Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lőszer 2 - végrehajtás és a hiányzó törlesztő részlet

2015.07.13

Ebben a két ügyben a magyar Kúria döntött, mindkettőnél már folyamatban volt a végrehajtás, azonban a kölcsönszerződésből nagyon hiányzott valami. A törlesztő részlet!

 

Mint minden perben, ebben sem kizárólag az ítélet a fontos, hanem az indoklás és az érvelés. A bíró indoklása és a bank gyámoltalan és minden alapot nélkülöző, mondjuk ki, hazug érvelése. Szándékos megtévesztés.

 

A bankok nem csak minket tévesztettek meg, csaptak be, hanem félre akarják vezetni a bíróságokat, még a Kúriát is.

 

Ezt a két ítélet részlet kigyűjtést semmiképpen se tekintsd jogi tanácsadásnak, a szándékunk a figyelemfelhívás. Az ügyvédeddel beszéld meg, hogy a saját ügyedben ez a lőszer használható-e?

 

loszer-2---kep.png

 

 

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Pfv.I.20.728/2013/6.szám

 

A felperes a 2008. november 7-én megkötött „szabad-felhasználású kölcsönszerződés" alapján „euróban nyilvántartott 3.500.000 forint összegű kölcsönt" vett fel az alperestől. A szerződő felek a kölcsön futamidejét 240 hónapban határozták meg, megjelölték a kölcsön járulékait (amely kamat, rendelkezésre tartási díj, kezelési költség, hitelbírálati díj, szerződéskötési díj, folyósítási díj, előtörlesztési díj, ügyleti díj, lezárási díj valamint felmondási díj voltak) és megállapodtak abban, hogy a felperes a kölcsönt havonta járó, annuitásos alapon számolt, a tőke-, a kamat és a kezelési költség összegét is tartalmazó törlesztő részletekben köteles visszafizetni.

 

A kölcsönszerződés szerint a kölcsön összege után számolt kamat a törlesztőrészletben kerül megfizetésre, melynek alapjául szolgáló kamatláb aktuális mértékét az alperes kamatértesítője tartalmazza; a havi törlesztőrészlet kamatrésze a kölcsönjogviszony tartama alatt folyamatosan változik.

 

Mivel a felperes nem tett eleget a kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, az alperes 2009. október 8-án felmondta a kölcsönszerződést.

 

Az alperes kimutatása aszerint a felmondás napján a felperes tartozásának összege 4.423.285 forint volt.

 

A vételi jog gyakorlására az alperes által kijelölt személy 2010. március 4-én gyakorolta a vételi jogot, tulajdonjogát a földhivatal 2010. április 16-án kelt határozatával bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba.

 

Az alperes felmondását 2010. június 25-én közjegyzői okiratba foglaltan megerősítette, amely okiratot a közjegyző az alperes kérelmére végrehajtási záradékkal látott el. A felperessel szemben meghatározott cselekmény végrehajtására: az ingatlan kiürítésére megindult a végrehajtás.

 

A felperes keresetében az ellene indult végrehajtás megszüntetését kérte. Előadása szerint szerződéskötéskor hatályban volt Hpt. 213.§ (1) bekezdés e) pontjába ütközik, mert nem tartalmazza a törlesztőrészletek összegét. Emiatt a kölcsönszerződés semmis, amelynek következtében az annak biztosítására kötött vételi jogot alapító szerződés is semmis, ezért a végrehajtás alá vont követelés: a lakás kiürítésének kötelezettsége nem jött létre érvényesen.

 

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadása szerint a felperessel szemben nem a kölcsönszerződés alapján, hanem a közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat alapján kérte a végrehajtás elrendelését, ezért a végrehajtás megszüntetéséhez a felperesnek a tartozáselismerés érvénytelenségét kell bizonyítania. Rámutatott: a felperesnek nem „lakossági fogyasztási" kölcsönt nyújtott, hanem pénzkölcsönt, ebből következően a Hpt.213.§-a a jogvita elbírálására nem alkalmazható.

 

A másodfokú bíróság megerősítette, hogy a peres felek között létrejött kölcsönszerződés fogyasztási kölcsönszerződésnek minősül, ezért a jogvita elbírálására irányadó, a Hpt.-nek a szerződéskötéskor hatályban volt 213.§ (1) bekezdése. Kihangsúlyozta: a végrehajtás megszüntetése iránti perben a keresetnek nem kell kifejezett kérelmet tartalmaznia sem a szerződés érvénytelenségének megállapítására, sem az érvénytelenség valamely jogkövetkezményének alkalmazására, elegendő, ha a felperes az érvénytelenségi ok megjelölésével hivatkozik a követelés érvénytelenségére és ennek alapján a végrehajtás megszüntetését kéri. A Pp.369.§ a) pontja értelmében a végrehajtás megszüntetése iránti per alapja a követelés érvénytelensége, közömbös, hogy az alperes a végrehajtást milyen végrehajtható okirat alapján kezdeményezte, jelentősége annak van, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen létrejött-e, az adott ügyben pedig a követelés a kölcsönszerződésen, nem pedig az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozaton alapult. A Hpt. 213.§ (1) bekezdésének megfelelően a jogszabályhely rendelkezéseinek megsértése esetén a teljes kölcsönszerződés semmisségét kell megállapítani, részleges érvénytelenség alkalmazásának nincsen helye.

 

A jogerős ítélet ellen - az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése és a keresetet elutasító határozat meghozatala végett - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint a Hpt. - helyesen - 2. számú mellékletének 10.2. pontjában meghatározott pénzkölcsön nyújtására vonatkozó szerződést kötött a felperessel, nem fogyasztási kölcsönszerződést, amelyből következően a jogviszonyukra nem alkalmazható a Hpt. 213.§-a. Egyébként is a szerződés megkötésekor, azaz 2008. november 7-én hatályos Hpt.213.§-a nem rendelkezett arról, hogy a szerződésnek tartalmaznia kellene a törlesztőrészletek vagy akárcsak az első törlesztőrészlet összegét. A perben korábban eljárt bíróságok a hivatkozott jogszabályi rendelkezést kiterjesztően értelmezték és ezzel szigorúbb, a jogszabályban nem szereplő feltételeket támasztottak vele szemben, ami törvénysértő. A kölcsönszerződésben meghatározta a törlesztőrészletek számát és összegét olyan módon, hogy a törlesztőrészletek számát és kiszámításuk módját jelölte meg, amely alapján nem csak ő, hanem a felperes is meg tudta határozni a törlesztőrészlet forintban kifejezett összegét.

 

További érvei szerint a bíróságok jogszabálysértő módon állapították meg azt, hogy a kölcsönszerződés semmissége megalapozza a végrehajtás megszüntetését, hiszen a végrehajtási eljárás nem a kölcsönszerződés, hanem a közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat alapján indult: a felperesnek a tartozáselismerő nyilatkozatban foglaltak érvénytelenségét kellett volna bizonyítania.

 

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és költségeinek megtérítésére irányult. Változatlanul állította, hogy az alperessel fogyasztási kölcsönszerződést kötött, amelynek (a Hpt.-nek a per eldöntésére irányadó 213.§ (1) bekezdés e) pontja szerint) tartalmaznia kellett volna a törlesztőrészlet összegét. Utalt a BH1998.443 számon közzétett eseti döntésre, amely szerint a kölcsönszerződés lényeges tartalmi eleme a kölcsön összegének meghatározása, amelynek hiányában a kölcsönszerződés létrejötte nem állapítható meg.

 

Előadta: a Ptk. 236.§ (4) bekezdése alapján a szerződés megtámadásának joga akkor szűnik meg, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a megtámadásról írásban lemond, ezért a szerződés megtámadásáról való lemondás jogszerűen nem foglalható magába a szerződésbe (BH1996.47).

 

 

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

 

 

A perben eljárt bíróságok helytállóan jutottak arra a következtetésükre, hogy a felek 2008. november 7-én megkötött szerződése fogyasztási kölcsönnek, fogyasztási kölcsönszerződésnek minősül.

 

Nem tévedtek az ügyben eljárt bíróságok abban sem, hogy a felek által aláírt okiratok tartalmának egybevetése alapján sem lehetett megállapítani a havonta esedékes törlesztőrészletek összegét.

 

Megjegyzi a Kúria, hogy a felek közti ügylet inkább értékállandósági kikötést magában foglaló megállapodás, mintsem devizaalapú kölcsön. Ezzel magyarázható az a kikötés, amely szerint a kölcsön összege után járó kamat a törlesztőrészletben kerül megfizetésre, melynek alapjául szolgáló kamatláb aktuális mértékét az alperes kamatértesítője tartalmazza. A havi törlesztőrészlet kamatrésze a kölcsönjogviszony tartama alatt folyamatosan változott, így az alperes vállalta, hogy a törlesztési napot legalább 8 nappal megelőzően a felperes részére kamatértesítőt küld, amelyben tájékoztatót nyújt a törlesztőrészlet összegéről, továbbá feltünteti a számított árfolyamot és az előző törlesztőrészlettel kapcsolatos elszámolási árfolyamot, valamint az elszámolt árfolyam-különbözetet és annak a kamatát.

 

Tekintettel arra, hogy a peres felek csupán a törlesztőrészlet kiszámításának és közlésének módjáról állapodtak meg, amely azonban nem egyenlő a törlesztőrészlet meghatározásával, lényeges tartalmi elem hiányában a kölcsönszerződés érvényes létrejötte nem állapítható meg.

 

Az alperes felülvizsgálati érvelésével ellentétben a szerződéskötés időpontjában - 2008. november 7-én - hatályos Hpt. 213.§ (1) bekezdése rendelkezett arról, hogy mikor tekinthető a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés semmisnek; a rendelkezés ezen pontjában többek között az szerepel, hogy semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a törlesztőrészletek számát, összegét. Az adott esetben ez a hiány a rendelkezésre álló adatok alapján bírói úton sem volt orvosolható.

 

Mivel a fogyasztási kölcsönszerződés érvénytelen, érvénytelen az azt biztosító - így járulékos jellegű - vételi jogot alapító szerződés is. A vételi jogot alapító szerződés érvénytelensége miatt nem jött létre érvényesen a  végrehajtani kívánt követelés: a lakás kiürítésére irányuló kötelezettségvállalás. A végrehajtás alapját képező érvényes kötelezettségvállalás hiányában helyesen döntöttek a bíróságok, amikor megszüntették a felperes ellen indult végrehajtást.

 

A további felülvizsgálati érvekkel kapcsolatban rámutat a Kúria: a Ptk. 242.§ (1) bekezdése értelmében a tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető vagy a szerződés érvénytelen. A tartozáselismeréssel nem keletkezik az alapját képező jogügylettől független,  új kötelezettség, csupán kedvezőbbé válik annak a félnek a jogi helyzete, akihez az elismerő nyilatkozatot intézték. Az adott esetben a felperes az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozattal elismerte a jogviszony létrejöttét, az abból rá háruló kötelezettséget és vállalta a kötelezettség teljesítését, azonban nem új kötelezettség keletkezett: a tartozáselismerő nyilatkozat alapja a felek közötti kölcsönjogviszony, a kölcsönjogviszony alapja pedig a kölcsönszerződés volt. Az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közokirat a követelés érvényesítését könnyítette meg azzal, hogy a közvetlen végrehajtást (záradékolást) tette lehetővé, de mivel a tartozáselismerés nem vált függetlenné a kölcsönszerződéstől, joghatásai csak akkor érvényesülhetnének, ha az alapul szolgáló kölcsönszerződés, illetve a vételi jogot alapító szerződés érvényes lenne.

 

A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet - minthogy az nem sért eljárási szabályt és mindenben megfelel az irányadó anyagi jogi szabályoknak is - a Pp.275.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján hatályában fenntartotta.

 

Budapest, 2014. január 29.

 

 

Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, Dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Varga Edit s.k. bíró

 

 

 

------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Pfv.I.20.266/2014/8.szám

 

A felperes 2007. október 31-én deviza (CHF) alapú lakásvásárlási kölcsönszerződést kötött az alperessel, amelynek alapján az alperes 63.337,29 CHF, azaz 9.699.600 forint összegű kölcsönt nyújtott 300 hónapra, 2032. december 10-i lejárattal.

 

Az alperes 2007. november 16-án keltezett értesítőlevelében tájékoztatta a felperest a 9.699.600 forint 2007. november 13-ai folyósításáról, az éves kamatláb százalékos mértékéről, amely megegyezett a kölcsönszerződésben megjelölt összeggel, továbbá arról, hogy az első törlesztőrészlet 2007. december 10-én esedékes, annak összege 407,64 CHF.

 

Az alperes a szerződésszerű törlesztések elmaradása miatt 2009. december 9-én közjegyzői okiratba foglaltan felmondta a kölcsönszerződést. Az alperes a közjegyzői okirat záradékolásával 2012. július 16-án végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen.

 

A felperes keresetében végrehajtás megszüntetését kérte. Előadása szerint az alperessel megkötött kölcsönszerződés nem tartalmazza az árfolyamrést mint költséget, a hiteldíj megváltoztatásának feltételeit és a törlesztőrészletek összege sem került meghatározásra. Emiatt a kölcsönszerződés semmis, amelynek következtében a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.

 

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Kifejtette, hogy az árfolyamrés nem költség, egyébként is CHF-ben kellett törleszteni, így a különnemű árfolyamnak nincsen jelentősége, továbbá a törlesztőrészletek összegét a szerződés részét képező értesítőlevél tartalmazta.

 

A másodfokú bíróság megerősítette, hogy a peres felek között létrejött kölcsönszerződés a törlesztőrészletek összegét nem tartalmazta, ezért semmis. Ebből pedig az is következik, hogy további érvénytelenségi okok vizsgálata nem volt szükséges.

 

Az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet…

Egyébként is a követelése a kölcsön összegének átadásával, annak a felperes általi átvételével létrejött, ha érvénytelen is lenne a kölcsönszerződés, az nem érintené a követelés létrejöttét és a felperes visszafizetési kötelezettségét.

 

További érvei szerint a törlesztőrészletek összegét az értesítőlevélben megjelölte, az értesítőlevél a peres felek megállapodása értelmében a szerződés részévé vált. Az értesítőlevelet a felperes kézhez vette, fizetési kötelezettségét az értesítőlevélben foglaltakkal összhangban teljesítette egy ideig.

 

Utalt arra, hogy a régi Hpt. 213.§  (1) bekezdés nem határozza meg, hogy az ott megjelölt semmisségi okok a szerződés teljes vagy csak részleges érvénytelenségét eredményezik. Ha az adott kölcsönszerződés a régi Hpt. 213.§ (1) bekezdés e) pontjába is ütközne, mindez nem eredményezné a teljes érvénytelenséget, hiszen a szerződés teljesítését ez nem akadályozza.

 

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és költségeinek megtérítésére irányult. Változatlanul állította, hogy az alperessel megkötött kölcsönszerződésnek (a régi Hpt.-nek a per eldöntésére irányadó 213.§ (1) bekezdés e) pontja szerint) tartalmaznia kellett volna a törlesztőrészlet összegét, azt nem tartalmazta, ezért semmis. Az alperes által elkészített és a részére megküldött értesítőlevél nem szerződés, hanem csak egyoldalú jognyilatkozat. Utalt arra, hogy kellő részletességgel nem került meghatározásra a hiteldíj módosításának alapjául szolgáló feltételek és körülmények, ezért is semmis a kölcsönszerződés.

 

 

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott

 

 

Az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen.

 

A végrehajtás megszüntetését (korlátozását) csak peres úton, bírói ítélettel lehet elérni,

 

A kölcsönszerződés érvénytelensége azzal a következménnyel járt, hogy a tartozás elismerése ellenére „közvetlen" végrehajtásnak nem volt helye, ilyen formában a felperes tartozását az alperes nem tudja behajtani. Az alperes azonban nincsen elzárva annak lehetőségétől, hogy külön eljárás keretében érvényesítse igényét a felperessel szemben, amely eljárásban a közjegyzői okiratra bizonyítékként hivatkozhat.

 

A végrehajtás megszüntetésére (korlátozására) indult perben a bíróság - a kereset korlátai között maradva - a végrehajtás megszüntetéséről (korlátozásáról) rendelkezhet, ítéletének rendelkező részében abban az esetben állapíthatja meg a jogügylet érvénytelenségét, ha az adott körülmények között a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti igény az érvénytelenség megállapítása iránti keresettel összekapcsolható (a bíróság mindkét kereseti kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik). Végrehajtási perben nincsen lehetőség az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására sem. Mindezek csupán az indokolás megállapításai maradnak, eredményes kereset esetén mint a végrehajtás megszüntetésének (korlátozásának) indokai.

 

Ha a végrehajtás megszüntetése iránti perben az állapítható meg, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre a végrehajtást meg kell szüntetni, részbeni érvénytelenség esetén a végrehajtás megszüntetése helyett akkor korlátozható a végrehajtás, ha az érvénytelen rész elkülöníthető és enélkül a követelés többi része érvényes marad.

 

Az adott körülmények között a végrehajtás megszüntetése volt indokolt, hiszen a végrehajtani kívánt követelés nem jött létre érvényesen, így az alperes a kölcsönként átadott összegnek és járulékainak a visszafizetése iránt külön pert indíthat a felperessel szemben.

 

A bankhitelszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Ezen jogszabályi rendelkezést összevetve a régi Hpt. 213.§ (1) bekezdésében foglaltakkal az a következtetés adódik, hogy kétoldalú írásbeli megállapodásnak kell tartalmaznia - továbbiak mellett - a törlesztőrészletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat.

 

Az adott esetben nem jött létre a felek között a törlesztőrészlet havi összegét tartalmazó kétoldalú írásbeli megállapodás: az alperes által utólagosan megküldött értesítőlevél - a felperes írásbeli elfogadó-nyilatkozatának hiánya miatt - nem tekinthető kétoldalú írásbeli megállapodásnak, még ha a szerződő felek az értesítőlevelet a szerződés kiegészítésének, illetve a szerződés elválaszthatatlan részének tekintették. A felperes ugyan elfogadta, hogy fizetési kötelezettségét az értesítőlevélben előírtak szerint köteles teljesíteni, és egy ideig teljesített is, a ráutaló magatartás azonban nem pótolja a felek írásbeli megállapodását.

 

Megjegyzi a Kúria: a szerződéskötési szabadságot illetően a régi Ptk. kötelmi jogi (általában diszpozitív) szabályait korlátozták a régi Hpt. mint speciális jogszabály kogens rendelkezései, amikor semmisnek nyilvánították azt a fogyasztási lakossági kölcsönszerződést, amely - egyebek mellett - nem tartalmazta a törlesztőrészletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat.

 

Az adott perben vizsgált okiratba foglalt jogügylet érvénytelen (semmis), mivel a peres felek nem foglalták szerződésükbe a törlesztőrészletek összegét, ebből következően indokolt volt a „közvetlen" végrehajtás megszüntetése. Az, hogy a felperes a szerződés megkötését követően értesült arról, hogy az aktuális hónapban milyen összegű törlesztőrészletet kell fizetnie, nem jelenti azt, hogy a szerződés megkötésének időpontjában tudott volna a törlesztőrészletek összegéről. Hasonló tartalommal foglalt állást a Kúria a Pfv.I.20.728/2013. számú ügyben hozott és BH2014.9/276. számon közzétett eseti döntésében megállapítva azt, hogy semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a törlesztőrészletek számát, összegét.

 

A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet - minthogy az nem sért eljárási szabályt és mindenben megfelel az irányadó anyagi jogi szabályoknak is - hatályában fenntartotta.

 

Budapest, 2014. szeptember 24.

 

Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, Dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Varga Edit s.k. bíró

 

 

 

A két ítéletet itt megtalálod (a számukat tudod):

 

http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/anonim-hatarozatok-tara