Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


O fejezet - A társadalomra veszélyes cselekedetek

2016.08.11

o---01.png

 

Ismeretlen tettesek, illetve ismeretlen tettesek egy vagy több csoportja félrevezető, megtévesztő információkat adtak a devizahitelezés meglévő kockázataitól a szerződéskötés időszakában, abból a célból, hogy olyan személyeknek is bankkölcsönt tudjanak nyújtani, akikről tudható, hogy biztos hogy nem tudják vissza fizetni a felvett kölcsönösszeget.

 

A pénzintézeteknek a kölcsönnyújtás a legjövedelmezőbb tevékenysége, a devizakölcsönökkel elérhető haszon magasabb mint a forintkölcsönök esetében. Amennyiben a bankok szélesítik az ügyfélkörüket, úgy, hogy olyanoknak is adnak devizahitelt, akik forintkölcsönre nem jogosultak (nincs megfelelő jövedelmük hozzá), akkor a megnövekedett szerződés állományból magasabb hasznot tudnak elérni.

 

Ismeretlen tettesek, illetve ismeretlen tettesek egy vagy több csoportja félrevezető, megtévesztő információkat adtak a devizahitelezés esedékes kockázatairól a kölcsönszerződéses futamideje alatt, abból a célból, hogy a devizakölcsön szerződéssel rendelkezők ne alakítsák át önként a szerződésüket forintkölcsönné. A haszonszerzés ily módon igazolt.

 

Ismeretlen tettesek, illetve ismeretlen tettesek egy vagy több csoportja tudatos gondatlanságból illetve hanyag gondatlanságból nem adott tájékoztatást a társadalomnak a devizakölcsönnel rendelkezőket fenyegető veszélyről.

 

Ismeretlen tettesek, illetve ismeretlen tettesek egy vagy több csoportja cselekedeteikkel különösen nagy kárt okoztak, több mint százezer ingatlan vár kényszerértékesítésre, több tízezer ingatlant már kényszerértékesítettek illetve a tulajdonosok kénytelenek voltak nyomott áron, mélyen a piaci ár alatt értékesíteni. Családok százezrei élték fel magtakarításaikat. Családok százezrei nélkülöznek, hogy fizetni tudják a kölcsönüket. Családok százezrei szakadtak szét, vagy romlott meg a családon belüli harmónia. Tízezrek menekültek külföldre vagy azért, hogy megfelelő európai fizetésből tudják fizetni a kölcsönt, vagy hogy itt hagyva a kölcsönnel együtt az otthonukat is, megpróbáljanak „eltűnni a bank elől”.

 

Ismeretlen tettesek, illetve ismeretlen tettesek egy vagy több csoportja cselekedeteikkel befolyásolták a törvényhozást, hogy számukra előnyös törvényeket hozzanak és elérték azt, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szempontok ne érvényesüljenek hazánkban.

 

Ismeretlen tettesek, illetve ismeretlen tettesek egy vagy több csoportja cselekedeteikkel befolyásolták illetve jelenleg is befolyásolják a független bíróságok munkáját, ezzel alkotmányos alapjogaiktól fosztják meg az igazságszolgáltatásban bízó adósokat.

 

A feljelentés további részében a jogszabályokban meghatározott módon nevezzük már a különböző fogalmakat, dolgokat. Pl.: a lakosság bankkölcsönt vett fel a bankoktól és nem hitelt. A kölcsönnek tárgya van, mely a kölcsön összege, így nem beszélhetünk sem „alapú… kölcsönről” sem „elszámolású… kölcsönről”.

Alapos a gyanú arra, hogy az alábbi bűncselekményeket elkövették hazánkban

 

1.

A megtévesztés  eleme, hogy a devizakölcsön felvétele iránt érdeklődőben azt a képzetet keltették a banki ügyintézők a szerződéskötés előtti tájékoztatás során, hogy a deviza árfolyama csupán a törlesztő részletre hat. A banki ügyfelek abban a tudatban voltak, hogy nem devizakölcsönt, hanem „mintha devizakölcsönt” vesznek fel, mely valójában forintkölcsön. Ezt a képzetet erősítették a PSZÁF kiadványai is pl. a „mintha vétellel” és a „mintha eladással”.

 

Az árfolyamkockázat vállalása azt jelenti, hogy ha a forint az adott devizához képest erősödik, akkor az ügyfelek havi törlesztő részletei csökkennek, ha gyengül, akkor ugyanazért a devizáért többet kell fizetnie, azaz nő a havi törlesztő részlet. /B-06/

 

Ilyenkor deviza-vételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná ügyfelétől azt a devizaösszeget, aminek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor az ügyfél a törlesztő részletet forintban fizeti, a bank azt deviza-eladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna ügyfelének a törlesztéshez szükséges devizaösszeget. /D-05/

 

Az árfolyamkockázat vállalása azt jelenti, hogy ha a forint az adott devizához képest erősödik, akkor az ügyfelek havi törlesztő részletei csökkennek, ha gyengül, akkor ugyanazért a devizáért többet kell fizetnie, azaz nő a havi törlesztő részlet. A törlesztő részletet az adott deviza napi árfolyama alapján számolják ki... /I-06/ 

 

Lényegében arról van szó, hogy az adósok forintkölcsön szerződést kötöttek vagy deviza kölcsön szerződést? Mi a kölcsön tárgya? Mit kell az adósnak kamatostul, díjakkal növelten vissza fizetni?

 

Miként lehet, hogy a Kúria többségi „szavazással” dönti el bíróságokra nézve kötelező érvénnyel, hogy a devizahitelek mind-mind devizakölcsön szerződések, és mögöttük mindig devizaforrás van? Ez egyáltalán hogyan lehet szavazás kérdése? Miként beszélhetünk a bank és a Fogyasztó azonos szándékáról, ha a szerződéskötés után 6-8 évvel a Kúria szavazással dönt?

 

 

2.

A megtévesztés  eleme, hogy a devizakölcsön felvétele iránt érdeklődőben a banki ügyintézők azt a képzetet keltették, hogy az árfolyamkockázat korlátozott, kismértékű. Állították, hogy az árfolyamemelkedés okozta törlesztőrészlet növekedés, a hosszabb futamidő ideje alatt kiegyenlítődik. Ezt támasztották azok a grafikonok is, melyek csupán azt az időszakot ismertették, amikor a CHF és az EUR árfolyama vízszintes.

 

A törlesztő részletet az adott deviza napi árfolyama alapján számolják ki, tehát az adós nem tudhatja előre, pontosan mekkora lesz a fizetendő részlet. Ez annyit jelent, hogy az ügyfél egy-egy havi törlesztő részlete 2-3 százalékkal nőhet, amely a többség számára vállalható kockázat. /B-06/
 

2004-ben már ismert volt, hogy hosszabb távon jelentős forint árfolyam gyengülés várható:

A kiadvány megemlíti, hogy jelenleg az eurózónában és Svájcban történelmi mélyponton vannak a kamatok. A múltbeli tapasztalatokra hivatkozva az összeállítás középtávon többlépcsős kamatemelést valószínűsít, amelynek mértéke elérheti az 1,5-3 százalékpontot is.
Hozzáteszik: ezzel párhuzamosan bekövetkezhet a forint árfolyamának gyengülése is, ezek a változások együttesen, hosszabb távon akár 30-35 százalékkal is megnövelhetik a havi törlesztő részlet nagyságát.
/B-06 és I-08/

 

Elkértem írásban a Magyar Nemzeti Banktól a  2004-es hírlevelet azonban az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjától azt a írásos választ kaptam, hogy,

„a levelében hivatkozott 2004-es MNB hírlevél nem áll rendelkezésünkre, tekintettel arra, hogy az MNB a korábbi hírleveleit nem archiválta”  

 

A Magyar Nemzeti Bank nem figyelmeztette 2004-ben a magyar állampolgárokat, hogy nagyon nagy veszélynek teszik ki magukat, ha deviza-bankkölcsönt, azon belül is CHF-bankkölcsönt vesznek fel. Az MNB ismerte a veszély nagyságát és bekövetkeztének valószínűségét. Ez a legenyhébb esetben is hanyag gondatlanság.

 

Az MNB tétlenül hagyta éveken keresztül, hogy családok százezrei annak tudatában adósodnak el hosszútávon CHF-ben, hogy nem várható jelentős árfolyamromlás.

 

Alapos a gyanú a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak tudatos gondatlanságára. Felelősek, akik információkat adtak az MTI anyagok elkészítéséhez és a Tényleg értem kiadvány összeállításához. A Tényleg értem kiadvány elkészítésével alapos a gyanú a PSZÁF munkatársainak tudatos gondatlanságára.

 

Száz János a 2005-ös Mindentudás egyetemén azt mondja: „Aki devizában adósodik el, annak nem árt egyszer egy ilyen ábrát egyszer alaposan szemügyre venni, és elgondolkodni, hogy feltehetően mennyibe is fog neki kerülni a törlesztőrészlet és a kamat, lehet hogy nagyon kevésbe, lehet hogy sokba. Pont ez a kockázat.” /G-01/ 

 

Pont ez az amit mindenképpen elszerettek volna kerülni a bankok! Az hogy az adós alaposan szemügyre vegye az árfolyamok alakulását és elgondolkodjon. Ezért aztán az elmúlt évekből kizárólag csak azt az időszakaszt mutatták be, mely idő alatt nem volt árfolyam emelkedés (trend) csupán ingadozás (volatilitás).

 

A pénzintézetek számára ismert a vásárlóerő-paritás (purshasing power parity, PPP).

Összefüggésként megjegyezhetjük tehát, hogy ha a jegyzett deviza magasabb kamatozású, mint a bázisdeviza, akkor határidőre a jegyzett deviza folyamtaosan gyengül a bázisdevizához képest. Minél hoszabb határidőre kalkulálunk, annál nagyobb a gyengülés mértéke. /F-28/ 

 

Az egységes ár kialakulása az árak és az árfolyamok között szoros kapcsolatot teremt. Az árfolyamok tehát az árak arányához igazodnak. Az árszínvonalak változásának összevetésével azonban meghatározhatjuk az árfolyam változásának irányát és ütemét.

 

A vásárlóerő-paritás relatív változata szerint az árfolyam változásának ütemét a két ország árindexének aránya határozza meg. Minél hosszabb távon elemezzük az árszínvonal-változás és az árfolyamváltozás kapcsolatát, annál közvetlenebb és egyértelműbb kapcsolat mutatható ki a két tényező között. Az árszinvonal-változás ugyanis csak hosszabb távon válik világossá és egyértelművé, így ennek hatása elnyomja a rövid távú tényezők hatását. /F-29/

 

Különösen súlyos, szándékos megtévesztés volt a bankvezetők részéről, hogy nem kötelezték a banki ügyintézőket korrekt lakossági tájékoztatásra. Nem hozták így a banki ügyfelek tudomására sem a szerződéskötés alatt, sem a kölcsönszerződésben, sem a szerződés mellékleteiben az alábbi tényeket: 

       a devizakölcsönök törlesztő részlete forintban kifejezve előbb-utóbb biztosan magasabb lesz a szerződéskötéskor kínált forintkölcsön törlesztő részleténél, a devizahitelezés karakterisztikája ezt teljesen világosan megmutatja /M-03/ 

      a kamatparitás elve alapján a BÉT 2004-ben egy végig tartósan emelkedő CHF árfolyam trendet számolt ki /G-14/ 

        az elmúlt években a CHF árfolyam azért nem emelkedett, mert a forint felülértékelté vált, ugyanis kevésbé gyengült, mint gazdaságilag indokolt lett volna /H-09/ 

       hosszabb távon 30-35 %-kal megnőhet a törlesztő részlet. /B-06 és I-08/

 

Különösen súlyos gondatlanság volt az állami intézmények (MNB, PSZÁF, GVH, Pénzügyminisztérium,  Fogyasztóvédelmi Hatóság stb.) részéről, hogy az imént felsorolt tényeket nem hozták a lakosság tudomására. Sem az általuk kibocsátott fogyasztóvédelmi tájékoztatókban, sem az éves beszámolóikban, jelentéseikben. Sem pedig a sajtó útján, közleményekben, riportokban.

 

Különösen súlyos, szándékos megtévesztés volt a bankvezetők részéről, hogy a gyenge és tétova figyelmeztetéseket intenzív ellenkampánnyal semlegesítették.

Valós-e az a félelem, amit az utóbbi időben - kampánycéllal – kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt hangoztattak: „bekövetkezhet a forint tartós és jelentős mértékű gyengülése, s ha ez bekövetkezik, akkor a devizában eladósodottak törlesztési terhei akár elviselhetetlen mértékben is megnövekednek”.

Hosszabb távon egyértelműen azzal kell számolni, hogy a forint árfolyama – legalábbis reálértelemben – folyamatosan felértékelődik.

A hosszabb lejáratú hitelt felvenni szándékozók nyugodtan választhatják a pénzintézetek által kínált devizaalapú hitelkonstrukciókat is; a hitel futamideje alatt a hitel törlesztési terhét jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás valószínűleg nem lesz. /H-11/

 

Bankszövetség 2008: A forint az euróhoz képest ebben az időszakban mindegyik reál effektív árfolyamindex alapján jelentősen felértékelődött (fogyasztói inflációk különbsége alapján megközelítőleg 30%-kal). /H-12/ 

 

A bankárok úgy látják, az ügyfeleket egyelőre a devizahitel-felvétellel járó kockázatok kevéssé érdeklik, csak a ma igen attraktív - kezelési költség nélkül 3,99-5,99 százalékos – éves kamat alapján döntenek. /I-06/ 

 

 

Sajnálatos módon még 2015 nyarán is tartja magát az MNB-on belül az a nézet, hogy a forint árfolyama „vízszintes” a devizahitelezés időszakában (Nagy Márton a lakossági árfolyamkockázatról az ELTE konferencián):

 

(Az ügyfelek) az árfolyamkockázatra két dolog miatt nem gondoltak, egyrészt nem gondoltak, mert nem volt elmagyarázva nekik…   …másik a forintnak az euróhoz, a svájci frankhoz viszonyított árfolyama stabil volt ebben a rendszerben 2008-ig, egy vízszintes vonalat látunk… 

(5:30 – 5:50).

 

o---02.png

 

 

a válságot megelőző időszakban senki sem számított – s a rendelkezésre álló, árfolyamokra vonatkozó idősorokat figyelembe véve, nem is számíthatott – 10-20%-osnál nagyobb árfolyamkilengésekre. /M - 06/ 

 

Rendkívül sajnálatos, hogy az MNB nem korrigálta az álláspontját és még mindig nem kért elnézést a magyar társadalomtól a hibái, a vétkezései, a gondatlan mulasztásai miatt.

 

Emlékeztetőül a karakterisztika:

 

o---03.png

 

Nem csak a fenti karakterisztika, hanem a forint felülértékeltsége is előre jelezte, hogy a forint gyengülni fog:

Ha a 2000 évi átlagot 100-nak tekintjük, akár a fogyasztói árak, akár az ipari termelői árak alapján számított – HUF/EUR reál árfolyamindex 2005. októberig nagyjából 22%-kal erősödött. Másképp ez azt jelenti, hogy a forint árfolyama kevésbé gyengült, mint ha az a hazai és az EU-s infláció különbözetének megfelelően változott volna. /H-09/

 

A 6/2013 Polgári Jogegységi határozat is feltételezi a csalást.

A téves vagy nem megfelelő tartalmú tájékoztatás, illetve a félrevezető tájékoztatás –  bizonyítottság esetén – annak megállapításához is vezethet, hogy az adós a szerződés megkötésekor tévedésben volt vagy a pénzügyi intézmény őt szándékosan megtévesztette.

 

 

3.

A bankvezetők bűncselekményeket követtek el akkor, amikor nem dolgoztattak ki az adósok minősítéséhez árfolyamkockázatot figyelembe vevő számítást. A megtévesztés  eleme, hogy a hitelelbírálat során megállapították több százezer családról,  hogy képes lesz a kölcsönt visszafizetni.

 

A bankok olyanoknak nyújtottak deviza elszámolású bankkölcsönt, akik „A3 nem hitelezhető” kategóriába estek forintkölcsönök esetében. /K-08/ 

„kizárólag forintban kevesebb embernek hiteleztek volna a bankok, hiszen kevesebb hitelképes ügyfelet találtak volna”/K-13/ 

 

Súlyosbítja ezen a téren is a bankvezetők felelősségét, hogy az indokolt, a veszélyre felhívó figyelmezetéseket lekicsinyítették valótlan állításokkal.

 

Urbán szerint erre utal az is, hogy az ilyen hiteleket felvevők abból a mintegy egymilliós rétegből kerülnek ki, akik az átlag feletti legális keresettel rendelkeznek. /I-32/ 

 

 

4.

A megtévesztés  eleme, hogy a bankvezetők a devizakölcsönnel rendelkezőben azt a képzetet keltették, hogy az árfolyamkockázat továbbra sem jelentős, nem kell félni a devizahiteltől. Súlyos gondatlanság terheli az állami vezetőket azért, hogy a nemzetközi figyelmeztetéseket nem hozták nyilvánosságra, nem figyelmeztették a lakosságot.

PSZÁF 2008:

Nem valószínű azonban, hogy hosszabb távon Nyugat-Európa mentes maradhatna az észak-amerikai gazdaságot sújtó nehézségek hatásaitól.  A valuta-, kötvény- és részvénypiacokon azonban az elkövetkező év során is a szokásosnál jelentősebb mértékű volatilitásra lehet számítani.

A forinthitelekhez képest változatlanul igen jelentős kamatelőny miatt folyamatosan növekszik a devizahitelek aránya, aminek révén emelkedik a banki ügyfelek fedezetlen árfolyamkockázatából adódó közvetett hitelkockázat is. /H-13/ 

 

A devizahitelek ugyanis csak akkor lehetnek olcsóbbak, ha a denominációs pénznem (pl. EUR vagy CHF) nem érté kelődik fel a forinttal – mint bázis- vagy referencia pénznemmel – szemben annyira, hogy ezt kompenzálja. Ha a bázis- és a hitelpénznem kockázati jellemzői egybeesnének, akkor teljesülne a fedezetlen kamatparitás (uncovered interest parity – UIP), vagyis a várható hozamok és hitelterhek a várt árfolyamváltozás révén nemzetközileg kiegyenlítődnek , a piac által várt és a határidős árfolyam egybeesik. Ez más megfogalmazásban azt is jelenti, hogy a magasabb kamatú pénznemben is olcsóbbnak bizonyulhat eladósodni, ha az illető pénznem elegendő mértékben gyengül a hitel futamideje alatt.

Hazánkban jelenleg ugyanis épp az új hitelek felvétele révén folyamatosan újratermelődő devizakínálat az egyik fontos oka annak, hogy nem következik be az utólagos hozamkiegyenlítődést eredményező forintleértékelődés. A devizaadósokra az egyik legnagyobb veszélyt épp az jelentené, ha ezen hitelek kereslete hirtelen és jelentős mértékben visszaesne.  /G-09/

 

2006 március elején a devizahitelezés kockázatára hívja fel a figyelmet a Standard & Poor’s, a világ legnagyobb hitelminősítője és több londoni bank, elemző.

A Standard  Poor's szerdai londoni elemzése szerint a cég is aggályosnak találja a devizaalapú hitelek állományának gyors növekedését, mivel ez forintgyengülés esetén devizakockázatnak teszi
ki az adósokat. A Standard & Poor's ezért valószínűsíti, hogy valamilyen szabályozó intézkedést be fognak vezetni a devizahitel-állomány növekedésének korlátozására, áll az elemzésben.
/I-17/

 

a forint júniusi gyengülésének hatása meghaladta a hazai és a devizakamatok különbözetét, és további árfolyamveszteség már komoly bajt okozhat a magyar magánadósok és a bankok körében. /I-19/ 


Még nem lehet ugyan "közép-európai pénzügyi válságról" beszélni, azonban valós annak a lehetősége, hogy egy ilyen válság a következő 12 hónapban bekövetkezhet. "Ha és amikor ez megtörténik", annak "kellemetlen" gazdasági következményei lesznek, /I-19

 

2006 tavaszán az MNB beszámol arról, hogy a környező országok milyen lépnek fel a rendkívül kockázatos devizahitelezéssel szemben /I-21/

 

Rendkívül cinikus volt  Binder István a PSZÁF szóvivője:

a hazai adósságráta a lakossági jövedelemhez képest 2006 végén 47 százalékos volt. Az Egyesült Államokban 145 , az eurótérségben 100 százalék körüli ez az érték, s a miénknél jobban eladósodott lakosság mégis tudja törleszteni a tartozását… Jelenleg az ügyfelek nagy része úgy ítéli meg, hogy a devizahitel még az árfolyamkockázattal együtt is olcsóbb, mint a forint… Egyes, könnyelmű kölcsön-felvevők talán igen, de a lakosság nem fog csődbe menni. /I-24/ 

 

A forint gyengülése miatt nem kell súlyos következményektől tartaniuk sem a devizaalapú hitelt felvevőknek, sem a bankoknak. Nyers Rezső az MTI-nek elmondta: nem számolnak azzal, hogy a forintárfolyamban lényeges elmozdulás következhet be. A törlesztő részlet lényeges növekedése Nyers Rezső szerint okozhatna problémát, erre azonban nem számítanak, ahogy az árfolyam lényeges növekedésére sem. Ha az adott deviza árfolyama a hiteltörlesztés időpontjában magasabb, mint a felvétel időpontjában volt, a törlesztő részlet természetesen emelkedik, ez azonban nem okoz elviselhetetlen terheket a lakosságnak - mondta a főtitkár. /I-18/ 

 

Csányi Sándor szerint túlzóak az állami aggodalmak a devizaalapú, és különösen a jen alapú hitelezés kockázataival kapcsolatban. Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese valószínűtlennek nevezte, hogy a forint árfolyama olyan szintre gyengüljön, ami már jelentős hatással lehetne a visszafizetésre./I-32/ 

 

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint nem indokolt, de nem is lenne eredményes Magyarországon a devizaalapú hitelezés korlátozása.   A bankszövetség elnöke az osztrák Erste Bank vezérigazgatójának sajtónyilatkozatára reagált. Andreas Treichl szerint Magyarországon és Romániában a devizaalapú hitelezés lassítására volna szükség, "Nem számolunk azzal, hogy jelentős forintleértékelésre kerülhet sor, ha mégis bekövetkezne, annak elsősorban külső, a világgazdaságból begyűrűző okai lennének. S mivel nem fundamentális okokból következne be, valószínűleg hamar helyre is állna az árfolyam" - hangsúlyozta a bankszövetség elnöke. - /I-33/

 

 

2008 májusában is hiába érkezik (ismét) Londonból a figyelmeztetés:

A fő aggodalom forrása az, hogy a lakossági hitelfelvevők megértik-e a devizahitelezéssel járó kockázatokat. Jóllehet a bankok tesznek erőfeszítéseket e kockázatok elmagyarázására, jó eséllyel
csak az igazán magas szintű szakértelemmel bíró lakossági ügyfelek képesek teljes képet alkotni ezekről, a többiek egyszerűen csak a vonzó kamatszinteket nézik.
/I-34/


A bankszövetség elnöke nem tart attól, hogy a hiteladósok fizetési nehézségek miatt tömegesen veszthetnék el ingatlanjaikat. /I-35/

 

A 2008 őszén azonban a bankrendszer még mindig nyugtatja a lakosságot:

A konkrét számítások azt mutatják, hogy az elmúlt egy év alatt a lakáscélú jelzáloghitelek esetében határozottan a devizaalapú hitelt felvevők jártak jobban, és - figyelembe véve a legutóbbi változásokat is - az induló törlesztőrészleteket összehasonlítva is a devizahitel törlesztőrészlete az alacsonyabb. /I-38/ 

Mi úgy ítéljük meg, hogy az ügyfelek többsége akkor is képes visszafizetni a hitelt, ha negatív fordulat következik be az árfolyamokban. A tapasztalataink jók, az ügyfelek tudják kezelni a kockázatokat. Nem gondoljuk, hogy elértük azt a szintet, amikor már nem lehet tovább emelni a devizahitelezés szintjét.

/M - 13/ 

 

2010. szeptemberében még állami vezető is még mindig nyugtatja a lakosságot:

Cséfalvay Zoltán: Átmeneti a forintgyengülés Cséfalvay Zoltán szerint a svájci frank árfolyamszintje nem ad okot az aggodalomra. "Normálisnak tekinthető az árfolyamok hasonló jellegű mozgása. Korábban is nagyon sokszor az mozgatta a forintot, hogy mi történik Amerikában, illetve a globális piacon.  /I-41/

 

2013-ban is a nyugtatás volt a bankvezetők célja:

Amit azonban ne feledjünk el: a devizaalapú jelzálog-hitelezés végső és számszerűsíthető eredményét mindenki csak a futamidő végén számolhatja majd ki! /M - 04/ 

 

 

5.

A megtévesztés  eleme, hogy a devizakölcsönnel rendelkezőben azt a képzetet keltették, hogy a CHF bankkölcsön, ugyanolyan biztonságos (illetve ugyanolyan kockázatos), mint az EUR bankkölcsön.

A lakosságot a kockázatosabb CHF bankkölcsönök felé terelték.

A svájci frank a világgazdaság talán legismertebb „menedékvalutája” (safe haven). /G -10/

A CHF és az EUR árfolyamának grafikonja párhuzamos (nincs különbség) /J – 05/

További - bár a megkérdezett szakemberek szerint nem túl jelentős - kockázatot rejt a svájci frank alapú hitel felvétele az euró alapúval szemben. /I-06/ 

Kisebb járulékos költségek, a CHF kölcsön esetében, mint a EUR kölcsön esetében. /M-14/ 

 

 

6.

Annak igazolása, hogy a bankoknak jobban megérte deviza-bankkölcsönt nyújtani mint forint-bankkölcsönt:

Az összeállítás ismerteti: az idén június elején a használt lakások vásárlására felvehető támogatott hitelek költsége 10-11százalékra nőtt, az új lakások vásárlásához, építéséhez nyújtott hitelköltség 8-9 százalék, míg a piaci forinthitelek esetében eléri a 17-18 százalékot. Ezzel párhuzamosan a bankrendszeri teljes kamatmarzs 1,8-3,2 százalékra csökkent. A bankok a devizaalapú termékeknél ennél csaknem kétszer nagyobb, átlagosan 5 százalék körüli marzsot realizálnak… /B-06/

 

Az OTP összehasonlító táblázatai pontosan megmutatják. /E-17/

 

A bankok kamateredményei pontosan megmutatják. /A -10/

 

 

7.

Annak vizsgálata, hogy van-e deviza, azt át kell-e váltani és egyáltalán a bank nyer-e azon, ha gyengül a forint?

 

Az árfolyamrés kérdése több okból is nagy jelentőségű. A vételi-eladási árfolyam alkalmazása jelentős költséget jelent az adósoknak és hatalmas bevétel a bankoknak. Ezt a költséget azonban nem tüntették fel a bankok a szerződésekben, így ezek a kölcsönszerződések semmisek, mert nem tartalmaznak minden költséget. Ha ténylegesen beszerezték a bankok a devizát, akkor azt át kellett váltaniuk forintra. Ha nem volt pénzváltás akkor, devizát sem szereztek be a bankok. Ha nincs deviza forrás, akkor költséget sem lehet devizában felszámolni.

 

4.§ (3) A Hpt. 210. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsön szerződések esetében a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a kamat jellegű kezelési költséget. 

(2011. évi CXXI. törvény az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról – a törvényt az országgyűlés 2011.09.19.-én fogadta el).

 

Ha nincs deviza, akkor a kölcsön tárgya sem lehet deviza és ez esetben a szerződések forintkölcsön szerződések. Ha nincs deviza, akkor a bankoknak nyereségük származik akkor, ha gyengül a forint.

 

Mint látható, ebben a kérdésben rendkívül nagy még ma is az ellentmondás.

Nincs devizaváltás

jogerős bírósági ítélet szerint /D-03/ 

a Kúria szerint, /D-04/ 

a PSZÁF elnöke, Szász Károly szerint,  /D-06/ 

a PSZÁF tájékoztatók szerint, /D-07/ 

 

 

Van deviza és van pénzváltás

Száz János szerint, /C-09/

Államadósság Kezelő Központ  /F-08/ 

 

A PSZÁF 2006-os és 2008-as kiadványa egyrészt azt írja, hogy „át kell váltani forintra”, majd pár sorral lejjebb a bank „mintha megvásárolná az ügyféltől azt a devizaösszeget, amelynek ellenértékét forintban kifizeti” /D-07/ 

 

Az MNB tanulmányok szerint „a hazai bankok az elmúlt években a devizahitelezést nagyrészt forintforrásból finanszírozták.” /D-09/ 

 

A bankok nem devizát szereztek be, hanem szintetikus devizát (swap ügylet keretében). „A devizaforrás közvetlen és szintetikus előállítása egymást ki is egészítheti, nem feltétlenül jelentenek egymást helyettesítő finanszírozási lehetőséget.”  /E-03/ 

 

Az MNB tanulmány szerint a bankok „a devizahitelek esetében az ügyfeleknek ténylegesen devizában nyújtanak hitelt, a devizaalapú hitelek esetében az ügyfelek számára (és javára) forintra váltják a devizát.” /E-14/ 

 

Az ügyészség munkatársainak lesz a feladata annak a kiderítése, hogy milyen stratégiát folytattak a bankok?

 

Az első stratégia „a devizalikviditás-kezelés: Egy FX-swap ügylet önmagában történő kötése – ügyletiránytól függően – tekinthető forintfedezet melletti devizahitel-felvételnek, ill. devizafedezet melletti forinthitel-felvételnek.” /E-08/ 

 

A második stratégia a határidős árfolyam-pozíció felvétele spekulatív vagy fedezeti céllal. /E -09/

 

Az Államadósság Kezelő Központ is két stratégiát említ. /F-08/  /F-09/ 

 

Éveken keresztül állítja az egész bankszektor, hogy a forint árfolyama tekintetében semleges helyzetben vannak a bankok. Aztán egyszer csak, amikor a forint erősödik, a Bankszövetség elnöke kifakad:

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke kiemelte: a forint erősödése rontja a magyar bankszektor  teljesítményét, hiszen a magyarországi hitelintézetek napjainkban már elsősorban devizában hiteleznek, miközben a megtakarításokat forintban őrzik. Az erősödő forint tehát csökkenti a kereskedelmi bankok nyereségességét - húzta alá az elnök. a forinterősödés negatívan hat a hitelezés teljesítményére, gyakorlatilag "leértékeli a devizamarzsokat". /I-35/
 

 

Ha az erősödő forint csökkenti a bankok nyereségét, akkor a bank nincs semleges helyzetben. Ha az erősödő forint csökkenti a bankok nyereségét, akkor minden bizonnyal a gyengülő forint növeli a bankok nyereségét.

 

Nagy Márton állítása:

Nagyon sokan elkezdték azt támadni, hogy a devizahitel mögött nincs is deviza, hiszen az forintban lett nyújtva. Forintban kapta meg az ügyfél, és hát az egy forint hitel. Nem.

A másik eset amit megtámadtak, hogy nagyon sok esetben forintforrás volt mögötte, betét, lakossági betét, miközben a másik oldalon deviza eszköz van, hát akkor hogy lehet, hiszen Ö forintban folyósította? Forint kölcsön, hiszen forintot adott a háztartásnak. Az állítás az, hogy nem!

Az a lényeg, hogy devizaforrást kétféleképpen lehet előállítani, vagy úgy, hogy devizát veszek fel külföldről, vagy úgy hogy forintot veszek fel belföldről, de mögé teszek egy swap, egy határidős ügyletet és szintetikusan állítom elő. Nagyon fontos a szó, szintetikus. Ez azt jelenti, deviza van mögötte, csak szintetikusan van mögötte deviza. Itt is deviza volt mögötte, és ugyanúgy akik forintbetétből finanszírozta, deviza eszközeit szintetikusan előállította, de ugyanúgy konverziós szolgáltatást nyújtott. Elfelejtette beleírni a szerződésbe, valójában végezte. /J-06/ 

 

ezek mögött a hitelek mögött, egy biztos, nem volt svájci frank fedezet. Az nem volt. /J-20/ 

 

 

8.

Annak igazolása, hogy  bankok a deviza betétgyűjtés (deviza forrás) helyett a szintetikus deviza előállítását azért választották, mert ez nagyobb hasznot hozott számukra.

„A szintetikusan előállított devizaforrás költsége mintegy 3 százalékponttal lehetett alacsonyabb a piaci devizakamatoknál.” /E-16/ 

 

„az FX-swapok alkalmazása akár 3-3,5 százalékpontnyi kamatmegtakarítást is jelenthetett a válság előtt is. A subprime válság kibontakozását követően ez a piaci felár még jelentősen (mintegy 100-150 bázisponttal) emelkedett.” /E-18/ 

 

 

9.

A per indítás és a perek folytatásának akadályozása, gátlása.

A forintosítás bankrendszert terhelő költségeinek és az értelmetlen, a bankrendszer számára rengeteg költséget jelentő devizahitel perek számának folyamatos növekedésére tekintettel méltányosnak gondoljuk, hogy a bank által nyújtott kedvezmények igénybevételének az is a feltétele lehessen, hogy az ügyfél a korábbi, a forintosítást megelőző jogviszonyt megerősítse, és lemondjon a korábbi szerződéses jogviszony, vagy annak egyes elemei megtámadásának jogáról. /L-04/ 

 

„nem terjesztettek elő kellő, alkotmányjogi érvekkel alátámasztott indoklást”. /L-07/ 

 

Az elszámolási értesítő és a részletes elszámolás  felépítését és tartalmi elemeit úgy állapították meg, hogy nehezen érthető és átláthatatlan legyen. /L-08/ 

 

Perek felfüggesztése /L-08/ 

 

 

 

További információk:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/konyv/

 

Megrendelés és elővásárlás: 

devizahiteligazsag@gmail.com