Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


a PKKB és az elszámolásom vitatása

2016.05.03

HA NEM A SAJÁT ÜGYEM, NEM HISZEM EL !!!

 

pkkb-kep-01.png

 

pkkb-kep-02.png

 

Összefoglalva:

  1. az elszámolás vitatásához részletes számítást kellett csatolni, mely szükséges volt, hogy a hibákat meg tudjam mutatni
  2. a bíróság nem tud számolni – sem szakértelem sem eszköz
  3. szakértő kellene tehát, aki tud számolni
  4. viszont szakértőt nem kérhet, mert a PKKB-nek a PBT-nél már (korábban) meglévő anyagokból kell döntenie
  5. a PBT semmit nem vizsgált, az égvilágon semmit – szakértőt sem kért
  6. én mindent elmagyaráztam volna a PKKB-én, kértem is ezért a meghallgatásomat, azonban erre „nem volt szükség”

 

 

Részlet a Járásbíróságra elküldött F1 fogyasztói kérelemből:

Rendkívül részletes, lépésről-lépésre konkrét adatokkal számoló, határozott kérelmet adtunk be a PBT-nek:

 

„Kérjük a Tisztelt Pénzügyi Békéltető Testületet, egy egyszerű, négy alapműveletre alkalmas számológéppel végezzék el a következő számításokat:

 

98.772,95 CHF  x        4,1%                    =       4.049,69 CHF

adósság             x       éves kamatláb   = éves kamatösszeg  

 

4.049,69 CHF    /           12       =        337,47 CHF

éves kamatösszeg /  az év hónapjainak a száma =  havi kamatösszeg

 

735,71 CHF  -        337,47 CHF   = 398,24 CHF

törlesztő részlet - kamat összeg  = tőke részlet”

 

Ez nem valamiféle „logika” hanem számtan. Általános iskolás anyag!

A táblázat minden sorát így szépen ki lehet számolni egymás után. Mind a 180 sort.

 

Részlet a Járásbíróságra elküldött F1 fogyasztói kérelemből:

A helyes adatokat a 35 oldalas számítási mellékletünk tartalmazza

 

 

Részlet a Járásbíróságra elküldött F1 fogyasztói kérelemből:

 

A 2014. évi XL. törvény 28.§ (3) alapján  kérem a személyes meghallgatásunkat ebben a nemperes eljárásban.

 

 

Részletek a Járásbíróságra elküldött F1 fogyasztói kérelemből:

 

 

A Pénzügyi Békéltető Testület alábbi megállapításait tartom jogszabályellenesnek:

 

 

  1. Kérelmezők kifogásolták a Pénzügyi Szolgáltató által az elszámolás elkészítésekor alkalmazott módszertant, továbbá, hogy az elszámolás számára értelmezhetetlen.

 

 

  1. Kifogásolták, hogy a Pénzügyi Szolgáltató árfolyamrést számított fel, s az az elszámolásban számukra nem értelmezhető.

 

 

  1. Indokolatlannak tartották a Pénzügyi Szolgáltató által számított kamatcsökkentést, illetve a kamat fizetési kötelezettséget is.

 

 

  1. Kérelmezők állították, hogy a késedelmi kamat mértéke túlzó, ezért tisztességtelen. Tekintettel arra, hogy a késedelmi kamat túlzó mértékének kérdése a jelen eljárás tárgyát nem képezi, illetve ennek megítélése nem tartozik a 2014. évi XXXVIII. és a 2014. évi XL. törvény hatálya alá, a Pénzügyi Békéltető Testület a Kérelmező ezzel kapcsolatos kifogásait nem vizsgálta.

 

 

  1. A kérelmezőnek a kérelemben be kell mutatni, hogy az elszámolás az általa megjelölt helytelen adatot, számítási hibát nem tartalmazza, és ehhez mellékelnie kell az állításait alátámasztó iratokat. A kérelmezők ezen kötelességüknek nem tettek eleget, adat, számítási hibát nem jelöltek meg és nem igazolták állításaikat.

 

 

  1. Az eljáró tanács a Kérelmezők által vitatott számítást megvizsgálva, figyelembe véve a részletes elszámolás egyéb adatait is, azt állapította meg, hogy a Kérelmezők vitatása nem alapos, így az eljáró tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Kérelmezők kérelme megalapozatlan, a kérelmet elutasította és az eljárást megszüntette.

 

 

  1. A fentiekre figyelemmel a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa megállapította, hogy a 2014. évi XXXVIII. törvényben meghatározott és elkészített elszámolás olyan adatot és/számítási hibát nem tartalmazott, amely alapján az elszámolást felül kellett volna vizsgálnia az eljáró tanácsnak. Mindezekre tekintettel a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa a 2014. évi XL. törvény 22. § 81) bekezdése alapján a kérelmet elutasította és az eljárást megszüntette.

 

 

Az alábbiakban elemezzük a Pénzügyi Békéltető testület állításait, melynek eljárása ellentétes

az Alaptörvény idézett cikkeivel és a 2014. évi XL törvény rendelkezéseivel; az ezzel összefüggő jogalkotói akarattal;  a 2013. évi CXXXIX törvény VIII. fejezetében a PBT feladatára és működésére vonatkozó előírásokkal;valamint a fogyasztóvédelmi célkitűzésekkel.

 

Az elemzés során részletesen alátámasztjuk állításainkat.

 

  1. Kérelmezők kifogásolták a Pénzügyi Szolgáltató által az elszámolás elkészítésekor alkalmazott módszertant, továbbá, hogy az elszámolás számára értelmezhetetlen.

 

Egy szóval sem állítottuk, hogy az elszámolás érthetetlen. Azt kifogásoltuk, hogy szándékosan túlbonyolította a bank, hogy „nehezítse a feldolgozást és az ellenőrzést”. Az, hogy egy képlet kiszámításához szükséges az árfolyam adat, és ezt az adatot nem adja meg a bank az egyértelműen azt jelenti, hogy a számítás elvégzése lehetetlen. Ha 2 kg krumpli árára vagyunk kíváncsiak, de nem mondja meg az eladó, hogy mennyi a krumpli kilója akkor nem

tudjuk kiszámolni, hogy mennyit kell fizetni.

 

Ez nem azt jelenti, hogy érthetetlen az hogy a krumpli ára megegyezik a krumpli súlyának és az egységárnak a szorzatával.

2 kg krumpli ára, ha egy kg krumpli 120 forint, akkor 240 Ft. Ha nincs megadva, hogy az egységár, egy kg krumpli ára 120 forint, akkor a számítást nem lehet elvégezni.

A bank tudatos félrevezetése ez esetben az, hogy azt állítja, hogy álláspontunk szerint az elszámolás számunkra értelmezhetetlen. Ez nem igaz! Értjük az elszámolást, csak rendkívül sok idő volt, hogy a számolást elvégezzük. Már a bankhoz írt panaszt is 35 oldal számítással támasztottuk alá.

 

 

  1. Kifogásolták, hogy a Pénzügyi Szolgáltató árfolyamrést számított fel, s az az elszámolásban számukra nem értelmezhető.

 

A PBT állításával szemben nem tettünk olyan állítást, nem tettünk olyan jognyilatkozatot, hogy az árfolyamrés számunkra nem értelmezhető!!!  Épp ellenkezőleg, határozottan azt állítjuk a bank nyilatkozatára tett észrevételeinkben, hogy jogos az árfolyamrés, nem tisztességtelen az árfolyamrés, ha a kölcsön tárgya valóban CHF összeg, és a CHF kölcsön összeget az Erste Banknak átváltást követően a forint folyószámlánkra kellett utalni.

 

Az elszámolással kapcsolatban azt kifogásoltuk, hogy a bank miként a kölcsönszerződésben sem az elszámolásban sem tüntette fel, hogy mekkora árfolyamrést használt és hogy ezzel a törvény szerint tisztességtelen számolással mekkora összeggel károsított meg bennünket.

 

Idézzük a banknak írt panaszunkból az árfolyamrésre vonatkozó részt:

Az elszámolás egyik oka, hogy jogtalanul számoltak fel árfolyamrést, mellyel kárt okoztak nekünk. Egyik elszámoló levél sem tartalmazza az árfolyamrés mértékét és azt, hogy időközben változott-e? Szeretnénk rögzíteni azt a tényt, hogy az árfolyamrés mindvégig 2-2% volt. A vételi árfolyam 2%-kal volt kevesebb, mint a középárfolyam és az eladási árfolyam 2%-kal volt magasabb mint a középárfolyam.

(Panaszunk a bankhoz – 1. konkrét kérdés – 3. oldal – 2015.05.21.)

 

Az árfolyamrés miatt kisebb lett a 17.000.000 forint kölcsönünk T. Bank által nyilvántartott értéke és folyósítási jutalékként is többet fizettünk.. Szeretnénk rögzíteni, hogy a T. Bank a folyósítás napján több mint 300.000 forinttal csapott be bennünket.

(Panaszunk a bankhoz – 2. konkrét kérdés – 3. oldal – 2015.05.21.)

 

 

  1. Indokolatlannak tartották a Pénzügyi Szolgáltató által számított kamatcsökkentést, illetve a kamat fizetési kötelezettséget is.

 

Nem volt olyan állításunk, hogy a kamatlábcsökkentést indokolatlannak tartjuk.  Nem volt olyan állításunk, hogy a bankkölcsön esetén az ügyleti kamatot indokolatlannak tartanánk.

 

Pontosan megadtuk, hogy milyen konkrét problémánk van három  esetben is a késedelmi kamattal:

 

Első probléma:

 

Kérünk tájékoztatást a 411,73 CHF technikai okból elengedett kamatról (94. oszlop, 127. sor). Ezt a kamatcsökkentést a saját számításunknál figyelmen kívül hagytuk

(Panaszunk a bankhoz – 3. konkrét kérdés – 3. oldal – 2015.05.21.)

 

A bank válasza:

A hitel lejáratásra került, ekkor az összes fennálló tartozás esedékessé vált, ill. a 2014.02.17-től 2014.03.10-ig képződött és 2014.03.10.-én esedékessé vált 411,73 CHF kamat elengedésre került.

(A bank nyilatkozata  - 1008414-3/2015 – 3.oldal)

 

Mivel nem kaptunk választ, a kérdést ismételten feltettük:

 

A 411,73 CHF kamat technikai okból történő elengedésének magyarázata követhetetlen számunkra, nem tudjuk megállapítani, hogy technikailag miért pont ennyit kellett elengedni, miért nem például 4.117,3 CHF-t?

(Észrevételeink a bank nyilatkozatára – 3. oldal – 2015.10.20.)

 

A második probléma a késedelmi kamattal:

 

Nem látjuk az indokoltságát a 3,81 CHF esedékes kamatnak, (10. oszlop, 73. sor). 2012. március 23.-án nem volt kamat fizetési kötelezettségünk.

(Panaszunk a bankhoz – 4. konkrét kérdés – 3. oldal – 2015.05.21.)

 

A bank válasza meglepő:

 

A 3,81 CHF kamat a 2012.03.19-től 2012.03.23-ig az előtörlesztett összegre felszámított kamatkülönbözet, mely nem került volna felszámításra, ha az előtörlesztésre 2012.03.19-én került sor. A fenti kamat terhelése tehát tévesen történt, azonban az átszámított oldalon mind az előtörlesztés, mind a kamat előírás helyes lefutás szerinti logikával történt, így a ténylegesen (de hibásan) előírt és terhelt kamat kapcsán a Kérelmezőnek visszajáró összeg a fogyasztói követelésbe beszámításra került, ezzel korrigálva a téves előírást.

(A bank nyilatkozata  - 1008414-3/2015 – 3.oldal)

 

A bank elismerte, hogy hibázott, a „kamat terhelése tévesen történt”. Ez mutatja, hogy a bank számítása nem megbízható, részletes és alapos ellenőrzés szükséges, hogy az esetleges többi hiba is napvilágra kerüljön. Ez irányú észrevételünket jeleztük a PBT-nek:

 

A lakáskasszás előtörlesztés idejére a fogyasztóknak semmilyen hatásuk nem volt, ez kizárólag az Erste Bankon múlott.  Az hogy az Erste bank a saját mulasztása miatt késedelmi kamatot terhel a fogyasztóra, ismételten bizonyítja, hogy milyen megbízhatatlan és felelőtlen munkát végez a fogyasztók kárára.

(Észrevételeink a bank nyilatkozatára – 3. oldal – 2015.10.20.)

 

A harmadik probléma a késedelmi kamattal:

 

Mindkét tájékoztató levélben lejárt tartozásként az alábbi összegek szerepelnek:

2014.12.31.             116.338,96 CHF

2015.02.01.             125.684,14 CHF

 

Ez 8,0%-os növekedés egy hónap alatt. Teljes képtelenség, hogy a késedelmi kamat ennyivel növelte volna meg a tartozást, mivel teljes évre a késedelmi kamat 5,6%. Szerepel ugyan előírt törlesztő részletként 2015. januárjára  9.345,18 CHF, azonban ez is lehetetlen, mivel a T. Bank felmondta még 2014. márciusában a szerződést, így nem jelentkezhet semmilyen törlesztő részlet fizetési kötelezettség.

(Panaszunk a bankhoz – 15. konkrét kérdés – 6. oldal – 2015.05.21.)

 

A bank válasza elképesztő:

 

A 2015.01.29.-i késedelmi kamat esedékessé tétel abból adódóan vált szükségessé, hogy az ügyfelek számára láthatóvá váljon a még nem esedékes késedelmi kamat összege is. Konkrét ügylet esetében az utolsó késedelmi kamat fizetés 2014.09.11-én történt, a 2015.01.29-én esedékessé vált 9.345,19 CHF késedelmi kamat ezen két időpont között felgyűlt kés. kamat összege.

(A bank nyilatkozata  - 1008414-3/2015 – 3.oldal)

 

Elképesztő, mert a kérdésünk a 2014.12.31. - 2015.02.01. közti időszakra vonatkozik (ami ugyebár 2 hónap), míg a válasz egy sokkal nagyobb időszakra vonatkozik, a 2014.09.11 – 2015.01.29 közti időszakra, mely ugyebár közel 5 hónap.

 

A bank magyarázata számunkra sem nyelvtanilag, sem matematikailag nem értelmezhető:

A fogyasztói követelés tartalmazza a hitel kapcsán ténylegesen fennálló és az átszámított lefutás szerinti teljes fennálló tartozások különbözetét, így a fogyasztói követelés szempontjából nincs különbség felgyűlt és esedékes késedelmi kamat között.

(A bank nyilatkozata  - 1008414-3/2015 – 3.oldal)

 

A fenti késedelmi kamat összegekkel kapcsolatban határozott kérelmet fogalmaztunk meg:

 

Kérjük a Tisztelt Pénzügyi Békéltető Testületet, kötelezze az Erste Bankot arra, hogy ismertesse a késedelmi kamat kiszámításának a módját és az adatokat, melyekkel ez az összeg nála számítás során kijött.

(Észrevételeink a bank nyilatkozatára – 2. oldal – 2015.10.20.)

 

….

 

,,,,,,,

 

……………

 

  1. Az eljáró tanács a Kérelmezők által vitatott számítást megvizsgálva, figyelembe véve a részletes elszámolás egyéb adatait is, azt állapította meg, hogy a Kérelmezők vitatása nem alapos, így az eljáró tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Kérelmezők kérelme megalapozatlan, a kérelmet elutasította és az eljárást megszüntette.

 

A PBT egyáltalán nem vizsgálta a bank nyilatkozatára tett észrevételünket.

 

A bank teljesen alaptalanul állította, hogy hibásan számolunk. A PBT azt állítja, elvégezte a számítást, azonban ezt az állítást nem támasztja semmilyen számítással alá.

 

2015.05.20-án adtuk be 35 oldalas részletes áttekinthető, ellenőrizhető számítási táblázatunkat. Sem a bank, sem a PBT egyetlen egy soráról, egyetlen egy oszlopáról egyetlen egy adatáról sem nem állította, hogy hibás…

 

A számolás eredményét közöltük a 14. pontban, sokkal áttekinthetőbben és érthetőbben, mint az Erste Bank.

 

Érdemi ellenvetés hiányában a PBT nem hozhat olyan döntést, hogy a számításunk nem megalapozott.

 

Kedves olvasó, nem fárasztalak tovább…