Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lőszer 5 - közjegyző

2015.08.23

Ebben a perben a II. rendű alperes, a közjegyző!

 

 

loszer-5---kozjegyzo---kep.png

 

 

- részletek -

 

 

 

Felperes előadta… a II. rendű alperes az 1991. évi XLI. törvény (Kjt.) 3. §-ának, 111-157. §-ainak megsértésével foglalta közjegyzői okiratba a tartozáselismerő nyilatkozatot. Az ÁSZF, ÜSZ, és a Kondíciós Lista tartalmát is a tartozáselismerő nyilatkozat részévé tette, ezáltal jogszabályba ütköző és tisztességtelen szerződési feltételeket is magában foglaló közjegyzői okiratot készített.

 

 

Az ÜSZ 2.2.2. pontjában és az ÁSZF 3.2.3. pontjában a bank által kikötött egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelen kikötés, mert nem illeti meg erre az esetre a kölcsönvevőt az azonnali felmondási lehetőség és a bank a saját érdekkörében felmerülő és tételesen meg nem jelölt okból módosíthat szerződést, jóllehet a szerződések csak közös akarattal módosíthatók.

 

 

Tisztességtelen továbbá az ÁSZF 7.2.e. pontjának az azonnali hatályú felmondási jogot biztosító kikötése is. Kifogásolta továbbá a felperes, hogy a kölcsönszerződés nem tartalmazza: milyen elemekből áll a THM, a kölcsönadó THM-et vagy kamatot számol-e a felvett kölcsön után, és a kettő közül melyiket kell megfizetni a törlesztőrészletben, a bank milyen módon számítja a kamatokat, járulékokat, miként állapítja meg a törlesztőrészletet, és az milyen összetevőkből áll.

 

 

A II. rendű alperesnek a tartozáselismerő nyilatkozatban rögzített lényeges szerződési tartalomról, az ÜSZ, az ÁSZF, valamint Kondíciós Lista tartalmáról és az abban foglaltak joghatásaira is kiterjedő tájékoztatást kellett volna nyújtania a közjegyzői okirat elkészítésekor. A feladata volt ugyanis, hogy ellenőrizze jogszerű magatartást tanúsít-e a szerződésben a kölcsönadó a jogi és közgazdasági értelemben kiszolgáltatott adóssal szemben.

 

 

A közjegyzői okiratba foglalt tisztességtelen szerződési kikötések jogvita keletkezésére vezethetnek, amit a II. rendű alperesnek fel kellett volna ismernie.

 

 

Fel kellett volna ismernie a Hpt. 213. § (1) bekezdés b), c), d) pontjában megfogalmazott kellékek hiányát is. Tudnia kellett, hogy mivel fogyasztói szerződésről van szó, a hiányok és a tisztességtelen kikötések egyaránt az egész szerződés semmisségét eredményezik.

 

 

A közjegyző jogellenes magatartásaként rótta fel a felperes, továbbá hogy olyan okiratot készített, melynek 6. pontjában foglaltak alapján az adós terhére fennálló kölcsön és járuléktartozás mindenkori összegét a bank mondja meg, és közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata alapján végrehajtás vezethető az adós vagyonára. A felperes hangsúlyozta, hogy az ezt lehetővé tevő nyilatkozatot nem maga kívánta megtenni, azt az I. rendű alperes a kölcsön folyósításának feltételéül szabta.

 

 

A II. rendű alperesnek meg kellett volna tagadnia e nyilatkozat és a kölcsönszerződés tisztességtelenségére tekintettel a tartozáselismerő nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalását. Azzal, hogy ezt nem tette, hozzájárult ahhoz, hogy a kölcsönvevő felvegye a kölcsönt. Megakadályozhatta volna ezt, de nem tette meg, ezért felel a felvett kölcsön és járulékai megfizetéséért. A II. rendű alperes mulasztásának további jogkövetkezménye, hogy a tartozáselismerő nyilatkozat közvetlen végrehajthatóságot eredményez, így az adós alperesi pozíció helyett felperesi pozícióba kényszerül és annak összes terhét viselni kénytelen.

 

 

 

 

 

A II. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy a szerződő felek kifejezett kérésére foglalta közokiratba a kölcsönszerződésre vonatkozó tartozáselismerő nyilatkozatot. Álláspontja szerint a közokirat kapcsán a felperes nem bizonyította se a jogellenességet, se a kárt, se az okozati összefüggést. A Kjt. 121. §-a nem értelmezhető úgy, hogy minden olyan rendelkezés, amelyre nézve utóbb ténylegesen jogvita keletkezik eleve aggályos körülményként értékelendő. Az tekinthető a jogszabály értelmében aggályosnak, ha magának a rendelkezésnek az okiratba való felvételéből - vagyis abból, hogy szerepeljen-e, illetve úgy szerepeljen az okiratban, ahogyan a fél kéri - okszerűen következik, hogy az valószínűleg jogvitához vezet.

 

A Kjt. meghatározza, hogy a közjegyző milyen esetekben tagadhatja meg a közreműködést, egyéb esetekben közreműködési kötelezettség terheli [Kjt. 5. § (1) bekezdés]. A Kjt. 3. § (1), (2) bekezdésének rendelkezéseiből következően csak olyan esetben köteles, egyben csak akkor jogosult megtagadni a közreműködést, ha egyáltalán észlelhető, hogy a jogügylet jogszabályba ütközik, vagy annak megkerülésére irányul.

 

Önmagában tehát az, hogy egy szerződés, vagy annak valamely rendelkezése - utóbb a bíróság által megállapítottan - érvénytelennek bizonyul, nem minősül olyan körülménynek, amely a közjegyzőt feljogosítaná a közreműködés megtagadására, mert ehhez az is szükséges, hogy az érvénytelenség a szerződés közokiratba foglalásakor a közjegyző által kétséget kizáróan észlelhető legyen.

 

Hangsúlyozta továbbá a II. rendű alperes, hogy a szerződés jogkövetkezményeit a közokirati forma nem érinti, a szerződés érvényessége vagy érvénytelensége és a közjegyző közreműködése között nincs ok-okozati összefüggés. Mivel a hitel- és kölcsönszerződéseknél a közokirati formát a közvetlen végrehajthatóságból fakadó előnyök miatt alkalmazzák, a magánokirati formában továbbra is fennálló szerződés alapján ugyanúgy teljesíteni kell a szerződésből eredő kötelezettségeket. A közokirat közvetlen végrehajthatósága nem a II. rendű alperes mulasztásának jogkövetkezménye, hanem arra a Kjt. 112. §-a ad lehetőséget, és a végrehajtás az 1994. évi III. törvény (Vht.) szabályai szerint történik.

 

 

Az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletével a keresetet elutasította. A közjegyző törvényi kötelezettségének tett eleget, amikor a nyilatkozatot közokiratba foglalta. Nem sértette meg a Kjt. előírásait és úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

 

Fellebbezésében a felperes … álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést követett el, mert szubjektív, jogszabállyal alá nem támasztott döntést hozott, ítélete több helyen ténybeli tévedéseket tartalmaz, indokolása nem tér ki a szerződés tartalmának vizsgálatára, így arra lehet következtetni, hogy ilyen vizsgálatot nem folytatott. Az elsőfokú ítéletben foglaltakkal ellentétben nem saját akaratából kereste meg a közjegyzőt, hanem erre kötelezte az I. rendű alperes. A II. rendű alperes jogellenes magatartását illetően a felperes arra mutatott rá, hogy kiszolgálta és legalizálta az I. rendű alperes által elkövetett jogsértést. A közjegyzői okirat tartalmát nem diktálhatta, hiszen nem rendelkezik olyan kölcsönszerződéssel, melynek számát az okirat feltünteti.

 

A Fővárosi Ítélőtábla… a kölcsönszerződés folyósítási feltételét és a közjegyzői okirat tartalmát tehát összefüggő szerződési feltételként kell értékelni. Az ítélőtábla e feltétel kapcsán azt állapította meg, hogy a közjegyzői okiratban tett nyilatkozat nem minősül a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, mert a kölcsön folyósítása sem történt még meg. A felperes kölcsönszerződéshez kapcsolódó, a közjegyzői okirat 6. pontjába foglalt nyilatkozata egy, a Ptk.-ban nem nevesített, atipikus egyoldalú kötelezettségvállalás, melynek tisztességtelensége a kölcsönszerződéssel való összefüggése folytán vizsgálandó a Ptk. 209. § (1) bekezdése, valamint az uniós jog - értve ez alatt a Bíróság határozatait is - alapján.

 

A „Tartozáselismerő nyilatkozat" 6. pontjában a felperes annak elfogadására kötelezte magát, hogy a tartozásának mindenkori összege a bank egyoldalú nyilatkozata alapján kerül megállapításra és az annak alapján kiállított közjegyzői okirat a tartozás behajtására irányuló közvetlen végrehajtás alapjául szolgál. Az ítélőtábla álláspontja szerint ez a szerződés részévé vált egyoldalú kötelezettségvállalás a következők szerint a Korm. rendeletben nevesített tisztességtelen szerződési feltétel.

 

A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének a), b), j) pontja értelmében a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül: az a szerződési feltétel, amely a szerződés bármely feltételének értelmezésére a fogyasztóval szerződő felet egyoldalúan jogosítja; kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. Megállapítható, hogy a perrel érintett kikötés, mintegy „biankó tartozáselismerés" egyoldalúan a bankot jogosítja fel arra, hogy a szerződésben foglaltakat értelmezve kinyilatkoztassa mennyi az adós aktuális tartozása, szerződésszerű-e a teljesítése.

 

Az utóbbit arra tekintettel lehet kimondani, hogy leggyakrabban a szerződés felmondása kapcsán kerül sor közjegyzői tanúsítvány kiállítására és a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátására, melyre az ad lehetőséget, hogy az adós előre elismeri a tartozásból következő szerződésszegést, melyre a hitelező jogszerű felmondást alapíthat. A kérdéses kikötésre tekintettel a bank már úgy is követelést érvényesíthet, ha követelést állít, függetlenül attól, hogy az jogszerűen megilleti-e. Az adós ilyen esetben végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási per megindítására kényszerül, ahol őt terheli annak bizonyítása, hogy a végrehajtani kért követelés érvényesen nem jött létre (Pp. 369. §).

 

Az Irányelv 21. preambulumbekezdése, valamint 6. cikkének (1) bekezdése szerint a szerződési feltétel tisztességtelenségének következménye az, hogy a tisztességtelen kikötés a fogyasztóra nézve nem kötelező érvényű, és ha a szerződés a tisztességtelen feltétel kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is kötelezi a feleket. A Ptk. 239. § (2) bekezdése ennek értelmében akként rendelkezik, hogy nem dől meg az egész szerződés, ha az érvénytelen kikötés nélkül teljesíthető. A perbeli esetben erről van szó, mivel az előbbiekben kifejtettek szerint tisztességtelennek minősülő szerződési kikötések „kihagyása" esetén is teljesíthető a  kölcsönszerződés. A keresetben kért eredeti állapot helyreállításának ezért nem volt helye. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a Ptk. 237. § (1) bekezdése alkalmazásának az elszámolás hiánya is akadályát képezné.

 

A II. rendű alperes kártérítő felelősségét illetően helytállóan hivatkozott a felperes a 3/2004. PJE alapján a közjegyzői tevékenység közhatalmi jellegére. A kártérítési igénye ugyanakkor a II. rendű alperes által megjelölt jogszabályi alapon, azaz a Ptk. 349. és 339. §-ai alapján volt elbírálandó. Az előbbi jogszabályi rendelkezés a kártérítési felelősség konjunktív feltételei közül a speciális, az utóbbi jogszabályi rendelkezés pedig az általános feltételeket tartalmazza. A feltételek bármelyikének hiánya kizárja a kártérítési kötelezettséget. A közjegyzői okirattal szemben a felperes jogorvoslattal nem élhetett, ezért a speciális feltétel teljesült. Az általános feltételek közül az ítélőtábla álláspontja szerint a jogellenesség megvalósult, mert a Kjt. 3. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a II. rendű alperesnek meg kellett volna tagadnia a közreműködést a perbeli jogügylet kapcsán, mivel annak célja az előbbiekben kifejtettek miatt tisztességtelen. A II. rendű alperes jogellenes magatartása azonban nem okozhatta azt a kárt, melynek megtérítését a felperes a keresetében kérte, mert a Ptk. 355. § (4) bekezdése értelmében a kölcsön folyósítása nem tekinthető kárnak.

 

Az okirat elkészítésének megrendelése a felperes saját döntése volt. Annak érdekében tett a közjegyző előtt nyilatkozatot és írta alá a közjegyzői okiratot, hogy sor kerülhessen a kölcsön folyósítására, ezt ugyanis maga is kívánta. Mivel a II. rendű alperes magatartása nem okozhatta kárként a kölcsön folyósítását, így a kártérítési felelősség feltételeinek konjunktív jellege folytán nem lehet alapos a vele szembeni kártérítési követelés, azt az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el.

 

 

Budapest, 2014. február 27.

 

 

Czukorné dr Farsang Judit a tanács elnöke

 

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.21.704/2013/5.

 

Ezt az ismertetést semmiképpen se tekintsd jogi tanácsadásnak, a szándékunk a figyelemfelhívás. Az ügyvédeddel beszéld meg, hogy a saját ügyedben ez a lőszer használható-e?

 

 

A közjegyzők felelősségéről hamarosan dönt (lehet, hogy már szeptemberben) az Európai Parlament, a Curia:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/a-kozjegyzok-felelossege---dontes-elott-az-europai-birosag.html

 

 

Ez a folyamatban lévő ügy, a Sugár Attila – Erste Bank ügy!