Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.01.21

Buktunk elsőfokon, nyert az Erste

bukta-kep--kicsi---01.png

 

 

Már a devizahiteles elszámolás vitatása során kiderült számomra, hogy nem tartják be a bíróságok a tisztességes bírói eljárás szabályait. Jelenleg az Alkotmánybíróság (talán) vizsgálja (?), hogy történt-e ügyemben visszaélés?

bukta-kep--02.png

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/2.-alkotmanyjogi-panasz---kiegeszitve---2021.11.10.html

 

Az is nyilvánvaló volt számunkra, hogy a Kúria jogegységi határozatai nem teszik számunkra lehetővé a tisztességes bírói eljárást. Ezért kezdeményeztük ebben a perben, hogy az Ítélőtáblán keresztül kérje a bíróság a jogegységi határozat felülvizsgálatát:

 

„Indítvány

Felperes kéri a Tisztelt Bíróságot, hogy forduljon a Kúriához és kezdeményezze a devizahiteles jogegységi határozatok felülvizsgálatát, mivel alappal tételezhető fel, hogy megtévesztés alapján hozott nem kellőképpen átgondolt, nem jogi jellegű megállapításokat 2013-ban. Ezt igazolja, hogy a Kúria felső vezetése már hivatkozik a kamatparitás elméletére is és a vásárlóerő paritás elméletére is (az árfolyamok valamint az infláció kapcsolata). A hatályos, téves közgazdasági alapvetéseken alapuló polgári jogegységi döntések miatt a felperes nem látja biztosítottnak, hogy tisztességes bírói eljárást tudjon lefolytatni.”   (2021. október 17.-i beadványunk 56. oldal)

 

A 2021.11.11.-i beadványunkban…(részlet):

„…felperes hivatkozik a tisztességes bírói eljárás feltételeire:

Az Alaptörvény előírásai:

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.” (XXIV. cikk (1))

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” (XXVIII cikk (1))

„A Kúria … biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.” (Alaptörvény 25. cikk (3))

A Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) - bár e perben nem alkalmazható, de a jogfejlődés következtében- három olyan alapelvet rögzít, melyek a tisztességes bírói eljárás alapjai.

1. Rendelkezési elv: a bíróság az előterjesztett kérelmekhez és a jognyilatkozatokhoz kötve van (2.§ (2)).

2. Perkoncentráció elve: a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy valamennyi tény és bizonyíték a bíróság rendelkezésére álljon a döntéshozatalhoz (3.§).

3. A felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettsége: a feleknek az állításaikat alátámasztó bizonyítékokat a bíróság rendelkezésére kell bocsátani, a felek a nyilatkozataikat, állításaikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni (4.§ (2) és (3)).

A tisztességes eljáráshoz tartozik az is, hogy „ a döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre” (341.§ (1)).

További feltétel, hogy a bíróságnak a felek által előtárt tényeket, állításokat össze kell vetnie, majd egyenként és összességében kell értékelnie ezeket a döntése során (279.§ (1)).

A régi Pp (1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról) megfogalmazása:

A bíróság feladatai a polgári perben

2. § * (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. §-ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse.

3. § * (1) A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő.

(2) A bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.

(3) A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni.

(5) Ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni.

(6) A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra – törvényben előírt időn belül - nyilatkozhassanak.

Az Alkotmánybíróság folyamatosan meghatározza, hogy milyen szempontoknak kell megfelelnie a tisztességes bírósági eljárásoknak. Pl. a 7/2013. (III. 1.) AB határozat kifejti:

„…a jogi szabályozással szemben alkotmányos igény, hogy a perbe vitt jogokról a bíróság érdemben dönthessen. Önmagában a bírói út igénybevételének formális biztosítása ugyanis nem elegendő az eljárási garanciák teljesedéséhez, hiszen az alkotmányos szabályban előírt garanciák éppen azt a célt szolgálják, hogy azok megtartásával a bíróság a véglegesség igényével hozhasson érdemi döntést.”

„a bírói döntésekkel szemben valamennyi demokratikus jogállamban elvárható az objektivitás és az átláthatóság, ami egyfelől elejét veszi az önkényes hatósági és bírósági döntéshozatalnak, másrészről erősíti a bírósági döntéshozatalba vetett közbizalmat, és a bírói döntések tekintélyét.”

„a tisztességes eljárás és a jogállamiság elvéhez tartozik az a követelmény, hogy a bíróságok a döntéseik alapjául szolgáló indokokat kellő részletességgel mutassák be.”

„feltétlen elvárás, hogy a bíróság az ügy lényegi részeit a szükséges alapossággal vizsgálja meg, és erről a vizsgálatáról a határozatának indokolásában is adjon számot.”

„kizárólag a kellő alapossággal indokolt bírói határozatból tűnhet ki, hogy az ügyet eldöntő bíróság ténylegesen figyelembe vette-e a felek által előterjesztett bizonyítékokat és érveket.”

Jelen perben felperes attól tart, hogy sérülnek a tisztességes bírói eljárás feltételei, mert a Tisztelt Bíróság a felperes által hivatkozott, a bíróságot kötő, de hamis közgazdasági alapokon álló jogegységi döntések miatt nem tudja a felek álláspontjait, bizonyítékait összevetni és értékelni, bármilyen alaposan is tárja a tényeket a Tisztelt Bíróság elé felperes. Az álláspontok és bizonyítékok összevetését és értékelését a Kúria 6/2013 Polgári Jogegységi határozatának több állítása is lehetetlenné teszi:

(Az adós) „…vállalja az árfolyamváltozás kockázatát, melynek iránya, mértéke előre nem látható, nem kiszámítható. Önmagában a múltbeli tendenciák nem alapoznak meg a jövőre vonatkozó várakozásokat, még akkor sem, ha abból esetleg az árfolyam gyengülésének tendenciájára lehetett következtetni.”

„…az ügyfél által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztőrészletre. A tájékoztatásnak tehát ki kellett terjednie az árfolyam változásának lehetőségére, és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.

A tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás várható irányára, előre nem látható mértékére, a kockázat reális voltára, valószínűségére.”

„..a pénzügyi intézménynek nem kellett arról nyilatkoznia, hogy a hosszabb távra kötött szerződés ideje alatt mi lehet az árfolyamváltozás felső határa. Ilyen tartalmú tájékoztatási kötelezettséget egyébként nem is lehetne teljesíteni, mert az árfolyam emelkedésének, csökkenésének nincs pontosan előre látható, kiszámítható mértéke, illetve korlátja, különösen hosszú időintervallum esetén.”

„A deviza alapú kölcsön mögött - figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra - devizaforrás áll. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben.”

Felperes a 2021. október 17-én kelt beadványban részletesen ismerteti (41. oldal közepétől), hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2013. május 31.-i válaszlevele milyen módon vezette félre a Kúriát.

Felperes álláspontja szerint a Tisztelt Bíróság a 6/2013 PJE alábbi megállapítását nem tudja alkalmazni, mert az ellentétes az Alaptörvényből már idézett 25. cikk (3) ponttal:

„2. A jogegységi határozat egyedi szerződések, szerződési rendelkezések érvényességének vizsgálatára nem alkalmas, hanem csak annak elemzésére, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés 1. pontban ismertetett konstrukciója polgári jogi szempontból érvényes-e. Az egyes szerződések, egyes szerződéstípusok egyedi megvizsgálása, egyedi, illetve többlet tényállási elemek feltárása, értékelése csak a konkrét perekben lehetséges.”

Jelen perben felperes a 6/2013 PJE megalkotásához képest egyedi és többlet tényeket bocsátott a Tisztelt bíróság számára, azonban az Alaptörvény szerint a Tisztelt bíróság köteles alkalmazni a 6/2013 PJE megállapításait.

A fentiek alapján nem ismerheti meg a Tisztelt bíróság a devizahitel tulajdonságait, nem tudja összevetni a szerződésben és a szerződéskötés során nyújtott tájékoztatással és így nem tudja megállapítani, hogy pl. történt-e megtévesztő tevékenység vagy megtévesztő mulasztás.”

Bírói felszólításra megjelöltük az indítványznk jogi alapját és 90 oldalas elemzéssel mutattuk meg a jogegységi határozat valótlan állításait. Ezt itt ismerhetitek meg:

https://mek.oszk.hu/22300/22368/22368.pdf

 

Az eljáró bíró ezzel a fenti indítványunkkal kapcsolatban az alábbi végzést hozta:

 

bukta-kep--03.png

 

A tegnapi tárgyaláson azt közölte a bíró, hogy az Ítélőtábla nem indokolta a döntését. Nincs írásban sem az eljáró bíró kérése, sem az Ítélőtábla válasza.

 

Az első tárgyalásra nem jött el a bank ügyvédje. A bíró kérésére elmeséltük, hogy milyen volt a szerződéskötés előtt és alatt az árfolyamkockázat tájékoztatás és mit tudtunk a kezelési költségről. Részlet a 2021.december 2.-i tárgyalás jegyzőkönyvéből:

„I.r. felperes személyesen:

Ahogy a keresetlevélben is már rögzítettük, igen egy ingatlant próbáltunk értékesíteni, amiben mi éltünk, és évekig húzódott ennek az értékesítése, ezidő alatt mi folyamatosan érdeklődtünk a bankoknál a hitelezés kapcsán, csatoltuk ezzel kapcsolatosan a tájékoztatót is. Az Erste Banknál is érdeklődtünk, és az árfolyamkockázat kapcsán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem kell ettől félni, illetve abban a hitben voltunk, hogy jóváhagyták ezt a konstrukciót, tehát valamilyen állami hatóság a PSZÁF, azonban később kiderült, hogy nincs is ilyen vizsgálat, nem volt semmiféle hatósági jóváhagyás. Aláírtuk ezt a szerződést, a szerződéskötés napján megismertük a szerződést, a közjegyző felolvasta annak teljes szövegét, és akkor mi nem találtunk semmi olyat, ami aggályossá tenné ezt a konstrukciót számunkra. A szerződés tartalmazott egy 5 %-os árfolyam emelkedésre való lehetőséget, ezt az 5 %-os forintgyengülést ezt nagy mértékűként rögzítette a szerződés, mi ezt úgy gondoltuk, hogy belefér abba a kategóriába, hogy nem várható tartós változás a futamidő alatt. Tartalmazott a szerződés még egy 15 %-os árfolyam eltérésre való utalást is, és ezt mi úgy értékeltük akkor, hogy pillanatnyilag lehet ilyen változás egy-egy hónapban, de hogy nem lesz ez a változás tartós az egész futamidőre vonatkozóan.

Felperes jogi képviselője:

Észrevételezem, hogy ez a 15 %-os mérték ez a kölcsön összegének meghatározására vonatkozik csak, tehát ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a finanszírozási igényt megnövelte a bank, ezzel gyakorlatilag arra számolt, hogy a szerződéskötés és a folyósítás között már nőhet a forint árfolyama. Nyilván ez fordított esetben elő sem fordulhatott volna, nem lett volna szükség erre a 15 %-os keretre.

I.r. felperes személyesen:

Csak később vált ismertté hogy a szerződésnek háromféle árfolyamkockázata is van, egyrészről az amit említettem, hogy a szerződés aláírása és a folyósítás között lehetséges egy árfolyamváltozás, és ez fogja meghatározni a deviza nyilvántartási összeget, amely végig a futamidő alatt a felpereseket, minket fog terhelni ez a kockázat, másrészről arról sem esett szó, hogy volt egy lakáskasszás előtörlesztésünk, és hogy ennek is van egy árfolyamkockázata, mivel mi öt éven keresztül forintban tettük félre ezt a megtakarítást, és az előtörlesztés egyösszegben történt és az előtörlesztéskor, mivel a forint gyengébb volt tehát itt volt egy átszámítás a forintról a svájci frankra, és kevesebb összeg lett emiatt átszámítva, ennek a kockázatát is nekünk kellett viselni. Harmadrészt pedig arról sem tájékoztattak, hogy a törlesztőrészletek összege is változhat, illetve hogy a törlesztőrészletek összege hogy változhat-e erről tájékoztattak, csak azt mondták, hogy ez a változás nem várható hogy tartós és jelentős emelkedés fog bekövetkezni a futamidő alatt. 2011-ben amikor lejárt a szerződéskötéshez képest az öt éves türelmi idő, akkor próbáltunk az alperestől írásban is információt kérni, hogy mennyi lesz a havi törlesztőrészletek összege, erre az alperestől nem kaptunk választ az írásbeli kérdéseink ellenére, illetve arról tájékoztattak, hogy nem tudják, hogy mennyi lesz az árfolyam, illetve nincs ilyen törvényi kötelezettségük, hogy választ adjanak. Amikor pontosan arra kérdeztünk rá, hogy egy adott svájci frank árfolyam mellett mennyi lenne a tartozásunk összege és a törlesztőrészletek összege, erre sem kaptunk választ a banktól, ezzel kapcsolatos iratokat csatoltuk a peranyaghoz. Már hónapokkal korábban elkezdtünk érdeklődni 2011-ben hogy majd 2012-ben mennyi lesz az esedékes törlesztőrészlet. A kezelési költségnek annyiban van jelentősége, hogy az euro alapú kölcsön esetében ez duplája volt, mint a svájci frank alapúnál és akkor így lett egyforma a havi kölcsönösszeg és így lett lényegesen kedvezőbb a svájci franknak a havi törlesztőrészlet összege, illetve a THM. Azonban arról sem tájékoztattak az árfolyamkockázat körében, tehát arra sem tért ki a tájékoztatás, hogy az árfolyamkockázat más az euro, illetve a svájci frank alapú kölcsönöknél. Korábban forint kölcsönünk volt, arról, hogy egy devizaalapú kölcsön az pontosan, hogy néz ki ezt a banktól kapott tájékoztatásból tudtuk, illetve a sajtóból értesültünk róla, de már 2004-től figyeltük az árfolyamokat és a svájci frank- forint árfolyam eléggé stabilnak tűnt ebben a viszonylag hosszú időben. Azt nem tudtuk már 2007-ben amikor a szerződéskötésről tárgyaltunk, illetve aláírtuk a szerződést, hogy már ekkor a forint egy felülértékelt állapotban van. Két dolgot nem tudtunk a szerződéskötéskor, hogy egyrészt a pénzügyi, gazdasági folyamatok változásából változhat, hogy a meglévő gazdasági körülményekből az fog következni, hogy a forint gyengülni fog, továbbá amit korábban is említettem, hogy a forint felülértékelt volt, mivel 2001. és 2007. között ez a forint gyengülés nem következett be. A bankban többször jártunk, egyrészt voltunk bent 2004-ben, majd 2007. elején februárban talán, illetve 2007. márciusában adtuk be a hiteligényléshez szükséges dokumentációt. 2004-ben megkaptuk azt a dokumentumot, amelyen szerepelt, hogy miket kell benyújtani a hiteligénylés során, illetve terméktájékoztatót a forint, a svájci frank és az euro alapú hitellel kapcsolatban, még termékismertetőt kaptunk. 2007. februárjában pedig forint igénylésre kaptunk konkrét tájékoztatót. 17.000.000,-Ft összegnek megfelelő svájci frank alapú kölcsön összegre kaptunk tájékoztatást. Ez egy excell táblázat volt a főbb adatait tartalmazta a szerződésnek, de ekkor nem kaptunk sem szerződéstervezetet, sem pedig írásbeli tájékoztatást az árfolyamkockázatról. Mindig kérdeztük, hogy lehet-e ebből nekünk problémánk, hogy nem tudjuk majd fizetni a törlesztőrészleteket, de azt a tájékoztatást kaptuk minden alkalommal, hogy nyugodjunk meg, nem lesz ebből probléma.

Felperesek jogi képviselőjének kérdésére I. r. felperes:

Arra vonatkozóan, hogy az árfolyamváltozásnak milyen a mértéke és nincsen felső határa, erre vonatkozóan nem volt ilyen tájékoztatás. Hogy a korábbi időszak árfolyamtrendjére vonatkozóan tájékoztattak-e, erre azt tudom mondani, hogy azt mondták, hogy stabil a svájci frank árfolyama, de ez valóban így is volt, hiszen 2004. és 2007. között mi is követtük, és ez tényleg így volt, az, hogy ezt megelőzően hogyan változott arról a bank nem tájékoztatott minket. Teljesen nyugodtak voltunk, hogy biztonságos ez a konstrukció, és 20 éven keresztül fizethető lesz ez részünkről. Még annyit kívánok hozzátenni, hogy forint alapú kölcsönt nem is tudtunk volna felvenni, mert nem volt olyan jövedelmünk amire ezt folyósítani tudták volna. A kezelési költség kapcsán, hogy volt-e tájékoztatás, hogy milyen tevékenységet végez a bank ennek fejében erre azt tudom mondani, hogy nem merült fel erről kérdés, tehát nem volt felsorolva. A hitelképességi vizsgálat kapcsán pedig nem volt benne a szerződésben az, hogy jövedelemigazolásokat nyújtottunk be, és a bank ez alapján, illetve a svájci frank alapú hitel tulajdonságai alapján döntötte el, hogy ez mi fizetni fogjuk tudni 20 éven keresztül.

További kérdés az I. r. felepereshez nincs.

A Pp. 8. §-ban foglalt jóhiszemű pervitelre történt figyelmeztetést követően a bíróság a bizonyítást az II. r. felperes személyes meghallgatásával folytatja.

II.r. felperes személyesen:

Az I. r. felperessel házastársak vagyunk, és amit ő elmondott az úgy volt, mindvégig együtt voltunk jelen valamennyi alkalommal amikor a banknál érdeklődtünk. A férjem, amit elmondott az úgy van, már jól átlátja ezeket a dolgokat számszakilag is, és most már ennyi idő távlatban jogilag is, az érzés bennem az volt, hogy mivel előtte is vettünk már fel kölcsönöket, és azt mindig vissza is tudtuk fizetni ezért megbízható az az információ, amit a banknál adnak, és mi is kellő időt ráfordítottunk arra, hogy utána nézzünk, és arra jutottunk, hogy fel tudjuk vállalni ezt a hitelt. A banknál leginkább a férjem kérdezett, de nyilván én is figyeltem, legfőképp az emberi reakciókat, az ügyintéző például egy hölgy, akivel többször is találkoztunk, figyeltem, hogy mennyi információval rendelkezhet a konstrukció kapcsán, de úgy ítéltem meg, hogy amennyi információval rendelkezett és átadott nekünk az alapján végül is javasolta, és megbízhatónak tartotta ezt a konstrukciót. Ő ajánlotta nekünk ezt a lakás előtakarékossági formát is.”

 

A második tárgyalásra sem jött el az Erste ügyvédje.

Szóban közölte ügyvédem:

- a bank nem tett eleget a bírói felszólításnak

- a bank hivatkozott arra, hogy az Üzletszabályzat és a Hirdetmény is megfelelően tartalmazza az árfolyamkockázat ismertetést, miközben ezekben egyáltalán nincs szó árfolyamkockázatról

- a legutóbbi beadványában csatolta a bank az aláírt általános tájékoztatót az árfolyamkockázatról, miközben a szerződésben az szerepel, hogy a folyósítás feltétele, hogy aláírjuk és benyújtsuk a banknak a című nyilatkozatot. Ilyen nyilatkozatot nem láttunk és nem írtunk bele. Feltételezzük, hogy ennek a nyilatkozatnak kellett volna tartalmazni a szerződéssel kapcsolatos konkrét árfolyamkockázat tájékoztatást.

A kölcsön folyósításának feltétele (többek között):

„Az Adós a „devizafinanszírozás kockázata” c. nyilatkozatot aláírta és a Bank részére benyújtotta”

 

Amint megkapjuk a tárgyalási jegyzőkönyvet, pontosan tudom majd, hogy az elhangzottak miként lettek a bíróság által rögzítve.

 

Amint megkapjuk az elsőfokú ítéletet, lesz 15 napunk hogy fellebbezzünk.

 

Küzdünk egy tisztességes bírói eljárásért.