Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lőszer 10 - Wellmann hatástalanítja?

2016.05.19

Ezt is szeretné Wellmann nem megtörténné tenni?

 

Részletek a 2014-ben született ítéletből:

 

IV. A régi Ptk. 522.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a bankhitelszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

Ezen jogszabályi rendelkezést összevetve a régi Hpt. 213.§ (1) bekezdésében foglaltakkal az a következtetés adódik, hogy kétoldalú írásbeli megállapodásnak kell tartalmaznia - továbbiak mellett - a törlesztőrészletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat.

 

Az adott esetben nem jött létre a felek között a törlesztőrészlet havi összegét tartalmazó kétoldalú írásbeli megállapodás: az alperes által utólagosan megküldött értesítőlevél - a felperes írásbeli elfogadó-nyilatkozatának hiánya miatt - nem tekinthető kétoldalú írásbeli megállapodásnak, még ha a szerződő felek az értesítőlevelet a szerződés kiegészítésének, illetve a szerződés elválaszthatatlan részének tekintették.

 

A felperes ugyan elfogadta, hogy fizetési kötelezettségét az értesítőlevélben előírtak szerint köteles teljesíteni, és egy ideig teljesített is, a ráutaló magatartás azonban nem pótolja a felek írásbeli megállapodását.

 

A felek megállapodása szerint a törlesztőrészlet összege és esedékessége valóban a kölcsön folyósításának időpontjától függött, ez azonban nem jelentette az akadályát annak, hogy a törlesztőrészletek svájci frankban meghatározott havi összegét belefoglalják a kölcsönszerződésbe (amely esetben az aktuális törlesztőrészlet forintra átszámított összegét az értesítőlevél tartalmazhatta volna).

 

A régi Ptk. 205/A.§-a szerint a szerződési feltételek „előre" meghatározhatók voltak és annak sem volt akadálya, hogy több okirat tartalmazza a szerződő felek nyilatkozatát, mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Hpt. kogens előírása ellenében egyes szerződési feltételek utólag egyoldalúan meghatározhatók lennének.

 

Megjegyzi a Kúria: a szerződéskötési szabadságot illetően a régi Ptk. kötelmi jogi (általában diszpozitív) szabályait korlátozták a régi Hpt. mint speciális jogszabály kogens rendelkezései, amikor semmisnek nyilvánították azt a fogyasztási lakossági kölcsönszerződést, amely - egyebek mellett - nem tartalmazta a törlesztőrészletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat.

 

Az adott perben vizsgált okiratba foglalt jogügylet érvénytelen (semmis), mivel a peres felek nem foglalták szerződésükbe a törlesztőrészletek összegét, ebből következően indokolt volt a „közvetlen" végrehajtás megszüntetése.

 

Az, hogy a felperes a szerződés megkötését követően értesült arról, hogy az aktuális hónapban milyen összegű törlesztőrészletet kell fizetnie, nem jelenti azt, hogy a szerződés megkötésének időpontjában tudott volna a törlesztőrészletek összegéről.

 

Hasonló tartalommal foglalt állást a Kúria a Pfv.I.20.728/2013. számú ügyben hozott és BH2014.9/276. számon közzétett eseti döntésében megállapítva azt, hogy

 

semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a törlesztőrészletek számát, összegét.

 

loszer-10---kep.png

 

kuria-20.266---kep.png

 

 

A teljes ítélet:

 

http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/anonim-hatarozatok-tara

 

 

kuria-20.266---kep2.png

 

 

A Kúria újabb jogegységi meghozatalára készül:

 

kuria-20.266---kep3.png

http://www.lb.hu/hu/sajto/sajtokozlemeny-jogegysegi-inditvanyrol

 

Tehát a 2. lőszerünket most szeretné Wellmann vezetésével a Kúria hatástalanítani?

 

A 2. lőszer második része pont ez a 20.266 ítélet:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/loszer/loszer-2---vegrehajtas-es-a-hianyzo-torleszto-reszlet.html

 

Figyeljünk és tarsuk szárazon a puskaport !!!!!