Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


P fejezet – ügyészségi feljelentésem - 2011

2016.08.11

p---01.png

 

 

 

 

 

P – ügyészségi feljelentésem - 2011

 

 

A Fővárosi Főügyészség 2011. –i határozatában a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt feljelentésemet elutasította. Pontosabban fogalmazva azt a panaszomat utasította el, amit azért tettem, mert a XVIII. és XIX. kerületi Ügyészség a feljelentésemre elutasító határozatot hozott. A Fővárosi Főügyészség mindenféle vizsgálat nélkül megállapította, hogy „nem bűncselekmény” amit a feljelentés tartalmaz. Így már, ellentétben a kerületi ügyészséggel nem a „gyanú hiányzik” lett az elutasítás indoka, hanem magának a bűncselekmény hiánya.

 

A határozat ellen sértettek panaszt jelentettek be, melyben fenntartották a feljelentésükben foglaltakat. Álláspontjuk szerint a kerületi ügyészség nem vizsgálta súlyának megfelelő mélységben az általuk feltárt jogsértéseket. Erre tekintettel kérték, hogy a főügyészség ismételten vizsgálja meg a rendelkezésre álló adatokat.

 

A feljelentés azonban semmilyen olyan konkrét adatot nem tartalmaz, mely azt támasztaná alá, hogy az Erste Banknak már a szerződés megkötésekor az volt a szándéka, hogy jogtalan haszonszerződésre törekedve tévedésbe ejtse az ügyfeleit, és részükre kárt okozzon.

 

A kizárólag a pénzpiaci közgazdasági szabályzat szerint működő, és így profitorientált banknak sem rövid, sem hosszú távon nem lehet az érdeke, hogy az adósok tömegesen ne tudjanak eleget tenni a fizetési kötelezettségüknek.

 

A sértettek az adott banki hitelajánlat, az általános szerződési feltételek és egyéb tájékoztatások ismeretében döntötték el, hogy megkötik a bank által kínált feltételekkel a kölcsönszerződést.

 

A főügyészség 2011-es felületes munkáját bizonyítja, hogy Általános Szerződési Feltételekre (ÁSZF) hivatkozik, miközben a devizakölcsönök esetében az Erste bank egyáltalán nem dolgozott ki ÁSZF-et.

 

A bank az adott és tervezhető gazdasági körülményekre vonatkozó tájékoztatást az ügyfelek részére kellő mértékben megadta, felhívta figyelmüket a kamatkockázatokra is.

 

A főügyészség 2011-es felületes munkáját bizonyítja, hogy az elszámolás kapcsán a bank összesen 13.390,27 CHF –ot tisztességtelenül számolt költséget számolt ki. Ez az az összeg, amivel a bank minket előre megfontoltan szándékosan becsapott. 

 

p---02.png

 

A forintosítási árfolyammal számolva ez az összeg 3,4 millió forint.

 

13.390,27 CHF      x     256,47  HUF/CHF      =      3.434.203 HUF

 

Ez az összeg a 17 millió forint kölcsön összegnek a 20%-a.

 

Ismert tehát az az összeg, mellyel az Erste Bank egyetlen egy szerződéssel megkárosított csupán azzal hogy a Kúria szerint tisztességtelenül számolt a vételi és eladási árfolyammal, és emelte tisztességtelenül a kamatlábat. Ebben az összegben nincs benne, hogy a kamatlábakat az Erstének nem emelnie, hanem csökkentenie kellett volna a szerződés szerint, a szerződéskötést megelőző tájékoztatás szerint és a gazdasági összefüggések szerint.

 

„Az nem eredményezheti a bűntető jogi felelősségre vonást, hogy a szerződéskötést követően utóbb bekövetkező lényeges változás, azaz a gazdasági válság hatása az árfolyamokra az előre kiszámítható és közgazdaságilag reálisan kalkulálható mértéket meghaladta.”

 

A tényleges információk elhallgatása és valótlan információk adása nem a „szerződés kötést követően következtek be”.

 

Jelen feljelentésemben állítottam és megkérdőjelezhetetlen módon igazoltam, hogy  pl. a 2014 év végi CHF árfolyam pontosan az „előre kiszámítható és közgazdaságilag reálisan kalkulálható mértékben” változott, azt (nagyon rövid időket leszámítva) nem haladta meg. A CHF árfolyamának az alakulása nem a „gazdasági válság hatása”. Egyszerűen az történt, hogy az a nagyon jelentős forint felülértékeltség, ami fenn állt akkor is, amikor az Erste Banktól felvettük a kölcsönt, megszűnt.

 

Egy multinacionális, Európa egyik meghatározó a „pénzpiac közgazdasági szabályai szerint működő és így profitorientált bank” nagyon pontosan tud számolni, elemezni és tervezni. Ha nem így lenne, akkor nem foglalna el olyan vezető szerepet sem Magyarországon, sem Európában, mint amilyent betölt.

 

„A sértettek a feljelentésükben részletesen elemzik a bankkal kötött szerződés elemeit, a szerződés létrejöttének körülményeit, melyek álláspontjuk szerint azt tükrözik, hogy a bank eljárása összességében tisztességtelen volt, melyet leginkább az egyoldalú szerződésmódosítások támasztanak alá. Megítélésük szerint a bank a szerződéses feltételeivel és tájékoztatásával a hiteltermék vonatkozásában megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott.”

 

Az hogy a bankok rendszerszintűen visszaéltek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségével, a Magyar Állam és a bankok között közt lefolytatott perek bizonyítják. Az ügyészségek által indított perek bizonyítják, A bankok perek tucatjaiban sem tudták azt a vélelmet megdönteni, hogy a szerződésekben a kamatkockázatról az ügyfeleiket megfelelően tájékoztatták.

 

Amennyiben a polgári peres eljárásban megállapítást nyer, hogy a bank által alkalmazott szerződési feltételek tisztességtelenek, illetve jó erkölcsbe ütköznek, önmagában ez sem alapozza meg a csalás bűncselekménye miatti felelősségre vonást még akkor sem, ha a jogsértés kirívóan súlyosnak minősül.

 

Ennek a megítélést talán rá kellett volna bízni a bíróságra, mivel az ítélethozatal a bíróság és nem az ügyészség feladata.

 

Ehhez olyan konkrét többletkörülmény fennállta szükséges, mely azt támasztják alá, hogy a tisztességtelen illetve jó erkölcsbe ütköző szerződés megkötésekor a bankot a jogtalan haszonszerzés vezette és emiatt ejtette tévedésbe a vele szerződő felet, mellyel részére kárt okozott.

 

Mi más vezérelhette a „profitorientált bankot” más, mint a haszonszerzés. Tény, hogy haszonszerzés megtörtént, hiszen a kölcsön összege 20%-ával a bank ténylegesen megkárosított engem. Ami nekem kár, az a banknak jogtalan haszonszerzés. A tisztességtelenségnek már a szerződéskötéskor fenn kell állnia, különben nem lehet tisztességtelenségről beszélni. Mi másért kötne tisztességtelen szerződést a bank, ha nem haszonszerzés végett?

 

Jelen esetben ez utóbbira utaló körülmények nem állapíthatók meg, így a feljelentés büntetőeljárás megindítását nem eredményezheti.

 

Az uzsora bűncselekményt a törvény 2009. március 1. napjától rendeli büntetni… A sértettek által megjelölt kölcsönszerződés megkötésére azonban 2007 évben került sor.

A rendelkezésre álló adatok alapján egyéb iránt azt sem támasztja alá konkrét körülmény, hogy a banknak már eleve az lett volna a célja, hogy különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást kössön.

 

Tájékoztatom egyúttal a sértetteket arról, hogy a kerületi ügyészség és a főügyészség kizárólag az álatluk becsatolt iratok alapján hozta meg döntését, egyéb iratok az ügyben nem állnak rendelkezésére.

 

2011. december 20.”

 

Az „ügyben egyéb iratok nem állnak rendelkezésre”, mivel semmilyen vizsgálatot, nyomozást az ügyészség nem végzett. Jelen feljelentés alapján megállapítható, hogy a szükséges vizsgálatokat és a bizonyítékok beszerzését én végeztem el az elmúlt közel öt évben. A további munka már az ügyészség munkatársaira vár.

 

További információk:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/konyv/

 

Megrendelés és elővásárlás:

devizahiteligazsag@gmail.com