Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.08.18

A PBT bepanaszolása az MNB-nél

a-pbt-bepanaszolasa----kep-01.png

 

Bevezetés:

Több személyes és virtuális ismerősöm mondja, hogy: „minek vitatom az elszámolást? A PBT csak egy sóhivatal. A PBT a bankokat képviseli. Józsi, te nem is tudsz számolni..!”

Úgy vélem, és ennek megfelelően cselekszem, hogy akkor ismerjük meg az Orbán vezérelte NER rendszert, ha az ügyeinket végig visszük. Teljesen végig.

Attól tartok, az ismertetett elképesztő számolási logikai bukfencet nem csak velem szemben követte el az Erste Bank, hanem több ezer esetben. Estenként forint százezrekről, milliókról van szó!

Ismerjétek meg a logikai bukfencet! - pirossal jelölöm...

 

Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

 

(a személyes és dokumentum adatokat torzítom, csonkítom)

 

Már több mint 5 éve vitatjuk a deviza elszámolású kölcsönünk újra számolását. Súlyos hibákat, hiányosságokat tapasztaltunk a Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: PBT) legutóbbi eljárásában (PBT-1/2020 számú határozat, a továbbiakban PBT-1) Az észrevételeinket kívánjuk Önökkel megosztani és egyben kérjük, hogy alaposan ellenőrizzék a PBT tevékenységét a levelünk és mellékletei alapján. Kérjük, hogy vizsgálatuk eredményéről tájékoztassanak. Amennyiben kérdés merül fel a levelünk egy vagy több pontjával kapcsolatban, akkor természetesen személyesen is készek vagyunk válaszolni a kérdéseikre.

 

Fogyasztóvédelmi szempontból kiemelt szerepe van az MNB keretein belül működő PBT-nek (részletek az MNB-ről szóló, 2013. évi CXXXIX. törvényből):

 

2. Az MNB alapvető és egyéb feladatai

4. § (9) Az MNB ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét

a) a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,

d) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése

(10) Az MNB - a Pénzügyi Békéltető Testület útján - ellátja a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek között létrejött - szolgáltatás igénybevételére vonatkozó - jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezését.

 

Felügyeleti feladatok

39. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,

e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény,

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.

(2) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében.

 

41. § (1) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását

a) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008 április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,

b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet,

 

A hatósági eljárások közös szabályai

45. § Az MNB hatóságként jár el

a)   a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 39. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti folyamatos felügyelet gyakorlása

47. § (1) Az MNB engedélyezési, ellenőrzési, fogyasztóvédelmi ellenőrzési, piacfelügyeleti eljárásában, felügyeleti ellenőrzése során, továbbá a 45. § f) pontjában meghatározott eljárásban ügyfél az,

a) akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,

d) aki fogyasztóként fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújt be, vagy…

 

Kérjük, hogy az MNB, mint a PBT felügyeleti szerve járjon el ebben az elképesztő ügyben.

 

 

Észrevételeink:

 

  1. A PBT nem hajtja végre a bíróság jogerős döntését

 

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban PKKB) 2019. november 4.-én hozta meg a 1/2019/00 számú végzését (a továbbiakban PKKB-1):

„A bíróság megállapítja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület döntése jogszabályt sért, a Pénzügyi Békéltető Testület x/2019. számú határozatát hatályon kívül helyezi és a Pénzügyi Békéltető Testületet új eljárás lefolytatására kötelezi.”

 

A PBT-nek lehetősége volt fellebbezést benyújtania (részlet a PKKB-1-ből):

„A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de az elsőfokú bíróságnál három egyező példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.”

 

A PBT a bíróság döntését azonban nem fellebbezte meg, így az jogerőre emelkedett.

 

A bíróság pontosan rögzítette, hogy szerintünk miben hibázott a PBT (részletek a PKKB-1-ból):

„Sérelmezték, hogy a részletesen kifejtett, 45 pontban tételesen leírt észrevételeiket a PBT 8 kérdéskörbe rendezte, így nem tételesen vizsgálta a panaszban foglaltakat.”

 „A kérelmezők minden tétel tekintetében kérték a bíróságot, hogy a PBT-t kötelezze új eljárás lefolytatására.”

 „A PBT a kérelmezők 1-46-ig sorszámozott, tételesen megjelölt hibákat azok tartalma alapján mindösszesen 8 kérdéskörbe sorolta és ezt követően nyolc pontban válaszolta meg a kérelmezők által jelzetteket.”

 

A bíróság helyt adott a kérésünknek (részletek a PKKB-1-ból):

„Összességében megállapítható, hogy a PBT határozatának indoklásában nem jelöli meg a kérelmezők által hivatkozott helytelen adatot és számítási hibát sem, kizárólag általános megállapításokat tartalmaz, amelyből nem állapítható meg az, hogy a számításokat a PBT ellenőrizte volna.”

 „A bíróság álláspontja szerint a PBT határozata biztosan nem terjedhetett ki valamennyi indítványra, hiszen a kérelmezők 45 pontban tettek fel kérdéseket, illetve jelöltek meg az elszámolással kapcsolatos hibákat, hiányosságokat és eltéréseket a PBT azonban kizárólag 8 pontban – egyetlen konkrétumot sem feltüntetve – vizsgálta a kérelmet.”

 „A megismételt eljárásban a PBT-nek érdemben kell vizsgálnia azt, hogy kérelmezők kérelmében megjelölt helytelen adat és számítási hiba okán szükség van-e az elszámolás felülvizsgálatára, amennyiben igen, úgy az elszámolást felül kell vizsgálnia és a felülvizsgálattal, az elszámolás helyességével, vagy helytelenségével kapcsolatos konkrét megállapításait a határozat indoklásába bele kell foglalnia.”

 „… a PBT-nek minden, kérelmezőktől érkezett indítványra ki kell terjednie (jelen ügy tekintetében 45 ilyen pont volt), azokról rendelkezni kell, amennyiben azt elutasítja, annak indokát is meg kell adnia.”

 „A bíróság álláspontja szerint nem elegendő a kérdések csoportosítása útján dönteni az indítványokról, hanem tételesen, mindenre kiterjedően kell határozatot hozni.”

 

A PBT a legutóbbi határozatában kinyilvánította, hogy nem ért egyet a PKKB döntésével (részlet a PBT-1-ből):

„Az eljáró tanács rögzíti, hogy számos vonatkozásban nem osztja a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1/2019/7. számú végzésében foglalt megállapításokat… a tanács nem vitatja a bíróság álláspontját, ugyanakkor a kérelem vizsgálata és értékelése során reflektál az abban megjelenített álláspontra.”

 

A PBT ebben a legutóbbi eljárásában (a korábbi 8 pont helyett) 9 pontba csoportosította a kérelem tartalmát (részlet a PBT-1-ből):

„Jelen eljárásban az eljáró tanács 9 pontba foglalva vizsgálta a kérelem tartalmát, azonban ez a korábbi eljárásban alkalmazottól nem jelent érdemi eltérést, a részletesebb bontás a tanács álláspontjának árnyaltabb megjelenítésére ad lehetőséget.”

 

Összefoglalva: a PBT teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a bíróság kötelezését, és most sem vizsgálta meg (az új eljárásában) tételesen a 45 panasz pontot, hanem csoportosítva őket, ismét általános jellegű megállapításokkal utasította el a beadványunkat.

 

 

 

  1. A PBT elfogadja azt, hogy hibák vannak a részletes elszámolásban

 

A PBT-tisztában van azzal, hogy hibák vannak a részletes elszámolásban, azonban ezt elfogadja és természetesnek veszi (részlet a PBT-1-ből):

„Az eljáró tanács emlékeztet arra, hogy a „hibavizsgálat” jelen eljárásban a törvényi elszámolás helyessége (vagyis az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás hatásának számszerűsítése) tekintetében zajlik, vagyis bármely egyéb, a Pénzügyi Szolgáltató által (esetlegesen) vétett hiba hatásának korrekciója nem jelen eljárás tárgya. (Másként fogalmazva, ha az ügylet bonyolítása során valamely műveletet a Pénzügyi Szolgáltató esetlegesen tévesen végzett, vagy adatot (pl. kamat összeget) tévesen állapított meg és számított fel, utólagos korrekciót végzett, stb., az az elszámolás tekintetében is a valóságnak, vagyis a ténylegesen történteknek megfelelően kell bemutatnia a kimutatásokban.)”

 

Az elszámolási törvény „helyes elszámolás”, „helytelen adat” és a „számítási hiba” kifejezéseket használja (részletek a 2014. évi XL. törvényből):

21. §

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezésekor a fogyasztó kérelmének tartalmaznia kell az arra irányuló határozott kérelmet is, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület állapítsa meg, hogy…

a) az elszámolás az általa megjelölt helytelen adatot, illetve számítási hibát tartalmazza, és állapítsa meg a helyes elszámolást, továbbá kötelezze a pénzügyi intézményt annak végrehajtására…

(5) A kérelemben be kell mutatni

a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a helytelen adatot, illetve számítási hibát és annak okát is,

és ahhoz mellékelni kell az állítást alátámasztó iratokat.”

 

Önök is „helytelen adatot” és „számítási hibát” említenek a fogyasztóvédelmi rendeletükben:

„Amennyiben a pénzügyi intézmény az elszámolással … kapcsolatos panaszt elutasította, azonban a fogyasztó az elszámolást … továbbra is vitatja, a benyújtott kérelemben be kell mutatnia a helytelen adatot, illetve számítási hibát és annak okát is. Ennek feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az ügylettel kapcsolatban minden olyan információval és adattal, melynek segítségével a pénzügyi intézmény által küldött elszámolást és módosított szerződést ellenőrizni tudja és a számítási hiba, ha van, azonosítható.

(58/2014 MNB rendelet 8. melléklet 1. pont)

 

 

Az újra számolást végző Erste Bank úgy számolja ki az elszámolás végeredményét, a tisztességes (újraszámolt) banki követelést, hogy a tisztességtelenül kiszámolt követelésből (eredeti számolás eredménye) levonja a tisztességtelenül felszámított összeget. Könnyű belátni azt a logikai összefüggést, hogy ha hibás számból kivonunk egy számot, akkor hibás eredményt kapunk. Ennek az oka, hogy hibás szám már eleve meghatározza, hogy hibás lesz a számolás (kivonás) eredménye.

 

A PBT hivatkozik arra, hogy az adatokat „a valóságnak, vagyis a ténylegesen történteknek megfelelően kell bemutatnia a kimutatásokban”. A kölcsönszerződésben ténylegesen csak forint mozgások történtek a szerződő felek között. A valóságban kizárólag csak forint mozgott. Ezeket a tényleges forint mozgásokat bemenő adatként kezelik az MNB rendeletben szereplő képletek (egyaránt az eredeti számolás és az átszámítás képleteiben). Minden más devizában lévő adat számolás eredménye. Álláspontunk szerint minden számolás hibája javítandó, mert csak így kapunk valós, hibátlan adatot. Hibás adat, vagy hibás adatból számolt adat nem tekinthető valóságnak, mert hibás. Valós adatnak csak a tényleges pénzmozgás és a hibátlanul valamint jogszerűen kiszámolt adat fogadható el.

 

A hiteltörténet első 8 évében (2007 és 2015 között) előforduló hibák, hiányosságok benne vannak jelenleg is a részletes elszámolásban. Ez csak úgy lehetséges, hogy az elszámolás készítése során az Erste Bank nem használta az MNB képleteit, hanem egy korábbi (hibás) adatbázis (részben hibás) adatait másolta át a részletes elszámolásba. Az Erste Bank figyelmen kívül hagyta az MNB utasításait és képleteit!

 

(most jön a logikai bukfenc ismertetése)

 

Egy modell-számítással (kicsi kerek számokkal, ez egyszerűség kedvéért forintban) szeretnénk ismertetni, hogy a hibás adatok milyen súlyos következménnyel járnak.

 

Legyen a 8 éven keresztül tisztességtelen módon számolt banki követelés eredménye 10 mFt.

Legyen a tisztességes (és hibátlan) újraszámolás végeredménye 8 mFt.

A 8 év alatt tisztességtelenül felszámított összeg: 2 mFt.

(10 – 8 = 2)

 

A bank azonban közli, hogy hibásan számolta ki a tisztességtelen végeredményt, mert az valójában nem 10 mFt, hanem 11 mFt.

 

Majd ezt követően ebből a megemelt tisztességtelen összegből vonja le a bank a 2 mFt tisztességtelenül felszámított összeget, és közli, hogy a követelése 9 mFt.

(11 – 2 = 9)

 

Ebben a számolásban az a logikai bukfenc, hogy a tisztességtelenül felszámított összeg, az 3 mFt (nem pedig 2 mFt). Ugyanis a hibátlanul számolt tisztességtelen összeg 11 mFt, a tisztességesen számolt összeg 8 mFt, a kettő különbsége 3 mFt.

(11 – 8 = 3)

 

Amennyiben a bank hibásan számolt az eredeti kölcsön lefutás során, akkor kizárólag csak a tisztességtelenül felszámított összeg változhat. A hibátlanul számolt tisztességes újraszámolás végeredménye semmiképpen sem változhat. Ezért csak a hibátlan számolás tekinthető az elszámolás végeredményének. Egy kölcsön lefutása csak egy eredményt hozhat!

 

A perben szereplő kölcsönszerződés konkrét adataival mindez igy néz ki:

 

A 8 éven keresztül tisztességtelen módon számolt banki követelés (első elszámoló levél) eredménye 110.000 CHF.

A tisztességes (és hibátlan) újraszámolás végeredménye 100.000 CHF.

A 8 év alatt tisztességtelenül felszámított összeg: 10.000 CHF.

(110.000  – 100.000 = 10.000)

 

A bank közölte a második elszámoló levélben, hogy hibásan számolta ki a tisztességtelen végeredményt (kifelejtette a késedelmi kamatokat), mert az nem 110.000 CHF, hanem 125.000 CHF.

 

Majd ezt követően ebből a megemelt tisztességtelen összegből vonja le a 10.000 CHF tisztességtelenül felszámított összeget, és közli, hogy a követelése 115.000 CHF.

(125.000  – 10.000  = 115.000)

 

Ebben a számolásban az a logikai bukfenc, hogy a tisztességtelenül felszámított összeg, az 25.000 CHF. Ugyanis a hibátlanul számolt tisztességtelen összeg 125.000 CHF, a tisztességesen számolt összeg 100.000 CHF, a kettő különbsége 25.000 CHF.

(125.000  – 100.000  = 25.000)

 

Azt, hogy az idézett összegek helyesek-e, nem lehet ellenőrizni, mert az elszámolási fordulónapon (vagy, ahogy az Erste Bank nevezi a „betörlesztés napján”: „a fogyasztói követelés összegének könyvelése 2015. március x-i értéknappal megtörtént, a betörlesztett összeg 10.000 CHF volt”) nincs semmilyen adat a részletes elszámolásban.

 

Az álláspontunk szerint logikai hibával kiszámolt banki követelésnek az a végeredménye, hogy a 2015. március 30.-i forintkövetelés 30.100.000 forintra nőtt az első elszámoló levélben szereplő 29.000.000 Ft-ról. Mint már évek óta jelezzük a PBT-nek is és az Erste Banknak is, ezt az összeget sem lehet ellenőrizni, mivel a részletes elszámolásban 2015. március 30.-i adatok egyáltalán nincsenek.

 

Teljesen egyértelmű, hogy az elszámolás során kizárólag csak az alábbi négy eset fordulhat elő:

1.            Hibás eredeti (tisztességtelen) számolás

2.            Hibátlan eredeti (tisztességtelen) számolás

3.            Hibás újraszámolás (tisztességes) számolás

4.            Hibátlan újraszámolás (tisztességes) számolás

 

Álláspontunk szerint mindkét szerződés lefutásnak hibátlannak kell lennie. A jogszabályok betűjének és szellemiségének a hibátlan számolások tesznek eleget:

2. Hibátlan eredeti (tisztességtelen) számolás

4. Hibátlan újraszámolás (tisztességes) számolás

 

Álláspontunk szerint mindkét szerződés lefutást az MNB rendeletekben szereplő képletekkel kell az Erste Banknak kiszámolnia.

 

 

  1. A PBT elfogadja azt, hogy a részletes elszámolás nem tartalmaz minden adatot

 

Az előző pontban ismertettük, hogy a részletes elszámolás hiányos. A hiányos adatok miatt nem lehet az elszámoló levél és a hiteltörténeti kimutatás minden adatát ellenőrizni.

Álláspontunk szerint a PBT-nek meg kell követelnie az Erste Banktól, hogy hiánytalanul minden adatot a rendelkezésünkre adjon, amit a számolásai során használt.

 

 

A törvények nem teszik lehetővé, hogy az elszámolással kapcsolatban a PBT-t „kikerüljük”. Hiába születik a fogyasztóvédelmi elveknek és a hatályos törvényeknek megfelelő jogerős bírósági döntés, a BPT nem hajtja végre a bíróság utasítását. A PBT legutóbbi döntését természetesen megfellebbeztük, azonban attól tartunk, hogy a PBT a számunkra várhatóan kedvező bírósági döntést ismét nem fogja végrehajtani.

 

Álláspontunk, hogy szükség van az MNB vizsgálatára és határozott rendelkezéseire ahhoz, hogy a PBT elvégezze a jogszabályoknak és bírósági ítéleteknek megfelelően a feladatát. Amennyiben a PBT nem követeli meg, az Erste Bank soha sem fog számunkra hiánytalan és hibátlan elszámolást készíteni.

 

A részletek a csatolt dokumentumokból megismerhetőek.

 

Várjuk gyors és részletes intézkedésüket, tisztelettel:

 

 

 

Szabó József (és neje)