Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Részletek M11 - M14

2016.08.28

m11---m14---kep.png

 

/M - 11/  Teljesen egyértelműen és világosan fogalmazza meg Papp Edit az Erste bank elnök-vezérigazgatója azt, hogy miért volt a bankoknak fontos a devizahitelezés:

 

m---11-a.png

 

 

(Forrás: origo.hu - Bízom a banki önmegtartóztatásban - interjú az Erste Bank távozó vezetőjével - 2011.03.11. 18:50)

 

 

Teljesen valótlan állítás és minden adatnak ellentmond, hogy a forinthiteleseknél magasabb a nemfizetők aránya. Az is valótlan természetesen, hogy a nemfizetésnek nem a forint gyengülés az oka.

 

 

/M - 12/  Az Erste Bank új elnök-vezérigazgatója, Radovan Jelasity, fél évvel később szintén az Origónak adott interjút.

 

Mi voltunk a legaktívabbak a devizahitelezésben, a mérlegfőösszegre vetítve az Erste devizahitel-állománya a legnagyobb. Több frank- és euróalapú hitelünk van, mint Magyarország legnagyobb bankjának, az OTP-nek. Ezért volt különösen nehéz dolgom Bécsben a tulajdonosok előtt, és ezért volt az Erste az, amelyik a többiekhez képest a legnyíltabban és a legkritikusabban beszélt a problémáról.
A devizahitel az utóbbi 20 év monetáris és gazdaságpolitikájának a közös terméke, amelynek az eredménye a magas infláció volt, mert a gazdaságpolitika úgy gondolta, hogy az segíti a céljai elérésében. Éppen ezért az "olcsó" devizahitelek 5-6 százalékos kamattal jelentették a "megoldást". Másrészt az is igaz, hogy a szabályozás is túl liberális volt: számomra valóban érthetetlen, hogy miért lehetett még Janka néninek is felajánlani a svájcifrank-alapú hitelt? És miért kellett volna Janka néninek megértenie, hogy mi a carry trade? 

 

Az euróalapú hitel kicsit más kategória, mert 2004-2005-ben még arról volt szó, hogy az ország 2010-ben bevezeti az eurót, szóval ezt meg lehet magyarázni, de a svájcifrank-alapú hiteleket magam sem értettem.

 

 

/M - 13/  Az Erste bankcsoport első embere már 2008-ban figyelmeztette a magyar állam vezetőit a devizahitelezés veszélyeire, valószinütlen, hogy erről erről Radovan Jelasity nem is hallott. Részletek a Papp Edittel készült riportból:

 

A devizahitelezéssel kapcsolatban Andreas Treichl, az Erste Csoport első embere bírálta Romániát és Magyarországot. Eközben Magyarországon az Erste Bank a devizahitelezés egyik élharcosa...
Treichl úr rendszeresen találkozik befektetőkkel, és megbeszéléseket folytat velük arról, hogyan értékelik nemcsak a bankot, hanem azoknak az országoknak a gazdaságát is, ahol az Erste Bank tevékenykedik. Ezáltal nagyon világos képet kap arról, hogy a befektetők, akik minket is finanszíroznak, hogyan ítélik meg a helyzetet. Nem feltétlenül úgy, ahogy mi látjuk magunkat.

 

Andreas Treichl azt az általános véleményt fogalmazta meg, hogy Magyarországon a devizahitelezés kritikus méretet öltött.

 

Vagy vitatkozunk ezzel, és azt mondjuk, hogy az elemzők rosszul látják, s próbáljuk meggyőzni őket, hogy nem is akkora a kockázat, vagy elfogadjuk ezt a véleményt, de hozzátesszük, vannak olyan ockázatkezelési eszközeink, amelyek csökkentik a veszélyt. Megítélésem szerint van egy határ, ameddig a kockázatkezelési eszközökkel a devizahitelezés rizikóit jól le tudjuk fedni, amikor tartalékokat képezünk a hitelkockázatra. A vita arról folyik, hogy ez a határ hol húzódik.

 

Azt gondolom, devizahiteleket lehet adni, az Erste eddig is adott, a jövőben is fog. Ami fontos, hogy a hitelfelvevők - akár magánszemélyek, akár cégek - képesek legyenek annak a felmérésére, hogy mekkora kockázatot vállalnak. Mi úgy ítéljük meg, hogy az ügyfelek többsége akkor is képes visszafizetni a hitelt, ha negatív fordulat következik be az árfolyamokban. A tapasztalataink jók, az ügyfelek tudják kezelni a kockázatokat. Nem gondoljuk, hogy elértük azt a szintet, amikor már nem lehet tovább emelni a devizahitelezés szintjét.

 

(Forrás – portfolio.hu - Nem csak eladni, szolgáltatni kell (Papp Edit) -  2008. augusztus 20.)

 

 

 

/M - 14/  Pontosan az Erste Bank volt az, amely kisebb kezelési költséggel kínálta a CHF kölcsönt, mint a forint- vagy ERO kölcsönöket, abból a célból, hogy ezzel is a lakosságot a CHF kölcsönök felé terelje.

 

 

 

 

 

m---14-a.png

 

 

 

 

Akciós kamat (6 hónap) is csak a CFH kölcsönhöz járt. Szép példája a megtévesztésnek, hogy a kamat 1 évre vonatkozik, a kezelési költség viszont 1 hónapra. Nem kellően figyelmes banki ügyfél, könnyedén hihette azt, hogy a kezelési költség nem is olyan magas, nem olyan jelentős tétel.

 

A bankok éveken keresztül a lehető legtöbb helyen tévesztték meg és csapták be a lakosságot. Ez már az eddig ismertetettek alapján a Tisztelt Ügyésségnek sem lehet kérdés.

 

 

 

További információk:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/konyv/

 

Megrendelés és elővásárlás:

devizahiteligazsag@gmail.com