Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Wellmann szerint buták vagyunk - 2019.08.26

2019.08.26

wellmann-val---kicsi---00.png

 

wellmann-val---02kicsi.png

wellmann-val---03kicsi.png

wellmann-val---04.png

wellmann-val---05kicsi.png

 

Wellmann főbíró úr feltehetőleg arra a törvényszerűségre gondol, melyet a Corvinus Egyetemen folytatott kutatás ismertetője így fogalmaz meg:

 

Az a deviza, amelyiknek magasabb a kamata, várhatóan leértékelődik a másikkal szemben. Ebből következik, hogy a fedezetlen kamatparitás teljesülése esetén mindegy, hogy melyik devizában veszünk fel hitelt, vagy helyezünk el betétet, amit a kamaton megnyerünk (elveszítünk), pontosan megegyezik azzal, amit az árfolyamon elveszítünk (megnyerünk).

Dr. Dömötör Barbara: A magyar „Big Short” a devizahitelek elterjedésének racionális és irracionális okai.  

 

A közgazdasági elemzés szerzője a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszékének egyetemi docense.

 

A kutatás ismertetése egy könyvben jelent meg:

Devizahitelezés Magyarországon – A devizahitelezés jogi és közgazdasági elemzése

ISBN 978-963-503-774-2

A könyv kiadója a Budapesti Corvinus Egyetem.

 

http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4108/

 

 

-------------- AZ ELKÜLDÖTT KÉRDÉS ------------------

 

 

Tisztelt Darák Péter Elnök úr!

 

 

Hivatkozva a 2019.07.18.-i válaszlevelére (2019.EI.I.H.22/11), szeretnénk érdeklődni, hogy kik pontosan a konzultációs testület tagjai?

Újságcikk szerint a testületet Ön hozta létre:

"Darák Péter, a Kúria elnöke 2016-ban hozta létre a kúriai és alsóbb fokú bírákból álló testületet, aminek az a feladata, hogy az érvénytelenségi perekkel kapcsolatban az alsóbb fokú bíróságokon kialakult elvi jellegű problémák megoldásához adjon útmutatást."

https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20190621-kuria-konnyithet-a-devizahitelesek-terhein-a-konzultacios-testulet-allasfoglalasa

 

Egy másik Testület tagjai ismertek:

Az „új Polgári Törvénykönyv” elnöki tanácsadó testületet a Kúria elnöke az új törvény hatálybalépését követően hívta életre abból a célból, hogy a jogtudomány és a joggyakorlat résztvevői együttesen kísérhessék figyelemmel a családjogot és társasági jogot is magában foglaló kódex gyakorlati érvényesülését. A testületet dr. Menyhárd Attila, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára vezeti, és havi rendszerességgel ülésezik. Tagjai: dr. Leszkoven László, dr. Faludi Gábor, dr. Lábady Tamás, dr. Fézer Tamás, dr. Nochta Tibor, dr. Szeibert Orsolya, dr. Kemenes István, dr. Goldea Zsuzsanna, dr. Wellmann György, dr. Anka Tibor, dr. Kovács Kázmér, dr. Kőrös András, dr. Döme Attila, dr. Dzsula Marianna, dr. Csűri Éva."

https://kuria-birosag.hu/ptk 

 

Bízunk benne, hogy a devizahiteles testület tagjait is megismerhetjük.

 

Miért nem készültek idén olyan részletes "emlékeztetők", mint pl. 2016.június 8.án, szeptember 28.-án és november 9.-én?

 

https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/konz_testulet/2016._junius_8.pdf  

https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/konz_testulet/2016._szeptember_28.pdf 

https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/konz_testulet/2016._november_9.pdf 

 

 

A nagyjából három éves munkája alatt ez a Testület kért-e szakmai állásfoglalást devizahiteles ügyben külső szervezetektől (pl. MNB, ELTE, GVH, Ügyészség, EUB, Magyar Bankszövetség stb...)?

 

Mióta ismert a Kúria előtt, hogy "a forint és a svájci frank inflációjának különbségéből adódóan az árfolyamok elcsúszhatnak"?

 

Milyen kutatás, vizsgálat alapján tételezi fel a Testület, hogy ezt a rendkívül fontos információt "egy átlagos fogyasztónak" saját magától illet volna "mindenképpen felismernie" a szerződéskötés előtt/alatt (vagyis legalább 2001-től ismerni kellett...).

 

Ön szerint ezt a rendkívül fontos információt nem a bankoknak kellett volna átadni a törvényileg előírt tájékoztatás keretében a fogyasztóknak azért, hogy ők felelős döntést tudjanak hozni?  

 

A 2013-ban, az MNB-től kapott állásfoglalás tartalmazza-e, hogy "a forint és a svájci frank inflációjának különbségéből adódóan az árfolyamok elcsúszhatnak"? Felismerte-e ezt a törvényszerűséget az MNB?

 

Ismert Ön előtt, hogy 2004. őszén a Budapesti Értéktőzsde 10 évre előre kiszámolta az "árfolyam elcsúszás" irányát és mértékét?

 

Ezernyi kérdés vár még tisztázásra ebben a szőrnyű, rengeteg tragédiát, szenvedést okozó devizahiteles történetben. Jó lenne a lehető leghamarabb lezárni tisztességesen, igazságosan az egészet...

 

Jó pihenést kívánunk Önnek és a Kúria minden munkatársának a nyári szünetre.

 

 

Várjuk válaszát, üdvözlettel:

 

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány