Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


a beadványom a Legfőbb Ügyészséghez került

2017.04.13

Fővárosi Főügyészség Magánjogi Osztály

1881 Budapest, Pf.:13.

 

 

 

Tisztelt Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztálya!

 

 

2017. április 6.-án vettem kézhez a Fővárosi Főügyészség Magánjogi Osztály  PM. xxx/2016/x ügyszámú tájékoztatását, mely szerint a tájékoztatás 2. pontja ellen 8 napon belül felülvizsgálatot kezdeményezhetek Önöknél.

 

Az 1. pontban arról tájékoztatnak, hogy a felülvizsgálati kérelmemet a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztályára felterjesztették. Köszönöm a tájékoztatást, tudomásul vettem.

 

 

17.04.13.---kep.png

 

 

A 2. pontban arról tájékoztatnak, hogy „az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselésére vonatkozó szerződéses rendelkezések világosságának, érthetőségének megítélésére az egyes szerződések egyedi vizsgálatával, a pénzügyi intézmény által adott tájékoztatásnak, a reveláns ténybeli elemek összességének értékelésével az egyedi szerződéssel kapcsolatos perben van lehetőség.” Teljesen világos számomra hogy ez így van, valóban csak bíróság járhat el. Azt is tudom, hogy a Kúria által hozott jogegységi határozatokat a bíróságoknak kötelező figyelembe venni és nem hozhatnak olyan döntéseket, melyek ellentétesek a jogegységi határozatok megállapításaival. A probléma ott van (és ezt nagyon részletesen kifejtettem és bemutattam a 2017. március 2.-án keltezett és a tájékoztató levelük szerint 2017. március 8.-án érkeztetett beadványomban), hogy a Kúria devizahiteles jogegységi határozatai több nagyon súlyos valótlanságot tartalmaznak. Nem tudnak az eljáró bírók tisztességes eljárásban az igazságnak megfelelő döntést hozni, mert a Kúria megállapításai ezt nem teszik lehetővé. Ezért tartom szükségesnek, hogy a Kúria vizsgálja felül és módosítsa a korábbi megállapításait. Mivel tapasztalatom és a Kúriától érkező (az Ügyészség által is ismert) válaszlevelek szerint a Kúria nem kíván ezzel a kérdéssel egyáltalán foglalkozni, az Ügyészségtől kérem hogy kezdeményezze a Kúriánál a jogegységi határozatok felülvizsgálatát.

 

 

A 2. pontban arról is tájékoztatnak, hogy „a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránti közérdekű kereset alapján indítható perekben az ügyészi kereset tárgya nem a fogyasztó egyedi szerződése, hanem a tisztességtelennek tartott általános szerződési feltétel. A közérdekű kereset alkalmatlan az olyan kikötések miatti perindításra, amelyeket a felek által egyedileg meghatározott tartalmú szerződési részek tartalmaznak…”. Teljesen világos számomra hogy ez így van, csak bíróság járhat el egyedi szerződés tartalmát illetően, az Ügyészségek csak ÁSZF, Üzletszabályzat (stb.) pontjait támadhatják meg bíróságon közérdekű perekben. A már említett 2017. márciusi beadványomban több ÁSZF-ből is idézek, több ÁSZF tartalmát ismertetem, így nincs semmi akadálya, hogy az Ügyészség közérdekű pereket indítson. Nagyon is elképzelhető, hogy több pénzügyi szolgáltató ÁSZF-je is támadható, így mindenképpen szükséges, hogy az Ügyészség az eljárása során minden ÁSZF-lel megismerkedjen.

 

 

A pénzintézetek leginkább „biankó” szerződéseket kötöttek az Ügyfeleikkel és semmilyen lehetőség nem volt arra, hogy a banki alkalmazottak az előre megírt szerződési pontokon bármit is változtassanak, így az egyedi szerződések is gyakorlatilag egyfajta ÁSZF-nek tekinthetők.  Egyáltalán nem beszélhetünk „egyedileg meghatározott tartalmú szerződési részekről”.  Ami egyedi a szerződésekben, az a személyes adatok, a kölcsön összege, a futamidő… stb. – minden más a szerződéskötés során megváltozhatatlan volt. Úgy vélem az eljárása során az Ügyészségnek erre is tekintettel kell lennie. A munkája során az Ügyészségnek arra is lehetősége van, hogy társadalmi felhívást tegyen közzé, a banki károsultak segítségét kérje ahhoz, hogy a feltehetőleg tisztességtelen, törvénytelen ÁSZF-ek a lehető leghamarabb az Ügyészség rendelkezésére álljanak.

 

 

A 2. pontban felsorolt 2014 évi XXXVIII. és 2014 évi XL. törvények alapja a Kúria jogegységi határozata. Mivel a jogegységi határozat több fontos megállapítása is valótlanságot tartalmaz, egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy a problémákat a törvények, az elszámolások és a forintosítások igazságosan, a fogyasztók számára előnyösen megoldották.

 

 

A 2. pontban tájékoztatnak arról, hogy „az ügyész a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett keresetet indíthat, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes.” A banki károsultak nem képesek a saját védelmükben a biztos siker reményében pert indítani, mivel a Kúria döntései nem teszik lehetővé a bíróságok számára, hogy a tények, a feltárt bizonyítékok ismeretében hozzák meg döntésüket. Nem mehetnek ugyanis szembe a bíróságok a jogegységi határozatok valótlan állításaival.  Ráadásul a Kúria nyomást gyakorol a bíróságokra, hogy „lőjék ki” a devizahiteles pereket, „gyógyítsák meg” a semmis szerződéseket, végső esetben „adják be a kegyelemdöfést” a pereskedő banki károsultaknak.

 

 

A levelükben arról is tájékoztatnak, hogy a Legfőbb Ügyész több esetben kifejtette álláspontját a „deviza alapú kölcsönszerződések elvi kérdéseivel” kapcsolatban és a „jogegységi indítványokkal kapcsolatban nyilatkozatokban” fejtette ki álláspontját. Kérem, adják meg, hogy mely honlapon ismerhetők meg a Legfőbb Ügyész álláspontjai, nyilatkozatai. Amennyiben ezeket nem tették fel semmilyen állami, hivatalos honlapra, kérem mindegyiket küldjék el részemre.

 

 

Nagyon bízom benne, hogy sor kerülhet személyes meghallgatásomra. Sajnos az elmúlt 8 hónap alatt ezt egyik eljáró Ügyészség sem tette lehetővé. Úgy érzem, már rengeteg időt elvesztegettünk.

 

 

Amennyiben a beadványommal kapcsolatban bűncselekményre, bűncselekményekre utaló jelet, jeleket találnak, kérem hivatalból indítsanak eljárást, mint Ügyészség.

 

 

 

Budapest, 2017. április 13.

 

 

Tisztelettel:

 

 

Szabó József

 

 

---------------------------------

 

Előzményeket itt találsz

 

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/