Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.06.05

Újabb két petíció az Európai Parlamenthez – Könyv bevezetés és részletek

ujabb---kep.png

 

Bevezetés

 

Az első petíció megírásakor, elküldésekor még nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan fogok még két petíciót írni. …..

Amikor újra olvastam az első petíciót, feltűnt, hogy nem korrekt az uniós szabályzás. Pár nap elteltével pedig a Kúria felháborító döntést hozott.

Az Európai Parlament a második és a harmadik petíciómat az elsőhöz csatolta.

Így mindhárom petíció száma: 0493/2021

 

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságával már hosszú évek óta kapcsolatban vagyok. Ugyan a kapcsolat nem valami szoros és inkább csak egyoldalúnak nevezhető, azonban az előző évekre hivatkozva ezt a bizottságot kerestem meg azzal, hogy az Országgyűlés is foglalkozzon a felvetett ügyekkel. Sürgetőbb az ügy annál, hogy az Európai Unió Parlamentje elkezdjen majd valamikor vele dolgozni. Tudjátok, azok a brüsszeli bürokraták….

No meg a hazai ügyeket a nemzeti parlamentünk képviselői sokkal jobban ismerik.

 

2. Petíció

Petíció a lakóingatlanhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2014/17/EU irányelv átdolgozása érdekében

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 4.-én hozta meg a lakóingatlanhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2014/17/EU irányelvet. Az elmúlt évek során megszületett különböző magyarországi állásfoglalások és az állásfoglalások által ismertetett gazdasági-pénzügyi összefüggések indokolják az irányelv átgondolását és szükségessé teszik kiegészítését. Mindezekre álláspontom szerint szükség van a fogyasztók hatékony védelme érdekében Kérem, hogy a Petíciós Bizottság vizsgálja meg a beadványomat és kezdeményezze a 2014/17/EU irányelv módosítását az Európai Parlamentnél és a Tanácsnál….. (a könyv tartalmazza a petíció teljes szövegét és az összes mellékletet)

 

3. Petíció

Járjon a magyar fogyasztók számára is a pontos teljes hiteldíj mutató (THM)

A kölcsönszerződés THM kiszámításában nincs semmilyen bizonytalansági tényező. Minden esetben kizárólag egy számolási eredmény jön ki, mely a kerekítés szabályai szerint megjelenik két tizedesjegy pontossággal.

A fogyasztóvédelmi pontokat megfogalmazók az Országgyűlésben semmi olyant nem írtak elő, amit a pénzintézetek nem tudtak volna teljesíteni. Meghatározták, hogy mit hogyan kell számolni, milyen adatokat kell a fogyasztónak megadni és meghatározták a szankciót is: amennyiben nem adja meg az előírt tájékoztatást a pénzintézet akkor a szerződés semmis.

Kúria az indoklásában a Legfőbb Ügyész állásfoglalására hivatkozik: „A legfőbb ügyész a jogegységi indítványra adott nyilatkozatában úgy foglalt állást, hogy …. a rHpt. semmisségi oknak kizárólag csak a THM megjelölésének hiányát tekinti.” „Ugyanez a jogi álláspont következik az Európai Unió Bírósága C-453/10. számú ítéletéből is.”

A szlovák szabályzás teljesen más, mint a magyar. Szlovákiában „kamat és költségmentessé válik a hitel” a törvény megsértése esetén. Magyarországon pedig semmissé. Ez az oka annak, hogy a szlovák ügyben az Európa Unió Bírósága a döntésében nem írta elő a szerződés semmisségét.

 

A Kúria gyakorlatilag azt mondja ki az eltelt évtizedekre nézve is és a következő évtizedekre nézve is, hogy egyaránt megfelelő a fogyasztóvédelmi elveknek az, ha a szerződésben THMként 0,01% vagy ha 999.999,99% szerepel. Az lényeg, hogy bármilyen szám szerepeljen!

 

A Kúria az eljárása során teljes mértékben kihagyta annak a vizsgálatát, hogy egyáltalán kiszámolható-e a kölcsönszerződés THM-je? Milyen adatok szükségesek a THM kiszámításához? Előfordulhat-e, hogy nem számolható ki a THM, mert a kölcsönszerződés nem tartalmaz olyan adatot, mely a THM kiszámításához szükséges?

 

Az elmúlt évek gyakorlata az, hogy a jogegységi eljárás során a Kúria azon tényezőket veszi csupán figyelembe, melyek az általa elérendő célt elősegítik. Most pedig az elérendő cél az volt, hogy a nem valóságos THM ne okozza a szerződés semmisségét. Még akkor sem ha törvény írja elő a semmisséget… (a könyv tartalmazza a petíció teljes szövegét és az összes mellékletet)

 

Két e-mail az elküldött petíciókkal kapcsolatban

Tisztelt Gazdasági Bizottság!

      Tisztelt Bánki Erik elnök úr!

 

Sajnos nem első alkalommal fordulok a Gazdasági Bizottsághoz devizahiteles ügyben. Szeretném a bizottság tagjait arról tájékoztatni, hogy pár hete az Európai Parlament Petíciós Bizottságához fordultam "Európai Uniós fogyasztóvédelmi irányelvek érvényesülése Magyarországon a devizahiteles eljárásokban" című beadványommal. Pár napja kaptam meg az Európai Parlamentből a visszajelzést arról, hogy a petíciómat 0493/2021 számon nyilvántartásba vették…  (a könyv tartalmazza mindkét e-mail teljes szövegét és az összes mellékletet)

 

 

A Gazdasági Bizottság 2017. december 5.-i ülésén

ELNÖK: ..... Van-e további hozzászólási igény képviselőtársaim részéről? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, a bizottság tagjait szeretném tájékoztatni arról, hogy Szabó József, a Hiteles Mozgalom ügyvezetője előzetesen jelezte, hogy öt perc időkeretben szeretne felszólalni a bizottság ülésén. Szabó József úr írásban eljuttatta az általa képviselt szervezet véleményét az előterjesztéssel kapcsolatban, ezt képviselőtársaim valamennyien megkapták… (a könyv tartalmazza a bizottsági ülésén elmondott hozzászólásomat és az előzetesen elküldött írásos anyagot a mellékletével együtt)

 

 

A könyv elérhetősége:

https://mek.oszk.hu/22100/22122/

 

https://mek.oszk.hu/22100/22122/22122.pdf