Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


OTP engedély visszavonás - kezdeményezve

2014.06.15

 vi-00.png

 

Tisztelt Matolcsy György Elnök úr!

                 Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

 

Kezdeményezzük a Magyar Nemzeti Banknál az OTP Bank Nyrt. tevékenységi engedélyének visszavonását, mivel működése nem felel meg a prudens működés előírásainak és súlyosan sérti az ügyfelei érdekeit. Éveken keresztül tartó tisztességtelen és törvényeket sértő működése több milliárd forintnyi kárt okozott az ügyfeleinek.

 

A HPT. visszavonásra vonatkozó rendelkezései:

18. Az engedély visszavonása és visszaadása

32. § (1) A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja, ha

e) a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy - a prudens működésre vonatkozó - más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek,

f) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat, 

g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését,

 

Az OTP-t eddig is folyamatosan terhelő bírságok, a folyamatban lévő nagyszámú és nagyértékű perek, az OTP által kidolgozott hibás, tisztességtelen és törvénytelen hiteltermékek miatti törlesztési elmaradások, a várható kártérítések és hatósági bírságok veszélyeztetik az idegen források visszafizethetőségét.  A prudens működés ezáltal nem biztosított.

 

Prudens működésre vonatkozó követelmények

35. Általános szabályok

79. § (1) A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

 

A Felügyelet évek óta bírságolja meg az OTP-t fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlat miatt a lehető legkülönbözőbb ügyekben. A bírság mellett felhívja a Felügyelet az OTP figyelmét a jogszabályok betartására.

 

Az alábbi példák csak egy részei az eljárásnak. Látható belőlük, hogy nem csak a deviza elszámolású kölcsönök kapcsán hagyja figyelmen kívül az OTP a jogszabályokat.

 

A Magyar Nemzeti Banknál minden határozat megtalálható, miután a PSZF hatáskörét átvette az MNB.

 

Néhány példa, a lista nem teljes:

 

 

vi-01.png

 

„A Felügyelet az OTP terhére a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdésének megsértése miatt 3.000.000,- Ft, azaz három millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.” 

 FH-I/B-5422/2010. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hitelintezeti_hatarozatok/FH-I-B-5422-2010.html?query=OTP

 

 

„A Felügyelet azonnali hatállyal kötelezi a pénzügyi szervezetet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartására. A vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a pénzügyi szervezetet 2.000.000 forint, azaz kettőmillió forint fogyasztóvédelmi bírságmegfizetésére kötelezi.”

PF-I-B-4275/2010. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hitelintezeti_hatarozatok/PF-I-B-4275-2010.html?query=OTP

 

 

„A Felügyelet azonnali hatállyal kötelezi a pénzügyi szervezetet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartására.

A vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a pénzügyi szervezetet 1.000.000 forint, azaz egymillió forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.”

PF - I – B 1158/2010. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hitelintezeti_hatarozatok/PF-I-B-1158-2010.html?query=OTP

 

 

„A Felügyelet azonnali hatállyal kötelezi a Társaságot a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott, a fogyasztók írásbeli panaszára adandó válaszadási kötelezettségére vonatkozó határidő megtartására. A vonatkozó jogszabályok megsértése miatt a Felügyelet a Társaságot 1.000.000 forint, azaz egymillió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.”

PC-I-B/1044/2010. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hitelintezeti_hatarozatok/PC-I-B-1044-2010.html?query=OTP

 

 

„A Felügyelet a Bankkal szemben – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt – a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a Bankkal szemben 250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I/B-2794/2011. számú határozat.

http://felugyelet.mnb.hu/data/24016240/keksz_5945288.pdf

 

 

„A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben — a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés miatt a pénzügyi szervezettel szemben 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I/B-6110/2011. számú határozat.

http://felugyelet.mnb.hu/data/25167989/keksz_6796548.pdf

 

 

„A Felügyelet az OTP Banknak — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt az OTP Bankkal szemben 250.000 forint, azaz kettőszázötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I/B-5347/2011. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/25167056/keksz_6389983.pdf

 

 

„A Felügyelet a Bankkal szemben — a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Bankkal szemben 100.000 Ft — azaz egyszázezer forint — fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I-FB-112/2012. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/25160744/keksz_6320994.pdf

 

 

„A Felügyelet az OTP Banknak — a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az OTP Bankkal szemben 100.000 forint, azaz százezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I/B-5374/2011. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/24926636/keksz_5945290.pdf

 

 

„A Felügyelet a Bankkal szemben — a panaszkezeléssel kapcsolatos válaszadási határidőre vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.”

H-FK-I-775/2013. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/cms2409361/keksz_8393091.pdf

 

 

„A Felügyelet a Banknak — a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.  A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Bankkal szemben 250.000 forint, azaz kettőszázötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

H-FK-I-B-700/2013. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/cms2407733/keksz_8326000.pdf

 

 

„A felügyeleti hatóság a Bankot — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt— felhívja a vonatkozó jogszabályi rendelkezések mindenkori betartására. A felügyeleti hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Bankkal szemben 300 000 Ft, azaz háromszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

H-FK-I-B-70/2014. számú határozata

http://felugyelet.mnb.hu/data/cms2420011/keksz_8950545.pdf

 

 

 A devizakölcsönök és a deviza elszámolású forintkölcsönök végleges megoldására a törvényhozás kidolgozta a végtörlesztést. Azért, hogy a  végtörlesztéssel a lehető legkevesebben éljenek az OTP akadályozta az ügymenetet és több bankkal együtt kartellezett, egyeztették tevékenységüket.

 

A Gazdasági Versenyhivatal  megállapítja:

 

 

„2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között egységes, komplex, folyamatos jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, melynek keretében üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.”

 

 

A legnagyobb bírsággal az OTP sújtja ebben az ügyben a  GVH:

 

vi-02.png

vi-03.png

 

A határozat tartalmazza, hogy nem első alkalommal bírságolja a GVH tiltott együttműködés matt az OTP-t.

 

vi-04.png

 


A GVH 2009-ben azért szabott ki bírságot az OTP-re,  mert más bankokkal együtt korlátozta a versenyt a bankkártyák piacán. A legnagyobb bírságot ekkor is az OTP kapta:

 

vi-05.png

 

 

A végtörlesztés ügyintézésével kapcsolatban is rengeteg volt a visszaélés. 

 

 

vi-06.png



A Pénzügyi Békéltető Testület honlapján végtörlesztéssel kapcsolatban 265 eljárás található.

 

 

Sajnos a PBT szemérmes, nem közli az érintett bankok nevét, minden bank „ABC Bank” néven szerepel.


vi-07.png



A PBT már az MNB alá tartozik, így az MNB-nek nem okozhat nehézséget, hogy megállapítsa, hogy hány esetben indult eljárás az OTP ellen a végtörlesztéssel kapcsolatban.

 

 

Az MNB azt is meg tudja határozni a rendelkezésére álló adatokból, hogy a beérkezett több mint tízezer panaszból hány volt OTP-s, és a 68 millió forint bírságból mennyi terhelte az OTP-t.

 

vi-08.png

 

A Gazdasági Versenyhivatal a már két említett eljáráson kívül több esetben is elmarasztalta az OTP-t. Néhány a 2009 előtt születettek közül, a lista nem teljes:

  

„A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) észlelte, hogy az OTP Jelzálogbank Zrt. (a továbbiakban: OTP Jelzálogbank, Jelzálogbank, eljárás alá vont) a szerződéskötéskor 0%-os elő- és végtörlesztési díjjal értékesített jelzáloghitelei esetén az elő- és végtörlesztési díjat egyoldalú szerződésmódosítással 3,6%-ra emelte.”

Vj-22/2008/025

http://www.gvh.hu//data/cms992282/Vj022_2008_v.pdf

 

 

„Az alperes vizsgálata eredményeként a 2007. július 05. napján kelt Vj-50/2007/18. számú határozatában megállapította, hogy a felperes a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor szórólapján és internétes honlapján 2007. január 1. napját követően azt a valótlan tájékoztatást adta, hogy a Lakossági Elektronikus Számlacsomag esetében nem kell fizetni a bankon kívüli rendszeres átutalások után. Ezért megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását és a felperest 1.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte.”

Vj-50/2007/18

http://www.gvh.hu/dontesek/birosagi_dontesek/birosagi_dontesek_2007/5517_hu_vj-50200718.html

 

 

„A Versenytanács megállapította továbbá, hogy az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor - Az OTP Bank mindig a legjobb megtakarítási módot kínálja- állítást szerepeltette egyes tájékoztatásaiban.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 132.000.000 Ft (azaz Százharminckétmillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.”

Vj-114/2007/19

http://www.gvh.hu/dontesek/versenyhivatali_dontesek/dontesek_2007/5024_hu_vj-114200719.html

 

 

 

Ezt a határozatot az OTP nem fogadta el bírósághoz fordult. A bírói eljárás a Legfőbb Bíróságon ért véget.

  

„Az alperes a 2007. július 17-én indult versenyfelügyeleti eljárásában a felperesnek a 2007. március 26-a és 2007. április 27-e, valamint a 2007. július 16-a és 2007. augusztus 17-e közötti időszakban televíziós reklámban, óriásplakáton, kültéri plakáton és számlakivonaton megjelenő, hat termékéhez kapcsolódó betét lekötési akciójára vonatkozó kommunikációs kampány jogszerűségét vizsgálta, majd a 2007. december 14-én kelt Vj-114/2007/19. számú határozatában megállapította, hogy a felperes e kommunikációs kampánnyal a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, azzal, hogy a hat termékéhez kapcsolódó betét lekötési akciójáról - az elérhető maximális kamat feltételeiről - nem, illetve nem teljes körűen tájékoztatta a fogyasztókat, és azt hirdette, hogy "Az OTP Bank mindig a legjobb megtakarítási módot kínálja".

Kfv. II. 37. 453/2009/5. szám

http://www.gvh.hu//data/cms984417/Vj114_2007_LB.pdf

 

 

„A Versenytanács megállapítja, hogy az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt.  és az OTP Jelzálogbank Zrt. 2007. szeptember 3. és 2007. november 20. közötti Világhitel termékére vonatkozó kampányában alkalmazott "16.510 Ft/hó 5 millió Ft-onként" és a "Most induló banki költségek nélkül!" állítások alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.

A Versenytanács megállapítja továbbá, hogy az eljárás alá vontak 2007. szeptember 3. és 2007. november 20. közötti Világhitel termékére vonatkozó kampányában alkalmazott "Nálunk menet közben is változtathat", valamint az "OTP lakásfinanszírozásának devizanemét akár havonta is lecserélheti" állítás nem ütközik a törvénybe.

A Versenytanács Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt.-t 30.000.000 Ft (azaz harmincmillió forint) versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.”

Vj-182/2007/41.

http://www.gvh.hu//data/cms1026776/Vj182_2007_m.pdf

 

 

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) észlelte, hogy az eljárás alá vont a személyi kölcsönök végtörlesztési díját 2005. augusztusában a szerződéses futamidő során egyoldalúan, a szerződéskötéskor rögzített 5.000 forintról 35.000 forintra emelte, amely gazdasági erőfölényes helyzet esetén felveti a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tiltó 21. §-nak sérelmét.”

Vj– 12/2006/62

http://www.gvh.hu//data/cms1023455/print_Vj012-2006_m.pdf

 

 

„A versenyfelügyeleti eljárás tárgya annak vizsgálata, hogy az OTP Bank gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg a leszerződött ügyfelei vonatkozásában azzal, hogy nulla forintról megemelte az elő- és végtörlesztés díjat, majd később eltörölte a kezelési költség maximumát. A versenytanácsi előzetes álláspont a vég- és előtörlesztési díjak esetében nem csupán a többletfizetés miatt, hanem elsősorban a versenytársakat érintő piaclezáró hatás miatt kifogásolta az OTP Bank magatartását. A kezelési díj kapcsán csupán kizsákmányoló hatás volt számon kérhető az eljárás alá vont vállalkozáson.”

Vj-41/2006/60.

http://www.gvh.hu//data/cms1023468/print_Vj041-2006_m.pdf

 

 

„A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2003. októberétől egyes piaci tájékoztatásaiban fogyasztó megtévesztésre alkalmasan közölte, hogy hitelkártya termékeit a fogyasztó „akár 45 napig kamatmentesen használhatja”. Vele szemben 100.000.000 Ft, azaz Egyszázmillió forint bírságot szab ki.”

VJ--56/2006/27

http://www.gvh.hu//data/cms1023361/print_Vj056-2006_h.pdf

 

  

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Gazdasági Versenyhivatal több esetben megállapította az OTP törvénytelenségeit, a fogyasztókat sújtó viselkedését, tisztességtelen hitelezői gyakorlatát.

 

 

Már öt olyan bírósági ítéletet tudunk melyekben az OTP másodfokon illetve felülvizsgálat után a Kúrián pert vesztett.

 

 1.

Az OTP tisztességtelenül alkalmazta a vételi-eladási árfolyamot (árfolyamrés) a deviza elszámolású kölcsönöknél. Ezáltal jogtalan bevételre tett szert és jogtalanul okozott több tízezer milliárd forintos költséget az ügyfeleiknek. Ez a per Kásler-OTP per néven ismert.

 

„A támadott szerződési feltételeket, a perben eljárt bíróságokkal egyezően, a Kúria is tisztességtelennek találta, mivel a Kúria 6/2013. Polgári Jogegységi határozata 1.) pontjában már kifejtetteknek megfelelően deviza alapú kölcsönszerződések esetén nem kerül sor átváltásra csak átszámításra, amelyért a pénz átváltásakor szokásos díjazás nem jár. A különnemű árfolyam alkalmazásából a pénzügyi intézményeknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, ami tisztességtelen.
A különnemű árfolyamok alkalmazása azért is tisztességtelen, mert az nem felel meg az Európai Unió Bírósága hivatkozott ítélete által is értelmezett világos és érthető szabályozás
követelményének.”

Kúria Gfv.VII.30.160/2014

 

 

2.

Az OTP nem csak jogtalanul számolt fel költséget, hanem ezt a költséget elhallgatta az ügyfelek elől a szerződésekben. Ez a per a PITEE-OTP per néven ismert.

 

„A Kúria megítélése szerint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amit a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szerződésben fel kell tüntetni.

A Kúria álláspontja szerint a perbeli lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésben tételesen rögzíteni kellett volna vagy az árfolyamrés mértékét (deviza-középárfolyam +/- 0,5%), vagy a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából eredő eltérés mértékét (1%), melytől a pénzügyi intézmény csak az egyoldalú szerződésmódosítás szabályait betartva térhetett volna el a fogyasztó hátrányára.

Jelen perben a szerződés érvénytelenségének oka a korábban kifejtettek szerint az, hogy a szerződés tételesen, százalékos mértékben megjelölve nem tartalmazza az árfolyamrés vagy a vételi és eladási árfolyam egymástól való eltérésének mértékét.”

Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14

 

 

3.

Az OTP nem közölte a szerződésben az árfolyamrés okozta költséget, és jogszabály ellenesen fogalmazta meg az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét. Ez a per, a Káplár-OTP per kevésbé ismert a közvélemény előtt.

 

„A deviza vételi és eladási árfolyam között keletkező különbözet – árfolyamrés – olyan költség, amely az árfolyam változatlansága mellett is többletterhet jelent a fogyasztókra az egynemű árfolyam alkalmazásához képest. Miután a perbeli szerződés az árfolyamrésről rendelkezést nem tartalmaz, az feltüntetésre nem került, leszögezhető, hogy a kölcsönszerződés a költségek teljes körét nem tünteti fel. Ez pedig jogszabályi rendelkezést sért.

A hiteldíj alperesek általi egyoldalú módosítására okot adó körülményeket teljes egyértelműséggel, világos és félreérthetetlen tartalommal kell meghatározni, ugyanúgy azt is, hogy ezek a körülmények milyen hatással vannak a szerződésre, a megváltozásuk a szerződés egyes elemeinek milyen mértékű módosulásával jár, milyen mértékben változik a szerződő fél teljesítési kötelezettsége, a szerződés terhe miként növekszik, érinti-e ez a fedezetállítási kötelezettséget.

A szerződés illetve az üzletszabályzat pontjában írt konkrét, a fentieknek megfelelő tartalmat nélkülöző, általános megfogalmazás nem felel meg a fogyasztó megfelelő informáltságát célzó törvényi kívánalomnak, az Alaptörvényben előírt fogyasztóvédelmet nem biztosítja, annak ellenére, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás az adós szerződéses fizetési kötelezettségét befolyásolja, a kötelezettségvállalásának terjedelmét módosítja.”

Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.586/2013/5

 

 

4.

Az OTP nem közölte átláthatóan és érthetően, hogy mikor jogosult emelni a kamatlábat. Ez a per, a Bán-OTP per, szintén kevésbé ismert a közvélemény előtt.

 

„A kifogásolt feltétel tisztességtelen voltának vizsgálatakor a kikötéseket összességükben kell értékelni abból a szempontból, hogy a szerződéses jogok és kötelezettségek meghatározása során érvényesül-e a felek mellérendeltségének, egyenjogúságának elve. A pénzügyi intézmény ugyanis jogi értelemben nincs fölérendelve a kölcsönfelvevőnek, következésképpen nem oktrojálhat (ráerőszakol, erőszakolhat rá) számára hátrányos feltételeket.

A perbeli szerződési kikötés lehetővé teszi a hitelezők számára, hogy a szerződés alapján gyakorlatilag bármikor tetszésük szerint megemeljék az ügyleti kamatot.”

Szegedi ítélőtábla Pf. II. 20.422/2013/3

 

 

5.

Ebben a perben az OTP sikeresen hárította az adós ügyvédjének állításait, a kereset hibáit saját javára eredményesen kihasználta. A per azonban nagyon jelentős megállapításokat tartalmaz. Ez a per, Lehmann-OTP per néven ismert.

 

„A Ptk. 209. §-ának (1), és a 209/A. §-ának (2) bekezdése értelmében a sérelmet szenvedett fogyasztó nem a szerződés, hanem a szerződés részévé vált tisztességtelen kikötést támadhatja.

Fogyasztói szerződés esetében azonban – a 239-§ (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a bíróságnak nem azt kell vizsgálni, hogy a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül megkötötték volna, hanem – az Irányelv 6. cikk (1) bekezdésével tartalmában azonos Ptk. 239. §-ának (2) bekezdése alapján – azt, hogy a szerződés az érvénytelen rész nélkül teljesíthető-e.”

Debreceni Ítélőtábla Gfv.IX.30.040/2011/6.szám

 

 

6.

A Legfőbb Ügyészség által indított perben már 2011-ben kiderült, hogy a szerződésmódosítás lehetőségét tisztességtelenül, egyoldalúan értelmezi az OTP. Ez a per az Ügyészség-OTP per, mára szinte teljesen elfeledett.

 

„A Hpt. 2009. augusztus 1-től hatályos 210. §-ának 3. bekezdése szerint fogyasztóval, vagy mikró vállalkozással kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben egyoldalúan és az ügyfél számára kedvezőtlenül csak a kamatot, a díjat, vagy a költséget lehet módosítani, de csak abban az esetben, ha a szerződés ezt a kamat, a díj, vagy a költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételek megváltozása esetére lehetővé teszi.”

Legfelső Bíróság Gfv.IX.30.040/2011/6.szám

 

 

 

 

Néhány mondat a fent említett perekben, tárgyalásokon elhangzott olyan  OTP-s állításokról, melyekkel szándékosan félre akarta vezetni az OTP a bíróságot.

 

 „Az árfolyamrés nem olyan jellegű költség, amelyről lehet tájékoztatni a másik felet.”

PKKB 2012.04.08. 4. oldal

 

 

„A másodfokú bíróság szükségesnek véli – a fellebbezési ellenkérelemben felhozottak okán – rámutatni arra, hogy az árfolyamrés nem azonosítható az árfolyamváltozás fogalmával, így az árfolyamrésre nem irányadóak az alperesek által hivatkozott bírósági ítéletekben kifejtett azon elvek, miszerint az árfolyamváltozás a hiteldíj mutatóban nem szerepel, nem feltüntethető, előre nem becsülhető.”

Fővárosi Törvényszék 2012.12.07. 5. oldal. 43. Pf. 636.553/2012/7.

 

 

„Az árfolyamrés nem olyan költség vagy díjelem, amelyet a szerződésben külön nevesíteni kell.”

Fővárosi Törvényszék 2012.12.07. 2. oldal. 43. Pf. 636.553/2012/7.

 

 

„Az árfolyamrés egy átváltási kulcs, amely nem minősülhet költségnek. Az az árfolyamoknak a képletben történő alkalmazása következtében megjelenik a THM-ben, de külön kimutatni nem kell, ilyen kötelezettséget egyetlen jogszabály sem tartalmaz.”

Fővárosi Törvényszék 2013.11.13. 5. oldal 43.Pf.636.586/2013/5

 

 

Érvelésük szerint a hiteldíj egyoldalú megváltoztatásának jogát a felperesek maguk is elismerték azzal, hogy a havi törlesztő részleteket 2011. évig fizették.”

Szegedi Ítélőtábla 2013.11.12. 3. oldal Pf.II.20.422/2013/3

 

 

„Az egyoldalú kamatváltoztatást a szerződésben rögzített körülmények változásai indokolták, a PSZÁF által e tekintetben végzett vizsgálat jogszabálysértést nem tárt fel.”

Szegedi Ítélőtábla 2013.11.12. 3. oldal Pf.II.20.422/2013/3

 

 

 

„A Kúria 2/2012 (XII.10.) PK véleményében írtak a jogvitában nem alkalmazhatók, az abban kifejtett jogi álláspont a Kúria joggyakorlat elemző csoportja vezetőjének nyilatkozatára figyelemmel a lakáscélú devizahitelekre egyébként sem irányadóak.”

Szegedi Ítélőtábla 2013.11.12. 3. oldal Pf.II.20.422/2013/3

 

 

 

„Alaptalan az az alperesi (OTP) hivatkozás is, hogy a perbeli kikötés tisztességtelensége a Ptk. 209.§ (5) bekezdése alapján nem vizsgálható. E rendelkezés szerint a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek. Az egyoldalú szerződésmódosítási jog nem a szolgáltatás és ellenszolgáltatás viszonyát érinti, hanem azt kell vizsgálni, hogy az önmagában is többlet jogosultságot biztosító egyoldalú hatalmasság kikötése és gyakorlása a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit alapul véve milyen mértékben és milyen feltételek között indokolt, vagy indokolatlan. A Ptk. kizáró rendelkezése nem alkalmazható a fogyasztóknak nyújtandó szolgáltatás díjai módosításának mechanizmusára vonatkozó valamely kikötésre (2/2012 (XII.10.) PK vélemény 4. pont).”

Szegedi Ítélőtábla 2013.11.12. 8. oldal Pf.II.20.422/2013/3

 

 

„Fenntartották (OTP) azt az elsőfokú eljárásban is kifejtett álláspontjukat, mely szerint a perbeli jelzáloghitel nem fogyasztási szerződés, mert annak tárgya nem fogyasztási cikk, így arra nem vonatkozik a 2/2012. PK vélemény sem.”

Debreceni ítélőtábla 6. oldal Pf.II.20.278/2013/7

 

 

„Az elsőfokú bíróság terhére rótták (az OTP) azt is, hogy a szerződéskötést követően hatályba lépett jogszabályok és azon alapuló PK vélemény által megfogalmazott követelményeket kérte számon, azok alapján marasztalta őket, ezzel megsértette a visszamenőleges jogalkalmazás tilalmát.”

Debreceni ítélőtábla 7. oldal Pf.II.20.278/2013/7

 

 

„A bank által nyújtott deviza alapú és devizahitel minden esetben banki devizaforrást feltételez, mert ez teszi lehetővé a forinthiteleknél kedvezőbb kamatfeltételekkel történő hitelezést.”

Debreceni ítélőtábla 16. oldal Pf.II.20.278/2013/7

 

 

Az OTP alábbi álláspontja azt mutatja, hogy még mindig folytatni kívánja azt a megtévesztő, a törvényeket kijátszó, a fogyasztóvédelmet figyelmen kívül hagyó gyakorlatot, melyet ez előzőekben részletesen ismertettünk.

 

 

vi-09.png

 

 

http://www.hirado.hu/2014/06/03/otp-a-kuria-keddi-dontesenek-nincs-erdemi-hatasa-a-deviza-alapu-hitelszerzodesekre/

 

 

  

Más területen is figyelmen kívül hagyja az OTP a jogszabályokat. A jogtalan díjemelés miatt kapott most márciusban jelentős büntetést és kötelezték az okozott kár megtérítésére.

 

 

vi-10.png 

 

vi-11.png

 

http://felugyelet.mnb.hu/hirek_ujdonsagok/milliardos_jegybanki_birsag.html

 

 

Az MNB egyértelműen fogalmaz. Nem elegendőek a jogszabályok, azok betartását a pénzintézeteknél „ki kell kényszeríteni”. Ha nincs kényszerítés, akkor a pénzintézetek egyszerűen figyelmen kívül hagyják a jogszabályokat.

 

 

Hiába van már több jogerős ítélet is az OTP-vel szemben, semmit nem tett azért hogy az adósaiktól jogtalanul elszedett pénzt visszaadja és az okozott kárt megtérítse. A kárenyhítés érdekében sem tett semmit.

 

 A lezárt és a folyamatban lévő perek ismeretében az OTP számára teljesen nyilvánvaló volt, hogy hol és mit kell a szerződésekben módosítani. 

 

  vi-12.png

 

http://mno.hu/belfold/ime-a-rezsicsokkentes-ujabb-lepese-1182451

 

 

Nagyon határozott kormányzati felkérésre, figyelmeztetésre sem csinált semmit az OTP.

 

Az OTP a saját jó hírnevére nem jogkövető magatartással, a fogyasztók érdekeinek figyelembe vételével vigyáz, hanem úgy hogy akadályozza a bíróságok munkáját. Abban érdekelt, hogy törvénytelen és tisztességtelen hitelezési gyakorlata minél később legyen nyilvánvaló a társadalom számára.

 

A legnagyobb piaci szereplő tisztességtelen viselkedése a többi szereplőt is a törvények kijátszására ösztönzi, hiszen versenyhátrányba kerülnek, ha a törvényeket pontosan betartják.

Egy munkásokat feketén alkalmazó vállalkozással nehezen tud versenyezni az, aki a munkásokat bejelenti, fizeti utána a közterheket, adókat járulékokat és biztosítja a munkavédelmi előírásokat. A tisztességes hátrányba kerül.

 

A pénzügy területén is nehéz versenyezni a kockázatokat és költségeket elhallgató, a szerződésekben homályosan fogalmazó OTP-vel egy tisztességes banknak, aki közli a törvényben előírtakat szerződéskötés előtt.

 

Addig nem lesz hazánkban tisztességes, a társadalom elvárásainak megfelelő bank és pénzrendszer, amíg a legnagyobb szereplő szinte háborítatlanul, következmények nélkül végezheti éveken, évtizedeken keresztül mesterkedéseit.

 

A Hpt. 32 §-a az OTP számára is ismert, tisztában kell hogy legyen így a cselekedeteinek következményével is.

 

Ha az utakon mi tartósan és súlyosan sértjük a KRESZ szabályait, elveszítjük a jogosítványunkat, nem lehet ez másként az OTP-vel sem.

 

 

Kérjük és várjuk az MNB gyors és határozott döntését.

 

 

Tisztelettel:

 

  

           Hiteles Mozgalom                               Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője

          Szabó József ügyvezető                                        dr. Madari Tibor elnök

 

  

Budapest, 2014. június 14.