Pontos kérdések, maszatoló MNB
MNB
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI FŐOSZTÁLY
Iktatószám: 47629-3/2018
Tisztelt Szabó József!
A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) az MNB honalapján 2018.02.08. napján érkezett, Fogyasztóvédelmi vizsgálatok eredménye tárgyú megkeresésére az alábbiakról tájékoztatjuk.
Levelében további tájékoztatást kér az Eredményes MNB fellépés a fogyasztókra hátrányos szerződési kikötésekkel szemben címen megjelent
Tájékoztatjuk, hogy a fent is hivatkozott, a 2016. évre vonatkozó Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentés egy önálló bekezdést (4.1.1.3) szentel a gépjárműhitel- és lízingszerződésekkel kapcsolatos elemzés tapasztalatainak, továbbá a Versenytükör című folyóiratnak az MNB és a GVH közös kiadásában megjelent, 2016. évi III. különszámában található egy összefoglaló tanulmány is a témában.
A jelzáloghitel szerződések tekintetében ugyan ilyen részletességű összefoglaló nem készült, ugyanakkor, ha a jövőben ismertetés készül az áttekintés tapasztalatairól - akár a 2017. évre vonatkozó Pénzügyi Fogyasztóvédelmi jelentés keretében - akkor azt az MNB honlapján közzé fogja tenni, így javasoljuk, hogy kísérje figyelemmel a honlapon megjelenő tartalmakat.
Levelében arra vonatkozóan is tájékoztatást kér, hogy az MNB az érintett pénzügyi intézmények általános szerződési feltételeinek áttekintése során külön figyelmet fordított-e a pénzügyi intézmények kamatszámítási gyakorlatára, valamint a Pest Megyei főügyészség által megindított keresetre.
Tájékoztatjuk, hogy az MNB elemzése során – egyebek mellett – értékelte a kamatszámítás alapjául szolgáló általános szerződési feltételeket is, és a megkeresésében hivatkozott, az Európai Unió Bíróságának C 421/14. sz. ügyben hozott ítéletét. Ennek során figyelemmel kellett lennie a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5 i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikk (2) bekezdésére, amely szerint a feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.
A Pest Megyei Főügyészség által indított peres eljárásra vonatkozó felvetésére tájékoztatjuk, hogy az MNB az általános szerződési feltételek áttekintése során figyelemmel volt a tárgyban született bírósági ítéletekre is, természetesen szem előtt tartva azt, hogy egy adott szerződési rendelkezés tisztességtelenségét kizárólag bíróság jogosult megállapítani.
Fentiekre tekintettel kérdéseit köszönjük és egyúttal tájékoztatjuk, hogy a közérdekű igényérvényesítés iránti per megindításáról az MNB saját hatáskörében eljárva, a szükséges információk begyűjtését és elemzését követően dönt, mely döntésének meghozatala során a fogyasztók által jelzett magatartásokat is értékeli és figyelembe veszi.
Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkkal segítségére lehettünk.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálati Főosztály
Az MNB ügyfélszolgálatának elérhetőségei:
levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. | személyes ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
| Telefon: 06-80-203-776 I e-mailcím: ugyfelszolgalat@mnb.hu
Feladó: Hitelesmozgalom
Küldve: Feb 8 2018 11:45AM
Címzett: MNB Ügyfélszolgálat ;Kommunikáció postaláda ;info ;
Másolatot kap: Szabó József Attila ;
Tárgy: Fogyasztóvédelmi vizsgálatok eredménye
Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!
Tisztelt Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ!
Örömmel olvastuk mai tájékoztatójukat, hogy elkezdték vizsgálni a bankok ÁSZF.jeit:
Budapest, 2018. február 8. – Az MNB az elmúlt időszakban összesen 20 jelentősebb pénzügyi intézmény – hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások – általános szerződési feltételeit tekintette át a fogyasztókra hátrányos egyes szerződéses gyakorlatok megszüntetése érdekében. A jegybanki fellépés révén a piaci szereplők több mint 150 ezer fogyasztói kölcsönszerződésből törölték további jogi lépések nélkül az ügyfelekre hátrányos vagy nem egyértelmű kikötéseket.
Kérem adják meg, az MNB honlapján hol lehet megismerni a részleteket? Ha nincs semmi sem feltöltve, akkor kérjük, küldjék el a vizsgálatok részletes eredményét.
Szeretnénk érdeklődni, hogy a vizsgálat kiterjedt-e az un. napi kamatszámításra, mely során a bankok úgy számolják a kamatösszegét, hogy egy évet 360 nappal vesznek figyelembe az osztásnál, majd a szorzásnál egy év már 365 (szökőévente 366) nap. Ez tisztességtelen bevétel a banknak és indokolatlan költség az adósnak. Szeretnénk ezzel kapcsolatban felhívni a figyelmüket az Európai Unió Bíróságának C-421/14 számú ügyben hozott ítéletére:
Szeretnénk érdeklődni, hogy vizsgálták-e azon ÁSZF kikötéseket, melyekkel kapcsolatban a Pest Megyei Fúügyészség beperelt egy bankot? Részletek:
Az egyik bankkal szemben a Pest Megyei Főügyészség – többek között – azért nyújtott be keresetet, mert a bank a fogyasztókkal kötendő szerződéseiben olyan kikötést alkalmazott, mely alapján a fogyasztó előre elfogadja, hogy a szerződés banki felmondása esetén a tartozása annak előzetes vitathatósága nélkül végrehajtható.
Ez a szerződéses megoldás egy olyan tartozáselismerés, melyet a fogyasztó a szerződés aláírásakor előre elfogad. Erre az ún. „ténytanúsítványra” a szerződés alapján a bank közjegyzői végrehajtási záradékolást kérhet, így elérheti, hogy bírósági, illetve békéltető testület előtti eljárás nélkül, azonnal elrendelésre kerüljön a végrehajtás a fogyasztóval szemben.
Ha a közvetlen végrehajtásra a banknak nem lenne lehetősége, akkor egy perben a bank lenne köteles a követelése jogalapjának és összegszerűségének bizonyítására.
Ez az eljárás a bank számára megkönnyíti a fogyasztóval szembeni igényérvényesítést, hiszen a fogyasztó majd csak a vele szemben már foganatosított végrehajtással szemben indíthat pert a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása érdekében, melyben már nem a banknak, hanem a fogyasztónak kell bizonyítania. A fogyasztó bizonyítási lehetőségeit tekintve ebben a perben már jóval hátrányosabb helyzetben van, mindamellett, hogy a perindítás további nehézségeket és költségeket ró a végrehajtás alá került fogyasztóra.
http://ugyeszseg.hu/a-
Várjuk részletes és gyors válaszukat. tisztelettel:
Szabó József
kapcsolat: hitelesmozgalom@gmail.com
Az észrevételeket kérésre a honlapunkon közzé tesszük.
----------- hozzászólások ------------------
Fehér Nándor
Felhívnám a tisztelt MNB figyelmét arra is, hogy a kamatot mint fő kötelem tárgyát a szerződésben kell egyértelműen meghatározni. Az ASZF tehát a kamat meghatározásának a szempontjából nem lehet releváns.
A kamatot a régi Hpt. 210. § (1) írásban, okirati formában rendel rögzíteni. Az írásbeliséget nélkülöző lényeges szerződési kikötés a Ptk. 217 § alapján semmis.
A fentiekkel azonos álláspontot képvisel az 87/102/EGK irányelv is. A 4. cikk (1) bekezdése szerint a hitelszerződést írásba kell foglalni. A fogyasztó az írásba foglalt szerződésből egy példányt kap. A (2) bekezdés ennek a minden fogyasztóval külön írásban megkötendő szerződésnek a kötelező elemeit sorolja fel, a (3) bekezdésben kimondva azt is, hogy az írásba foglalt szerződésnek kell magában foglalnia a szerződés egyéb lényeges elemeit is. Az Irányelv fogyasztóvédelmi célokkal összhangban való értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy e kötelező tartalmi elemeket az írásba foglalt szerződés egyedi részében, nem pedig a mellékletét képező üzletszabályzatban kell feltüntetni annak érdekében, hogy a fogyasztó az átvett szerződésből a lényeges szerződési feltételek tartalmát megismerje. Nem felel meg a fogyasztó érdekeinek, ha a szerződés lényeges tartalmát egy, a szerződés mellékletét képező Üzletszabályzat különböző pontjai tartalmazzák, amelyek közül a fogyasztónak kell megkeresnie a rá vonatkozó rendelkezéseket.
A tisztességtelen feltétel érvénytelenségének a nemzeti jog diszpozitív rendelkezésével való helyettesítése révén történő megszüntetését az 1. számú melléklet a 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelethez (THM rendelet) kiszámításnál alkalmazott képletben szereplő 365 nappal lehetséges.
Ózdi Era
Hogy mernek még mindig maszatolni ?
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
az EBKM-nél és az EHM-nél van 365 nap a képletben
feher.nandor@freemail.hu
Fehér Nándor, 2018.03.22 20:58
"Felhívnám a tisztelt MNB figyelmét arra is, hogy a kamatot mint fő kötelem tárgyát a szerződésben kell egyértelműen meghatározni. Az ASZF tehát a kamat meghatározásának a szempontjából nem lehet releváns.
A kamatot a régi Hpt. 210. § (1) írásban, okirati formában rendel rögzíteni. Az írásbeliséget nélkülöző lényeges szerződési kikötés a Ptk. 217 § alapján semmis.
A fentiekkel azonos álláspontot képvisel az 87/102/EGK irányelv is. A 4. cikk (1) bekezdése szerint a hitelszerződést írásba kell foglalni. A fogyasztó az írásba foglalt szerződésből egy példányt kap. A (2) bekezdés ennek a minden fogyasztóval külön írásban megkötendő szerződésnek a kötelező elemeit sorolja fel, a (3) bekezdésben kimondva azt is, hogy az írásba foglalt szerződésnek kell magában foglalnia a szerződés egyéb lényeges elemeit is. Az Irányelv fogyasztóvédelmi célokkal összhangban való értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy e kötelező tartalmi elemeket az írásba foglalt szerződés egyedi részében, nem pedig a mellékletét képező üzletszabályzatban kell feltüntetni annak érdekében, hogy a fogyasztó az átvett szerződésből a lényeges szerződési feltételek tartalmát megismerje. Nem felel meg a fogyasztó érdekeinek, ha a szerződés lényeges tartalmát egy, a szerződés mellékletét képező Üzletszabályzat különböző pontjai tartalmazzák, amelyek közül a fogyasztónak kell megkeresnie a rá vonatkozó rendelkezéseket.
A tisztességtelen feltétel érvénytelenségének a nemzeti jog diszpozitív rendelkezésével való helyettesítése révén történő megszüntetését az 1. számú melléklet a 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelethez (THM rendelet) kiszámításnál alkalmazott képletben szereplő 365 nappal lehetséges."
ttimea@gmail.com
Tiszai Tímea, 2018.03.23 11:50