Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


THM észrevételek - hozzászólás

2013.05.03

 Május 2 dátummal Szabó József írt egy bejegyzést a THM-mel kapcsolatos észrevételeiről. Ehhez szeretnék hozzászólni...

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/thm-eszrevetelek-ngm-pszaf-gvh.html

 

Én nem nagyon értek a jogi meghatározásokhoz, inkább a számításokhoz. A Pszáf kalkulátora kombi hitelekhez, vagyis megadott időpontokban történő betörlesztéssel kifizetett tőketörlesztést egyáltalán nem tud számolni. Amit ott türelmi időnek neveznek, az egy késleltetés, amennyi idővel eltolják az annuitásos módszerrel számolt folyamatos tőketörlesztés időszakát. Ilyen formán csak halasztott annuitásos hitel esetében tud THM-et számolni, sávos betörlesztésű halasztott hitellel nem tud mit kezdeni.

 

Ezzel a számolós szemlélettel nem tartom helyesnek a banknak felszámolni a biztosításba befizetett összegeket. Erre több indokom van.

1.    A hitelkonstrukciótól valójában független a biztosítási vagy egyéb megtakarítási konstrukció. Ezért az ebbe befizetés nem a hitel költsége, vagyis alapvetően nem indokolt a beszámítás.

2.    A hitelbe akkor kerül befizetésre, amikor betörlesztés történik. A hitel szempontjából teljesen mindegy, hogy az ügyfél zsebből, biztosítási vagy más befektetési konstrukcióból törleszt be, a lényeg, hogy adott időpontban adott tőketörlesztést megtegyen. Ekkor kell a betörlesztést beszámítani a THM-be. Ha ez előre definiált időben és mértékben kell történjen, akkor pontosan ki lehet előre számolni a THM-et, ha változó lehet a betörlesztési idő és a törlesztés mértéke, akkor gyakorlatilag lehetetlen THM-et előre meghatározni.

3.    A THM számításakor minden törlesztési hónap kap egy súlytényezőt. Ezért nem mindegy, hogy bizonyos költségeket mely időben számolunk el. Vagyis ha minden hónapban elszámolunk egy törlesztési összeget, vagy egy adott időpontban teljesítve számoljuk a teljes betörlesztést, akkor különböző THM értéket fogunk kapni, pedig összegszerűen ugyanannyit fizet az ügyfél. Ezért tehát akkor kell a THM-be beleszámítani egy összeget, amikor az a hitelkonstrukcióba ténylegesen befizetésre, betörlesztésre kerül. Más időpontban – mint a tényleges betörlesztés – számolni a befizetéseket egyszerűen rossz eredményt ad a THM értékében.

4.    A befektetéseknek van befektetési hozama is. Miután a hozam pozitív összege leginkább az ügyfél nyeresége kell legyen, ezért sem lenne ildomos a befektetésbe való befizetést, vagy akár a maradványösszeget beleszámolni a hitelbe, a THM-be. Csak és kizárólag a befektetésből a hitelbe történő befizetést és annak időpontját kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogyan került az a pénzösszeg a befektetésbe. (korábban elindított befektetést is bele lehetett vonni a hitelkonstrukcióba). Negatív befektetési hozam esetén pedig az ügyfélnek kell zsebből kipótolnia a betörlesztés összegét. Ebben az esetben is teljesen mindegy, honnan származik az összeg, csak a betörlesztés tényét, összegét a konkrét időpontban kell figyelembe venni.

 

Mindezek alapján az a véleményem, hogy a befektetésbe történő befizetéseket nem kell a THM-be beleszámolni, viszont a befektetésből a hitelbe fizetett összeget annak időpontjában pedig bele kell számolni a THM-be. Azoknál a konstrukcióknál, amikor a 10., 15. és 20 évben van a tőketörlesztés meghatározott százalékában betörlesztés, ebben a három hónapban kiugróan magas kiadás tétel fog szerepelni a THM számító táblázatában. Szerintem így korrekt, és nem a biztosításba történő befizetések időpontjaiban elosztva figyelembe venni.

 

Üdvözlettel:

 

Bartha Péter