Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Válasz az Állampolgári jogok országgyűlési biztosától – 2011.04.26.

2011.04.27

E-mail: hitelesmozgalom@gmail.com

 
Tisztelt Uram!
 
Köszönöm, hogy megtisztelt a bizalmával és számomra is megküldte a hiteladósok adatainak interneten történő terjesztésével kapcsolatos aggályait tartalmazó nyílt levelét.
 
Kifogásolja a bankok, a végrehajtók és az ingatlanközvetítők eljárását, amelyek kiadják az adósok ingatlanainak adatait, így – álláspontja szerint – súlyosan sérül a bankbiztonság és az adósok állampolgári joga.
 
Engedje meg, hogy tájékoztassam az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvényben szabályozott hatáskörömről:
16. § (1) Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság [29. § (1) bek.], illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
 
Tekintettel arra, hogy a hitelszerződések során a bankok – sem a szerződéskötéskor, sem annak felmondásakor – nem hatóságként, vagy közszolgáltatóként járnak el, hanem polgári jogi szerződést kötnek, amelyek felülvizsgálatára csak a polgári bíróság jogosult, a bankok tevékenységének vizsgálatára az Obtv. nem jogosít fel. A bankok követeléseit csak jogerős bírósági döntést követően bírósági végrehajtó hajthatja be, amelynek tevékenysége ellen szintén a végrehajtást elrendelő bíróságnál lehet kifogással élni.
 
A végrehajtást érintő kifogásával kapcsolatban szeretném előrebocsátani, hogy az elmúlt 15 évben az országgyűlési biztosok a lakásokra irányuló árverések garanciális szabályainak bővítése érdekében számos ajánlást fogalmaztak meg, és a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását kezdeményezték. Részben egy ombudsmani ajánlás eredményeként nem lehet akár a forgalmi érték 25%-áért megszerezni egy ingatlan tulajdonjogát, mert a lakóingatlanok esetében a vételár nem lehet kevesebb a becsült forgalmi érték 50%-ánál.
 
Mindamellett, hogy amikor az ombudsmanok lehetőséget láttak arra, hogy a végrehajtási eljárást megvizsgálják, ennek eleget téve javaslatokat tettek azok módosítására, de az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogköre alapvetően nem terjed ki a jogszabály módosítás kezdeményezésére, csupán abban az esetben, ha egyedi ügyben folytatott vizsgálata során olyan visszásságot tapasztal, amelyet a jogszabály ellentmondásossága okoz.
 
Az Ön által összegyűjtött internetes oldalakon található információk – megítélésem szerint – nem tartalmaznak olyan személyes adatokat, amelyek jogellenesen kerülnének nyilvánosságra, hiszen azok csak az árverésre váró ingatlanok címét tartalmazzák. Az árverések nyilvánossága pedig éppen a jogbiztonságot, az adósok és hitelezők érdekét szolgálja. Minél szélesebb körben válik ugyanis ismertté az árverés lehetősége, annál nagyobb annak valószínűsége, hogy a licit a vételárat a valóságos forgalmi érték felé közelíti.
 
Bízom abban, hogy a kormányzat a bankokkal tárgyalva az árverési moratórium lejártát követően is megtalálja a megoldást a tömeges kilakoltatások megakadályozására, és remélem, hogy tájékoztatásommal a segítségére lehettem, és jövőben is rendelkezésére állok minden olyan ügyben, amelynek vizsgálatára az Obtv. feljogosít.
 
Budapest, 2011. április 26.
 
 
     szabo-mate.jpg
 
Üdvözlettel:
Prof. Dr. Szabó Máté sk.
 
 
 
Ügyszám:OBH 1358/2011    
 
 
 
 
 
 
 
Előadó:dr. Kovács Zsolt
 
 
 ---------------------------- v á l a s z ----------------------------------------
 
Tisztelt Prof. Dr. Szabó Máté úr, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa!
    Tisztelt Dr Kovács Zsolt úr, előadó!
 
 
Köszönjük, hogy megtiszteltek válaszukkal ebben a rendkívül fontos és több tízezer családot érintő ügyben. Köszönjük, hogy felhívták a figyelmünket korábbi  OBH vizsgálatokra.
 
A kilakoltatásokkal kapcsolatban a honlapjukon az utolsó bejegyzésként az alábbi, 2001-es vizsgálati eredményt találtuk:
 
"3.20. Lakásügyek és a kilakoltatási ügyek
Az országgyűlési biztosokhoz érkezett lakásügyi panaszok vizsgálatának 2001. évi tapasztalatait összefoglalva megállapítható, hogy jelentős részük a lakáshoz jutás, illetve a lakásmegtartás problémájával küzdő családoktól érkezett...."

 
 

 
A (deviza)hitelezéssel kapcsolatban az utolsó:
 
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának
Jelentése
az OBH 4938/2008. sz. ügyben
 
Előadó: dr. Halász Zsolt
"Az eljárás megindulása, előzményei
2008-ban kiemelt témaként kezelem a hajléktalanná válás és a hajléktalan lét problematikáját. A különböző pénzügyi adósságok teljesítésével összefüggő kérdésekkel kapcsolatos álláspontomat legutóbb a 2008. május 15-én kiadott OBH 1600/2008. sz. jelentésemben fejtettem ki.
A pénzügyi intézmények ügyfeleinek fogyasztóvédelmével kapcsolatban kiemeltem, hogy a jelentés kiadásakor hatályos szabályozás alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) hatáskörei konkurálnak egymással, amely helyzet azt eredményezi, hogy – gyakorlatilag – egyik hatóság sem jár el a pénzügyi szolgáltatók által okozott fogyasztói sérelmek esetén, amely a jogbiztonsággal összefüggő visszásságot okoz. Javaslatot tettem ezért a Miniszterelnöknek, hogy a Kormány dolgozzon ki olyan szabályozást, amely tisztázza a PSZÁF és az NFH fogyasztóvédelmi hatáskörét és az általuk alkalmazható intézkedések körét, továbbá egyértelművé teszi a PSZÁF eljárási kötelezettségét minden fogyasztói panaszügyben...."
 

 
 

 
Úgy látjuk az Önök jelentéseiből, hogy tisztában vannak a problémákkal és ezt jelezték is a Parlament, a Kormány és a Hatóságok felé. Mi úgy látjuk, úgy érzékeljük, hogy sem a parlamenti képviselők, sem a Kormány sem a Hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket. Mi is érezzük a "hatásköri" problémákat, bármilyen hivatalhoz fordulunk, mindenhonnét elutasítást kapunk.
Pl. PSZÁF válaszlevél:
 
"Általánosságban tájékoztatom arról is, hogy a pénzügyi intézmény megalapítását engedélyező felügyeleti eljáráshoz be kell nyújtani az intézmény Üzletszabályzatát, azonban ennek tartalmát a Felügyelet nem véleményezi, és a további módosításokkal, valamint az egyes banki termékekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekkel kapcsolatban nincs engedélyezési feladata."
és
"Mivel jogszabály nem tiltja egyes díjtételek devizában való megfizetésének rögzítését az Üzletszabályzat mellékletét képező érvényes díjtáblázatokban, így a díjtételek devizában való megfizetésével kapcsolatban nem tudunk eljárni."
 
Nemrég kezdeményeztünk (mellékelve) egy alapos vizsgálatot a Parlament fogyasztóvédelmi bizottságánál. Kérjük, támogassák kezdeményezésünket!
 
 
 
Nagyon szeretnénk, ha Önöknek lenne igaza és a Bankszövetség és a Kormány megfelelő megoldást találna a problémára.
Sajnos, mint súlyosan érintettek, nem tudunk optimisták lenni.
 
Üdvözlettel: Hiteles Mozgalom