Orbitális hibák az elszámolásokban
Tisztelt Matolcsy György Elnök úr!
Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!
Tisztelt Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ!
Több alkalommal jeleztük már, hogy szükségesnek tartjuk a 2014. évi XL. törvény 18. § (1) szakaszában lévő 30 napos (jogvesztő) határidő meghosszítását. Időben jeleztük: ahhoz, hogy az adósok ellenőrizni tudják, hogy az elszámoló levélben minden forint befizetésük megfelelő dátummal és megfelelő összeggel szerepel-e, valósak-e a közölt adatok, jól számol-e a pénzintézet (…stb.) időigényes és jelentős számítógép használói gyakorlatot megkövetelő ellenőrzéseket, számításokat kell végezniük a becsapott és megtévesztett fogyasztóknak. Sok sorstársunknak segítségre van ehhez szüksége.
Néhány bank részletes elszámoló levelét sikerült a mai napig alaposan ellenőriznünk. Egy-egy ellenőrzés 15-20-25 munkaórát igényelt. Rengeteg hibát találtunk, a legnagyobbakra szeretnénk a MNB, és ezen belül is kiemelten a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ figyelmét felhívni.
Szeretnénk egyértelművé tenni a levelünket, ezért a bankok eltérő megnevezései helyett a polgári törvénykönyv illetve a mindennapi hétköznapokban használt kifejezéseket használjuk.
Adósság: a felvett kölcsönösszeg tőketörlesztések által csökkent, éppen aktuális napi értéke.
Fizetési kötelezettség: törlesztő részlet fizetésének előírása egy megadott határidőig.
Tartozás: elmulasztott fizetési kötelezettség. Aki pontosan fizet, annak nincs tartozása (az adóssága pedig szépen, folyamatosan, egyre gyorsuló mértékben csökken).
- Az első, amit talán az adósok megvizsgálnak az, hogy miként fog változni a jövőben a törlesztő részletük. A pénzintézetek különböző formában adják meg ezeket. Havi bontásban illetve javarészt éves bontásban. Annuitásos időszakról van szó, azaz a havi törlesztő részletek azonosak (a kamatláb mindvégig azonos), ezen belül egyre nő a tőke törlesztés és csökken a kamatösszeg. Ez olyan matematikai tény, melyet nem lehet kétségbe vonni.
- Aláhúzás jelöli azt, amikor a kamatösszeg hirtelen megugrik, a tőke törlesztés összege pedig csökken
- Ez a probléma nem csak a jövőre vonatkozó táblázatokban jelenik meg, hanem az elmúlt időszakban is. Most keret jelöli azokat a fizetési kötelezettségeket, amikor a kamat összeg érthetetlen módon megnőtt.
- Amennyiben összeadjuk a törlesztő részletben lévő tőketörlesztéseket, akkor gyakran meglepő eredményre jutunk. A matematika szabályai szerint a részek összessége kiadja az egészet. Sok esetben ez nem így volt. Például: a tájékoztató levél adatai szerint, ha összeadjuk a tőke részleteket, akkor 6.230.690 Ft-t kapunk. Ez kevesebb, mint az induló adósság!
Saját számításaink szerint a havi törlesztő részletnek nem 64.016 Ft-nak kell lennie, hanem 64.238 Ft-nak.
- Ebben a példában is érthetetlen módon változik a kamat és a tőketörlesztés és így aztán nem is olyan meglepő, hogy végül a futamidő végére a tőke törlesztések összege jóval magasabb mint a mostani adósság. A „jóval magasabb” most több mint 1 millió forint.
- A második, amit az adósok valószínűleg megvizsgálnak egy tájékoztató levélben, a most meglévő adósság. Forintosítás előtt devizában, illetve forintosítva.
- Ebben a tájékoztatóban két különböző érték szerepel. Pár nap alatt az adósság 1,5 millió forinttal megnőtt. A részletes tájékoztató anyagban nem sikerült megtalálni az okát, mivel az csak 2014. végéig tartalmaz adatokat.
b, Itt már három különböző forintérték van. A harmadik értéket számolás során kapjuk meg:
- Előfordul, hogy az adósság mire átkerül a részletes adatbázisból a tájékoztató levélbe, megnő:
- Az adósokat természetesen érdekli az is, hogy mennyivel csökkent a törlesztő részletük. Ebben a tájékoztató levélben alaposan becsapja a pénzintézet az adóst, mikor azt állítja, hogy a 27.518 forint csökkenés az „elszámolás és a forintosítás” eredménye. A valóság az, hogy a csökkenéshez alaposan hozzájárult az, hogy jócskán kitolódott a kölcsönszerződés lejárata. Több mint 2,5 évvel tovább kell fizetni a törlesztő részleteket:
- Több hibának az észleléséhez alaposan át kell olvasni nem csak a most küldött elszámoló leveleket, hanem a kölcsönszerződést is. Itt eltérő a tájékoztatás a kezelési költségről a tájékoztató levélben, a részletes adatbázisban és a kölcsönszerződésben.
A kezelési költség hol havi fix összeg, hol százalékos érték, miközben a szerződés azt írja, hogy nulla!
- Hibás kamatösszeg számítás a türelmi idő alatt. Pedig milyen egyszerű: az adósságot meg kell szorozni a kamatlábbal, és mivel ez egy évre vonatkozik, el kell osztani 12-vel, a hónapok számával. Egy szorzás és egy osztás, a pénzintézet mégis a saját javára „téved”.
- Alapos vizsgálat kell ahhoz is, hogy az ismeretlen eredetű költségeket észrevegyük a gyakran több száz oldalas részletes tájékoztatásban. Ebben a példában az adós pontosan fizetett, sőt a bank még tartalékolt is egy külön gyűjtőszámlán (majd a forintromlás után az összegyűlt forintokat már az adós számára kedvezőtlen árfolyammal számolta át CHF-re, de ez már egy más történet):
- A pénzintézetek a részletes tájékoztató adatbázisban hiányosan adják meg az árfolyamokat, illetve van, hogy egy darab árfolyam sem szerepel a táblázatban.
- A pénzintézetek a részletes tájékoztató adatbázisban nem tüntetik fel a már bekövetkezett előtörlesztést (lakástakarék pénztár), illetve nem esik szó a kölcsönszerződéshez kapcsolódó életbiztosításról.
- A pénzintézetek a részletes tájékoztató adatbázisban nem tüntetik fel az árfolyamgátas időszak alatti állami és pénzintézeti támogatások összegét. Nem adnak arról felvilágosítást, hogy az állami támogatást vissza kell az adósnak fizetnie.
- Jellemzően a pénzintézetek a tájékoztató levelekben egymás mellé helyeznek CHF és forint összegeket, ráadásul a két összeg más-más időpontban megállapított összeget tartalmaz. Ez az eljárás rendkívül módon megnehezíti az ellenőrzést. Gyakran a részletes anyagban nincs is olyan dátumsor, olyan nap, melyre a levél adatot, összeget ad meg.
- Az egyik legnagyobb bank két elszámoló levelet is küldött ki az Ügyfeleinek. Ezekben szerepel a 2014. november 30.-án meglévő lejárt, tisztességtelen módon számolt tartozás összege.
A tisztességtelen módon számolt időszak a „múlt”, az elmúlt évek eseményeit tartalmazza. A tisztességtelen árfolyamréssel és tisztességtelen módon megnövelt kamatokkal kiszámolt törlesztő részleteket és a valós (és elmaradt) pénzbefizetéseinket, a valós törlesztő részleteinket. Miként változhat meg a múlt? Éveken keresztül hibásan számolta a kamatokat, kezelési költségeket, késedelmi kamatokat a T. Bank? Az semmiképpen sem lehet, hogy a tisztességes kamatlábbal vagy árfolyamrés nélküli árfolyamokkal való számolásnál tévedett a bank, hiszen ezek „elszámolást és forintosítást megelőzően” kiszámolt összegek!
- Sok esetben sem a tájékoztató levél, sem a részletes tájékoztató táblázat nem tartalmazza a késedelmi kamatokat. Sem az összegét, sem a késedelmi kamatlábat.
A felsorolt orbitális hibák, szándékos megtévesztések mutatják, hogy elengedhetetlen az elszámoló levelek alapos vizsgálata (korántsem soroltunk fel minden hibát). A hibákra a civil szervezetek, csoportok felhívhatják az MNB figyelmét, azonban az MNB törvényben meghatározott feladatát nem végezhetik el.
Kérjük, az MNB kezdeményezze a Kormánynál, mint egyedüli fogyasztóvédelmi hatóság, a 2014. évi XL. törvény 18. § (1) szakaszában lévő határidő módosítását, a 30 napos határidő megemelését 90 napra.
Kérjük, a jelzésünk alapján az MNB folytasson témavizsgálatot az összes érintett pénzintézetnél. Végezzenek „próba vásárlásokat”.
Kérjük, az MNB kötelezze a pénzintézeteket törvények betartására és fogyasztó barát ügyvitelre.
Kérjük, az MNB kezdeményezzen törvénymódosítást, ha úgy ítéli meg, hogy a hatályos törvények nem teszik lehetővé a határozott, fogyasztó szemléletű pénzügyi fogyasztóvédelmi tevékenységet.
Jelen levelünket elküldjük az Igazságügyi Minisztériumnak és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, kérve őket is, hogy támogassák kezdeményezéseinket.
Üdvözlettel:
Szabó József
Hiteles Mozgalom ügyvezető
Arany Liliom Alapítvány
Budapest, 2015. június. 1.
