Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2014.07.27

Alkotmányjogi panasz - Kúria 2/2014 - 2/4

Ebben a második részben további két kifogásolt pontot idézünk. 

 

1-002-alkotmanyjogi-panasz.png

 

A folyamatban lévő perben az eljáró bíróságnak kell eldöntenie, hogy nekünk deviza kölcsönünk van-e forint teljesítéssel vagy forint kölcsönünk deviza elszámolással. Ezt követően kell az eljáró bíróságnak döntenie az elszámolás módjáról.

 

A Kúria döntése megfoszt bennünket attól az Alaptörvényben meghatározott jogunktól, hogy a bíróság tisztességes nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn bírálja el keresetünket.

 

Az ebben a 2. pontban szereplő utasítás valótlanságon alapul, ahogy az 1. pontban nagyon részletesen ismertettük.

 

Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az alábbi 2/2014 számú jogegységi határozatban szereplő mondatot:

„A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kógens törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe.”

„Így függetlenül attól, hogy a szerződésekben jellemzően nyelvtanilag egyértelműen, félre nem érthető módon szerepel a különnemű árfolyam alkalmazásának ténye, az nem felel meg az Európai Unió Bíróság ítélete által is értelmezett világos és egyértelmű szabályozás követelményének.”

 

A kúria jogegységi határozatából:

 

 „A magyar jog vonatkozó diszpozitív rendelkezését a Ptk. 231. § (2) bekezdése tartalmazza, amely szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani.”

 

 

A hivatkozott jogszabály a tartozásról szól az idézet ráadásul hiányos. A jogszabály teljes környezetben:

 

„A pénztartozás. A kamat

231. § (1) Pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.

(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

232. § (1) A szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár.

(2) A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(3) A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.”

 

Kizárólag a tartozásról szól ez a jogszabály és nem szól a fizetési kötelezettségről. Csak a tartozást lehet más pénznemben vagy aranyban meghatározni, mást nem.

 

Ha az adós mindig határidőre fizeti a bankkölcsön törlesztő részleteit, akkor a Ptk.-ban leírtak szerint nincs soha pénztartozása.

 

Az adós a Ptk. alapján azt köteles visszafizetni, amit a rendelkezésére bocsátott a bank és köteles kamatot fizetni a pénz használatáért.

 

„1. A hitel- és a kölcsönszerződés

522. § (1) Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.

(2) A bankhitelszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).”

 

A meghatározott pénzösszeg forint kölcsön esetében forint. Például a mi esetünkben 17.000.000 forint.

 

A meghatározott pénzösszeg CHF kölcsön esetében pedig CHF. Például lehet 115.000 CHF.

 

A törvény a rendelkezésre bocsátott pénzösszegről ír. Ettől a kölcsön folyósítása eltérhet, ahogy az 1. pontban részletesen ismertettük. CHF kölcsönösszeg folyósítása történhet konvertálás után forintban, és a CHF törlesztő részlet megfizetése is történhet forint folyószámláról, ez esetben is a bank konvertál.

 

Olyant nem tesz lehetővé a törvény, hogy forintkölcsönt „mintha devizahitellé” változtatja, mivel ebben az esetben az adós nem a kölcsön összegét fizeti vissza, hanem egy számára teljesen ismeretlen, meghatározhatatlan összeget.

 

Különbség van tehát a pénztartozás között és pénzkölcsön visszafizetésének kötelezettsége között. Az ismertetett  jogszabály szerint aranyban vagy devizában csak a pénztartozást lehet meghatározni.

 

Azt az ellenszolgáltatás részösszeget, illetve bérlet vagy kölcsön esetén, azt az összeget,  amit nem fizet meg határidőre a kötelezett. Ez esetben sem a teljes ellenszolgáltatás aranyban vagy devizában történő meghatározásáról van szó, hanem csak arról az összegről, melynek megfizetésével késedelembe esett a kötelezett. A Ptk. megállapítása szerint tartozás a határidőre meg nem fizetett fizetési kötelezettség.

 

Előfordulhat, hogy a hétköznapi életben tartozásnak hívják a fizetési kötelezettséget, azonban ez nem teszi még tartozássá azt. Mivel a Ptk. szerint lehet aranyban vagy más pénznemben tartozást meghatározni, ezért a tartozás szó meghatározását is a Ptk. szerint kell meghatározni és nem a hétköznapi szóhasználat alapján.

 

Amennyiben úgy tekintenénk minden pénzfizetésben meghatározott szerződésben szereplő ellenszolgáltatásra; minden vételár megfizetésre; minden szerelési díj megfizetésre; minden tervezési díj megfizetésre, mint pénztartozásra, akkor a fizetési határidőn belüli időre is kamatot kellene fizetni, mivel jogszabály szerint a pénztartozás után kamatot kell fizetni. 

 

Ez pedig, könnyen belátható, teljes képtelenség. Nem csak képtelenség, ellent mond az ismertetett jogszabálynak is.

 

Bankkölcsön esetén nem azért van kamatfizetés, mert pénztartozás áll fenn, azért van kamatfizetés, mert kamat a szolgáltatás után járó ellenszolgáltatás. Gyakran hívják ezt a kamatot ügyleti kamatnak.

 

A pénztartozás miatti, a késedelmes fizetés miatti kamatot pedig gyakran hívják késedelmi kamatnak, vagy büntető kamatnak.

 

A Ptk.-ban elég jól le vannak írva ezek a lényeges pontok, hogy ne lehessen összekeverni őket. Ezek nyilvánvaló tények, melyeket el kell fogadni.

Saját keresetünkben kívánjuk ezt a bíróságon megvitatni, a jogegységi határozat viszont ezt nem teszi lehetővé, mivel kötelező az eljáró bíróság számára a jogegységi határozat alkalmazását.

 

Hasonló a helyzet mint az 1. pontban ismertetett esetben, a jogegységi határozat valótlanságon alapszik.

 

A tartozással kapcsolatos fenti megállapításokat, következtetéseket 2014. május 8.-án elektronikus úton elküldte a Kúriának a jelen beadványt készítő egyik érintett fél, Szabó József, személyesen. Sajnos a mostani jogegységi határozat ebben a kérdésben semmilyen formában nem tér ki erre a problémára. Ezt a Kúriának írt levelet csatoljuk az alkotmányjogi panaszunkhoz.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/level-a-kuria-elnokenek---2014.05.08..html

  

Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az alábbi 2/2014 számú jogegységi határozatban szereplő mondatot:

 

„A magyar jog vonatkozó diszpozitív rendelkezését a Ptk. 231. § (2) bekezdése tartalmazza, amely szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani.”