Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


lőszer 11 - a nem pontos THM

2016.05.22

loszer-11.-kep.png

A jogszabály tehát kifejezetten és nevesítettem előírta azt, hogy az értékbecslés díját a THM-nek tartalmaznia kell. Az alperes nem is vitatta, hogy ezt a költséget nem vette figyelembe a THM számításánál, csak álláspontja szerint az ebből adódó eltérés mértéke csekély, a díj egzakt költségként a szerződésben szerepelt és annak a THM-ből való kimaradása csak a szerződés megtámadására adhatna jogalapot.

 

A jogszabály azonban nem azt írja elő, hogy a szerződés valamilyen THM-et tartalmazzon, hanem azt, hogy az a valóságnak megfelelően kerüljön rögzítésre.

 

A pénzügyi jogi szabályozás szigorú, kötelező jellegű szabályokat tartalmaz e tekintetben és nem enged ilyen eltérést. Ennek megfelelően nem képezhette mérlegelés tárgyát az, hogy a szerződés szerinti THM és a valós THM milyen eltérést mutat. Esetleges mérlegelés esetén egyébként az is problémát jelentene, hogy hol lehet meghúzni azt a határt, amelytől kezdődően az eltérés már lényegesnek tekinthető.

 

A szerződést a felek már megkötötték, a THM pedig éppen arra szolgált, hogy a fogyasztó felmérhesse, milyen mértékű költséggel kell számolnia a hitel felvételével kapcsolatosan. A THM pontos összege ezen túlmenően éppen azért is fontos, mert ez is lényeges segítséget jelent abban, hogy a fogyasztó - összehasonlítva a lehetőségeket - dönthessen arról, hogy melyik pénzintézettől vegye fel a hitelt.

 

A jogsértés kiküszöbölésére, orvoslására tehát nincsen lehetőség, ezért a jogerős ítéletben foglaltaknak megfelelően a teljes szerződés érvénytelenségét kellett megállapítani.

 

Kúria Pfv.VI.20.967/2015/7.szám   -   2015. október 27.

 

Dr. Kollár Márta a tanács elnöke,

dr. Puskás Péter előadó bíró,

Tamáné dr. Nagy Erzsébet bíró

 

 

Hasznos még 1.:

 

Az értékbecslési díj a THM-ben valóban nem szerepelt, de egzakt költségként, összegszerűen a szerződésben megjelenítésre került.

 

 

 

Hasznos még 2.:

 

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződésére vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény a perek folytatását rendelte el azzal, hogy a folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni, ha a fél a keresetét (viszontkeresetét) a bíróság erre irányuló hiánypótlási felhívásának a kézbesítésétől számított 30 napon belül nem változtatja meg és nem kéri az érvénytelenség, vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének a levonását.

A felülvizsgálati eljárásban azonban a kereset megváltoztatásának már nincsen helye, így ennek elmulasztása, vagy hiánya miatt a feleket nem érheti hátrány. A Kúria előtti eljárásban ezért ezek a rendelkezések nem alkalmazhatóak, a per megszüntetésére már nem kerülhet sor.

 

 

Hasznos még 3.:

 

Jogszabálysértéssel állapította meg a másodfokú bíróság az ítélete indokolásában azt, hogy a perbeli kölcsönszerződés jogszabályba ütközés miatt teljesen érvénytelen lehetett volna azon az alapon, hogy az nem felelt meg a régi Hpt. 213. § (1) bekezdésének c) pontjában előírt kógens tartalmi elemeknek. A döntés ellentétes a 6/2013. számú PJE 5. pontjához fűzött indokolással, valamint a 2/2014. számú PJE 3. pontjában foglaltakkal, mivel e pont tekintetében csak részleges érvénytelenségről lehetne szó.

 

 

Hasznos még 4.:

 

Az, hogy az ügy elbírálása szempontjából lényeges jogegységi határozatok részben a jogerős ítélet meghozatalát követően születtek, nem jelentik azt, hogy azokat a Kúriának ne kellene alkalmaznia az eljárásban. A jogegységi határozat nem jogszabály, nincs hatályba lépése és így a visszaható hatály se merülhet fel az esetében. A jogegységi határozat a helyes jogcím körüli viták lezárásaként került meghozatalra és útmutatásul szolgál arra, hogy az adott jogszabályt miként kell, illetve kellett volna már korábban is értelmezniük a bíróságoknak.