Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2012.11.12

A Fővárosi Törvényszék végzése peremben 2012. okt.

Beugrottam ma a Bíróságra, történt-e már valami előrelépés?

Látom az iratok közt, hogy a október 24,-én végzést hozott a bíróság a 2011 szeptemberében indított peremben. Az a fránya posta, hol loholhat levelemmel?

Nézzük! Idézem a lényeget.

 

RENDELKEZÉS

 

A Fővárosi Törvényszék meghozta a következő végzést.

Az ügy Pesti Központi Kerületi Bíróságra érkezett iratait átteszi az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

A bíróság a következő kereseti kérelmeket tartalmazó keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja:

  • Szerződés semmiségének megállapítása.
  • Közjegyzői okirat érvénytelenségének megállapítása
  • Jelzálogjog törlése
  • Elidegenítési és terhelési tilalom törlése

 

 

ELŐZMÉNY

 

A felperesek az alábbi kérelmeket terjesztették elő a Pesti Központi Kerületi Bíróságon:

  • A szerződés tényleges THM adatainak megadása
  • A THM számításánál alkalmazott képlet és a képletben szereplő összetevők értékének megadása
  • A szerződéskötéskor elvégzett hitelbírálat számítás és kockázat elemzés számítás megküldését
  • Szeretnék megismerni a hamarosan jelentkező törlesztő részlet nagyságát
  • Szeretnék megismerni a kamatszámítás módját
  • Szeretnék megismerni a THM számítás módját
  • Szeretnék megvizsgálni a felszámolt költségek megalapozottságát
  • Szeretnék a szerződés módosítását, mivel a jelenlegi szerződésben rendkívül aránytalan a terhek és kockázatok megosztása
  • Szeretnék megismerni a szerződéskötés folyamatában milyen jövedelem és kockázatszámítást végzett a bank, miként lehettek 2007-ben hitelképesek, ha 2012-ben nem azok.
  • Kérték meghatározni, hogy a szerződés vagy a hirdetmény melyik pontja rendelkezik a vételi illetve eladási árfolyam különbözetéről, ezt tételesen vagy százalékosan került meghatározásra?
  • Kérték a bíróságot, kötelezze az alperest tárgyalásokra, hogy módosítsa a szerződést a jogszabályoknak és a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásainak megfelelően.

Az alperes érdemi ellenkérelemmel élt, melyben kérte a per megszüntetését, mivel a kérelemben megfogalmazottak nem bírósági hatáskörbe tartoznak, hanem PSZÁF eljárás tárgyát képezik.

A 2012 február 2.-i tárgyaláson alperesek továbbra is a per megszüntetését kérték, bírósági hatáskör hiányában.

A felperesek kérték a korábbiakon túl:

  • Állapítsa meg a bíróság, hogy nem „devizahitelük” hanem „CHF elszámolású hitelük” azaz „deviza alapú hitelük” van.
  • Kötelezze a bíróság az alperest a havi törlesztések újraszámolására és káruk megtérítésére.
  • Kérték a szerződés semmiségének megállapítását, mivel több szerződési pont egyoldalú és indokolatlanul hátrányos a felperesekre nézve
  • Kötelezze a bíróság az alperest arra, hogy az árfolyamváltozásból eredő terheket a felek közösen viseljék
  • A lakáskassza szerződés előtörlesztését a szerződés-kötéskori MNB deviza árfolyammal számolják be
  • Szerződés egészének érvénytelenségát feltűnő értékaránytalanság miatt
  • Mondja ki a bíróság, lehetetlen a kölcsön visszafizetése és ezért a bankot terheli a felelősség

Ezt követően a bíróság a pert megszüntette és áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi törvényszékhez. A Polgári Kollégiumba kerültek az ügy iratai, majd a Gazdasági Kollégiumhoz, mely hiánypótló végzést adott ki: 8 napon belül a bíróság által megadott valamennyi hiányosságot pótolják. Felperesek immár jogi képviselővel eljárva pontosított keresetet terjesztettek elő.

 

 

INDOKLÁS

 

A helyi bíróságon előterjesztett kérelmek vonatkozásában:

A helyi bíróság nem állapította meg a hatásköre hiányát, ezért a Fővárosi Törvényszéknek nem kellett döntést hozni hanem pusztán visszahelyezte az áttételt elrendelő helyi bíróságra.

A Fővárosi Törvényszékre közvetlenül benyújtott kérelmek vonatkozásában:

Nem közölte azokat az adatokat, melyekből a bíróság hatásköre megállapítható lenne, határozott kérelmet nem terjesztett elő. Konkrétan nevesítetten nem jelölte meg, hogy mely felek között, mikor létrejött, mely szerződésnek a semmisége megállapítását kérte.

Nem tudja a bíróság, hogy mekkora az ingatlan forgalmi értéke, illetőleg a bejegyzett jelzálog forintban meghatározott értéke (és így tovább hosszasan a hiányok felsorolása).

A bíróság megjegyzi, hogy amíg a pertárgyérték nem derül ki, addig az illetékfeljegyzési  jog iránti kérelem tárgyában sem tud döntést hozni a bíróság, mert nincs mihez viszonyítani, hogy az egy főre jutó havi bruttó jövedelem 25 %-t meghaladja-e a fizetendő eljárási illeték, vagy sem.

 

 

Végül kaptunk 30 napot új keresetre.

Örülök, hogy a Bíróság ilyen maximális precizítással és aprólékossággal dolgozik. Borzasztó lenne, hogy 6-7 év múlva, mikor megszületik a jogerős ítélet, akkor a Kúria megállapítaná, hogy egyik eljárási lépésben nem vettek észre valamit, vagy észrevették, de nem jól írták le vagy nem jól írták körbe, és ezért visszautalják az első fokon eljáró Bíróságra.

Kezdődne az egész előlről!

Inkább haladjunk szép lassan, a tatár nem kerget, csak a Zalabest. 

Az is jó, hogy járhatok két bíróságra, dupla intenzítással fogom tanulni a jogot.

 

-jozef-