Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sajtótájékoztató és háttéranyag – 2019.06.19

2019.06.19

st-19.06.19---kep.png

 

 

A Facén megnézhető, az MSZP oldalán, a mai sajtótájékoztatónk:

 

https://www.facebook.com/mszpfb/videos/469960743739906/

 

 

Megnézhető itt is:

 

 

A Híradó megtudta, hogy csütörtökön hozza nyilvánosságra a Kúria Tanácsadó Testülete a mai döntését:

 

A devizahitelekkel kapcsolatos vizsgálatának eredményét a Kúria június 20-án, csütörtökön hozza nyilvánosságra – tudta meg a hirado.hu. A konzultációs testület azt vizsgálta, az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési kikötések érvénytelensége milyen jogi következményekkel jár.

https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/06/19/devizahitelek-penteken-publikalja-kozlemenyet-a-kuria

 

 

Az MTI most nem számolt be sem a Kúria előtti demonstrációinkról, sem pedig a sajtótájékoztatóról. A neten sem látom, hogy bármelyik hírportál megemlítene bennünket…

 

Amiről beszéltem most a sajtótájékoztatón, azt a múlt héten elküldtem a Kúriának:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/a-gvh-2010-ota-tudja--hogy--ragadozo-hitelezes--a-devizahitel.html

 

 

Röviden néhány fontos részlet a GVH-nak készült elemzésből:

 

 „A „ragadozó hitelezés” (predatory lending) régóta közkeletű kifejezés, amelyet a suprime válság óta még gyakrabban használnak, ennek ellenére nincsen általánosan elfogadott definíciója. A „ragadozó hitelezés” eredeti értelmezésben olyan magatartás, mellyel jelentős előnyöket biztosítanak a hitelezőknek (illetve a hitelezésben részt vevő egyéb szereplőknek, pl. a közvetítőknek a megtévesztett hitelfelvevő kárára. A definíciókísérletek sokszor a „ragadozó hitelezés” sajátos eszközeinek felsorolásával igyekeznek meghatározni a fogalmat. Ezek az eszközök az ügyfél hiányos vagy félrevezető tájékoztatásától kezdve az uzsorakamaton keresztül a nem hitelképes ügyfelek eladósításáig terjednek, melyeknek célja esetleg a fedezetként szolgáló ingatlan megszerzése.” (11. oldal)

 

 

„Devizahitelezés – mint ragadozó hitelezés. A devizahitelezéssel elért hitelkamatszint-csökkenés olyan ügyfeleket csatornázott be a rendszerbe, akik a magas kamatszintet nem tudták volna megfizetni, az alacsonyabb devizakamatot azonban igen. Az aszimmetrikus információ lényege ekkor az, hogy a bank tudja, hogy az ügyfél a devizahitellel árfolyam- és kamatkockázatot is vállal, az ügyfelek többsége azonban nem – vagy hajlamos az erről szóló információt elbagatelizálni.” (13. oldal)

 

„A forintnál jóval kedvezőbb kamatozású devizahitel olyan összeg felvételét is lehetővé tette, amelynek a törlesztési terheit forinthitel esetén az ügyfél már nem tudta volna vállalni. Az ügyfelekért folytatott verseny arra késztette a bankokat, hogy az árfolyamkockázat tényét nem hangsúlyozzák túl.” (30. oldal)

 

„A közgazdasági elmélet szerint az ilyen ügyletek nem lehetnek hosszú távon profitábilisak, mivel az árfolyammozgások ellensúlyozzák a kedvező kamathatásokat. Ez az ún. kamatparitás teljesülésének tétele.” (14-15. oldal)

 

 

„A forint árfolyamának nagyfokú stabilításával kapcsolatban említést érdemel, hogy az csalóka volt. A jelentős nettó devizahitel-kiáramlás ugyanis jelentős deviza-forint konverzióval járt, ami magas forintkeresletet tartott fenn a bankközi devizapiacon. A növekvő devizahitelezés tehát maga is hozzájárult a stabilan erős forintárfolyamhoz.” (37. oldal)

 

 

A Kúriának idéztem Kovács Leventétől is:

 

„… a hibás termék felvetés kapcsán nyilvánvalóan a devizahitelnek más a törlesztési karakterisztikája, mint a forinthitelnek, hiszen a roppant alacsony kamatokért cserébe normál esetben egy árfolyam-növekedés bekövetkeztével kell számolni.” (24-25. oldal)

 

„A másik eset az, hogy a hitelek nyújtása relatíve alacsony (2-5%-os) kamaton történik, amint ezt a svájci frank alap biztosította. Ekkor azzal kell számolni, hogy az inflációs (értsd: kb. kamat) különbség miatt ez az alacsony kamatozású deviza folyamatosan fel fog értékelődni, és ezzel folyamatosan nőni fog a havi törlesztőrészlet.” (267. oldal)

 

 

A kérdés tehát az, hogy a Kúria elfogadja-e a tényeket, vagy továbbra is hagyja magát az orránál fogva vezetni a bankrendszer által?