Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MNB válasz - HITELPÉNZRENDSZER - 2012-08-21

2012.08.21

            Tisztelt Szabó József Úr!

2012. augusztus 16-án küldött levelére hivatkozással az alábbiakról tájékoztatom:

A pénzteremtéssel kapcsolatos kérdések:

A hitelpénzrendszerben (amilyen a magyar is) a pénz formáját tekintve lehet készpénz (fizikailag létező bankjegyek és érmék) vagy számlapénz (bankszámlapénz).

Magyarországon készpénz-kibocsátási joggal — a forintbankjegyek és forintérméket kibocsátási jogával — egyedül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelkezik. Készpénz teremtésére tehát csak az MNB jogosult. Erről a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény (MNB tv.) 4. § (2) bekezdése rendelkezik.

Az MNB tv-t az alábbi linken érheti el:

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/Penziranytu/jegybanktorv_hu.pdf

A forgalomban lévő készpénz (forintbankjegyek és forintérmék) mennyiségét a gazdaság készpénz-kereslete határozza meg. A kereskedelmi bankok a jegybanknál vezetett számlájuk terhére igényelhetnek készpénzt, mellyel az ügyfeleik készpénzigényét szolgálják ki. Tehát, ha pl. a lakosság több készpénzt szeretne tartani, akkor az MNB ennek megfelelően növeli a forgalomban levő készpénzt. Ezt ugyanakkor a lakosság a bankszámláján levő összeg csökkentésével érheti el (számlapénz megszűnik, helyette készpénz lesz), vagyis egy addig kamatozó, jövedelmet termelő megtakarítást vált nem kamatozó eszközre (ami vélhetően nem érdeke a lakosságnak).

Az MNB készpénzzel kapcsolatos tevékenységéről a jegybank honlapján az alábbi oldalon olvashat bővebben:

http://www.mnb.hu/Bankjegy_es_erme/mnb-keszpenzestev

Az ún. számlapénz teremtésére mind a jegybank, mind a kereskedelmi bankok képesek. Illetve összeegyeztetve a fenti kitétellel, a kereskedelmi bankok csak számlapénzt teremthetnek. A bankok hitelnyújtás révén tudják megsokszorozni a gazdaságban lévő (virtuális) számlapénzt. Visszatérve a kérdésre: az MNB tudja befolyásolni a jegybanki számlapénz nagyságát (pl. kötelező tartalékráta változtatásával). Fontos azonban tudni, hogy Magyarországon jegybanki számlapénzt csak kereskedelmi bank, illetve az állam tarthat (mivel a költségvetés számlavezető bankja is az MNB).

A „forint mennyiségének növelése” több módon értelmezhető. A gazdaságban lévő pénzmennyiségnek ugyanis több, egyre szélesebb kört átfogó definíciója van. A kérdés szempontjából releváns kategóriák:

1. Készpénz – Az MNB bocsátja ki, de a gazdasági szereplők igényének megfelelő mértékben (lásd fent). Vagyis, ha a gazdasági szereplők igénylik, akkor bármilyen mértékben növelhető a forint-készpénz mennyisége, az MNB ennek megfelelően növeli a készpénz mennyiségét – ismételten felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy ekkor a készpénz növekedése a bankbetétek csökkenésével jár, vagyis egy másik „forint pénzkategóriában” ezzel párhuzamosan csökkenés következik be. Magyarország önálló pénzkibocsátási joga tehát nem szűnt meg, az MNB mindig éppen annyi pénz bocsát ki, amennyire szükség van.

 2. M0, monetáris bázis, ami a készpénzen kívül tartalmazza a csak bankok által elérhető jegybanki számlapénzt is (pl. bankok kötelező tartaléka). A jegybanki számlapénz nagysága pl. a tartalékráta növelésével emelhető, azonban ez több banki forrást köt le, és mérsékelheti a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetőségeit.

 

A devizatartalékkal kapcsolatos kérdések:

A devizatartalék nem az állam egy vagyoneleme, hanem azt döntően jegybanki vagy kormányzati adósság finanszírozza (a devizatartalékkal kapcsolatos félreértések leggyakrabban annak a jegybank mérlegéből való egyoldalú kiragadásából származnak). Magyarország esetében a devizatartalék több mint 40 százalékát a bankok finanszírozzák (döntően az MNB-kötvény vásárlásával, illetve kisebb részben a bankoknak a betéteik után elhelyezett kötelező tartalékával), 25 százalékot a gazdasági szereplők a készpénz tartásával, 15 százalékot az állam MNB-nél elhelyezett betétei, a maradékot pedig egyéb források. A bankok kötelező tartaléka a devizatartalék mintegy 4 százalékát teszi ki, és az MNB jegybanki alapkamatot fizeti rá (ugyanúgy, mint az MNB-kötvényre és az állam forintbetétére).

  

Kérése szerint a következő tanulmányokat szeretném figyelmébe ajánlani, amelyeket az alábbi linkeken az MNB honlapjáról érheti el:

A devizatartalékkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó tanulmány:

Antal Judit−Gereben Áron: Feltörekvő országok devizatartalék-stratégiái − a válságon innen és túl

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/mnbhu_msz_201104/antal-gereben.pdf

 

A devizahitelezés régiós tapasztalatait az alábbi MNB tanulmány foglalja össze és elemzi:

OP 87. Csajbók Attila–Hudecz András–Tamási Bálint: Lakossági devizahitelezés az új EU-tagországokban

http://www.mnb.hu/Root/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/mnbhu_op87

  

Egyebekben tájékoztatom, hogy az MNB-nek az MNB tv-ben meghatározott feladat és hatáskörében eljárva a kezelésében lévő és a tevékenységére vonatkozó, vagy a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett adatok megismerését kell erre irányuló igény esetén lehetővé tenni.

 

Üdvözlettel:

  

Kaponya Éva |kommunikációs munkatárs

Kommunikáció

Tel.: + 36 (1) 428-2600/1510

Mobil: +36 (30) 683-5326

Fax:  + 36 (1) 428-2590

E-mail: kaponyae@mnb.hu

 

 

Magyar Nemzeti Bank                            Az MNB elsődleges célja 

Szabadság tér 8–9.                                az árstabilitás elérése

1054 Budapest                                      és fenntartása.

www.mnb.hu

 

A feltett kérdéseink:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/level-a-magyar-nemzeti-bankhoz---2012.08.15..html