Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.01.24

Az „idétlen perrel” a Kúriára mentünk!

idetlen-es-kuria---kep-01.png

 

Az előzmény röviden: nem kíván új elszámolást készíteni az Erste Bank, az ellene indított végrehajtásunkat bíróságon megtámadta, első- és másodfokon nyert a bank.

 

Az előzményekről bővebben:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/elvesztett-masodfok-utan-merlegeles-a-hogyan-tovabbrol.html

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/egy-idetlen-per-fejlemenyei.html

 

 

Többek között ezekben a kérdésekben kell dönteni a Kúriának, néhány részlet (a piros kiemelés tőlem):

 

 

Felperes saját maga jött rá, hogy 2015-ben első alkalommal hibásan számolt, új számítást végzett, és a számolási hiba kijavítása során jelentősen megemelte a követelését. A PBT eljárások során derült arra fény, hogy első alkalommal nem számolt állítólag késedelmi kamatot a felperes. Természetesen alperesek szeretnék ellenőrizni, hogy valóban nem számolt-e első alkalommal felperes késedelmi kamatot és azt is szeretnék ellenőrizni, hogy a késedelmi kamatot pontosan számolta-e ki?

 

Azonban több PBT és bírósági eljárás során sem sikerült a mai napig sem elérni, hogy felperes minden adatot alperes fogyasztók rendelkezésére bocsásson.

 

 

 

Az ítélet az indoklásában tartalmazza:

„Az elfogultságra történő hivatkozás elbírálásra került; az eljáró bíróval szembeni kizárási kérelem megtagadása a másodfokú eljárásban nem felülbírálható; ilyen tájékoztatást a fellebbezésben hivatkozott 1.Pk.220.032/2020/1. számú végzés sem tartalmaz.”

 

Idézzük az az alperesek által dr. Hódos Andrea bíróval szembeni kizárási kérelemben hozott végzésből (1Pk.220.032/2020/1.):

„Az alperesek lényegében a bíró pervezetését (indokolt volt-e a nyilvánosság kizárása vagy sem, indokolt volt-e az egyik fél szankcionálása és a másiké nem) illetve jogszabályismeretét, -értelmezését, - alkalmazását jelölték meg az elfogultság alapjaként.

A bíró pervezetése, így az, hogy a bíró ezt a perrendtartás szabályai szerint végzi-e vagy sem, nem véleményezhető a jelen eljárásban, egy esetleges másodfokú eljárás hivatott arról dönteni, hogy történt-e az ügyben eljárási szabálysértés, ez lényeges volt-e vagy nem, kihatott-e az ügy érdemi elbírálására. A bíró jogszabályismerete, -értelmezése, és – alkalmazása szintén nem véleményezhető egy elfogultsági eljárás keretében, erre más fórumok léteznek (másodfokú eljárás, bíróvizsgálati rend).”

 

Alperesek tisztességtelennek tartják ezt az eljárást, a PKKB határozatában azért nem foglalkozik a beadvány pontjaival, hogy majd a „másodfokú eljárás hivatott dönteni”, a másodfok pedig úgy határoz, hogy „elbíráslásra került… másodfokú eljárásban nem felülbírálható”.

 

Amennyiben a „tartalmat” vizsgáljuk, megállapítható hogy azon számítások továbbra is hiányoznak, melyek pontosan ismertetésre kerültek a PBT határozatában (pl. a 9.345,19 CHF késedelmi kamat kiszámítása).

 

PBT határozata pontosan leírja, mit miért kell megadnia felperesnek:

„A Pénzügyi Szolgáltató csatoljon az új elszámoláshoz tájékoztatót az elszámolás során felhasznált adatokról és számításokról…”

Azt is meghatározza a PBT, hogy milyennek kell lennie a „tájékoztató melléklettel ellátott új elszámolásnak:

„..a hibátlan és teljes (tájékoztató melléklettel ellátott) részletes elszámolás, a (szükség szerint korrigált) hiteltörténeti kimutatás, a kapcsolódó, az előzőekkel a szükséges pontokon egyezést mutató elszámolólevél szorosan összetartó egységet képez, az egyes dokumentumoknak összhangban kell lennie egymással.”

 

A már idézett európai szintű fogyasztóvédelemmel teljes mértékben összhangban határozta meg a PBT az elérni kívánt célt:

„A Kérelmező az új részletes elszámolás, a szükség szerint módosított hiteltörténeti kimutatás, a kapcsolódó tájékoztató levél és az elszámolólevél birtokában kerül abba a helyzetbe, hogy az adatokat a rendelkezésre álló alapbizonylatokkal (befizetési bizonylat, korábbi értesítő levelek, éves elszámolások, stb.) összevesse, és a még mindig hibásnak talált, vagy vélt adatokat új panaszeljárás keretében ismét megkifogásolja.”

 

Ez utóbbi részeket a másodfokú ítélet így foglalja össze:

„… a határozat végrehajtandó rendelkezést tartalmazott az elszámolás elkészítésének módjára vonatkozóan is.” /32/

 

Meg van tehát a „mód”, ami alapján felperesnek el kellett volna járnia.

 

A PBT a határozatában leírja, hogy az eljárás során milyen hiányosságokat talált, többek között:

„...az eljáró tanács felhívta a Pénzügyi Szolgáltatót, hogy nyilatkozzon a részletes elszámolás 15. oldal 135. sor 19. oszlopában található 9.345,19 kiszámításának módjára vonatkozóan, továbbá adja meg a számítás alapadatait.”

„A Pénzügyi Szolgáltató állításai alátámasztása érdekében csatolt egy számszaki kimutatást (a késedelmi kamat kiszámításáról)”

 

A mai napig nem tartalmazza a bank teljes elszámolási csomagja azt a számszaki kimutatást, amit felperes a PBT eljárás keretében készített a 9.345,19 kiszámításáról…

 

 

 

 ------------------------------------------- R E K L Á M  ---------------------------------

 

 

Az SZJA 1%-ról idén se feledkezz el! 

 

18144741-1-42  

 

 

Arany Liliom Alapítvány

 

 

A Hiteles Mozgalom 

az Arany Liliom Alapítvány munkaszervezete

 

Támogathatod közvetlenül is a munkánkat!

 

Magnet Bank 16200216-00245469

 

 

 

 

Visszatérve felperes korábban nem ismertett állítására:

„… a PBT határozat rendelkező részének utolsó előtti sorában írt tájékoztató pedig a 36/F/1 alatt tartalmazza, az 1. oldal utolsó bekezdésétől kezdődően a 2. oldal végéig.”

Az első oldal alja egy táblázat, benne a hibás 2015. április 17.-i eredeti elszámoló levél két adata:

A fogyasztó lejárt tartozása, az újraszámolás előtt 2014. november 30.-án: 116.338,96 CHF

A fogyasztó lejárt tartozása, az újraszámolás után forintosítva 2015. március 30.-án: 28.800.010 Ft.

A második oldal teteje egy táblázat, benne a „javított” 2015. május 14.-i elszámoló levél két adata:

A fogyasztó lejárt tartozása, az újraszámolás előtt 2014. november 30.-án: 127.783,08 CHF

A fogyasztó lejárt tartozása, az újraszámolás után forintosítva 2015. március 30.-án: 29.946.237 Ft.

Ez összesen 6 adat. Két dátum, két CHF összeg és két forint összeg. Egyik összeg kiszámításának módja sem ismerhető meg, egyik sem ellenőrizhető, mivel többszöri kérésünk ellenére sem adott át felperes olyan számítást, mely 2014.november 30.-i illetve 2015. március 30.-i adatokat tartalmazna. Mint évek óta állítjuk (és ezt felperes is elismeri) a részletes elszámolásban nincsenek 2014.november 30.-i és 2015. március 30.-i adat. Semmilyen adat nincs, sőt még ilyen dátum sem szerepel a részletes elszámolásban.

 

Így semmiképpen sem tesz tehát eleget felperes a kötelezésnek:

„A Pénzügyi Szolgáltató csatoljon az új elszámoláshoz tájékoztatót az elszámolás során felhasznált adatokról és számításokról…”

 

A kérdés, melyre a mai napig nem kapják meg felperesek a választ, milyen adatokból számolta ki felperes az alábbi négy összeget?

116.338,96 CHF

127.783,08 CHF

28.800.010 Ft

29.946.237 Ft

 

A Fővárosi Törvényszék ebben a pontban elfogultan járt el. Érvelés és indoklás nélkül elfogadta felperes állítását, míg alperes érvelésekkel alátámasztott álláspontját teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, ezáltal az erőfölénnyel rendelkező felperesnek kedvezett, míg fogyasztó alperesek jogát korlátozta. Felperes visszaélt az erőfölényével azzal, hogy a jogszabályi előírásokat megsértve, a PBT határozatát megsértve, nem adja át a fogyasztóknak az összes adatot. Ez ellen a viselkedés ellen a Fővárosi Törvényszéknek fel kellett volna lépnie. Törvény biztosítja fogyasztó alperesek jogát arra, hogy megismerjék az elszámolás összes adatát. Azzal, hogy nem kötelezi az adatok átadására a Fővárosi Törvényszék a felperest, csorbítja fogyasztók Alaptörvényben rögzített jogát.

 

 

Ez az elsőfokú ítéletből részlet (amit a másodfokú bíróság jóváhagyott):

„Az alperesek a határozat indoklásának pontosan megjelölt részeire hivatkoztak, azonban a határozat indoklása semmilyen kötelezést nem tartalmazhat.”

 

A PBT az eljárása végén „kötelezést tartalmazó határozatot” hoz:

„Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott” (113.§ (1a))

„A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra.” (114.§ (1))

 

A nem feltétlenül jogi végzettségű PBT tagok, az MNB törvény előírásai szerint járnak el és „kötelezést tartalmazó határozatot hoznak”. Az MNB törvény nem ismeri a határozattal kapcsolatban a „rendelkező rész” és az „indoklás rész” fogalmakat, egységes szerkezetűnek tekinti a teljes kötelezést tartalmazó határozatot.

 

 

Alperesek álláspontja szerint a PBT meghozott határozatát nem lehet jogszerűen elválasztani rendelkező részre és indoklás részre, mivel a PBT eljárását nem a Pp. tv. hanem az MNB tv. szabályozza. Az MNB tv. szerint viszont a PBT „kötelezést tartalmazó határozatot” hoz, melynek minden pontját, előírását felperesnek teljesíteni kell, bárhol is szerepeljen a kötelezés egy-egy pontja, a határozat szövegén belül.

 

A Fővárosi Törvényszék jogszabállyal nem támasztotta alá azon megállapítását, hogy a PBT határozata rendelkező részre és indoklás részre tagozódik. Így a Fövárosi Törvényszék megállapítása jogszabálysértő.

 

Felperes saját maga is állítja, hogy nem tett eleget a PBT teljes határozatának (csak a „rendelkező rész” előírásainak), így ebben a kérdésben nincs vita a felek között. Felperes a PBT határozatának nem tett teljes körűen eleget, így a végrehajtási eljárásoknak alperesek álláspontja szerint folytatódniuk kell.

 

Az ítélet az indoklásában tartalmazza:

„Az elsőfokú bíróság kizárólag az alperesek által az elsőfokú eljárásban előadott

nyilatkozatokat vizsgálhatta; az azokból levont következtetése e körben felülmérlegelésre okot nem ad.

 

Ha nem engedte az első fokon eljáró bíróság az alperesek részére, hogy nyilatkozatot tegyenek, sőt, meg is bírságolta emiatt az alpereseket, és az alperesek ezt a fellebbezésükben mint eljárási jogsértést sérelmezték, akkor nem világos, hogy a jogorvoslat során miért ne vehetné figyelembe a másodfok az álláspontjukat? Ezzel szemben éppen az lett volna a feladata a törvényszéknek, hogy a fellebbezésbe foglalt petitumot kimerítse, erről határozzon.

 

 

A most ismertetett beadványon kívül van egy másik perünk is az elszámolással kapcsolatba. A PBT ugyanis nem kíván eleget tenni egy jogerős ítéletnek. Ebben a másik perben ezen a héten fellebbeztünk. Lásd:

 

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/kezdemenyezes-a-gazdasagi-bizottsagnal.html