Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Helyesbítés! 2000-ben került be a Hitelintézeti törvénybe: semmis az a….

2017.09.17

Sajnos a Kézikönyvem írása során a törvényalkotás folyamatának nem kellő figyelemmel néztem utána. Így most helyesbítek….

 

A devizahiteleseket érintő,  egyik legfontosabb pénzügyi fogyasztóvédelmi jogszabály ugyanis 2000-ben került be a Hitelintézeti törvénybe – akkor amikor a jogrendszerünket átalakítottuk az Uniós csatlakozás előtt:

 

 

2000. évi CXXIV. törvény

 

a hitelintézetekről

 

és a pénzügyi vállalkozásokról szóló

 

1996. évi CXII. törvény módosításáról1

 

A pénz- és tőkepiac biztonságos működése, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése érdekében az Országgyűlés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) módosításáról a következő törvényt alkotja:

 

129. § A Hpt. 213. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„213. § (1) Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát,

b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,

e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint

g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.

(2) A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis.

(3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

(4) A hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.”

 

https://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=A0000124.TV

 

semmis---helyesbites---kep-01.png

 

Részletek a parlamenti jegyzőkönyvekből:

 

162. ülésnap, 1. felszólalás

 

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/2931. számon, a gazdasági bizottság ajánlását pedig T/2931/1. számon kapták kézhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként megadom a szót Varga Mihály pénzügyminisztériumi politikai államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, a napirendi ajánlás értelmében 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

 

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Négy éve, hogy a tisztelt Ház újraszabályozta a pénzügyi intézményekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, amellyel nagymértékben hozzájárult a szektor biztonságos működéséhez, versenyképességének javításához. A törvény elfogadását követően több kisebb technikai jellegű módosítás mellett a törvény egy nagyobb, átfogó jellegű módosítása történt, amikor 1998-tól német mintára lehetővé vált a hitelintézetek számára a befektetési szolgáltatások teljes körű végzése, az úgynevezett univerzális banki tevékenység gyakorlása. Ezzel párhuzamosan az OECD felé történt vállalásunknak megfelelően lehetővé tettük, hogy a külföldi pénzügyi intézmények Magyarországon fióktelepet is működtethessenek.

 

A tisztelt Házhoz jelenleg benyújtott törvényjavaslat rendelkezéseit is alapvetően két nagy csoportba lehet osztani. Az első csoportba azok a rendelkezések tartoznak, amelyek Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása érdekében a csatlakozási tárgyalásokon vállalt jogharmonizációs kötelezettségünkből adódnak, a másik csoportba pedig döntően a jogalkalmazás, a szabályozási környezet folyamatos változása miatt kikényszerített rendelkezések tartoznak.

 

 

 

162. ülésnap (2000.09.29.), 10-14. felszólalás

 

DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

Tisztelt Ház! A továbbiakban a törvény három további elemével kívánok még foglalkozni. A fogyasztóvédelmi intézkedések még hangsúlyosabbá teszik a banki ügyfelek komplexebb védelmét. Különösen a fogyasztási, áruvásárlási hiteleknél van erre leginkább szükség, már csak azért is, mert ez a banki aktivitás manapság egyik leginkább bővülő területe.

 

Az EU 87/102-es tanácsi irányelve is foglalkozik e témával, amikor arról szól, hogy a fogyasztóval áru szállítására vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéses kapcsolatban álló gazdálkodó szervezet és a hitelező előzetes kizárólagossági megállapodásán alapuló kölcsönnyújtás esetében a hitelező mögöttes felelősségét írja elő, és további számos fogyasztóvédelmi előírás is szerepel a tervezetben.

 

 

Tehát, amikor a Kormány eldöntötte, hogy eladósítja a lakosságot, akkor bevezetett a fogyasztók érdekében egy nagyon jelentős fogyasztóvédelmi szabályzást!

 

 

Most elkeseredve tapasztaljuk, hogy ezt a szabályzást a bíróságok semmibe veszik!!!

 

 

 

Pár évvel később az első mondat megváltozott:

 

 

 

2004. évi XXII. törvény

 

a befektetők és a betétesek fokozott

 

védelmével kapcsolatos

 

egyes törvények módosításáról

 

 

6. § A Hpt. 213. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza”

 

https://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a0400022.TV

 

 

 

Részletek a 4. könyvemből, melynek tartalmát a megismert tények szerint helyesbíteni szükséges:

 

Jogalkotói szándék és bírói gyakorlat

 

A Kúria vezetése által kidolgozott megoldás nem csak arra vonatkozik, amikor az árfolyamkockázattal kapcsolatban volt a bank megtévesztő, hanem akkor is amikor a bank más okból (is) eleve semmis szerződést köt. Amikor kötelező elemei hiányoznak a kölcsönszerződésnek. Ezeket az elemeket a bankok működésére kidolgozott speciális hitelintézeti törvény tartalmazta. Egy bankkölcsönszerződés kötelező elemei a devizás kölcsönszerződések megkötésének idején: a szerződés tárgya, THM, kamat, összes költség, törlesztő részletek összege és száma stb. A törvény híres fogyasztóvédelmi pontjai:

 

 

Fogyasztási kölcsön

213. §

(1) Semmis az a fogyasztási,

lakossági kölcsönszerződés,

amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát,

b) az éves, százalékban kifejezett

teljes hiteldíjmutatót,

a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett

egyéb - esetleges - költségek

meghatározását és összegét,

vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg,

az ezekre vonatkozó becslést,

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget,

ideértve a kamatokat, járulékokat,

valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek

a részletes meghatározását,

amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható,

vagy ha ez nem lehetséges,

az erről szóló tájékoztatást,

 

 

 

e) a törlesztő részletek számát,

összegét, a törlesztési időpontokat,

f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint

g) a szerződéshez kapcsolódóan

a fogyasztótól megkövetelt

biztosítások megjelölését.

(2) A fogyasztási kölcsönszerződésre

vonatkozó szabályoktól

a fogyasztó hátrányára

eltérő szerződési kikötés semmis.

(3) A szerződés semmisségére

csak a fogyasztó érdekében

lehet hivatkozni.

 

--------------------------------------------------------

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

 

 

 

 

Most már ismerjük, hogy milyen adatok, információk hiánya okozza a kölcsönszerződés semmisségét. Az alapvető hiányosságok miatt semmis szerződések esetében a bíróságokon már alkalmazzák a kidolgozott a megoldásokat, „meggyógyítják” a szerződéseket. Ha ez eljáró bíróságok esetleg nem megfelelő döntést hoznak, akkor a Kúria meghozza a kívánatos ítéletet. Ha hiányzik a kölcsönszerződésből pl. a kamatláb, az ügyleti kamat, akkor utólag beírják a szerződésbe. Ha az elsőfokú bíróság ezt a CHF bankközi kamatlábként határozza meg, akkor a másodfokú bíróság a magasabb forint MNB alapkamatra emeli. Ha ez még mindig alacsony a banknak, akkor a Kúria a bank által kiszámolt kamatot illeszti a szerződésbe. Teljesen nyilvánvaló, a bank, az alperes törvényt sértett, szerződése semmis. A szerződést a bíróságnak meg kellett „gyógyítani”. A Kúria döntése szerint mégis a felperes, az adós fizet perköltséget. Mindez így jelenik meg egy ítéletben:

 

A Kúria … az érvénytelen szerződést

érvényessé nyilvánítja oly módon,

hogy az ügyleti kamat mértékét

19,64 %-ban határozza meg.

Az elsőfokú bíróság

részítéletében megállapította,

hogy a perbeli kölcsönszerződés

 – az ügyleti kamat

százalékban kifejezett éves mértékének

elmaradása miatt –

részlegesen érvénytelen.

A szerződést megkötésének időpontjára

visszamenő hatállyal

érvényesnek nyilvánította akként,

hogy az ügyleti kamat

szerződéskötéskori éves mértékét

2,31 %-ban határozta meg.

A másodfokú bíróság rámutatott, hogy

… az ügyleti kamat éves százalékos mértéke

feltüntetésének elmaradása

a kölcsönszerződés

teljes érvénytelenségét eredményezi.

 

Az ügyleti kamat

szerződéskötéskori mértékét viszont…

a jegybanki alapkamattal egyező mértékben

kell meghatározni. (8,0 %)

Kötelezi a felperest,

hogy 15 napon belül fizessen meg

az alperesnek

97.841 Ft

felülvizsgálati eljárási költséget.

 

 

----------------------------------------------------------

Kúria részítélete Gfv.VII.30.167/2016/7 - 2017.01.10.

Tanácselnök: Dr. Vezekényi Ursula

 

 

Jelentős változás történt Hitelintézeti törvény fogyasztóvédelmi pontjaiban 2003-ban, akkor amikor a devizahitelezés még nem terjedt ki a jelzálog- és lakáscélú hitelekre, amikor még csak pár éves gépjármű kölcsönöket lehetett devizában kötni.  Ekkor jött létre az új 213.§, mely a „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés” megállapítással kezdődik. Korábban a szerződést ezen § szerint meg kellett támadni bíróságon, nem volt automatikus  a semmisség. A „megtámadhatja” gyenge szabályzó erőnek ítéltetett és helyette a sokkal erőteljesebb „semmis az a kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza…” kifejezés került  a Hpt. 213.§-ba:

 

213.§ (1996-tól)

A hitelfelvevő a szerződést megtámadhatja,

ha a fogyasztási kölcsönszerződés nem tartalmazza:

a, a hiteldíj százalékos értékét

b, azoknak a feltételeknek, illetőleg körülményeknek

a részletes meghatározását,

amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható

c, a hiteldíj számítása során figyelembe nem vett

egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét,

vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg,

az ezekre vonatkozó becslést…

 

----------------------------------------------------------

Hitelintézeti törvény (Hpt.) – 1996. december 12. – Közlönyállapot.
 

 

 

Jelenleg a Kúria által kidolgozott menetrend szerint „lövik ki” a devizahiteles pereket, „gyógyítják meg” a semmis kölcsönszerződéseket, alakítanak érvénytelen szerződéseket érvényessé.

 

Akik állampolgári alapjogukkal kívánnak élni, és a tisztességtelen, erőfölényükkel visszaélő bankok ellen pereket indítanak, hivatkozva a fogyasztóvédelmi jogszabályokra, annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy a bíróság megállapítja ugyan hogy igazuk van, semmis a szerződés, azonban a szerződést szövegébe belenyúlva érvényessé teszik azt, majd pervesztesnek nyilvánítva az államilag védendő Fogyasztót, esetenként több millió forint megfizetésével sújtják.

 

Mindenképpen szükséges egy parlamenti vizsgálóbizottság, mely megvizsgálja, érvényesülnek-e hazánkban az Alaptörvényben rögzített fogyasztóvédelmi elvek, elérte-e a célját a 2003-as Hpt. módosítás, van-e jelenleg olyan visszatartó erő e törvényekben, mely arra ösztönzi a bankokat, hogy betartsák a fogyasztóvédelmi előírásokat?

 

Magyarország fellép

az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben,

és védi a fogyasztók jogait.

Mindenkinek joga van ahhoz,

hogy az ellene emelt bármely vádat

vagy valamely perben

a jogait és kötelezettségeit

törvény által felállított,

független és pártatlan bíróság

tisztességes és nyilvános tárgyaláson,

ésszerű határidőn belül bírálja el.

 

 

 

----------------------------------------------------------

Alaptörvény M cikk és XXVIII cikk
 

 

Teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy a becsapott és megtévesztett fogyasztók devizahiteles szerződéseit olyan forintkölcsönné alakítsák, amilyen kölcsönt nem kívántak semmiképpen sem felvenni. Már a hozzáállás is sérti az alapvető jogainkat, amikor „kegyelemdöfésről” beszélnek a bíróságokon.

 

Mindenképpen szükséges egy parlamenti állásfoglalás, amely kiáll a hazai és nemzetközi fogyasztóvédelmi elvek és szabályok mellett és iránymutatást ad minden bírónak ahhoz, hogy miként kell értelmi a fogyasztóvédelmi elveket. A társadalom széles rétegeit meg kell ismertetni a forint és a devizakölcsönök alapvető tulajdonságaival, azzal, hogy a kedvezőbb havi törlesztési összeg, csak egy röpke kedvező kiinduló pont, a devizahitel egy idő után nagyobb teher, mintha az adós forintos kölcsönt választott volna. Teljesen más a két kölcsön törlesztési karakterisztikája.

 

A devizahitelezés időszakában a hatalmi ágak vezetői nem vették figyelembe a nemzetközi jelzéseket, figyelmeztetéseket, mindig a bankok lobby ereje győzedelmeskedett.  Még rengeteg per van folyamatban. Elfogadhatatlan, hogy téveszmék alapján született jogegységi határozatok és Kúriai elvárások, netán utasítások befolyásolják a független bíróságok munkáját. További társadalmi katasztrófákat sikerülne elkerülni, ha ugyanazt a hibát nem követnék el a hatalmi ágak vezető, mint 10-15 éve.  A tanulság mindannyiunknak keserves: nem lehet semmiképpen sem figyelmen kívül hagyni a figyelmeztetéseket.

 

Mindenképpen szükséges, hogy parlamenti bizottság megismerje a teljes EBRD megállapodást. A magyar kormány több EUB-Curia előtt lévő perben is kifejtette álláspontját. Ezeket az álláspontokat a kormány titkolja. Meg kell vizsgálni, hogy milyen tartalmú nyilatkozatot tett a Kormány, végzett-e „öncenzúrát”, nehogy kedvezőtlen helyzetben tüntesse fel a bankszektort.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/konyv/kezikonyv-kepviseloknek---bevezetes.html

 

 

Jelentősen megváltozott a szabályzás 2009-ben (a mostani, 2017-es állapot):

 

 

2009. évi CLXII. törvény

 

a fogyasztónak nyújtott hitelről1

 

 

A hitelszerződés formai és tartalmi követelményei

 

15. §50 A hitelszerződés egy példányát a fogyasztónak át kell adni.

 

16. §51 (1) A hitelszerződés – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – egyértelműen és tömören tartalmazza:

1. a hitel típusát,

2. a szerződő felek nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét),

3. a hitelközvetítő nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét),

4. a hitel futamidejét,

5. a hitel teljes összegét és lehívásának feltételeit,

6. termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezését és készpénzárát,

7. a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait,

8. a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételével,

9. a fogyasztó által fizetendő teljes összeget,

10. a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészletek összegét, számát, és a törlesztés gyakoriságát, esetlegesen a törlesztőrészleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjét,

11. határozott időtartamra vonatkozó tőketörlesztés esetén a fogyasztó arra vonatkozó jogát, hogy a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a hitelszerződés fennállása alatt jogosult megkapni,

12. ha a fogyasztó a tőke törlesztésétől elkülönítetten köteles megfizetni a hitelkamatot és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást – ideértve díjat, költséget, jutalékot –, ennek gyakoriságát, feltételeit és összegét,

13. a fizetési számlához vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, kivéve, ha a fizetési számla fenntartása nem kötelező,

14. a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást – ideértve díjat, jutalékot és költséget – és módosításuk feltételeit,

15. a késedelmi kamatot vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,

16. a fizetés elmulasztásának következményeit,

17. adott esetben a közjegyzői díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget,

18. adott esetben a biztosítékok és a biztosítás meghatározását,

19. az elállási (felmondási) jogot, illetve annak fenn nem állását, azon időszakot, amely alatt az elállási jog fennáll, az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, ideértve a 21. § (4) és (5) bekezdését,

20. a 22. § szerinti jogosultság fennállását és gyakorlásának feltételeit,

21. az előtörlesztéshez való jogot, gyakorlásának módját, az előtörlesztés esetleges költségeinek fennállását és azok számítási módját,

22. a hitelszerződésre vonatkozó felmondási jogot és annak következményeit,

23. rendelkezésre áll-e a fogyasztó számára a szerződésből eredő jogviták peren kívüli rendezésére olyan lehetőség, amelynek a hitelező aláveti magát, valamint

24.52 a felügyeleti hatóság nevét és székhelyét, valamint

25.53 ha a jelzáloghitel-szerződés alapján fennálló tartozás idegen pénznemben áll fenn, az átváltás lehetőségét vagy az árfolyamkockázatot korlátozó eszközöket.

 

(2) Ha az (1) bekezdés 7. pontja szerinti egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni.

 

(3) Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem a hitelszerződésben vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint tőkeképzésre fordítják, a hitelszerződésbe a hitelező köteles egyértelműen és tömören belefoglalni, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve, ha a szerződésben a felek erről megállapodtak.

 

(4) Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés egyértelműen és tömören tartalmazza:

a) az (1) bekezdés 1–5. pontjában, 7. pontjában és 8. pontjában foglaltakat,

b) a hitel teljes díját a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva,

c) olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt a hitelező felszólítására kell visszafizetni, a hitelező jogát, hogy bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni,

d) az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, valamint

e) a hitelkeret szerződés megkötését követően felmerülő, a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást – ideértve a díjat, jutalékot, költséget –, és ezek módosításának feltételeit.

 

(5)54 Ha az e § szerinti tartalmi kellék hiánya a szerződés létrejöttét nem érinti, a hitelező a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a fogyasztónak a szerződés kellékhiányából származó kárát.

 

http://njt.hu/njtlink.php?njtcp=ee4eg1ed8em5er4ei7dx8cj3cy6bm7dw8eh5dv4eb1dw8cj7bx6by7cc8by3ca0ce5bm0en3dv4eh1dw8dx9cj2by7y