Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.12.24

Érdekérvényesítés, lobbizás, vesztegetés, korrupció

 

borito-hatso-01.png

 

 

Érdekérvényesítés, lobbizás, vesztegetés, korrupció

a 116. oldaltól

 

Elsőként a pár napja megismert korrupcióról:

A Legfőbb Ügyészség közleménye (1 és 2. rész)

    Budapest, 2021. december 7., kedd (OS)

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél dr. Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.

Dr. Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy dr. Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.

Dr. Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.

Dr. Völner Pál cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti.

 A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta dr. Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

 A büntetőeljárás dr. Völner Pál országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség.

 Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.

     Kiadó: Legfőbb Ügyészség

 

Devizahitelesek részéről felmerül a kérdés, hogy Völner Pált a végrehajtókon kívül megkereste-e a Bankszövetség, vagy a bankszektor más lobbi szervezete,  hogy számukra kedvező álláspontot alakítson ki az Igazságügyi Minisztérium és rajta keresztül a Kormány?

Az alábbi dokumentumokból is egyértelműen látszik, hogy Völner Pál meghatározó szerepet töltött be hosszú éveken keresztül devizahiteles téren.

 

Völner Pál válasza a Jobbik képviselőjének a devizahitelesek megsegítéséről (részlet)

2018. június 6. 14:16

„Azt is számtalanszor elmondtam, hogy maguk a döntések a jogszabályok, a kúriai döntések, az alkotmánybírósági döntések, a luxembourgi bíróság döntései által meghatározott keretrendszer mentén történtek meg, hiszen ezek nélkül az állam sok száz milliárdos pereket, kártérítési pereket vont volna a nyakába a bankok felől, amelyet az adófizetők összességének kellett volna megfizetnie.”

https://2015-2019.kormany.hu/hu/igazsagugyi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/beszedek-publikaciok-interjuk/volner-pal-valasza-a-jobbik-kepviselojenek-a-devizahitelesek-megsegiteserol

 

Feltűnő ez az álláspont!

Völner Pál nem a fogyasztók, a banki károsultak érdekét tekinti legfontosabbnak. Az egész társadalmat „fenyegeti”, hogy az államnak sok százmilliárdos kártérítést kell fizetni, ha nem a „meghatározott keretrendszer” mentén születnek a döntések. A kormányzatnál az e keretrendszer azt jelentette, hogy kizárólag a Bankszövetséggel egyeztettek a születő jogszabályokról, a banki károsultakkal, és csoportjaikkal viszont nem. Egy formája azonban korábban volt annak, hogy a devizahitelesek elmondhassák az állásponjukat, ez a Parlament Fogyasztóvédelmi bizottsága volt. Azonban ez 2014-től nem fért bele a „keretrendszerbe”, mert az egész bizottságot megszüntették és semmilyen más bizottsággal nem pótólták.

 

Részletek az Igazságügyi Minisztérium 2017.08.28.-i válaszából

(Iktatószám: VII-PF/74/2/2017, kapcsolódó irományszám: K/16824/1)

Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony részére

Tisztelt Képviselő Asszony!

„Hány embert lakoltattak ki eddig az Orbán-kormány ideje alatt” című, K/16824. számú írásbeli kérdésére – Dr. Trócsányi László miniszter úr megbízásából – az alábbi tájékoztatást adom.

A 2010. és 2012 év között kb. 80 ezer ingatlan, 2013 és 2017 között pedig kb. 240 ezer ingatlan került árverésre meghirdetésre.

Jelenleg 52.484 db ingatlan van árverésre meghirdetve.

A kilakoltatások összessége tekintetében 2011-ben kb. 1.750 db, 2012-ben kb. 1.020 db, 2013-ban 1.300 db kilakoltatásra került sor.

A 2016. évben összességében a kilakoltatások száma 3.474 db. A lakóingatlan árverését követő birtokbaadások száma 1.734 db.

A 2017. év I. félévben 708 család került kilakoltatásra. A jelenleg árverésre meghirdetett ingatlanokközül 30.544 db ingatlan esetében fordulhat elő, hogy sikeres árverést követően önkéntes teljesítés hiányában az ingatlan kiüresítésére kerülhet sor.

(Ezt követően a válasz 4 oldalon keresztül ismerteti a Kormány intézkedéseit, a meghozott jogszabályokat.)

Tisztelettel: Dr. Völner Pál

Részletek az Igazságügyi Minisztérium 2017. július 18.-i válaszából

(Iktatószám: VII-PF/61/2/2017, kapcsolódó irományszám: K/16318)

Szabó Tímea képviselő asszony részére

Tisztelt Képviselő Asszony!

„Nem érzi-e hivatalával erkölcsileg összeférhetetlennek az Ön ügyvédi irodájának tevékenységét a devizahiteles perekben?” című, K/16318. számú írásbeli kérdésére – Dr. Trócsányi László miniszter úr megbízásából – az alábbi tájékoztatást adom.

Szíves tájékoztatásul közlöm, hogy Dr. Trócsányi László miniszter úr több mint tíz éve felfüggesztette az ügyvédi praxisát, ebből adódóan a Nagy és Trócsányi Ügyvédi iroda ügymenetelére nincsen semmilyen jellegű ráhatása és azokról tudomással sem bír.

A 2014. évi országgyűlési választások után az Igazságügyi Minisztérium – Trócsányi úr vezetésével – komoly jogalkotási feladatokat tűzött maga elé. Ennek keretében került sor a devizakölcsönök forintosítására és a fair banki eljárások szabályozására vonatkozó, úgynevezett devizatörvények megalkotására. A törvények közös célja a kilátástalan helyzetbe került emberek megsegítése és a hitelezés gyakorlatának felelősségteljes irányba való terelése…

Tisztelt Képviselő Asszony!

Az Ön által benyújtott írásbeli kérdésekből idézve – mint ahogy a fentiekből is világosan kitűnik – különösen ellentmondásnak tekintendő, hogy a devizahiteles törvények zárószavazásán Ön egyszer sem támogatta a devizahiteleseket segítő törvényjavaslatokat.

Kiemelendő, hogy Önnel ellentétben, az Országgyűlésben a bankok ügyfelekkel történő elszámoltatását lehetévő tevő törvényjavaslatokat az országgyűlési képviselők elsöprő többséggel támogatták. Mindezek fényében, azt hiszem teljesen egyértelmű, hogy ki áll a devizahitelesek pártján, és ki hagyja cserben őket.

Tisztelettel: Dr. Völner Pál

 

 

Eleve hibás volt az Igazságügyi Minisztérium és így az egész Kormány kiindulási álláspontja! Nem a „kilátástalan helyzetbe került emberek megsegítése” lett volna a kormányzat célja, hanem azt elérni, hogy a tisztességtelen módon megkötött és tisztességtelen pontokat tartalmazó deviza alapú kölcsön- és lízing szerződések ne terheljék a fogyasztókat, a családokat.

Megoldás lett volna a 2011 végén kidolgozott kedvezményes alapú végtörlesztés, azonban az osztrák bankok az osztrák kormányon keresztül elérték Matolcsy Györgynél, hogy ez a megoldás ne terjedjen ki minden károsultra. Az ígéretnek megfelelően olyan törvényt alkottak, hogy kevesen tudjanak csak megszabadulni a devizahiteltől. A kormánynak fontosabb volt az osztrák bankok nyeresége, mint az, hogy ne veszítsék el több százezren az otthonukat pl. árverezés útján. Az ingatlan kényszerárverések és a kilakoltatások számát Völner Pál válaszleveléből ismerjük.

 

Súlyosan sérültek a banki károsultak tisztességes bírói eljáráshoz való alapjogai azzal, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2013-ban alaposan félrevezette a Kúriát. Így aztán a Kúria olyan határozatokat hozott (Polgári Jogegységi határozatok), melyek megtévesztésen alapulnak. Így aztán a bankoknak kedvező Kúriai döntések, a bankoknak kedvező törvényekhez vezettek. Mindenki számára ismert, hogy a PSZÁF vezetője 2013-ban bank- és államcsőddel fenyegetődzött, ha a Kúria meggondolatlan döntést hoz.

 

Mindezek azonban csupán a történetnek csak a kis szeletei. A helyzet sokkal súlyosabb! A fogyasztók, a családok megtévesztése már a szerződéskötéskori közjegyzői tevékenységgel kezdődött. A bankokkal rendkívül szorosan együttműködő közjegyzők ugyanis nem végezték el a szerződések ellenőrzését, nem hívták fel arra a figyelmet az adósoknak, hogy az Önálló Bírósági Végrehajtó majd bírói döntés nélkül is indíthat végrehajtást, ha nem fizetik a törlesztő részleteket. A törlesztő részletek emelkedése pedig várható volt, csak erről az adósok nem kaptak tájékoztatást a szerződéskötés során. A nemfizetés miatt felmondott szerződések kapcsán színre léptek a behajtók, a végrehajtók, a követeléskezelők, a (jól informált) árverési vevők és a történet elején már megismert közjegyzők.

 

Azt most tanulja meg az egész ország, hogy az Önálló Bírtósági Végrehajtók, vállalkozásként működnek, profitorientált vállalkozások, semmi közük a bíróságokhoz. Gyakorlatilag a saját tevékenységüket saját maguk szervezik, ellenőrzik. Az Igazságügyi Minisztériumnak lett volna lehetősége felügyelni a végrehajtók tevékenységét, azonban a felügyeletet ellátó minisztériumi vezetőt éveken keresztül lefizették.

 

Beszélhetünk tehát az érdekérvényesítés több formájáról, a lobbizásról, a vesztegetésről, a korrupcióról. Valamint félrevezetésről, megtévesztésről.

 

Mindezek a problémák ismertek az Igazságügyi Minisztérium számára is és ezáltal a Kormány számára is, hiszen Völner Pál nem véletlenül mondta:

„ha megtámadjuk az egész fennálló rendszert, beleértve a közjegyzőket, bíróságokat, egyebeket, akkor hol beszélhetünk jogállamról.” illetve „nem lehet korlátlanul és gyakorlatilag egyfajta bolsevik forradalmi hevülettel megoldani helyzeteket”.

 

Így aztán maradt minden változatlan, működött tovább a „fennálló rendszer” zavartalanul. Zavartalanul működik az orbáni jogállamiság, Az Orbán kormány egyáltalán „nem oldotta meg a helyzeteket”. Alapos vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy milyen mértékben korrupt ez az egész devizahiteles történet.

 

 

A teljes összeállítás:

DEVIZAHITEL A Parlamenti pártok tervei 2022 előtt

https://mek.oszk.hu/22600/22658/#

 

 

borito-tartalom-01.png

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

borito-elso-01.png

 

Kapcsolódó információk:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/level-es-osszeallitas-a-miniszterelnok-jeloltek-reszere---mti-os.html