Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MNB válasz - a befektetők és az adósok védelme

2016.10.14

 

PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI KÖZPONT

 

Iktatószám: 181068-5/2016

        

Tisztelt Szabó József!

 

A Hiteles Mozgalom képviseletében a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) küldött megkeresésében foglaltakkal kapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy a befektetők védelme érdekében - többek között az Ön által hivatkozott 2004/39/EK uniós irányelv alapján - került bevezetésre a MiFID rendszer.

 

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) szerint az ügyfélnek szerződéskötést megelőzően ki kell töltenie – az igénybe veendő szolgáltatástól függően – egy alkalmassági és megfelelési teszt.

 

A pénzügyi intézmények az alkalmassági teszt keretében kötelesek felmérni az ügyfél pénzügyi helyzetét és céljait, megállapítva az ügyfél kockázati profilját.Az alkalmassági teszt célja, hogy a szolgáltató pontosan lássa az ügyfél pénzügyi ismereteit, tapasztalatait, továbbá információt szerezzen pénzügyi teherviselő képességéről és befektetési céljairól. Az alkalmassági teszt kitöltése minden esetben feltétele a befektetési tanácsadás és portfoliókezelés szolgáltatás igénybevételének.

 

Továbbá a szolgáltatónak – ha az adott szolgáltatás kapcsán a jogszabály előírja – fel kell mérnie a termék megfelelőségét az ügyfél számára a megfelelési teszt keretében. A szolgáltató  a konkrét befektetéssel kapcsolatos ismereteire és tapasztalatára vonatkozóan tesz fel kérdéseket az ügyfélnek. Amennyiben az ügyfél nem, vagy hiányosan válaszol, a szolgáltató nem tudja megállapítani az adott termék megfelelőségét és ebben az esetben arra figyelmezteti az ügyfelet, hogy a szolgáltatott információ nem elegendő a megfelelőség megállapításához. Ha a figyelmeztetés ellenére az ügyfél ragaszkodik az ügylet teljesítéséhez, arra kizárólag az ügyfél saját kockázatára kerülhet sor.

 

A MiFID rendszerről részletesen az MNB honlapján olvashat az alábbi szakmai cikkben: 

https://www.mnb.hu/kiadvanyok/szakmai-cikkek/tovabbi-szakmai-cikkek/fenyvesi-reka-szigorodo-szabalyozas-es-atlathatobb-piaci-kornyezet-a-befektetok-vedelme-erdekeben

 

Kérdéseire tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió Bírósága 2015 decemberében egyedi ügyben lefolytatott előzetes döntéshozatali eljárásban megállapította, hogy deviza alapú hitelek esetén, a pénzügyi intézmény által folytatott hitelezési tevékenység, amelyek során a kölcsön összegét vételi árfolyama alapján rögzítik, és a törlesztőrészletek összegét eladási árfolyam alapján határozzák meg, nem minősülnek befektetési szolgáltatásnak, illetve tevékenységnek. Az ilyen műveleteknek nincs más funkciójuk, mint hogy a kölcsönszerződésből eredő alapvető fizetési kötelezettségek, azaz a tőke hitelező által történő rendelkezésre bocsátása és a tőke kamatokkal növelt összege adós által történő törlesztése teljesítésének módjául szolgáljanak.

 

megj: természetesen a kérdés nem erre irányult

 

A Kúria 6/2013-as számú polgári jogegységi határozata (jogegységi határozat) egyértelműen kifejtette, hogy a deviza alapú kölcsönszerződésnél az, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellentételezéseként az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés.

 

A Kúria 6/2013 számú jogegységi döntését teljes terjedelmében itt érhető el:

http://www.lb.hu/hu/joghat/62013-szamu-pje-hatarozat

 

Levelében kért állásfoglalással kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az állásfoglalás-kérések kezeléséről és a jogi állásfoglalások kiadása során alkalmazott elvekről és eljárásokról a 

https://www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/allasfoglalasok 

elérhetőségen találhat tájékoztatást. Ennek megfelelően válaszunk nem állásfoglalás, hanem ügyfélszolgálati tájékoztatás a levelében feltett egyedi kérdésekre.

 

Kérjük tájékoztatásunk elfogadását!

 

Szabó József

Igazgató


       

A Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ Ügyfélszolgálatának elérhetőségei:

levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. | személyes ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

| Telefon: 06-40-203-776 I e-mailcím:ugyfelszolgalat@mnb.hu

 

 

mnb-mellebeszelt---kep.png

 

 

Feladó:hitelesmozgalom@gmail.com (Szabó József) 
Küldve: 2016.augusztus.30 17:01 
Címzett: ugyfelszolgalat@mnb.huinfo@mnb.hukommunikaciopostalad@mnb.hu 
Másolatot kap: 
Tárgy: a befektteők és az adósok védelméről

 

Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

 

 

Az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK irányelve foglalkozik a befektetők védelméről és a pénzügyi eszközök piacáról.

 

„Az elmúlt években egyre több befektető vált aktívvá a pénzügyi piacokon, akiknek egyre összetettebb és szélesebb körű szolgáltatásokat és eszközöket kínálnak. E fejleményekre tekintettel a közösségi jogi kereteknek le kell fedniük a befektető-központú tevékenységek teljes körét. E célból rendelkezni kell a befektetők magas szintű védelméhez szükséges összehangolás mértékéről…”

 

„A pénzügyi eszközök listájára célszerű felvenni egyes árualapú származtatott ügyleteket és más olyan eszközöket, amelyek megalkotásának és kereskedésének módja a hagyományos pénzügyi eszközökhöz hasonló szabályozási kérdéseket vet fel.”

„Az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek megfelelő át fogó tájékoztatást kell biztosítani a következőkről:

— a befektetési vállalkozás és annak szolgáltatásai,

 — a pénzügyi eszközök és javasolt befektetési stratégiák; ennek magában kell foglalnia megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az ilyen eszközökbe történő befektetésekkel vagy egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról,

— a teljesítés helyszínei, és

— költségek és kapcsolódó díjak olyan módon,

hogy az ügyfelek ésszerűen képesek legyenek megérteni a felkínált befektetési szolgáltatás, illetve az adott pénzügyi eszköz fajtá­jának természetét és kockázatait, és ennek következtében tájékozottan tudják meghozni befektetési döntéseiket.”

 

Szeretném az állásfoglalásukat kérni az alábbi kérdésekben:

 

Egyetértenek-e azzal, hogy ha 10 millió forintot befektetünk és a majdan visszajáró összeg egy deviza árfolyamának változásától függ, akkor az egy származtatott ügylet?

 

Egyetértenek-e abban, hogy egy befektetési ügylet két fél között köttetik, az egyik fél befektet (adja a pénzt), a másik fél részéről pedig kölcsönügyletnek fogható fel (kapja a pénzt) az ügylet?

 

Egyetértenek-e azzal, hogy ha egy ügylet a befektetőnek származtatott befektetési ügylet, akkor az a másik szerződő félnek is származtatott ügylet?

 

Egyetértenek-e azzal, hogy ha 10 millió forint kölcsönt kapunk és a majdan visszafizetendő összeg egy deviza árfolyamának változásától függ, akkor az egy származtatott ügylet?

 

Egyetértenek-e azzal, hogy mind a befektető ügyfeleknek, mind a kölcsön felvevőknek ugyanazt jogot kell biztosítani? Ez pedig: „az ügyfelek ésszerűen képesek legyenek megérteni a felkínált befektetési szolgáltatás, illetve az adott pénzügyi eszköz fajtá­jának természetét és kockázatait, és ennek következtében tájékozottan tudják meghozni befektetési döntéseiket.”

 

Egyetértenek azzal, hogy az a kockázatos ügylet, ha a befektető elveszítheti a befektetett tőke egy részét és az is kockázatos ügylet, ha a „kölcsön” felvevőjének a kapott tőkénél többet kell esetleg visszafizetnie?

 

Egyetértenek azzal, hogy ezekben az esetekben nem beszélhetünk bankkölcsönökről, mert az adósnak nem azt kell vissza fizetnie, mint amit a rendelkezésére bocsátottak?

 

Várom válaszukat, üdvözlettel:

 

 

Szabó József 

ügyvezető

Hiteles Mozgalom

Arany Liliom Alapítvány

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/kerdesek-az-mnb-hez---befekteto-es-fogyasztovedelem.html

 

MINT JÓL LÁTHATÓ A VÁLASZNAK SZINTE SEMMI KÖZE A FELTETT KÉRDÉSHEZ

A VÁLASZT AZ ÁLLAMI FOGYASZTÓVÉDELMÜNK ADTA...

HA ŐK MELETTÜNK, AKKOR KI ELLENÜNK?????