Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Görög ügyvédek devizahiteles tanulmánya

2020.01.18

A könyv, amiben ez a görög tanulmány is található, elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

http://mek.oszk.hu/19100/19119/

 

Az összes elkészült fordítás letölthető (ez is) pdf-ben:

https://drive.google.com/drive/folders/19Eym4y7jxWC2Ztp11ZgRjNNcTIVes4eJ

 

Mint láthatod, már négy tanulmány fordítása elkészült nagyrészt közadakozásból!

 

 

gorog---kep.png

 

 

A külföldi devizában nyilvántartott kölcsönök,

összetett pénzügyi eszközök

Evi Avlogiari[1], Magda Glavina[2] közreműködésével

 

 

 

Absztrakt

A görög polgári törvénykönyv 806. cikke értelmében a devizában nyilvántartott kölcsönök nem tipikus kölcsönök, hanem magas kockázatú banki pénzügyi termékek, amelyek csereügyleteket és származékos ügyletekre vonatkozó bonyolult kikötéseket és feltételeket tartalmaznak. Az ilyen típusú banki termékek esetében a kölcsönfelvevők tájékoztatását Görögországban a befektetési szolgáltatások nyújtásáról szóló 3606/2007 sz. törvény, illetve a Görög Nemzeti Bankra (Bank of Greece) és a jegybank elnökére vonatkozó 2501/2002 sz. törvény alapján kell végrehajtani. Mivel ezekben a termékekben magas a devizakockázat, a hitelintézetek kötelesek a kölcsönfelvevőknek a kölcsön teljes időtartama alatt gyakorlati eszközöket biztosítani a devizakockázat kezelésére (mind a tőke, mind a törlesztések szintjén). A közzétételi követelmények értelmében és a Bank of Greece jogszabályaival összhangban a kötelező információkat kompetens és megfelelően képzett, B1 tanúsítvánnyal rendelkező pénzügyi szakembereknek, tisztviselőknek kell biztosítaniuk.

 

Kulcsszavak:

külföldi devizában nyilvántartott ill. jegyzett kölcsön, svájci frankban jegyzett kölcsön, derivatíva, devizakockázat, árfolyambizonytalanság, deviza, ügyfél, tájékoztatási kötelezettség, befektetési szolgáltatások, deviza- és kamatláb-váltás, devizakockázati védelem, LIBOR-kamatláb

 

 

A, A külföldi devizában nyilvántartott kölcsönök története

 

Minthogy 2005 óta a görög gazdaság AAA „adósbesorolású”[3] volt, a hitelintézetek könnyen igényelhettek finanszírozást, amelynek minimális kamatlába körülbelül 1% volt. Ennek eredményeképpen a pénzügyi intézmények igyekeztek kihasználni ezt a könnyű finanszírozási lehetőséget, hogy a vállalkozásokat és magánszemélyeket alacsony költségű finanszírozáshoz juttassák, főként jelzálogkölcsönökön keresztül, amelyeknek biztosítékát a kölcsönfelvevő ingatlantulajdona jelentette. A bankok között tehát elkerülhetetlenül egyfajta verseny indult, melynek során még marketing kampányok is népszerűsítették a bankokat és termékeiket annak érdekében, hogy egyre több ügyfélre tegyenek szert azzal, hogy minél alacsonyabb a kamatláb, annál alacsonyabb a kölcsönfelvétel költsége, és így alacsonyabbak a havi törlesztőrészletek is.

 

Akkoriban az Európai Unión kívüli nemzetközi devizapiacon a kamatlábak rendkívül alacsonyak voltak. Ennélfogva a hitelintézetek, amelyek többféle tevékenységből kívánnak minél nagyobb nyereségre szert tenni, az ügyfeleket alacsony kamatozású, „devizában nyilvántartott” kölcsönök felvételére ösztönözték, marketingosztályaikat pedig arra utasították, hogy azt hangsúlyozzák hirdetéseikben, tájékoztatásaikban, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönöknek az euróban nyújtott kölcsönökhöz viszonyítottan jelentősen alacsonyabb a kamatlába, és ezáltal jelentősen az alacsonyabbak a havi törlesztőrészleteik is.

 

A kölcsönfelvevők számára csábítóan hangzott az a banki ügyintézőktől ill. kölcsönközvetítőktől kapott tájékoztatás, hogy az alacsonyabb kamatlábak alacsonyabb kölcsönfelvételi költséget eredményeznek, melynek következtében alacsonyabbak lesznek a havi törlesztőrészleteik – ezért  vonzónak találták a devizában nyilvántartott kölcsönöket, miközben semmilyen információt nem kaptak, s ezért teljesen figyelmen kívül is hagyták az ezen pénzügyi termékekben benne rejlő kockázatokat, főként az árfolyamkockázatot.

 

A korabeli banki tájékoztatás szerint a svájci frankban nyilvántartott kölcsönek esetében az alacsony kamatlábak érdekében a kölcsöneket svájci frankban kell jegyezni. Ezért a kölcsönfelvevő a kölcsön összegét svájci frankban veszi fel, a havi törlesztőrészletek pedig a svájci frank árfolyamának alakulásához kapcsolódnak.

 

Figyelembe véve azonban, hogy a kölcsönfelvevő Görögországban rendelkezik lakóhellyel és havi jövedelme euróban van, minden kifizetést át kell váltani euróról svájci frankra, aminek következtében az egyik pénznemben meghatározott havi részletfizetés egy azzal egyenértékű összegre konvertálódik a másik pénznemben (deviza swap), vagyis a kölcsönfelvevő devizaváltás alanyává válik.[4]

 

Mivel a devizaárfolyam-ingadozások sok bizonytalansági tényezőtől függnek, azok gyakran ellensúlyozzák az alacsony kamatlábból származó nyereséget, sőt hatalmas veszteségekhez vezethetnek. Az árfolyamkockázat kiküszöbölése vagy enyhítése érdekében eszközként kell használni a fedezeti ügyleteket, bár azoknak is költsége van, és természetesen az árfolyamkockázatnak való kitettség időtartamát a lehető legrövidebbre kell fogni. Ennek eredményeként a svájci frankban nyilvántartott ill. jegyzett kölcsönök különböznek a tipikus kölcsönektől és összetett, magas kockázatú banki pénzügyi termékeknek minősülnek, amelyek swapokra és derivatívákra vonatkozó záradékokat tartalmaznak.

 

A görög Nemzeti Bankra és a jegybank elnökére vonatkozó 2501/2002. sz. törvény értelmében a pénzintézetek kötelesek megfelelő módon tájékoztatni a kölcsönfelvevőket mind azelőtt, hogy bármilyen kölcsönszerződést aláírnának, mind pedig a kölcsönszerződés aláírása után, a kölcsön teljes futamideje alatt, a banki tranzakciók átláthatósága érdekében. A pénzintézetek tájékoztatási kötelezettsége különösképpen hangsúlyos a devizában nyilvántartott kölcsönek esetében: kötelesek a kölcsönfelvevőknek legalább minimális előzetes tájékoztatást nyújtani az árfolyam esetleges változásainak következményeiről, a volatilitási kockázatokról, az opciókról és a fedezeti technikák költségeiről (lásd a fent említett törvény B fejezet 2.a (x) és a (xi) ) bekezdéseiben foglalt előírásokat).

 

Ezeket a szabályokat harmonizálja az Európai Rendszerkockázati Testület 2011. szeptember 21-i ajánlása a külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönök nyújtására vonatkozó kötelező információk tekintetében (2011/C 342/01).[5]

 

Ezt követően a Görög Nemzeti Bank az árfolyamkockázat fedezésének költségére hivatkozva (a fenti törvény B fejezet 2.a (x) és (xi) bekezdése) egyértelműen „deviza swap[6] (fx swap / derivatív termék) használatát javasolja, amely származékos banki termék fedezi ill. ellensúlyozza az árfolyamingadozásból eredő kockázatot, annak érdekében, hogy megszüntesse, vagy a lehető legnagyobb mértékben minimalizálja a kockázatot ill. csökkentse a veszteségeket.

 

A pénzintézet által a külföldi pénznemben nyilvántartott pénzügyi termékre vonatkozó szerződésben foglaltak a befektetési szolgáltatások nyújtásáról szóló 3606/2007. törvény hatálya alá tartoznak (a pénzügyi eszközök piacairól szóló uniós irányelv /MiFID/[7] integrációja), ennek következtében pedig a közzétételi kötelezettséget a fent említett törvény vonatkozó rendelkezései szabályozzák, amelyek betartatása a Görög Tőkepiaci Bizottság jog- és hatásköre ill. kötelessége.

 

Ezért a bankoknak kötelességük a külföldi pénznemben, de különösen a svájci frankban nyilvántartott kölcsönök esetén, hogy egyidejűleg:

a) az árfolyamváltozási volatilitás miatt fedezzék a devizakockázatot,

b) tájékoztassák írásban ügyfeleiket a fedezeti technikák költségeiről,

c) adjanak tanácsot és segítsék ügyfeleiket abban, hogy módot találjanak a devizaárfolyamok ingadozásából fakadó veszteségek minimalizálására (nevezetesen: nyújtsanak szükséges, az átruházható értékpapírok esetén a bankoknak a befektetőik irányában előírtakhoz hasonló jellegű szolgáltatásokat, s szolgáljanak ügyfeleik javát szolgáló tanácsokkal).

 

A fentiek eredményeképpen a bankok a Görög Nemzeti Bank irányelvei szerint befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, devizát váltanak, részt vesznek a származékos ügyletekben, és mindeközben ügyfeleik érdekében járnak el.

 

 

B. Származékos termékek (származékos eszközök) – Meghatározás

 

A származtatott (derivatív) ügyletek ill. pénzügyi termékek (derivatívák)  olyan pénzügyi termékek ill. eszközök, amelyek értéke ill. árfolyam valamely más termék(ek) ill. pénzügyi eszköz(ök) értékének ill. árfolyamának változásától függ, így abból származtatott.[8] A származékos pénzügyi termékekkel különböző tőzsdéken kereskednek világszerte.

 

Származékos ügyleteket azonban nemcsak a tőzsdén forgalmaznak, hanem a tőzsdén kívül is kereskednek azokkal. A tőzsdén forgalmazott szerződéseket opcióknak, illetve határidős ügyleteknek nevezik, míg a tőzsdén kívül forgalmazott származékos ügyletek forward- és swap-ügyletek néven ismertek.[9]

 

A "származékos" vagy "származékos pénzügyi termékek/instrumentumok" kifejezés általában az összes pénzügyi termékre, ügyletre (derivatívára) vonatkozik, függetlenül az alapul szolgáló eszköz típusától. A származékos ügylet gyakran olyan szerződés formájában jön létre, amelynek értelmében a felek megállapodnak, hogy a köztük lévő kifizetések az adott eszköz értékén alapulnak egy adott, későbbi időpontban. Az alapul szolgáló eszköz miatt a derivatívák értéke főként az alapul szolgáló eszköz (pl. deviza) aktuális értékétől illetve annak a fizetés időpontjában fennálló értékétől függ.

 

Az "alapul szolgáló eszköz" (mögöttes értékpapír/mögöttes eszköz) kifejezés a 3371/2005 sz törvény 50. cikkének 2. bekezdése szerint „ ... átruházható értékpapírok, ráták, pénzpiaci értékpapírok, és egyéb értékpapírok (...).” Ezen szerződések mögöttes eszközeit aktívan forgalmazzák a különböző piacokon, a származékos ügyletek piacain, nevezetesen az azonnali piacokon (főként a tőzsdéken, értékpapír- és devizapiacokon).

 

A származékos ügyleteket az alapul szolgáló eszköz típusa szerint osztják fel, és akkor jönnek létre, amikor valamilyen pénzügyi eszköz (részvény, kötvény, ráta, deviza, stb.) az alapul szolgáló értékpapír, mint a vizsgált esetben is, ahol a mögöttes eszköz deviza.

 

A derivatívák értéke, mozgása és megtérülése az alapként szolgáló eszközöktől függ, és a lejáratukig kevés vagy semmilyen közvetlen értékkel rendelkeznek, értékük az alapul szolgáló eszköz várható jövőbeni árán alapul. Ugyanígy, a derivatíva kockázata az alapul szolgáló eszközben rejlő kockázattól függ.

 

A származtatott piac magas kockázata miatt egy származékos piacot könnyen lehet fedezeti eszközből irányított szerencsejátékká alakítani.

Jogi keretrendszer:

A vonatkozó görög jogszabályban (a 3606/2007 sz. törvényben) meghatározottak szerint a „származékos pénzügyi termékek” közé tartoznak többek között a deviza swapok[10], a határidős kamatláb-megállapodások és a határidős ügyletek.

A 3371/2005 törvény 50. cikkének 1. és 19. bekezdése értelmében a „derivatívák” pénzügyi eszközökre vonatkozó szerződéseket jelentenek; főként átruházható értékpapírokkal, rátákkal, pénzpiaci eszközökkel, valutákkal és kamatlábakkal kapcsolatos opciók, határidős ügyletek és swapok.”

 

 

 

R E K L Á M   !

 

Kérjük támogasd pár ezer forinttal a tanulmányok lefordítását!

Csak így lesz olvasható minden tanulmány magyarul.

 

Februárban várható a francia tanulmány fordítás. Ez azért fontos, mert Franciaországban devizahiteles büntető per van folyamatban már 10 éve! Bővebben erről:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/devizahiteles-buntetoper-----franciaorszagban.html

 

MagNet Bank

 

Arany Liliom Alapítvány:

 

HU8416200216-00245469-00000000

 

BIC(SWIFT)kód: HBWEHUHB

 

Az átutalás folyamán tüntesd fel:  adomány a tanulmányok fordítására

 

 

 

C. Komplex és nem komplex pénzügyi eszközök

 

A 3606/2007 sz. törvény 25. cikk 6. bekezdése értelmében és összhangban a Görög Tőkepiaci Bizottság Igazgatóság 1/452/2007. sz. Határozatának „Nem komplex pénzügyi eszközök” címet viselő 15. cikkével (Kormányzati Közlöny: 2136/01.11. 2007), a nem komplex pénzügyi eszköz olyan pénzügyi eszköznek tekintendő, amely nem tartozik sem a 3606/2007 sz. törvény 2. cikk 13 bekezdésének c) albekezdésében szereplő értékpapírok, sem a fenti törvény 5. cikke (d) - (j) pontjaiban említett derivatívák közé.

 

Következésképpen, nem komplex pénzügyi eszköznek a fent említett rendelkezésekben kifejezetten említett eszközök tekinthetők (pl. részvények, kötvények, még akkor is, ha azok nem tartalmaznak tényleges vagy potenciális pénzügyi kötelezettséget a befektető számára, ám meghaladják a beszerzési költségeket, stb.).

 

Ennek következtében a 3606/2007 sz. törvény 2. cikk 13 bekezdésének c) pontja szerinti értékpapírok, és ugyanennek a törvénynek az értékpapír-swap-okról szóló 5. cikk (d) – (j) pontjaiban említett eseteiben a derivatívák nem tartoznak a fenti rendelkezések hatálya alá, vagyis (a contrario) nem minősülnek nem komplex pénzügyi eszközöknek, így ezeket a törvény kifejezetten komplex származékos pénzügyi eszközöknek tekinti. A határidős kamatláb-megállapodáson alapuló swapokat tehát komplex származékos pénzügyi eszközökként jellemezzük.

 

 

evi-avlogiari---kep.png

 

 

D. OTC[11] derivatívák

 

Vannak olyan komplex pénzügyi eszközök is, amelyekkel szabályozott pénzügyi piacon kereskednek. Görögországban ez az athéni tőzsde származékos  pénzügyi ügyletekkel foglalkozó részlege (a szükséges jogi keretet a 2533/1997 sz. törvény biztosította a hivatalos és szabályozott származékos pénzügyi piac létrehozásához, amely 1999 áprilisában kezdte meg működését). Mindazonáltal vannak olyan pénzügyi eszközök is, amelyekkel nem szabályozott piacokon kereskednek (tőzsdén kívüli ügyletek), és amelyeket általában hitelintézetek kínálnak. A tőzsdén forgalmazott származékos ügyletek opciók és határidős ügyletek néven ismertek, míg a tőzsdén kívüli ügyletekben a bankok szinte azonos termékeket forgalmaznak, amelyeket forwardoknak és swapoknak neveznek.

 

A tőzsdén kívüli származtatott eszközök (derivatívák) legfőbb hátránya, hogy nem jellemzi őket megfelelő átláthatóság és ellenőrzés, és nem követik a prudenciális szabályokat és előírásokat (nem utolsó sorban azért, mert az ezekben részt vevő piaci szereplők arra törekszenek, hogy nem szabványosított szerződéseikkel kikerüljék a központi elszámolási és kereskedési követelmények teljesítését).

 

Ráadásul sem illetékes testület sem szervezet nem hagyja azokat jóvá, a pozíciókat senki sem korlátozhatja, nem is garantálhatja a vonatkozó tranzakciókat, ezért a kölcsönkockázatot nem lehet kezelni.

 

A bankok fizetőképességéről szóló, jelenleg hatályos 2054/1992. sz. törvény III. Melléklete szerint a swapok a mérlegen kívüli banki származtatott ügyleteket alkotják (III. Melléklet: "mérlegen kívüli tételek: 1. árfolyam-megállapodások a) egy-valutás kamatláb swapok, b) bázis swapok, c) határidős kamatláb-megállapodások d) kamat-határidős futamok e) vásárolt kamatláb opciók) f) egyéb megállapodások 2. Deviza és arany megállapodások. a) valutacsere ügyletek b) határidős devizaszerződések, c) határidős deviza ügyletek d) megvásárolt devizaopciók e) egyéb hasonló megállapodások (...) ").

 

Jogi keretrendszer:

2533/1997 törvény „A derivatívák piacának létrehozása és egyéb rendelkezések”: 1. cikk (5) pont, 12. cikk „tőzsdén kívüli szerződéskötés”, 14. cikk „a tranzakciók átláthatósága”; 2396/1996. sz. törvény: 2. cikk 20. albekezdés „OTC derivatívák”, 2. cikk, 21. albekezdés,”a hitelintézetek vagy befektetési szolgáltatási vállalkozás kereskedési könyve”.

 

A fentiekből megállapítható:

Első következtetés: Minden származtatott pénzügyi eszközre ill. ügyletre vonatkozó szerződés tőzsdén kívüli határidős devizaszerződésnek ill. devizaügyletnek minősül a vonatkozó, fent említett jogszabályok alapján ( 2533/1997 törvény „A derivatívák piacának létrehozása és egyéb rendelkezések”: 1. cikk (5) albekezdés: „tőzsdén kívüli szerződések”: olyan értékpapírcsere-szerződés, amely az értékpapír-tőzsdei ülésen való részvétel nélkül jönnek létre).

Második következtetés: A tőzsdén kívüli származtatott pénzügyi eszközök ill. ügyletek (derivatívák) piaca nem átlátható.

Harmadik következtetés: Az átláthatóságot a többi tranzakciókhoz hasonlóan a tőzsdén kívüli származtatott pénzügyi eszközök és ügyletek piacain is létre kell hozni.

Negyedik következtetés: A hitelintézetek komplex pénzügyi eszközöket kínálnak (amelyek pénzügyi befektetési szolgáltatásokat képeznek) a tőzsdén kívül, de nem biztosítják ezek átláthatatóságát és nem fedik fel a pénzügyi eszközök (pl. swapok, deviza) valódi, befektetési szolgáltatás-jellegét.

 

 

magda-glavina---kep.png

 

 

E. Tájékoztatási kötelezettség és szakmai alkalmasság

 

A pénzügyi eszközök sokrétűsége és összetettsége miatt, amelyek az átlagos befektetők számára nehezen érthetők, a banki tisztviselők kötelesek fokozott gondossággal, őszintén, együttműködően, pártatlanul és a szakmaiság követelményeinek megfelelően eljárni a befektetési szolgáltatások nyújtásakor. Ebben a tekintetben Görögországban a vonatkozó jogszabályokban (egyebek között a 2836/2000. sz. törvény 4. cikkében, amelyet felváltott a 3371/2005. sz. törvény 49. cikke, és a 3606/2007. sz törvény 16. cikke), úgy rendelkeznek, hogy a komplex pénzügyi termékekkel és szolgáltatásokkal (ide értve az átruházható értékpapírokkal, valamint a pénz- és tőkepiacok elemzésével foglalkozó) banktisztviselőknek rendelkezniük kell a Bank of Greece által kiadott szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal. A releváns vizsgákat a Görög Nemzeti Bank (Bank of Greece) és a Hellén Tőkepiaci Bizottság (Hellenic Capital Market Commission) közösen végzi.

 

Ebben a struktúrában lépett hatályba a Bank of Greece és a Hellenic Capital Market Commission által korábban meghozott 3130/2006. sz. közös határozat (B 1114/16.08.2006. sz. Közlöny), melyet felváltott a 4/505/03.04. 2009 sz. a hitelintézetek munkavállalóinak és vezetőinek szakmai minősítéséről a befektetési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban rendelkező határozat (B 1168/16.06.2009 Kormányközlöny). Ez teremtette meg a fenti szakmai alkalmassági bizonyítvány megadásának feltételeit, és kiemelte a befektetési szolgáltatások nyújtásánál a professzionalizmus biztosításának és demonstrálásának fontosságát.

 

Ebből a célból a Bank of Greece  négyféle szakmai alkalmassági bizonyítványt ad ki azoknak, akik sikeresen letették a megfelelő vizsgákat (az összesen hat vonatkozó vizsgából) - annak függvényében, hogy a minősítettek milyen szolgáltatást nyújtanak (a határozat 3-4. Cikke), az alábbiak szerint:

  • A1 bizonyítvány: átruházható értékpapírok megbízásainak fogadása és továbbítása. Ez a tanúsítvány megbízások harmadik fél nevében történő fogadására, továbbítására és végrehajtására vonatkozó szolgáltatásokra vonatkozik a 3606/2007 törvény 4. cikk 1. bekezdés a) és b) pontja, valamint az 5. cikk (A) (b) és (c) pontja értelmében.
  • A2 bizonyítvány: a származékos termékekre vonatkozó megbízások fogadására és továbbítására jogosít fel. Ez a tanúsítvány a megbízások harmadik fél nevében történő fogadására, továbbítására és végrehajtására vonatkozó szolgáltatásokra vonatkozik a 3606/2007 Törvény 4. cikkének 1 (a) és 1 (b) pontja. és az 5. bekezdés d) e), f), g), h), i) és j) pontja értelmében.
  • B bizonyítvány: befektetési tanácsadás. Ez a tanúsítvány a befektetési tanácsadásra vonatkozik a 3606/2007 sz. törvény 4. cikk 1 (e) pontja, és az 5. cikk értelmében.
  • B1 bizonyítvány: az átruházható értékpapírokkal kapcsolatos befektetési tanácsadás. Ez a tanúsítvány a befektetési tanácsadásra vonatkozik a 3606/2007. sz. törvény 4. cikk 1 (e) pontja, és az 5. cikk (A) bekezdés (b) és (c) pontja értelmében (átruházható értékpapírok, kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei, pénzpiaci eszközök). Magában foglalja továbbá a befektetési tanácsadást az ügyfelek portfóliójának kezelésével, pénzügyi eszközök elemzésével és kibocsátókkal kapcsolatban.

 

A minősítő vizsgákon való részvételhez a jelölteknek bizonyítaniuk kell a megbízhatóságukat. A fenti határozat 5. cikke kimondja, hogy „1. A személyes megbízhatóság, az alkalmasság és az integritás minimumkövetelményeinek felülvizsgálata során a vizsgákra való jelentkezés elutasítandó abban az esetben, ha: (a) az érintetteket a közszolgálati pozícióba való kinevezést akadályozó bűncselekmények miatt elítélték, a 2683/1999 sz. törvény 8. cikk 1 bekezdés rendelkezése szerint (Kormányközlöny 19/A); vagy fegyelmi okokból a fenti törvény szerint elbocsátották; vagy a Görög Büntető Törvénykönyv 398. és 406. cikkeiben említett bűncselekmények, illetve a tőkepiacnak bennfentes információkkal rendelkező személyektől és piaci manipulációktól való nem megfelelő védelme miatt elítélték (3340/2005. sz. törvény, Kormányközlöny 112/A, valamint a 3632/1928. sz. törvény 34. cikke, az 1969/1991. sz. törvény 71. cikke, és az 1806/1998 sz. törvény 33. cikke); vagy bűnösnek mondták ki pénzmosásban (3691/2008. sz. törvény, Kormányközlöny 166/A, és a 2331/1995. sz. törvény, Kormányközlöny 173/A); (b) legalább tízezer eurós (10 000 euró) összegű bírság megfizetésére kötelezték, amelynek időtartama lejárt, vagy végleges határozat született, amely elutasította a keresetet a rendelet és a magatartási kódex megsértése tekintetében, a következőkre vonatkozóan: a pénzügyi szektor és különösen a jogsértés időpontjától függően 122/1997. sz. minisztériumi határozat (340/B sz. Kormányközlöny), 15/1998. sz. minisztérumi határozat (1257/B sz. Kormányközlöny) és a Hellenic Capital Market Bizottság 8422/1998 sz. határozatát (615/V Kormányközlöny), . 1/452/1.11.2007 sz. módosított és hatályos Görögországi tőkepiaci Bizottság Igazgatóság határozata a befektetési szolgáltatási vállalkozások magatartási kódexéről (2136/B. sz. Kormányközlöny), az 1/462/7.2.2008 sz. Hellenic Capital Market Commission határozata a kölcsönös alapkezelő társaságok és befektetési alapok ügyviteli szabályzatáról (297/B sz. Kormányközlöny); a Hellenic Capital Market Commission Igazgatóságának 3/460/10.1.2008 sz. határozata az aláírókra vonatkozó szabályokról (97/B Kormányközlöny); és a Hellenic Capital Market Commission 5/204/2000 sz. hatályos határozata (1487/B. Sz. Kormányközlöny), (bb) a 3340/2005 sz. törvény és az azt megelőző 1969/1991. törvény 72. Cikk rendelkezései, és az 53/1992 elnöki rendeletek, a bűncselekmény elkövetése idejének függvényében; (cc) a 3691/2008. sz. törvény és az azt megelőző 2331/1995. sz. törvény rendelkezései a bűncselekmény elkövetése idejének függvényében; (dd) a 3606/2007. sz. törvény 8. bekezdése és az azt megelőző 2396/1996 sz. törvény 4. cikk 1. bekezdése a bűncselekmény elkövetése idejének függvényében.

2. Az előző bekezdésben foglalt kedvezőtlen feltételeket akkor is alkalmazni kell, ha a bejelentett jogsértés Görögország területén kívül történt, vagy a megfelelő szankciót vagy büntetést az illetékes külföldi hatóság vagy szerv állapította meg, de abban az esetben, ha az illetékes hatóság vagy külföldi joghatósági szerv megtagadta a szakmai alkalmasság igazolásának kiállítását vagy visszavonását az érdekeltek számára az általános személyes megbízhatóságuk miatt.”

 

Mindezeken kívül a jelöltnek: (a) legalább tizennyolc (18) évesnek kell lennie, és (b) legalább a 9. cikkben vagy a 15. cikkben meghatározott szolgáltatások típusának megfelelően meghatározott minimális támogathatósági követelményeket teljesítenie kell (a fenti határozat 8. cikke). Különösen, "(...) 2. A B1-es és B-tanúsítványra vonatkozó vizsgákon való részvételt kérelmező pályázók rendelkezzenek: (a) egy görög felsőoktatási intézmény vagy egy görög műszaki oktatási intézmény által kibocsátott diplomával, vagy a Bank of Greece döntése alapján, egy ezzel egyenértékű diploma legalább hároméves képzés hazai vagy külföldi felsőoktatási intézménytől, és (b) az igazolt munkatapasztalat: (aa) legalább hat hónap teljes állás a pénzügyi szektorban, a legalább hároméves közgazdasági vagy természettudományos végzettség, vagy, (bb) legalább hat hónapos szakmai gyakorlat ugyanabban a beosztásban, a C. szakasz rendelkezéseinek megfelelően. Az (a) és (b) pontokban felsorolt feltételeken kívül a Bank of Greece döntése alapján a jelöltek vizsgát tehetnek abban az esetben, ha rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal és legalább hét (7) évig igazolt munkatapasztalattal a pénzügyi szektorban, valamint megfelelő képzettséggel a befektetési tanácsadás terén."

 

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a görög törvények megkövetelik a szóban forgó vizsgák sikeres letételét annak biztosítása érdekében, hogy a jelölt teljes mértékben értse a pénzügyi eszközök természetét és lényegét, majd képes legyen elmagyarázni azokat a potenciális ügyfelek számára.

 

Egy banktisztviselő, aki nem tanult közgazdaságtant, a törvény szerint valójában nem tekinthető alkalmasnak befektetési szolgáltatások nyújtására.

 

Emellett speciális készségek bizonyítására is szükség van, nyilvánvalóan írásbeli vizsgákkal, annak igazolására, hogy a jelölt tisztában van a pénzügyi eszközökkel, így képes bemutatni azokat a potenciális befektetőknek.

 

Figyelembe véve tehát, hogy a svájci frankban nyilvántartott kölcsön nyújtására vonatkozó szerződés nem egyszerűen lakásvásárlási kölcsön, hanem egy összetett pénzügyi eszköz, a tisztviselőknek, akiket tájékoztatási kötelezettséggel ruháztak fel, rendelkezniük kell a fenti B1 típusú tanúsítvánnyal.

 

Ez a jelenben és a jövőben is garantálhatná, hogy a kölcsönszerződések megkötését megelőző tárgyalások során, mind a szerződéskötés időpontjában, mind a szerződés érvényessége idején a banktisztviselők rendelkezzenek a szükséges szakmai alkalmassággal és megbízhatósággal a pénzügyi eszközök, például átruházható értékpapírok és devizák, hatékony kezeléséhez, biztosításához.

 

Persze ez ugyanakkor önmagában a jövőben sem garantálhatja a szükséges információk kötelezően előírt közzétételének teljesítését.

 

Végül pedig, amennyiben ezek az alkalmazottak rendelkeznek a fent említett, B1-tanúsítvánnyal, képesek lesznek konkrét információkat szolgáltatni az árfolyamkockázatok kezelésére ill. fedezésére vonatkozóan, amelyek a devizában nyilvántartott kölcsönök esetében kulcsfontosságúak.

Fordította: Dr. Panajotou Kosztasz

 

 

A könyv, amiben ez a görög tanulmány is található, elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

http://mek.oszk.hu/19100/19119/

 

 

Az összes elkészült fordítás letölthető pdf-ben:

https://drive.google.com/drive/folders/19Eym4y7jxWC2Ztp11ZgRjNNcTIVes4eJ

 

Mint láthatod, már négy tanulmány fordítása elkészült!

 

Támogasd tervünket, hogy minden nemzetközi devizahiteles tanulmány megjelenjen magyarul egy könyvben!

 

 

 

[1] Dr. Efpraxia (Evi) Avlogiari – görög ügyvéd, mediátor és mediációs tréner. A Hellén Alternatív Vitarendezési Központ (Alternative Dispute Resolution /ADR/ Hellenic Center) megalapítója, számos bankjogi és mediációs tárgyú szakcikk és riport szerzője.

[2] Dr. Magdalini (Magda) Glavina - görög ügyvéd, mediátor és jogtanácsos. Számos görög és nemzetközi kliens részére biztosít kereskedelmi szakjogi tanácsadást.

[3] “Az adósbesorolás pénzügyi fogalom, amely azt jelenti, hogy egy adott adós, legyen az akár egy ország gazdasága, egy vállalat, vagy akár magánszemély, pontosan milyen szinten áll adósságának törlesztési képességeivel. Az adósosztályzat az adósok gazdasági helyzetének különböző szempontok szerinti elemzése által kapott besorolási kategória. ... A kölcsönminősítők elemzők százait foglalkoztatják az adósok fizetési képességeinek, gazdasági teljesítőképességének, valamint az adósok helyzetére eltérő mértékű hatást gyakorló piaci-gazdasági folyamatok, tényezők megállapítására, trendek, piaci folyamatok feltérképezésére. ... A kölcsönminősítők általánosságban véve a gazdaság növekedését, vagy csökkenését, a külföldi és belföldi beruházások alakulását, a törvényhozás következetességét és kiszámíthatóságát, az állami szervek és döntéshozatali mechanizmusok átláthatóságának szintjét, az ország pénzügyi stabilitását befolyásoló főbb szempontokat veszik górcső alá döntéseik meghozatalánál… Az adósosztályzatok jelzik a befektetők számára, hogy egy adott gazdasági egységbe milyen kockázatok vállalása mellett lehet befektetni. ..A kölcsönminősítők adósosztályzataikat gyakran a piaci várakozásokat tükröző, pozitív, negatív, vagy semleges kilátással látják el. Pozitív kilátás esetén az adós fizetőképességének, gazdasági teljesítőképességének javulására, vagyis további felminősítésre lehet számítani. Semleges kilátás esetén várható, hogy az adós fizetőképessége és gazdasági körülményei nem változnak számottevő mértékben a következő periódus során. Negatív kilátás esetén az adós fizetőképességének, gazdasági teljesítőképességének további romlása várható, valamint ezen kockázatok miatt további leminősítésekre is lehet számítani.... A magasabb kockázattal járó adósosztályzatokat befektetésre nem ajánlott kategóriának hívják a kölcsönminősítők és a gazdasági szakemberek.... A három legjelentősebb nemzetközi kölcsönminősítő a Fitch Ratings, a Moody's és a Standard and Poor's.... A Fitch Ratings legrosszabb adósosztályzata a D minősítés, amelynek jelentése default, vagyis magát az államcsődöt jelenti országok esetében. A második legrosszabb kategória a CCC besorolás, amely rendkívüli törlesztési kockázatokat jelent a befektetők számára. Befektetésre nem ajánlott kategória a Fitch meghatározása szerint a B adósbesorolás is. A befektetésre ajánlott kategóriák mind az A besorolásba tartoznak.” Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Adósbesorolás. Lásd ezzel kapcsolatban még, egyebek között: ElemzésKözpont: Mit kell tudnod a kölcsönminősítő cégekről, kölcsönminősítő intézetekről? (2019. 10. 19.) https://elemzeskozpont.hu/mit-kell-tudnond-kölcsönminosito-cegekrol-kölcsönminosito. A tanulmányban említett AAA minősítés tehát mind a Fitch Ratings, mind a Moody's, mind a Standard and Poor's korabeli kölcsönminősítési értékelése szerint azt jelentette, hogy a görög gazdaságot akkoriban a „kiváló; befektetésre ajánlott” kategóriába sorolták. Ezzel szemben néhány év elteltével, a Görögországot sok oknál fogva rendkívül súlyosan érintő gazdasági válság idején, 2015-ben Görögország államadós-besorolását már a korábbi kedvezőbb adósosztályzatról CCC-re változtatta előbb a Fitch Ratings, majd a Standard & Poor’s nemzetközi kölcsönminősítő is. – [a szerk. megj.]

[4] A szabatos fogalomhasználat végett érdemes pontosítani a különbséget a “valuta”- és a “deviza”-kifejezések jelentése között:

  • valuta valamely ország (országcsoport) törvényes fizetési eszköze egy más ország  fizetési forgalmában, annak fizikai megjelenési formájában (pl. Magyarországon valuta egy USA-dollár ill. CHF-bankjegy, vagy az euró magyarországi bevezetéséig az eurós papírpénz - maga a kézzel fogható bankjegy vagy az érme).
  • deviza ezzel szemben egy nemzetközi elszámolásra szolgáló, készpénzhelyettesítő, számlán nyilvántartott külföldi fizetőeszköz (számlapénz), valemely külföldi ország pénzére szóló, külföldön fizetendő követelés illetve külföldi pénznemben jelentkező tartozás (amely valamilyen valutára szóló követelést testesít meg, s amelyet valemely pénzintézet /bank/ tart nyilván.   - így pl. deviza Magyarországon a USA-dollárra ill. CHF-re szóló banki betét, folyószámla, utazási csekk, utalvány, átutalás, hitellevél ill. a USD-re ill. CHF-re szóló értékpapírok).

     A szóban forgó „devizában nyilvántartott kölcsönök” esetén nem történt kézzel fogható bankjegyek tényleges, bizonylatolt átváltása CHF-

     ről euróra (ill. Magyarországon: CHF-ről HUF-ra), sem vissza – igaz, a bankok máig nem tudják még magát az állítólagos „virtuális

     átváltás” tényét sem igazolni váltási bizonylatokkal, holott:

- a PSZÁF és az MNB anno azt írta tájékoztatójukban, hogy: „Mivel a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítja, azt át kell váltani forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az ügyféltõl azt a devizaösszeget, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor Ön a törlesztõrészletet fizeti forintban, a bank azt devizaeladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna Önnek a törlesztéshez szükséges devizaösszeget. Van bank, amelyik ezért az átváltásért külön díjat is felszámol (átváltási vagy konverziós díj).” Forrás: https://www.mnb.hu/letoltes/devizahitelek.pdf

-a vonatkozó korabeli jogszabályok alapján pedig minden pénzváltást bizonylatolni kell(ett volna), sőt utána a dokumentumokat min. 8 évig meg is kellett volna őrizniük a  pénzváltást állítólag végrehajtó pénzintézeteknek. – [a szerk. megj.]

[5] Az Európai Rendszerkockázati Testületnek (European Systemic Risk Board) a devizahitelezésről szóló 47 oldalas, 2011. szeptember 21-én kelt

   ajánlását (ERKT/2011/1) (2011/C 342/01) lásd:

-  magyarul (online):  https://www.esrb.europa.eu/pub/pdf/recommendations/ESRB_2011_1.hu.pdf (Letöltés ideje: 2017. 12.11.)

- angolul: Recommendation of the European Systemic Risk Board of 21 September 2011 on lending in foreign currencies (ESRB/2011/1) (2011/C 342/01). Online:  https://www.esrb.europa.eu/pub/pdf/recommendations/2011/ESRB_2011_1.en.pdf (Letöltés ideje: 2017. 12.11.)             – [a szerk. megj.]

[6] SWAP-ügylet: „Swap ügylet minden olyan deviza csere ügylet, mely két egyidőben megkötött, azonos devizanemek közötti, de ellentétes irányú (azonnali és határidős) váltásból áll, amelyeknél az egyik devizában azonos a kötések összege.” Forrás: hirkozpont.magyarorszag.hu                                         – [a szerk. megj.]

[7] MiFID= Markets in Financial Instruments Directive (közkeletű nevén: „A pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK Európai Uniós irányelv”).  A pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK Európai Uniós irányelv, amely 2007. november 1-jével lépett hatályba az EU országaiban két alapvető céllal: elsődleges deklarált célja, hogy megerősítse az olyan ügyfelek védelmét, akiknek ill. amelyeknek befektetési szolgáltatásokat kínálnak, adnak el ill. nyújtanak a bankok, pénzügyi szolgáltatók; másodlagos célja pedig, hogy hozzájáruljon a tőkepiacok átláthatóságának a növeléséhez.     Magyarországon A pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK Európai Uniós irányelv 2007. december 1-től került bevezetésre  „A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk  végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény”-nyel. A MiFID-irányelvekben előírt MiFID-tesztek bevezetésének szükségességével kapcsolatban utóbb így írt egy szakmai portál: „Ha bemegyünk a bankba és befektetési lehetőségekről érdeklődünk, gyorsan elénk tolnak egy MiFID tesztnek nevezett kérdőívet. Ez a teszt egy egységes európai előírás eredménye, nevét a Markets in Financial Instruments Directive rövidítésből kapta. A nem is olyan távoli múltban, ha bement egy ügyfél egy bankba/pénzügyi szolgáltatóhoz, az mindenféle kockázatos pénzügyi instrumentumot eladhatott neki, miközben az ügyfélnek fogalma sem volt, mit is vesz tulajdonképpen. Így vettek az ügyfelek korlátlan bukást biztosító, az euro/forint keresztárfolyamára fogadást tevő származtatott terméket. Ezt elégelte meg az Unió és kötelezte a szolgáltatókat, hogy tanácsadás/termékismertetés előtt mérjék fel az ügyfél pénzügyi tájékozottságát és csak a tájékozottságának megfelelő terméket ajánlják neki. A kérdőív kiterjed a kockázattűrő képességedre, a pénzügyi helyzetedre…, sőt a pénzügyi ismereteidre is, azaz hogy milyen termékeket ismersz.” (Forrás: Mi az a MiFID teszt? Online: kiszamolo.hu,  2011. 11.02.) Lásd ennek kapcsán még, egyebek között: Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 20112/61/EU irányelv módosításairól. A 147 oldalas dokumentum elérhető magyarul (online):  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32014L0065&from=EN . – [a szerk. megj.]

[8] A származtatott (derivatív) ügyletek ill. termékek (derivatívák /angolul: derivatives/) tehát olyan másodlagos, tőzsdén vagy tőzsdén kívüli piacon

kereskedelmi forgalomba bocsátható tőkepiaci eszközök ill. termékek, amelyeket a befektetési szolgáltató hoz létre, de bázisuk mindenkor egy másik, ténylegesen létező, ugyanakkor a szolgáltatótól független alaptermék ill. piaci eszköz (alap- ill. mögöttes termék / angolul: underlying product/). Azért nevezik tehát őket származtatott termékeknek (derivatíváknak), mert ezek a befektetési termékek egy másik termékből (pl. áruból, devizából, kötvényből, részvényből, részvényindexből, stb.) származtathatók, önmagukban nem léteznek, és tőkeáttételt alkalmaznak. A származtatott ügyletek értéke ill. árfolyama a mögöttes termék értékéből ill. árfolyamából származik ill. származtatott. (A származtatott értékpapírokat feltételes követeléseknek is mondják.) Rendszerint magas kockázatot hordoznak a tőkeáttétel következtében, azonban ennek megfelelően magas hozampotenciállal is rendelkeznek. „A befektetők fedezeti, arbitrázs és spekulációs céllal egyaránt használnak származtatott ügyleteket. A fedezeti célú ügyletnél a kockázatok csökkentése a cél. Arbitrázs esetében a kockázatmentes profit szerzése a cél, amely az időbeli és térbeli különbségekből (és az információáramlás tökéletlenségéből) ered. Spekulációs befektetésnél pedig az árfolyam-ingadozások iránya és mértéke kerül a középpontba.” Lásd ennek kapcsán különösen: http://ecopedia.hu/szarmaztatott-ugylet  http://etftozsde.hu/hasznos/tozsdei-fogalomtar/ - [a szerk. megj.]

[9] Egy másik felosztás szerint a származtatott ügyletek főbb típusai:

  1. Határidős ügyletek: olyan származtatott ügyletek, melyekben az ügyletek szereplői kötelezettséget vállalnak egy termék jövőbeni adás-vételének lebonyolítására a jelenben rögzített feltételekkel, azaz már most rögzítik az adás-vételben szereplő mennyiséget, az árat (kötési árfolyam), és az adás-vétel pontos időpontját. Azok a pénzpiaci szereplők, akik vételi határidős ügyletet kötnek egy adott pénzügyi termékre, arra vállalnak kötelezettséget, hogy például egy év múlva, kötési árfolyamon megvásárolnak egy részvényt, függetlenül attól, hogy annak az árfolyama egy év múlva a kötési árfolyam alatt vagy felett lesz. http://etftozsde.hu/hasznos/tozsdei-fogalomtar/

Határidős deviza ügyletek (Forward Outright): Deviza vételére vagy eladására vonatkozó kötelezettségvállalás adott jövőbeli

dátumra vagy időszakra történő leszállítással.

  1. Futures (tőzsdei)
  2. Forward (tőzsdén kívüli)
  3. Hedges (kockázathárítás) :  „A kockázat csökkentésének általánosan használt módja. Ha egy befektetés miatt megjelenő kockázatot egy másik befektetéssel ellensúlyozunk úgy, hogy ez utóbbi befektetés hozama ellentétesen alakuljon az eredeti befektetés hozamának változásával. A kockázathárítás (hedge) egyik leggyakrabban alkalmazott technikája a származékos (határidős és opciós) ügyletek kötése. A származékos ügyletek úgy teszik lehetővé a diverzifikálást, hogy – kihasználva az ügyletek jellegéből adódó magas áttételi arányt, vagyis azt, hogy a kockázat csökkentése a befektetés értékének csak a töredékét igényli – nincs szűkség a fedezeti céllal vásárolt befektetés tényleges megvásárlására. Ez utóbbi azonban egyben a származékos ügyletek egyik legfontosabb kockázati tényezőjét is jelenti, hiszen a piacnak olyan szereplői is vannak szép számmal, akik vagy amelyek nem kockázathárítási, hanem spekulatív céllal vásárolják meg vagy adják el a származékos piaci befektetéseket.” Forrás: Hedge (kockázathárítás) (2010. január 25.) http://www.econom.hu/hedge-kockazatharitas/

„A hedging vagy hedgelés egy olyan pozíció elhelyezését jelenti, amely arra szolgál, hogy ellensúlyozza a jövőbeli áringadozások kockázatát. Nevezhetjük magyarul fedezésnek és fedezeti ügylet fogalma is ezt meríti ki. A Forex hedgelés lényege a kockázat csökkentése, a nem kívánt ármozgások elleni védelem. Nyilvánvalóan a legegyszerűbb módja a kockázat csökkentésnek a pozíciók csökkentése vagy bezárása.” Forrás: Mi a Forex hedging, és hogyan használjuk? https://admiralmarkets.hu/education/articles/forex-strategy/forex-hedgeles  – [a szerk. megj.]

  1. Opciós ügyletek: Opció (Option): Az opciós ügylet olyan szerződés, mely az egyik félnek opciós díj ellenében vételi vagy eladási jogot enged valamely értékpapír megvásárlására illetve eladására. Tehát az opciós ügyleteket egyszerűen megfogalmazva: az opció vásárlójának jogot biztosító, míg az opció kibocsátójának kötelezettséget keletkeztető ügyletek. Az opció piaca lehet tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli, más néven OTC (Over the counter) opció.

- Call (vételi) opció (Call option): tulajdonosát az adott alaptermék küszöbáron való megvásárlására jogosítja.

    Long Call opció: Vételi opció vétele, vagyis egy ilyen pozíció felvételekor jogot szerzünk arra, hogy a kötési árfolyamon

     vásároljunk, amennyiben ezt szeretnénk. Akkor nyitunk ilyen pozíciót, ha a mögöttes termék árfolyamának emelkedésére számítunk.

- Put (eladási) opció: (Put option.): Az eladási opció vásárlója arra szerez jogot, hogy egy adott terméket egy most meghatározott áron, egy jövőbeni időpontban eladhasson. Az eladási opció kiírója pedig arra vállal kötelezettséget, hogy ha a jogosult szeretné lehívni az opcióját, akkor megveszi tőle az adott terméket. Az eladási opció jogosultja akkor fog élni jogával, ha a termék jövőbeni árfolyama a kötési árfolyam alatt lesz, mert ekkor a piaci árnál magasabb kötési árfolyamon adhatja el a terméket.

     Long Put opció: eladási opció vétele, vagyis a pozíció felvételekor jogot szerzünk arra, hogy a kötési árfolyamon eladjunk,

     amennyiben ezt szeretnénk. Akkor nyitunk ilyen pozíciót, ha a mögöttes termék árfolyamának esésére spekulálunk.

  1. Csereügyletek
    1. kamatcsere
    2. devizacsere”.                                                                                                                                                                                                    Lásd a fentiek kapcsán még, egyebek között: http://ecopedia.hu/szarmaztatott-ugylet  ; http://etftozsde.hu/hasznos/tozsdei-fogalomtar/           – [a szerk. megj.]

 

[10] Deviza Swap (Currency swap): “Ugyanolyan mennyiségű deviza egyidejű vétele és eladása két különböző dátumra. A swap lehet határidős ügylettel szembeni swap. A swap lényegében ahhoz hasonlít, mintha ugyanolyan időszakra kölcsön vennénk az egyik devizából, és eladnánk a másikból. A hozamot vagy veszteséget a tranzakció két oldala közötti árkülönbözettel fejezik ki.” Forrás: http://etftozsde.hu/hasznos/tozsdei-fogalomtar/ – [a szerk. megj.]

[11] OTC (Over the counter market): Értékpapírok tőzsdén kívüli piaca.  Az OTC piacokon forog a különböző derivatív termékek (pl. CDO-k /Collaterized Dept Obligations/ és CDS-k /Credit Default Swaps/) kereskedelme.

A CDO-k olyan, bonyolult, összeállított értékpapírok, amelyek mögött - akár áttételeken keresztül - gyakran a jelzálogpiac kötelezettségei álltak. A CDO-kat és az ezekre képezett származtatott ügyleteket (pl. a szintetikus CDO-kat), Faluvégi Balázs úgy jellemezte, hogy azok: „némi túlzással határidős fogadás lehetőségek”-ként értékelhetők. Lásd: Faluvégi Balázs: Tévhitek a Goldman Sachs botrány kapcsán (2010. április 25.) http://www.hedgefund.hu/2010/04/tevhitek-goldman-sachs-botrany-kapcsan.html.

“A CDS leegyszerűsítve annyit jelent, hogy az ügylet kiírója éves díj fejében, ami egy spreadben jelenik meg, biztosítékot vállal arra, hogy kártalanítja a vásárló felet abban az esetben, ha egy kötvény nem fizet, vagyis defaultol. A CDS szektor robbanása olyan mértékű volt az utóbbi években, hogy mára a piac tízszerese annak a kötvény piacnak, amit fedezni hivatott. A CDS piac népszerűsége a kötvénypiaccal szemben számos tényezőre vezethető vissza.” Forrás: Trippon Mariann - Bebesy Dániel : Megmenti a Fed az AIG-t! (2.) Portfolio.hu. (2008.09. 17 11:06) “A CDS piacon nincs limitáló tényező, mint a vállalati kötvények esetében, bármennyi kontraktust ki lehet írni. A CDS-nél az egyszerű szabály az, hogy aki pozitívan gondolkodik egy vállalat kilátásairól, az eladja a kontraktust, bízva abban, hogy nem lesz default. A CDS piac jóval kevésbé szegmentált, mint a vállalati kötvénypiac, hisz míg egy vállalat sok különböző kondíciójú kötvényt bocsáthat ki, addig egy vállalatnak általában csak egy jellemző CDS terméke van.

A CDS piacán nagyon jelentős szereplővé vált az AIG, mivel a biztosítás mellett a tőkepiacon is érdekeltté vált. Mintegy 580 milliárd dollár értékben írt ki CDS-eket (melyek lényegében hitel vagy kötvénybiztosítások), melyek esetében akkor kell fizetnie, ha a hitel kötelezettje fizetésképtelenné válik - mutat rá a Concorde. Az AIG azért került igazán nagy bajba, mert az üzletág sok esetben a jelzáloghitelekre és azok strukturált termékeire épült, melyek szintén problémássá váltak az ingatlanpiaci zavarok következtében.” Forrás: Bajkeverő pénzügyi termékek - mit érdemes tudni róluk?. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20080917/bajkevero-penzugyi-termekek-mit-erdemes-tudni-roluk-102469. Lásd még ennek kapcsán, egyebek között: http://etftozsde.hu/hasznos/tozsdei-fogalomtar/– [a szerk. megj.]