Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2014.08.24

Alkotmányjogi panasz - Kúria 2/2014 - 3/4

 A harmadik részben ismét két pontot kifogásolunk a Kúria 2/2014 számú jogegységi határozatából.

 

3-00.png

 

A folyamatban lévő perben, amennyiben a bíróság az Erste Banknak ad igazat, akkor forint teljesítésű CHF kölcsönünk van. Egyértelmű tény, hogy a vételi és eladási árfolyam közti különbséget az Erste Bank a kölcsönszerződésben nem adta meg. Sem forintösszeg formájában (ez a bank számára ismert volt a kölcsönszerződés idején, mivel az árfolyam napi értékétől független), sem pedig százalékos formában. Az árfolyamrést és az általa okozott költséget az 1. pontban részletesen megmutattuk.

 

Ahogy ismertettük az árfolyamrés minden forint teljesítésű devizakölcsön esetében tisztességes, az árfolyamrés okozta költség a konvertálás ellenszolgáltatása. A konvertálás azért szükséges hogy a deviza összeget forintszámlára lehessen utalni, illetve a forint számlát deviza összeggel meg lehessen terhelni.

  

Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az alábbi 2/2014 számú jogegységi határozatban szereplő mondatokat:

 

„A jelen jogegységi határozatban foglaltak folytán már nem tartható fenn az elvi határozatnak az a tétele, hogy a különnemű árfolyam alkalmazása során felmerülő különbözet, mint költség mértéke feltüntetésének hiánya a szerződés semmisségét eredményezi a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja alapján. A jogegységi határozat ugyanis tisztességtelennek minősítette a különnemű árfolyam alkalmazását, aminek a következménye, hogy a tisztességtelen rendelkezések helyébe a Ptk. diszpozitív rendelkezései lépnek. Egy tisztességtelen szerződési rendelkezés feltüntetésének az elmaradása miatt pedig a Hpt. 213.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a szerződés nem minősíthető jogszabályba ütközőnek.
Így van ez akkor is, ha a fogyasztó csak a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontba való ütközés címén kéri a szerződés érvénytelenségének a megállapítását és kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy ellenzi a különnemű árfolyam alkalmazása tisztességtelenségének a megállapítását. Ha ugyanis a fogyasztó egy másik semmisségi ok (jogszabályba ütközés) alapján már kérte az adott szerződési rendelkezés – és azon keresztül az egész szerződés - érvénytelenségének a megállapítását, a Ptk. 209/A. § (2) bekezdés azon szabálya, hogy a semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni (relatív semmisség) nem képezheti akadályát a tisztességtelenség hivatalbóli észlelésének. Ha a fogyasztó a bíróságnak a különnemű árfolyamok alkalmazását előíró szerződési rendelkezés tisztességtelenségére vonatkozó tájékoztatását követően úgy nyilatkozik, hogy kifejezetten ellenzi a tisztességtelenség megállapítását, akkor a bíróság ezt hivatalból nem állapíthatja ugyan meg, a Hpt. 213. § (1) bekezdés c)pontjára alapított keresetet (viszontkeresetet) azonban el kell utasítania, hiszen az e jogszabályhelyre alapított semmisség csak egy egyébként tisztességesnek minősülő feltétel hiányának a következménye lehet.

 

A különnemű árfolyamra vonatkozó szerződési rendelkezés tisztességtelensége hivatalbóli észlelésének kötelezettsége jelen jogegységi határozat közzétételétől terheli a bíróságokat.”

 

 

Amennyiben bíróság vizsgálhatja a keresetünk összes pontját, akkor megállapíthatja, hogy nekünk van igazunk, a kölcsönszerződésünk „deviza elszámolású” kölcsön. Ez esetben a kölcsönünk forintkölcsön, a deviza csak egy elszámolási mód. Nem főszolgáltatás, mert a kölcsönszerződés tárgya nem változik a deviza számolás elhagyásával.

 

Mi 17.000.000 forintot igényeltünk, a bank 17.000.000 forintot utalt a forint számlánkra. A devizának a CHF-nek kizárólag csak a törlesztő részlet kiszámolásánál lehet szerepe, a CHF árfolyam változása a kölcsönünk összegét nem növelheti meg.

 

CHF kizárólag csak CHF kölcsön esetében főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés.

 

Annak eldöntése, hogy milyen kölcsönszerződésünk van, csak bíróság jogosult a bizonyítékok és érvelések, jogszabályi rendelkezések alapján.

 

A mondatban „korlátozás nélküli árfolyamkockázatot” áll szemben „kedvezőbb kamatmértékkel”.

 

A kedvezőbb kamatmérték (csökkenjen akár nullára a kamatláb) okozta törlesztő részlet csökkenés nem tudja ellensúlyozni a korlátozás nélküli árfolyam emelkedés okozta törlesztő részlet növekedést. Egy bizonyos pont után, amikor már a kamatlábat nullára csökkentette a bank, és egyensúlyi helyzet áll elő, pont olyan mértékben csökkentette a törlesztő részletet, mint amilyen mértékben az árfolyam emelkedés növelte, az árfolyam még mindig tovább nőhet. Nőhet, mert növekedése korlátozás nélküli.

 

Valóban, ha esetünkben az Erste akkor, amikor a CHF irányadó bankközi kamatlába 0,02-0,04%-ra csökkent, csökkentette volna a kölcsönszerződésünkhöz kapcsolódó kamatlábat, akkor jelentősen ellensúlyozta volna azt a törlesztő részlet emelkedést, amit az okozott, hogy a CHF árfolyama 150 Ft-ról 210 Ft-ra emelkedett. Azonban a bankunk nem csökkentette a kamatlábat, hanem nagyon jelentős mértékben emelte.

 

Bíróság dolga lenne annak megítélése, hogy pillanatnyi kamatelőny biztosítása ellenében korlátlan kockázat továbbadása tisztességes-e és jó erkölcsbe ütközik-e.

 

Ez a jogegységi határozati pont gátolja az igazság megismeréséhez való alkotmányos jogunkat.

 

 

 

Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az alábbi 2/2014 számú jogegységi határozatban szereplő mondatot:

 

„1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.”

 

  

Összesítve a fenti öt pontot, megállapítható, hogy a Kúria 2/2014 számú jogegységi határozata tisztességtelennek nyilvánít egy jogos, indokolt költséget, ezáltal lehetetlenné teszi, hogy a fogyasztó a kölcsönszerződéssel kapcsolatban semmiségi pert indítson jogszabályban ütközés miatt.

 

Az Alaptörvényünk így fogalmaz:

 

NEMZETI HITVALLÁS

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

 

 

M) cikk

(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

 

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

XXVIII. cikk

 

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

 

 

Ezzel a jogegységi határozattal a Kúria az igazság kiteljesedése, megismerése ellen hat; az állam egyik legjelentősebb, legmagasabb szinten lévő hatalmi ágaként nem a polgárokat szolgálja, hanem részrehajló; védi az erőfölénnyel vissza élő pénzintézeteket és korlátozza a fogyasztók jogait; akadályozza hogy a bíróságok a fogyasztók által indított perekben tisztességes eljárásban vegyenek részt.