Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lőszer 9 – közjegyzői biankó tartozás

2016.03.30

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy a felperesek és az alperes által 2007. október 4-én kötött kölcsönszerződés 6.5. pontja, valamint 9.4. pontjának utolsó bekezdése, a szerződés részévé vált üzletszabályzat 1.2.1. pontja és 1.3.3. pontja, továbbá dr. Parti Tamás közjegyző által 4676/2007. számon kiállított közjegyzői okirat 6/A. pontjának utolsó két bekezdésében foglalt egyoldalú felperesi kötelezettségvállalás érvénytelen.

 

Az r. és II. rendű felperesek, mint hitelfelvevők, a III. rendű felperes, mint kezes és zálogkötelezett, valamint az alperes, mint hitelnyújtó és zálogjogosult 2007. október 4. napján hitel-, zálog- és készfizető kezesi szerződést kötöttek, amely alapján az alperes 18.000.000 forint, CHF-ban nyilvántartott kölcsönt folyósított az r. és II. rendű felperes részére. A szerződést a felek 4676/2007. szám alatt dr. Parti Tamás közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállalásként közjegyzői okiratba foglalták.

 

A közjegyzői okiratba foglalt Kötelezettségvállalás 6/A. pontjának utolsó két bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Az adósok kijelentik és kötelezik magukat arra, hogy vita esetén a jelen okirat szerinti hitelből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozásuk tekintetében az adósok a banknál vezetett számlái alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el. Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem vagy nem szerződés szerinti megfizetése esetén a végrehajtás alapjául szolgáló mindenkor fennálló adósi kölcsön és járuléktartozást az adósok banknál vezetett számláiról készült, közokiratba foglalt közjegyzői ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására az adósok jelen okirat aláírásával kötelezik magukat.

Az adósok ugyanakkor megbízzák a jelen okiratot szerkesztő közjegyző helyettest, illetve más illetékes közjegyzőt, közjegyző helyettest, hogy a fenti hitelből igénybe vett kölcsön és járulékai, továbbá egyéb tartozásuk mértékét esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén a bank felkérésére az adósok banknál vezetett számláiba történő betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa."

 

Az ítélőtábla vizsgálta végül a közjegyzői okiratba foglalt felperesi egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat tartalmát is.

 

A nyilatkozat megtétele a kölcsönszerződés 5.3. pontja értelmében a kölcsön folyósításának előfeltétele volt , a nyilatkozat megtételével a közjegyzői okirat szerződésben nem szereplő kikötései, így annak 6/A. pontjának utolsó két bekezdése is a kölcsönszerződés részévé váltak.

 

Utóbbiak értelmében a felperesek kötelezték magukat arra, hogy a szerződésből eredő tartozásuk tekintetében a bank nyilvántartása alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el. Ez a szerződés részévé vált egyoldalú kötelezettségvállalás azonban a 181/999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §  a), b) és j) pontja értelmében tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, mert mint ,.biankó" tartozáselismerés egyoldalúan az alperest jogosítja a szerződés értelmezése alapján a felperesi tartozás összegének kiszámítására, a teljesítés szerződésszerűségének megállapítására, miközben a közjegyzői ténytanúsítványra tekintettel záradékolt közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtási eljárásban a felperesek tartozásukat csak végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben vitathatják, ahol a Pp. 369. §-a alapján a felpereseket terheli annak bizonyítása, hogy a követelés érvényesen nem jött létre, vagy megszűnt.

 

 

Az Irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a tisztességtelen szerződési feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés továbbra is köti a feleket.

 

 

Ezzel összhangban rendelkezik a Ptk. 239. § (2) bekezdése, amely szerint a részbeni érvénytelenség esetén nem dől meg a szerződés, ha az érvénytelen rész nélkül teljesíthető.

 

 

Az ítélőtábla rámutat továbbá, hogy a Bíróság a C-61811O. számú „Banco Espanol" ügyben az Irányelv 6. cikkének (1) bekezdését akként értelmezte, hogy az Irányelvvel ellentétes az olyan szabályozás, amely a tagállami bíróság számára a szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetére lehetővé teszi e feltétel tartalmának módosítása útján a szerződés kiegészítését. A tisztességtelenség jogkövetkezménye tehát, hogy a szerződés - amennyiben nem dől meg - további bírói beavatkozás nélkül úgy válik érvényessé, hogy a tisztességtelen feltételek kimaradnak.

 

 

A szerződési feltétel tisztességtelenségét nem orvosolhatja a szerződés megkötését követő jogszabályváltozás sem, ezért a Hpt. 210. §-át érintő törvénymódosításnak a szerződés érvényességének vizsgálata körében nincs jelentősége. Az ítélőtábla megjegyzi, hogy a Hpt. egyébként is csak keretszabályt tartalmaz, amely a szerződési tartalom kitöltésére eleve nem lehet alkalmas.

 

 

Budapest, 2014. március 6.

 

Dr. Czukorné dr. Farsang Judit s.k . a tanács elnöke

Dr. Benedek Szabolcs s.k. előadó bíró

Dr. Magosi Szilvia s.k . bíró

 

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.21.882/20 13/4.

 

 

 

Minden perben álló és perlésre készülőnek érdemes a teljes ítéletet tanulmányozni!

 

Olyan fontos megállapítások találhatók benne például, mint az alábbi:

 

 

Semmis továbbá a szerződés 9.4. pontjának utolsó bekezdése, mert az a szerződés részévé teszi mindenkori üzletszabályzatot, amelynek az alperes általi módosítása áttételesen a szerződési tartalom alapos ok nélküli egyoldalú megváltoztatását eredményezheti.

 

 

 

 

Ezt az ismertetést semmiképpen se tekintsd jogi tanácsadásnak, a szándékunk a figyelemfelhívás. Az ügyvédeddel beszéld meg, hogy a saját ügyedben ez a lőszer használható-e?

 

 

Köszönet a békéscsabai küzdőtársainknak azért, mert erre a két ítéletre felhívták a figyelmünket!

 

 

A másik ítéletből:

 

 

A kölcsön folyósítási feltételeként közjegyzői okiratba foglalt „Tartozáselismerő nyilatkozat" 6. pontja érvénytelen, azok a felperest nem kötik.

 

A kölcsönszerződés a bank által rendelkezésre bocsátott nyomtatvány (A. Személyi Kölcsön igénylőlap és szerződés) kitöltésével és aláírásával jött létre azzal, hogy a kölcsön folyósítását a bank közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozathoz kötötte.

 

….közjegyzői okiratba foglalt Tartozáselismerő nyilatkozat 6. pontja:

„Az Adós jóváhagyólag elfogadja, hogy a terhére fennálló kölcsön-, és járuléktartozás mindenkori összegét a Bank által tett - a Bank nyilvántartásai és vonatkozó bizonylatai alapján készítendő - közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, vagy közjegyzői tanúsítvány hitelt érdemlően tanúsítsa és aláveti magát annak, hogy az ilyen okirat a terhére fennálló kölcsön és egyéb járuléktartozás behajtására irányuló, közvetlen végrehajtás alapjául szolgáljon. Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben a Bankkal szemben mindenkor fennálló fizetési kötelezettségét határidőre, maradéktalanul nem teljesíti, illetve a Bank a Kölcsönszerződésben rögzített felmondási jogával él, abban az esetben a Bank a jelen közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtását kezdeményezheti és Adós teljes vagyonát végrehajtás alá vonhatja annak érdekében, hogy a befolyt vételárból követelését kielégíthesse."

 

 

Az ítélőtábla e vonatkozásban először is arra mutat rá, hogy a kölcsönszerződés az adós közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatának benyújtását a kölcsön folyósításának előfeltételeként írta elő, a kölcsön tényleges folyósításából következően pedig e szerződési kikötés a felperes II. rendű alperes által 2007. július 23-án közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatának tartalmára utal. Azáltal, hogy a felperes teljesítette a kölcsönszerződésben foglalt feltételt, a közjegyzői okirat 6. pontja a kölcsönszerződés részévé vált, és az I. rendű alperes jogelődje e szerint vált jogosult a felperessel szemben követelést támasztani.

 

 

A kölcsönszerződés folyósítási feltételét és a közjegyzői okirat tartalmát tehát összefüggő szerződési feltételként kell értékelni. Az ítélőtábla e feltétel kapcsán azt állapította meg, hogy a közjegyzői okiratban tett nyilatkozat nem minősül a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozás elismerésnek, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, mert a kölcsön folyósítása sem történt még meg. A felperes kölcsönszerződéshez kapcsolódó, a közjegyzői okirat 6. pontjába foglalt nyilatkozata egy, a Ptk.-ban nem nevesített, atipikus egyoldalú kötelezettségvállalás, melynek tisztességtelensége a kölcsönszerződéssel való összefüggése folytán vizsgálandó a Ptk. 209. § (1) bekezdése, valamint az uniós jog - értve ez alatt a Bíróság határozatait is - alapján.

 

 

A „Tartozáselismerő nyilatkozat" 6. pontjában a felperes annak elfogadására kötelezte magát, hogy a tartozásának mindenkori összege a bank egyoldalú nyilatkozata alapján kerül megállapításra és az annak alapján kiállított közjegyzői okirat a tartozás behajtására irányuló közvetlen végrehajtás alapjául szolgál. Az ítélőtábla álláspontja szerint ez a szerződés részévé vált egyoldalú kötelezettségvállalás a következők szerint a Korm. rendeletben nevesített tisztességtelen szerződési feltétel.

 

 

A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének a), b), j) pontja értelmében a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül: az a szerződési feltétel, amely a szerződés bármely feltételének értelmezésére a fogyasztóval szerződő felet egyoldalúan jogosítja; kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. Megállapítható, hogy a perrel érintett kikötés, mintegy „biankó tartozáselismerés" egyoldalúan a bankot jogosítja fel arra, hogy a szerződésben foglaltakat értelmezve kinyilatkoztassa mennyi az adós aktuális tartozása, szerződésszerű-e a teljesítése.

 

 

Az utóbbit arra tekintettel lehet kimondani, hogy leggyakrabban a szerződés felmondása kapcsán kerül sor közjegyzői tanúsítvány kiállítására és a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátására, melyre az ad lehetőséget, hogy az adós előre elismeri a tartozásból következő szerződésszegést, melyre a hitelező jogszerű felmondást alapíthat. A kérdéses kikötésre tekintettel a bank már úgy is követelést érvényesíthet, ha követelést állít, függetlenül attól, hogy az jogszerűen megilleti-e. Az adós ilyen esetben végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási per megindítására kényszerül, ahol őt terheli annak bizonyítása, hogy a végrehajtani kért követelés érvényesen nem jött létre (Pp. 369. §).

 

 

Budapest, 2014. február 27.

 

 

Czukorné dr Farsang Judit s.k. a tanács elnöke

 

Dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró

      

Dr. Benedek Szabolcs s.k. bíró

 

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.21.704/2013/5.

 

 

 

Ez utóbbi ítéletre, egy másik szempontból, az 5. lőszerben már hivatkoztunk:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/loszer/loszer-5---kozjegyzo.html

 

 

loszer-9---kep.png