Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alkotmányjogi panasz 1985 - befogadva

2015.02.11

A (harmadik) alkotmányügyi panaszom az első szűrőn túljutott, hiánypótlást és kiegészítést követően került be az AB rendszerébe.

 

 

1985-elso-lepcso---kep.png

 

Az indítvány elérhető az AB honlapján:

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/6775c39d11a53d8bc1257de8005dad69/$FILE/IV_1985_0_2014_inditvany.002.pdf/IV_1985_0_2014_inditvany.pdf

 

 

Az AB hiánypótlást írt elő. Ezt már nem egyedül, hanem ügyvéd közreműködésével adtuk be.

 

A kiegészítés az AB honlapján:

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/6775c39d11a53d8bc1257de8005dad69/$FILE/IV_1985_2_2014_ind_kieg.002.pdf/IV_1985_2_2014_ind_kieg.pdf

 

 

Az AB összesítése (részlet):

 


„Álláspontjuk szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és a tulajdonhoz való jogot, hogy a Törvény a perköltség viselésének szabályairól a Pp.-től eltérően, a devizaadós hátrányára rendelkezik, ha a felperes devizaadós az elszámolást követően az érvénytelenségi pert folytatni kívánja. Az indítványozók szerint alaptörvény-ellenes, hogy a jogalkotó megtiltja azt a lehetőséget, hogy a felperes úgy kérje a szerződés érvénytelenségének megállapítását, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapítását nem kéri.”

 

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/6775C39D11A53D8BC1257DE8005DAD69?OpenDocument

 

 

 

Az első két panaszom egyedül próbáltam bejuttatni az Alkotmánybíróságra, ügyvéd nélkül. Nem sikerült egyiket sem.

 

Most a harmadiknál már az előadó alkotmánybíró megítélésén múlik, hogy olyan előterjesztést tesz-e, mely alapján elkezdődik a panasz érdemi vizsgálata. Azonban előterjesztés végleges befogadását még az AB-nek is meg kell szavaznia.

 

Ha sikerül minden szűrőn átjutni, akkor indul az AB munkája. Az érdemi vizsgálat nagyon eltérő lehet, könnyen előfordulhat, hogy más panaszokkal összevonják, kikérik az Igazságügyi Minisztérium véleményét stb stb...

 

Mindezt sok-sok § szabályozza:

 

 

 

 

 

 

15. § (1) A főtitkár a folyamatban lévő ügyekről elektronikus nyilvántartó rendszert (ügylajstromot) vezet, mely tartalmazza az előadó alkotmánybírók nevét és az ügy érkezésére vonatkozó adatokat.

(2) Az ügylajstrom alapján a tanácsok féléves munkatervet készítenek, mely tartalmazza a beérkezett indítványok, valamint a befogadott panaszindítványok tárgyalásának tervezett időpontját, és az előadó alkotmánybírók nevét. A munkatervre az alkotmánybírók külön tesznek javaslatot.

(3) A munkatervet és módosításait az elnöknek be kell mutatni, és minden alkotmánybíró rendelkezésére kell bocsátani.

 

 

31. § (1) A panasz befogadására irányuló javaslatáról az előadó alkotmánybíró feljegyzést készít. Ha az előadó alkotmánybíró a panasz befogadásának visszautasítását javasolja, végzéstervezetet készít.

(2) A feljegyzést, illetve végzést – a 42. § szerint – az Alkotmánybíróság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Az Abtv. 49. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a panasz befogadásáról a teljes ülés dönt, ha

a) a 49. § (6) bekezdés ba) pontja szerint a tanács tagjainak többsége azt indítványozza, illetve

b) a tanács ülését megelőző munkanapig az Abtv. 49. § (6) bekezdés bb), illetve bc) pontja szerinti, a teljes ülés elé terjesztésre történő kezdeményezés érkezett.

(4) A panasz visszautasításáról szóló végzést a visszautasítás okának és indokának rövid megjelölésével kell megindokolni.

 

 

33. § (1) Az előadó alkotmánybíró az indítványt a kézhezvétel után megvizsgálja, és

a) ha azt állapítja meg, hogy az indítvány kiegészítésre vagy kijavításra szorul, rövid határidő tűzésével és a hiányok megjelölése mellett – végzésben – hiánypótlásra szólítja fel az indítványozót, és egyben figyelmezteti őt, hogy ha az indítványt újból hiányosan vagy elkésetten adja be, az Alkotmánybíróság azt visszautasítja, illetőleg hiányos tartalma szerint bírálja el,

b) ha a hiánypótlás eredményeként jut arra a következtetésre, hogy az indítvány elbírálására az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, előterjesztést tesz az indítvány áttételére.

(2) Ha az indítvány hiányosságát a kitűzött határidő alatt az indítványozó pótolja, azt úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adták volna be.

(3) A határidő eredménytelen eltelte esetén az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az ügyben. Amennyiben az adatok hiányossága a döntést ellehetetleníti, az indítványt végzésben visszautasítja.

 

34. § (1) Az egymással összefüggő vagy azonos tartalmú ügyek előadó alkotmánybíró által elrendelt egyesítése és arról egyúttal az indítványozó értesítése – főtitkári bemutatás alapján – végzéssel történik. A magasabb sorszámú ügyet vagy ügyeket kell az alacsonyabb sorszámú ügyhöz egyesíteni.

(2) Az egyesítés során nem lehet eltekinteni a befogadási kritériumok – különösen az érintettség – fennállásának valamennyi indítványozó tekintetében egyedileg történő vizsgálatától.

(3) A különböző alkotmánybírókra szignált ügyek esetén az érintett alkotmánybírók közti egyeztetés alapján, elnöki szignálás után kerül sor az egyesítésre.

 

36. § (1) Az Alkotmánybíróság az indítványok érdemében az Abtv. 57. § (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, ennek során a törvényben meghatározott véleményt, meghallgatás eredményét, illetve az ügy eldöntéséhez szükséges, az Abtv.-ben meghatározott bármelyik bizonyítási eszközt felhasználhatja.

(2) Az Abtv. 57. § (1b)–(1c) bekezdésében foglalt véleményezési eljárás céljából az Alkotmánybíróság a törvénnyel, kormányrendelettel vagy más, a személyek széles körét érintő jogszabállyal összefüggésben az indítványt, illetve az indítványban foglalt alkotmányossági kérelem lényegét [Abtv. 52. § (1a) b)c)pontja, illetve (1b) bekezdés c)–e) pontja] az Abtv. 57. § (1a) bekezdése szerint közzéteszi, valamint az Abtv. 27. §-a szerinti eljárásban közzéteheti. A közzététel során a személyes adatokat – az érintett rendelkezése alapján, illetve ennek hiányában – törölni kell, ha azok közérdekből nem nyilvánosak.

(3) Az előadó alkotmánybíró dönt az ügyben az Abtv. 57. § (2) bekezdése szerinti szervekkel összefüggő véleményezési eljárás lefolytatásáról. Ha az előadó alkotmánybíró szükségesnek tartja, megkereső végzésben fordul a véleményezésre felkért szerv vagy szervezet vezetőjéhez, különösen a vizsgált jogszabály megalkotójához, a törvény kezdeményezőjéhez (a vizsgált jogszabály tárgya tekintetében felelős miniszterhez), illetve – mérlegelés alapján – az igazságügyért felelős miniszterhez is.

(Részletek az Alkotmánybíróság 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozatából, az Alkotmánybíróság ügyrendjéből)