Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MNB válasz Baranyai Csabának

2016.08.30

PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI KÖZPONT



       

Iktatószám: 167151-2/2016

        

Tisztelt Baranyai Csaba!

 

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) megküldött levelében foglaltakkal kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk:

 

A deviza alapú hitelszerződésekkel kapcsolatos  Kúria döntések a joggyakorlat egységének érdekében kerülnek kibocsátásra.

 

Tájékoztatjuk, hogy a Kúria független szervezet, döntésében nincs kötve egyetlen más hatóság vagy szervezet véleményéhez sem. Az Ön által hivatkozott 2013. május 31. napján kelt levél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) saját szakmai megítélését tükrözi. Ugyanakkor az, hogy a Kúria az abban foglaltakat milyen mértékben fogadta el, és vette alapul a jogegységi döntéseinek meghozatalakor, a Kúria saját döntése.

 

A pénzügyi intézményeket terhelő, a deviza alapú hitelszerződésekkel összefüggő kockázatokról szóló tájékoztatással kapcsolatosan korábban, a 128261-4/2016 számú levelünkben már tájékoztatást nyújtottunk Önnek. Ismételten hivatkozunk arra is, hogy az MNB fogyasztóvédelmi eljárása kizárólag abban az esetben kezdeményezhető, ha a jogsértéstől számított 5 év nem telt el.

 

Megkeresésében a pénzügyi intézmények számvitelének vizsgálatára is javaslatot tett.

 

A számviteli szabályok szerint a pénzügyi intézményeknek a gazdálkodásukról évente beszámolót kell készíteniük. Az éves beszámolóról könyvvizsgálói vélemény nélkül a pénzügyi intézmény tulajdonosa döntést nem hozhat. Jogszabályon alapuló könyvvizsgálói tevékenység többek között a gazdálkodónál a számviteli szabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének tanúsítása. A pénzügyi intézmények a független könyvvizsgáló által záradékkal ellátott éves jelentésüket kötelesek honlapjukon is közzétenni. Ha a könyvvizsgáló tevékenysége során jogszabálysértést tapasztal, akkor az MNB felé jelzéssel él.

 

 

Amennyiben az MNB a hatáskörébe tartozó, jogszabállyal összhangban nem álló működést tapasztal, haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a jogsértő állapot mielőbbi megszüntetése, illetve a jogsértés szankcionálása érdekében. Az MNB azonban az ügyfél kérelmére nem folytat le ellenőrzési eljárást, azt kizárólag saját hatáskörben hivatalból indítja meg, és ha a lefolytatott eljárás során jogszabálysértést állapít meg, arról határozatában dönt, amelyet a www.mnb.hu honlapján tesz közzé. Az MNB által hozott határozatok az MNB honlapján elérhetőek és kereshetőek. Az alkalmazás közvetlenül az alábbi elektronikus útvonalon érhető el:http://alk.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hatarozatok_keresese

 

Tájékoztatjuk, hogy az MNB  korábbi válaszlevelében tájékoztatta Önt az elszámolási értesítőkkel összefüggésben  az ERSTE Bankkal szembeni fogyasztóvédelmi eljárásról, amely  jelenleg is folyamatban van, az eljárás lezárulásáig arról tájékoztatás nem adható.

 

mnb-bar---aug.30---kep.png

 

Amennyiben egy  hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során intézkedést tartalmazó határozat születik, az honlapunkon közzétételre kerül. A határozatok az MNB honlapján az alábbi linken keresztül válnak elérhetővé a nyilvánosság számára. Javasoljuk, hogy kísérje figyelemmel honlapunkat.

http://alk.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hatarozatok_keresese

 

A fogyasztóvédelmi eljárásokban megállapított bírságok mértékével kapcsolatosan tett észrevételeit köszönjük. Tájékoztatjuk, hogy az MNB intézkedési, szankcionálási gyakorlatának csak egyik eleme a bírság kiszabása. A jegybanki határozatok a bírságtételek mellett számos egyéb, akár a bírság kiszabásánál jelentősebb súlyú intézkedést is tartalmazhatnak (pl. a tevékenység egészének vagy egy részének korlátozása, felfüggesztése, felügyeleti biztos kirendelése, stb.).  Mindemellett a közelmúltban az MNB több esetben is jelentős bírságtételt szabott ki a bankokra. Felhívjuk  a figyelmét továbbá, hogy már önmagában a piaci szereplővel szemben alkalmazott intézkedés nyilvánosságra hozatalának is van szankciós (és a további hasonló magatartástól elrettentő) ereje, hiszen ezzel az intézmény reputációja csökken.

 

Kérjük fentiek szíves tudomásulvételét! 
       

Üdvözlettel:

 

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ         

 

Budapest, 2016.08.30.

 

----------------------------------------------------------------

 

Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

 

Az elszámolást és forintosítást jogszerűtlenül végrehajtó pénzintézet vonatkozásában 2015. 06. 15 -án küldtem meg panaszomat az MNB részére, amely levelem az alábbi portálokon nyílt levélként is megjelent.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/vizsgalatok/level-a-penzugyi-fogyasztovedelemnek---2015.06.15..html

 

http://www.civilkontroll.com/level-a-penzugyi-fogyasztovedelemnek-2015-06-15/

 

http://www.13keruleti-hirhatar.hu/hirek/panasznak-indult-nyilt-level-lett-belole

 

Levelemben fogyasztóvédelmi panasz eljárás indítását kezdeményeztem az MNB-től és felkértem Önöket, mint illetékes hatóságot, felügyeleti szervet, hogy nyújtsanak be Alkotmányjogi panaszt és indítsanak közérdekű keresete(ke)t az elszámolást és forintosítást jogszerűtlenül végrehajtó pénzintézetek ellen.

 

Levelemre először félreértelmezés okán az alábbi linken található módon reagáltak:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/pbt-es-a-panasz-az-elszamolasrol.html

 

Később, miután kértem Önöktől panaszom érdemi vizsgálatát (ld. jelen megkereséssel továbbított email), a csatolt fájlban található módon válaszoltak (Ikt. sz. 128261-4/2015)!

 

1)            Válaszlevelükben a Kúriára hivatkoztak a mögöttes deviza meglétének kérdésében. Ez számomra fölöttébb izgalmas válasz. Nem nagyon értem, hogy efféle kiemelten fontos és kifejezetten pénzügyi szakmai kérdésben az MNB – sajátja helyett – miért a Kúria véleményét tekinti irányadónak? Kérem, magyarázzák ezt el nekem, a Kúria mióta kompetensebb egy ilyen szakmai ügy megítélésében, mint az MNB, akinek e feladata törvényben (2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (7) (9)-(10)) rögzül és a törvény szerint ezen a területen az MNB (4. § (12)) kizárólagosan jogosult? A mögöttes deviza meglétének kérdése, vagy akár az érintett szerződések jellegének megítélése (forint-, deviza-, befektetéssel kombinált-, hibrid szerződés stb.) az nem egy a Kúria által megválaszolandó jogi kérdés. De nem először hivatkoznak a Kúriára e tekintetben, ami felettébb furcsa, ha figyelembe vesszük, hogy 72811-4/2013 számú ügyiratukban  (Tárgy: a Felügyelet válaszai a Kúria egyes, a devizaalapú hitelezéssel összefüggő kérdéseire) az MNB kategorikus álláspontot képviselt, nem elhanyagolhatóan abban ismételten egy potenciális bankpánik lehetőségét és szélsőséges esetben akár államcsődöt vettettek elő, ha a Kúria esetleg az adósoknak ad igazat. Itt teszem hozzá, valótlan és a Kúriát döntésében befolyásoló állításuk ez ügyben az, hogy a betétesek pénzét veszélyeztetné a hitelek meg nem térülése, hiszen ezen deviza alapú hitelezés forrása nem a betétek voltak, mint ahogyan azt Önök is leírták ugyanezen válaszlevél 10. oldalán:

 

„A fentiek alapján látható, hogy a gyakorlatban a hitelintézetek csak a (iii) pontban említett bankközi hitelfelvételt és a (iv) pontban lévő swap ügyletet tudták tömegesen alkalmazni.”.

 

Önöknek – mint a pénzügyi szektor kizárólagos fogyasztóvédelmi felügyeleti szervének - és a tisztelt Kúriának ez ügyben azt kellene vizsgálni, hogy vajon a fogyasztók (banki ügyfelek, hitel károsultak) mennyire voltak azzal tisztában, hogy a pénzintézetek a nevükben, nyitott devizapozíciót hoztak létre, valamint hogy a jogszabályoknak, a prudenciális szabályozásnak és elvárásoknak mennyire felel meg az, hogy az árfolyamváltozásból adódó kockázatot az ügyfelekre terhelték olyan módon, hogy annak kockázatát részükre nem tárták fel?

 

Meggyőződésem továbbra is, hogy az ügy részleteinek feltárására az MNB kezében minden törvényes jogkör megvan, a mögöttes deviza meglétét, a szükséges tájékoztatások és ügyfélvédelmi garanciák megfelelősségét nem egy PJE határozat keretében a Kúria jogosult kimondani, hanem az MNB-nek átfogó, szisztematikus rendszervizsgálatot szükséges lefolytatni! A kérdés tisztázása érdekében a devizahitelezésben érintett bankoknál könyvvizsgálatot, átfogó hatósági ellenőrzést kell tartani és áttekinteni a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli, „pult alatti” ügyleteket, nem pedig „elvi szinten” bemondani azt, hogy a rendszerben volt mögötte deviza, vagy bankpánik lesz, ha a megtévesztett adós nem fizet a továbbiakban.

 

2)            Megkeresésemben fogyasztóvédelmi panasz eljárás indítását kezdeményeztem, és kértem az MNB-t, hogy indítsanak közérdekű keresete(ke)t az elszámolást és forintosítást jogszerűtlenül végrehajtó pénzintézetekkel szemben. Esetemben például az Erste Bank a 58/2014. MNB rendelet  2.§. (8) bekezdésében foglalt adatokat részemre hiányosan, az elszámolás számszaki ellenőrzéshez szándékosan túlbonyolítva, elégtelen, feldolgozhatatlan és a szükséges magyarázatok és képletek nélkül küldte meg.

 

A banknak a tisztességtelen, egyoldalú, áttekinthető elszámolást elutasító hozzáállása lemérhető abból, hogy háromszori kérésem ellenére a részletes elszámolás kulcsfontosságú képleteit elmagyarázó részleteket (vagy Excel táblázatosan stb.) nem volt hajlandó rendelkezésemre bocsátani, amely fenti cselekedetével a Bank súlyosan korlátozott 2014. évi XL. törvény 18. §(1)  pontjában megfogalmazott panasztételi jogomban - tekintettel arra, hogy ezen kulcsfontosságú adatok hiányában érdemi panaszom benyújtása ellehetetlenült - , így törvényt sértett.

 

A fentiek okán fogyasztóvédelmi panasz eljárás indítását kezdeményeztem és kértem Önöket, hogy indítsanak közérdekű keresete(ke)t az elszámolást és forintosítást végrehajtó pénzintézetek ellen. Válaszlevelükben jelezték részemre, hogy a pénzügyi intézménnyel (Erste Bank) szemben 29273/2015 ügyszámon hivatalból indított témavizsgálat van folyamatban. Megírták, hogy vizsgálatra figyelemmel, ugyanabban a tárgyban nincs lehetőség fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására és az eljárás végeredményéről sajtóközleményeikből, honlapjukon keresztül tájékozódhatok.

 

Áttekintettem honlapjukon az összes szóba jöhető hirdetményt és szomorúan tapasztalom, hogy azok között - bejelentésemet követő 1 évvel később - nem szerepel az Erste jogszerűtlen eljárásrendjének vizsgálatáról, sem elmarasztalásukról szóló tájékoztatás a nyilvánvaló törvénysértésük miatt.

 

Az alábbi közlemények relevánsak a devizahitelezés (elszámolás, forintosítás stb.) tárgykörében, ezek közül egyik sem érinti a tárgyi ügyet:

·         Sajtóközlemény: Jegybanki vizsgálat egyes árfolyamgátas elszámolások miatt, Budapest, 2015. május 7.

·         Sajtóközlemény: Bírság a Banif Plus Zrt.-nek késedelmes elszámolás miatt Budapest, 2015. május 15.

·         Sajtóközlemény: Újabb felügyeleti bírságok az elszámolások késedelmes megküldése miatt, Budapest, 2015. július 22.

·         Sajtóközlemény: Újból ki kell küldenie az elszámolásokat a Pesti Hitel Zrt.-nek

·         Tizenhat pénzügyi intézmény ellen indít az MNB közérdekű keresetet az elszámolás kapcsán, Budapest, 2015. április 30.

·         Sajtóközlemény: Július elejére sem végzett a Banif Plus Bank a deviza alapú elszámolással, Budapest, 2015. július 22.

·         Az MNB által indított, lezárult közérdekű perek nyomán elszámolási összegek járnak vissza a fogyasztóknak, Budapest, 2015. október 9.

·         Kedvezményes végtörlesztők elszámolása: a visszajáró összegből levonják a korábbi kedvezményt, Budapest, 2015. november 26.

 

Azt nem mondhatják, hogy Önöknek nem jelezte senki, hogy Erste megsérti a jogszabályok előírásait. A meghivatkozott levélben benne áll, így ezt Önöknek tudniuk kell(ett). Mi az oka, hogy nem marasztalták el a pénzintézetet, vagy ha lefolytatásra került az említett 29273/2015 ügyszámú, vagy más jegybanki témavizsgálat, arról - megkeresésemre válaszul - miért nem tájékoztattak, esetleg hol található az erről szóló hirdetmény?

 

A fentieken felül kérdezem továbbá, hogy hatását tekintve mit remélnek elérni a mindösszesen kb. 1 - 2,5 - 4 millió forintos bírságokkal az olyan pénzintézetekkel szemben, amelyek - az egyéni forintosítási elszámolásokban láthatóan - minimum ugyanilyen mértékben károsították meg minden egyes ügyfelüket? Úgy értékelik-e ezen elmarasztaló büntetések összegét, amelyek elegendő visszatartó erőt jelentenek ahhoz, hogy a tisztességtelenül eljáró pénzintézetek változtatnak törvénysértő szokásukon? Jómagam nem osztom ezt az álláspontot.

 

Egyetértenek-e velem abban, hogy egy ilyen mértékű büntetés elegendő lehet ugyan egy egyedi szabálysértés esetén, de semmiképpen nincs preventív hatása a pénzintézetek működésében ahhoz, hogy megakadályozza a hitelezőket abban, hogy rendszerszinten több százmilliárd forintot vonjanak el jogalap nélkül több tízezer károsulttól?

 

Kérem a Tisztelt MNB-t törvény adta lehetőségeivel élve a szükséges lépések megtételére, valamint kérem Önöket, az Erste Bankkal kapcsolatos témavizsgálat eredményét részemre megküldeni, de elsősorban a honlapjukon megtalálható közlemények közé feltenni szíveskedjenek!

 

Megtisztelő figyelmüket köszönöm!


 

 

Üdvözlettel, Baranyai Csaba

 

Budapest, 2016. augusztus. 7.