GVH-nak mindenképpen szükséges vizsgálnia, hogy a fogyasztók kaptak-e olyan tartalmú tájékoztatást, mint amilyent az MNB oktatási füzete is tartalmaz:

 

„a magasabb kamatozású deviza hosszú távon leértékelődik”

„a magasabb árszinttel, inflációs rátával rendelkező deviza hosszú távon leértékelődik”

 

 

 

--------------        REKLÁM      ------------------

 

 

A per, mint ahogy egyik sem, nincs ingyen. Vagyis pénzbe kerül. Kérlek, támogasd ezt banki károsult közösségünk érdekében indított pert. Ennek a legegyszerűbb módja, ha vásárolsz valamelyik devizahiteles könyvemből.

 

Elérhetőek a könyvesboltokban. Pl.:

 

 

Devizahitel - Kézikönyv képviselőknek

https://www.libri.hu/konyv/szabo_jozsef.devizahitel-kezikonyv-kepviseloknek.html

 

 

Devizahitel - hol az (i)gazság

https://www.libri.hu/konyv/szabo_jozsef.devizahitel.html

 

 

Devizahitel - Tisztelt ügyészség...

https://www.libri.hu/konyv/szabo_jozsef.devizahitel-1.html

 

 

(Mind a hat devizahiteles könyven ingyen letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtárból, könyvként a fenti három lett kinyomtatva.)

 

Gyorsabban jutok pénzhez, ha tőlem (mint szerző) közvetlenül vásárolsz könyvet. Ha ezt a megoldást választod, írj egy e-mailt:

 

devizahiteligazsag@gmail.com

 

 

 

 

Végezetül az Európai Közösségek Tanácsának 1993. április 5.-én hozott 93/13/EGK irányelvéből szeretnénk röviden idézni.  Ez az irányelv a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szól. Részletek:

 

„mivel a Közösség két programja, nevezetesen a fogyasztóvédelemmel és a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos program kiemelte a fogyasztóvédelem fontosságát a szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek vonatkozásában; mivel ezt a védelmet vagy a Közösség szintjén összehangolt, vagy közvetlenül a Közösség szintjén hozott törvényi és rendeleti rendelkezéseknek kell biztosítaniuk;

 

mivel az e két programban „A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme” címszó alatt megállapított elv szerint az áruk megvásárlóit és szolgáltatások igénybe vevőit meg kell védeni attól, hogy az eladó vagy a szolgáltató visszaéljen hatalmával, és különösen az egyoldalú szabványszerződésekkel, valamint az alapvető fogyasztói jogoknak a szerződésekből való tisztességtelen kizárásával szemben kell megvédeni őket;

 

mivel azoknak a személyeknek vagy szervezeteknek, amelyeknek valamely tagállam jogszabályai szerint jogos érdekükben áll a fogyasztók védelme, eljárásindítási lehetőséggel kell rendelkezniük - akár bíróság előtt a megfelelő peres eljárások megindítására, akár a panaszok eldöntésére hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv előtt – olyan szerződési feltételek, különösen a tisztességtelen feltételek alkalmazása ellen, amelyeket a fogyasztókkal kötendő szerződésekben történő általános használatra dolgoztak ki; mivel azonban ez a lehetőség nem jár együtt az egyes

gazdasági ágazatokban alkalmazott általános feltételek előzetes ellenőrzésével;

mivel a tagállamok bíróságainak és közigazgatási szerveinek megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását;

 

Elfogadta ezt az irányelvet:

 

7. cikk

(1) A tagállamok a fogyasztók és a szakmai versenytársak érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.

 

(2) Az (1) bekezdésben említett eszközök olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok szerint jogos érdekkel rendelkező személyek vagy szervezetek eljárást kezdeményezzenek a vonatkozó nemzeti jogszabály értelmében bíróság vagy illetékes közigazgatási hatóság előtt annak megítélésére, hogy a fogyasztókkal kötendő szerződésekben általános használatra kidolgozott szerződési feltételek tisztességtelenek-e, valamint megfelelő és hatékony eszközökkel élnek azért, hogy megszüntessék az ilyen feltételek alkalmazását.

 

(3) A saját nemzeti jogszabályok tiszteletben tartásával a (2) bekezdésben említett jogorvoslati eljárások elkülönítve vagy együttesen indíthatók az ellen az azonos gazdasági ágazathoz tartozó több eladó és szolgáltató, illetve szakmai szövetségük ellen, akik illetve amelyek azonos általános szerződési feltételeket vagy hasonló feltételeket használnak, vagy azok használatát javasolják.”

 

 

 

-----       A KÚRIA SZERINT      -----

 

-----    CSAK -----

 

ÜGYVÉDDEL PERELHETÜNK  

 

 

 

gvh-per-ku---foto-04.png

 

 

A fogyasztók védelmében a „megfelelő és hatékony eszköz” az lett volna, ha a GVH elvégzi a fogyasztóvédelmi feladatát az elmúlt 10-15 évben. Sajnálatos módon, most a Kúrián kell azért perelnünk, hogy a GVH elvégezze a fogyasztóvédelmi feladatát.

 

Kérjük a Tisztelt Kúriát, hogy a folyamatban lévő perben vegye figyelembe a most leírtakat is.

 

Budapest, 2019. 10. 22.

 

 

Mellékletek

 

  1. Kérdések a legújabb devizahiteles fejleményekkel kapcsolatban – e-mail – 2019.08.27.

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/kerdesek-a-legujabb-devizahiteles-fejlemenyekkel-kapcsolatban.html

 

  1. Melléklet a kérdésekhez – Dr. Wellmann György válasza – 2019.08.26.

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/wellmann-szerint-butak-vagyunk---2019.08.26.html

 

  1. A GVH válasz levele – 2019.09.10.

 

gvh-per-ku---foto-02.pnggvh-per-ku---foto-03.png