Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Viszontválasz a GVH elnökhelyettesének

2019.01.02

viszont-val---kep---01.png

 

Tisztelt Bak László elnökhelyettes úr!

             Tisztelt Gazdasági Versenyhivatal!

 

 

Teljesen elképedve olvastuk AL/738-I/2018 iktatószámú, 2018. december 13.-i keltezésű válaszlevelét. Olyan kérdésekre adott Ön választ, melyeket nem tettünk fel. A válaszlevelében felvetéseinket, kérdéseinket teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, annak ellenére, hogy a kérdések sorszámokkal voltak ellátva.

 

Ha jóhiszeműek akarunk lenni, akkor feltételezzük, hogy véletlenül egy másik levélre szánt választ küldte el (tévedésből) nekünk. Ha nem így történt, akkor csak az lehet a valóság, hogy szándékosan nem kívánt Ön nekünk válaszolni a devizahitelezéssel kapcsolatos felvetéseinkre, kérdéseinkre.

 

Ismert számunkra, hogy a GVH milyen hatalmas munkát végzett a fogyasztók érdekében a pénzügyi szolgáltatások területén. Miskolczi Bodnár Péter két cikluson keresztül, 12 évig volt a GVH Versenytanácsának a tagja. 2014-ben foglalta össze a GVH vizsgálataira hivatkozva, hogy a pénzintézetek miként tévesztik meg a fogyasztókat. Részletek a tanulmányból:

 

 „A korrekt tájékoztatás a polgári jog alapvető elvárása a szerződő felektől. Az együttműködési kötelezettség részeként a szerződés megkötése során kötelesek a felek a szerződést érintő valamennyi lényeges körülményről informálni egymást.

A tájékoztatásnak még nagyobb a szerepe, ha az egyik fél fogyasztó, a másik pedig vállalkozás. A laikus fogyasztó és a szakértő vállalkozás között információs szakadék tátong, amely komolyan akadályozza a fogyasztót szükségleteinek és pénzügyi lehetőségeinek leginkább megfelelő termék kiválasztásában.”

 

„A pénzügyi szolgáltatások területén a fogyasztó jellemzően igen terjedelmes, sajátos nyelvezetű blankettaszerződésekkel szembesül. Az egyes konkrét szerződésekhez további, nehezen hozzáférhető, megismerhető, terjedelmes általános szerződési feltételek is társulnak. Az átlagos magyar ügyfél élete során csupán néhány alkalommal vesz igénybe ugyanolyan jellegű pénzintézeti szolgáltatást, nincs tehát tapasztalata, nem alakul ki olyan rutinja, mint az élelmiszerek vagy a háztartásban szükséges termékek megvásárlása során.”

 

„A tájékozatlan fogyasztó által meghozott rossz döntés hosszú távú hatású, hiszen a pénzügyi szektor szolgáltatásai sokszor évtizedre szólnak. A felek közötti hosszú kapcsolat ráadásul azzal az extra kockázattál jár, hogy a szolgáltatás a futamidő során megváltozik ahhoz képest, amilyen tájékoztatást a szerződés megkötése előtt nyújtottak róla.”

„A fogyasztók – részben az előzőekben kifejtett nehéz érthetőség, áttekinthetőség és az ehhez kapcsolódó nagyobb időigény miatt – jellemzően elfogadják a szerződéses feltételeket az ügyintézők, ügynökök által közölt információk alapján és legfeljebb a szerződés aláírása után tanulmányozzák a részleteket. Mindennek végeredménye az, hogy a fogyasztói kiszolgáltatottság ezen a piacon továbbra is létezik, s ez rövid távon nem is tűnik felszámolhatónak.”

 „A megtévesztésnek mind az aktív, mind a passzív formáját tiltja a jog (bizonyos további feltételek megléte esetén).”

 

„Az aktív megtévesztés, tiszta és egyszerű esete, amikor a vállalkozás valótlan tényt állít a kereskedelmi kommunikációi során. Egy másik eset, ami már bonyolultabb, amikor ugyan valós tényeket állít, de ezt olyan módon teszi, hogy a fogyasztónak a tévedése bekövetkezik vagy ennek a lehetősége kialakul, és ennek hatására a fogyasztó esetleg olyan döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre lehetőség teremtődik.”

 „Passzív megtévesztésről akkor beszélünk, ha a tájékoztatás nem az abban szereplő valótlan közlések miatt jogellenes, hanem amiatt, hogy a közölt – önmagában nem valótlan – tájékoztatás mellől hiányzik valami, ami ahhoz hozzátartozna. A hiány két „fokozatát” különböztetjük meg. Elhallgatásnak nevezzük azt az esetet, amikor egyáltalán nem szerepel a tájékoztatásban valami, aminek ott kellene lenni. Elrejtésről akkor beszélünk, ha ugyan formálisan megtalálható a közölt üzenet minden eleme az adott tájékoztatásban csak éppen olvashatatlanul (például az apró betűvel történő közreadás miatt) vagy észlelhetetlenül (például a közlés rövid időtartama vagy más figyelemelterelő körülmény miatt), és így az nem válik a fogyasztó által vett üzenet részévé. Elhallgatás és elrejtés esetén is csak akkor beszélhetünk jogellenességről, ha a hiányzó információ miatt a tájékoztatás más értelmet kap.”

 

 „A fogyasztó sokszor a szerződés legfontosabb elemeit illetően sem kap teljes körű tájékoztatást, gyakran csak utólag szerez tudomást olyan feltételekről, amelyek az ő esetében nem valósulnak meg, és a hiányzó feltétel miatt nem jut hozzá a remélt kedvező szolgáltatáshoz, vagy az általa számítottnál magasabb ellenértéket kell, hogy megfizesse.”

 

Miskolczi Bodnár Péter - Fogyasztók megtévesztéssel szembeni védelme a pénzügyi szektorban - Pénzügyi Szemle 2014/1

https://www.asz.hu/storage/files/files/penzugyiszemle/2014/miskolczi_bordnar_p_2014_1.pdf

 

 

Végig olvasva ezt az elemzést, kiderül, hogy a GVH egyáltalán nem vizsgálta, hogy a bankok becsapták-e, megtévesztették-e a fogyasztókat a devizahitelszerződések megkötése során! Felhívták-e a bankok a reklámokban a devizahitelezés veszélyeire a lakosság figyelmét? Kaptak-e a fogyasztók a szerződéskötés során teljeskörű tájékoztatást? Előfordult-e az aktív vagy passzív megtévesztés valamelyik formája?

 

A devizahitelezés súlyos társadalmi katasztrófát okozott hazánkban. Miként lehetséges, hogy a GVH semmilyen vizsgálatot nem végzett ezzel kapcsolatban?

 

Ön a válaszlevelében hivatkozik arra, hogy a GVH vizsgálta a bankok karteljét. Azt az egyeztetést, amikor sikeresen akadályozták a bankok, hogy a fogyasztók éljenek forint kölcsön felvétele segítségével a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés lehetőségével. Ennek a lehetőségnek a parlamenti vitájánál mondta azt Rogán Antal, hogy a bankok becsapták és megtévesztették az embereket. Ebben az időszakban mondta Orbán Viktor, hogy egymillió embert becsaptak a bankok. A becsapás és a megtévesztés a tisztességtelen kereskedelem kategóriájába tartozik. Így ha eddig nem vizsgálta a GVH, hogy mi történt hazánkban 2001 és 2009 között, akkor épp ideje, hogy a GVH elvégezze a feladatát.

 

A banki kartell vizsgálatát, az a Rogán Antal kezdeményezte Önöknél, aki kimondta a Parlamentben, hogy a bankok becsapták és megtévesztetteék az embereket. Egy korabeli sajtó hír szerint:

„Vizsgálatot kezdeményez Rogán Antal a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél és a Gazdasági Versenyhivatalnál annak érdekében, hogy kiderüljön, a pénzintézetek a végtörlesztés lehetőségének bejelentése miatt emelték-e a forinthitelek költségeit. Ezt maga a gazdasági bizottság fideszes elnöke mondta az Egyenes Beszédben. Rogán Antal szerint ugyanis összehangolt akcióról van szó, amely elképzelhető, hogy törvénybe ütközik.”

http://www.atv.hu/belfold/20111003_rogan_antal

 

Miként lehetséges az Ön szerint, ha egy vezető kormánypárti képviselő tesz bejelentést, akkor a GVH folytat vizsgálatot, ha egy banki károsultak érdekeit képviselő szervezet, akkor a GVH elnökhelyettese még csak érdemben válaszolni sem hajlandó a levélre?

 

Bizonyára Ön is tisztában van azzal, hogy a kirótt közel 5 milliárd forint bírságból a banki károsultak egy fillért sem kaptak! Sem a kormány, sem a minisztériumok, sem az MNB, sem pedig Önök a GVH-nál nem gondoltak arra, hogy ezt a bírságot azok között kellene szétosztani, akiket a banki kartell érintett és nem tudtak élni a számukra kidolgozott lehetőséggel. Így aztán benne ragadtak a „rablóhitelben”, majd általában végrehajtás indult ellenük.

 

A bankok nem csak 2011-ben egyeztettek egymással, hanem a devizahitelezés kezdeti időszakában 2004-ben is. Részlet a Bankszövetség beszámolójából.

„Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a jelzáloghitelezéssel foglakozó ez évi jelentésében fogyasztóvédelmi jellegű ajánlásokat fogalmazott meg több állami hatóság részére. Nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy a Pénzügyminisztérium elkészítette és a Bankszövetséghez véleményezésre megküldte a Hitelintézeti törvény módosítási tervezetét….”

 

„A tervezet szerint …. a devizahitelek árfolyamkockázatának tudomásul vételéről a hitelintézeteknek kockázatfeltáró nyilatkozatokat kell készíteniük és ezeket az ügyfeleikkel alá kell iratniuk.”

 

„Bár tagbankjaink is egyetértettek azzal az ombudsmani megállapítással, hogy érdemi lépéseket kell tenniük ügyfeleik jobb informálása érdekében, alapvetően túlzottnak és részben hibásnak ítélték a Hpt.-módosítás mértékét, jellegét. A két kockázatfeltáró nyilatkozattal kapcsolatosan az merült fel, hogy a hitelezés kapcsán – a vételi jogon és az árfolyamkockázaton kívül – még sok hasonlóan nagy kockázat (kamat-, törlesztési-, kezesi-, óvadéki kockázat) éri az ügyfelet, mégsem lehet az összesről külön nyilatkozatot készíteni. A bankok mindenesetre fontosnak tartották, hogy e nyilatkozatok minden banknál egységesek legyenek, nehogy az ügyfél utólag – bukás esetén – azt mondhassa, hogy egy másik bank szövege sokkal jobban feltárta a kockázatot, s annak alapján nem vette volna fel a hitelt.”

http://www.bankszovetseg.hu/Public/jelentesek/eves/2004_eves_jelentes_HUN.pdf

 

Valóban úgy történt minden, ahogy a bankok elhatározták, egyetlen egy bank sem közölte a devizahitelek valós kockázatát, mert ebben az esetben a fogyasztók nem kötöttek volna olyan szerződéseket, mely a kifosztásukhoz, több százezer esetben otthonuk elvesztéséhez, több tízezer esetben rendőri erőszakkal párosuló kilakoltatáshoz vezet.

 

Több tízezer család már elvesztette az otthonát (végrehajtások, kilakoltatások), több százezer család külföldre menekült. Az MNB jelentése szerint 2018 végén még mindig több mint 140 ezer család van veszélyben.

 

Úgy véljük, annak hogy ilyen súlyos lett a helyzet, felelőssége van minden állami felügyeleti szervnek, így a GVH-nak is.

 

Ha az elmúlt években figyelmetlenségből, vagy felső utasításra, esetleg egyfajta politikai elvárásnak megfelelve nem vizsgálták a devizahitelezés banki megtévesztéseit, akkor itt az ideje, hogy 2019-ben neki álljanak.

 

Jelenleg ugyan kilakoltatási moratórium van, azonban a végrehajtások százezrei gőzerővel folynak. Még nincs egyáltalán késő a GVH vizsgálatának.

 

Kérjük, sajtótájékoztatón jelentsék be, hogy a GVH (hasonló alapossággal, mint 2005-ben, vagy mint 2011-ben) elkezdi vizsgálni, milyen megtévesztő tevékenységeket folytattak a bankok és más pénzügyi intézmények a devizahitelezés során.

A vizsgálat eredményes és gyors elvégzéséhez a Hiteles Mozgalom minden segítséget meg fog adni.

 

Várjuk kedvező válaszát és intézkedését!

 

 

Tisztelettel

 

Budapest, 2019. január 2.

 

 

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom

Arany Liliom Alapítvány

 

 

---------------------- előzmény -------------------------------

 

A levelünk és a válasz:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/a-gvh-elkepeszto-valasza---te-erted-.html