Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MNB Fogyasztóvédelmi (?) válasz (?)

2015.09.10

EZ NEM VÁLASZ!

EZ NEM FOGYASZTÓVÉDELEM!!!

 

mnb---toredezett---kep.jpg

 

Az elküldött beadvány:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/vizsgalatok/level-a-penzugyi-fogyasztovedelemnek---2015.06.15..html

 

 

A válasz:

 

mnb-08.18---01k.png

 

 

Tisztelt Baranyai Csaba!

 

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) megküldött levele szerint Ön az ERSTE Bank Hungary Zrt. eljárásával szemben nyújtott be panaszt, melyben a Bank elszámolással kapcsolatos eljárását sérelmezte. A 2015. július 16. napján beérkezett levelében Ön kifejezetten fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatását kérte. Álláspontja szerint - melyet a 2015. június 15. napján kelt levelében adott elő - a pénzügyi intézmény nem a jogszabályban előírt, és annak megfelelő tartalommal küldte meg Önnek az elszámolási értesítést és a részletes tájékoztatást, egyidejűleg alkotmányjogi panasz és közérdekű kereset benyújtását is kezdeményezte.

 

Tekintettel arra, hogy a korábban - azonos tartalommal - benyújtott levele alapján a Pénzügyi Békéltető Testület előtt eljárás indult 1001797/2015 számon, és abban hiánypótlás került kibocsátásra, az ismételten megküldött levelében kifejezetten kérte, hogy az elszámolással kapcsolatos panasza fogyasztóvédelmi eljárásban kerüljön kivizsgálásra, mivel nem egyedi ügyében kér jogorvoslati eljárást, ezért az alábbiakról tájékoztatjuk:

 

A pénzügyi intézménnyel szemben jelenleg - 29273/2015 ügyszámon - hivatalból indított témavizsgálat van folyamatban, amelynek tárgyát képezi - többek között - az elszámolási értesítőlevél és a részletes elszámolás tartalmának vizsgálata. Abban az esetben, ha hivatalból fogyasztóvédelmi vizsgálat van folyamatban, ugyanabban a tárgyban az ügyfél kérelmére nincs lehetőség fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására. Ugyanis, az MNB eljárásának célja nem az egyedi szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos eljárás vagy döntéshozatal, hanem az, hogy a pénzügyi intézmény magatartását átfogóan vizsgálja a jogszabályi előírások szempontjából. A hivatalból indított eljárásról - annak lezárásáig - tájékoztatás nem adható. Az eljárás végeredményéről sajtóközleményeinkből, honlapunkon keresztül tájékozódhat.

 

Jelezte felénk azt is, hogy Ön az elszámolási értesítő tartalmát értelmezhetetlennek, áttekinthetetlennek tartja.

 

Az elszámolási értesítők tartalmát, a - jelentős mennyiségű adat ellenére - leginkább közérthető formáját az MNB 20-22 fogyasztóvédelmi civil szervezettel közösen alakította ki, a pénzügyi intézmények számára kötött formátumban és tartalommal.

 

Bár az elszámolás összetett számítás alapján történt, az értesítő tartalmazza azokat az alapvető adatokat, amelyek alapján - a pénzügyi intézmény korábbi havi törlesztési kimutatásainak, illetve az értesítő által jelzett évenkénti fogyasztói befizetések adatainak összevetésével, továbbá önmagában azzal, hogy a pénzügyi intézmény késedelmes vagy normál törlesztésű elszámolást küldött-e ki - Ön meggyőződhet a banki számítás alapjainak helyességéről, s így arról, hogy pénzügyi intézménye megfelelően járt-e el.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy a Kúria 6/2013 és 2/2014 jogegységi határozataiban iránymutató döntést hozott a fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben foglalt egyes szerződéses rendelkezések tisztességtelenségéről.

Mivel a Kúria döntésében kifejtett jogelvek általános jellegük révén a jogviszonyok széles körét érintik, a jogalkotó jogszabályi szintre emelte a Kúria jogegységi határozataiban rögzített elveket. A jogszabályalkotás előkészítését a jogalkotásért felelős minisztérium végezte, és a javaslatot a Kormány terjesztette az Országgyűlés elé. A törvény értelmében a pénzügyi intézményeknek az árfolyamrésből, illetve a pénzügyi intézmény tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosításából (kamat-, költség-, díjemelésből) származó túlfizetés tekintetében el kell számolnia a fogyasztók felé.

 

Az Ön álláspontja szerint diszkriminatív az Elszámolási és Forintosítási törvény.

 

Ezzel kapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy az Alkotmánybíróság a 3147/2015. (VII. 24.) számú határozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a végtörlesztés és a forintosítás által érintetteket - annak eltérései miatt - nem lehet egységes csoportként kezelni. Ezért az alaptörvényből nem vezethető le az, hogy a forintosítás során ugyanazt az árfolyam­kedvezményt kellene biztosítani, mint a végtörlesztés esetében.

 

A végtörlesztőknek a parlament önkéntes alapon a szerződés megszüntetésére adott lehetőséget, a piacinál jobb árfolyamon való törlesztésre. A forintosítás viszont nem szünteti meg a hitelszerződéseket, mindössze forint-alapra helyezi azokat. Ezért nem azonos a két devizahiteles csoport helyzete és ezért nem követelhet a forintosítással érintett hitelfelvevő a végtörlesztőével azonos árfolyamot.

 

Az Alkotmánybíróság teljes határozata a http://www.mkab.hu/letoltesek/ab 2015 17 alairt.pdf linken érhető el.

Levelében azt is kifejtette, hogy az elszámolás következtében olyan tőketartozás-állomány megfizetésére kötelezte Önt a jogszabály, amelyet Ön nem vállalt.

 

Az Elszámolási törvény értelmében a bankok az elszámolásnál a tisztességtelen emelések és árfolyamrés terheit fizetik vissza, nem az árfolyamkockázatot orvosolják. Az elszámolás arra terjed ki, amire a törvény és a Kúria ítélete felhatalmazta. A bankoknak a tisztességtelenül elvont kamatokat, költségeket, illetve az árfolyamrést - a hitel folyósításakor, illetve a havi törlesztőrészletek során a vételi és eladási árfolyam miatti többletet - kell visszafizetniük a fogyasztóknak. A Kúria korábbi ítélete viszont nem minősítette tisztességtelennek az árfolyamkockázat egészét, így az elszámolás nem terjedhet ki az elmúlt sok évben az ügyfelek által elszenvedett árfolyamveszteségre. Az elszámolás tehát most csökkenti a törlesztőrészletet és tőketartozást, de nem szünteti meg egészében azt, hogy - a forint árfolyamgyengülése miatt - az elmúlt években sokaknak jelentősen (akár duplájára) nőtt a tőketartozása.

 

Levelében a hitelszerződés mögött álló devizával kapcsolatos tájékoztatást is kért.

 

A Kúria 2013-ban és 2014-ben hozott jogegységi határozataiban iránymutató döntést hozott a fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben foglalt egyes szerződéses rendelkezések tisztességtelenségéről, a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről. A Kúria döntése tartalmazza, hogy a deviza alapú kölcsön mögött devizaforrás áll, valamint azt is tartalmazza: annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e deviza forrás, lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben.

 

Ön arra is hivatkozott, hogy az Elszámolási törvény elvonja azt a jogát, hogy bíróság előtt érvényesítse igényét.

 

Az Elszámolási törvény rendelkezései alapján a bíróságok hivatalból elrendelték a - vonatkozó törvényhez kapcsolódó - folyamatban lévő perek felfüggesztését. A felfüggesztett eljárások folytatására az elszámolás megküldését követően kerülhet sor. A bejelentést a fogyasztó fél ellenfelének kell megtennie, azonban ha a fogyasztó a felperes, és a keresetlevél az ellenfelének még nem került kézbesítésre, a bejelentési kötelezettség a fogyasztót terheli.

 

Ha a szerződés érvénytelensége, vagy részleges érvénytelensége miatt indított eljárás felfüggesztésre került, az eljárást meg kell szüntetni, ha Ön a keresetében az eljárás folytatásáról szóló bírói tájékoztatást követően, a kézbesítéstől számított 30 napon belül, nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazását.

 

A pénzügyi intézményhez benyújtott levelében Ön azt is kérte, hogy a szerződés megkötésekor kiadott tájékoztató anyagokat küldje meg az Ön részére.

Tájékoztatjuk, hogy a szerződés megkötésekor történt esetleges téves vagy hiányos tájékoztatás vizsgálatára abban az esetben van lehetőség, ha a szerződés megkötésére 5 éven belül került sor, abban az esetben lehetőség van arra, hogy az MNB fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja a hitelfelvétel körülményeit, és a téves tájékoztatást. Ugyanakkor az 5 éven túl megkötött hitelszerződések esetében bíróság előtt, peres eljárásban érvényesíthető és bizonyítható az ezzel kapcsolatos igény.

 

Levelében a Forintosítási törvény által alkalmazott kamatváltozással kapcsolatos észrevételeket is tett.

 

Amennyiben a Forintosítási törvény rendelkezéseivel - így különösen a kamatváltozás módjával - kapcsolatosan Önnek kérdése merül fel, ajánljuk figyelmébe a Navigátor Füzetünket, melyet a http://www.mnb.hu/letoltes/10- elszamolasi-torveny-modositott-online-20150415.pdf weboldalon keresztül érhet el, illetve a Forintosítási törvénnyel kapcsolatos GyakranIsmételt Kérdésekre adott válaszainkat, melyet a http://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/vezeto-hir/elszamolasi-es-forintositasi-informaciok weboldalon érhet el.

 

Megkeresésében azt is kérte, hogy az MNB éljen alkotmányjogi panasszal és közérdekű keresettel a pénzügyi intézménnyel szemben.

 

Tájékoztatjuk, hogy alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybíróság előtt Ön élhet, elsősorban abban az esetben, ha az Alaptörvényben biztosított alapvető jogát bírósági döntéshozatal során sértették meg. Kivételes esetben pedig akkor, ha Önt az ügyében bírósági döntés nélkül érte közvetlen alapjogsérelem. Az alkotmányjogi panaszról bővebben a http://www.mkab.hu/alkotmanvbirosag/az-alkotmanvbirosagrol weboldalon olvashat. Az Alkotmánybíróság honlapján további tájékoztatást találhat, melyet a következő oldalon érhet el: www.mkab.hu

 

Az MNB törvényben meghatározott feladatkörében pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseibe ütközik, továbbá akinek tevékenységével kapcsolatban felmerül a Ptk. szerinti tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazása, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. Ugyanakkor közérdekű igényérvényesítés iránti per megindításáról az MNB saját hatáskörében eljárva, a szükséges vizsgálatok lefolytatása esetén dönt. Kérelemre az MNB pert nem indít, azonban a közérdekű igényérvényesítés iránti per megindítására vonatkozó döntésének meghozatala során a fogyasztók által jelzett magatartásokat értékeli és figyelembe veszi.

 

Fentiekre figyelemmel tájékoztatjuk, hogy közérdekű igényérvényesítés közvetlenül az Ön kérelme alapján tehát nem indul.

 

A 2015.02.05. napján kelt, a pénzügyi intézménynek címzett levelében Ön közvetetten a kockázatfeltáró nyilatkozattal kapcsolatos kérdéseket is feltett, e tárgyban tájékoztatást kért.

 

Tájékoztatjuk arról, hogy a Kúria a 2/2014 számú jogegységi döntésében foglaltak alapján a fogyasztó alatt nem a konkrét fogyasztó értendő, hanem az „általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó. Abban az esetben, ha a szerződés szövegéből és a pénzügyi intézmény által nyújtott tájékoztatásból egyértelműen felismerhető volt az „átlagos fogyasztó" mércéjén keresztül megítélt konkrét fogyasztó számára, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli, és hogy az árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincs felső határa, a vizsgált kikötés tisztességtelenségét a Ptk. 209. § (5) bekezdésében[1] foglaltakra tekintettel nem lehet megállapítani.

 

Fentiek alapján amennyiben a kockázatfeltáró nyilatkozat megfelelőségét, vagy a szerződéskötést megelőző tájékoztatást kifogásolja, abban az esetben bíróság előtt, peres eljárásban érvényesítheti igényét.

 

Kérdéseivel Ön bizalommal fordulhat hozzánk telefonon vagy személyesen ügyfélszolgálatunkhoz - akár előzetes időpontfoglalással is - a levelünkön megjelölt elérhetőségeinken.

 

Bízunk benne, hogy a tájékoztatással segítségére lehettünk.

 

Üdvözlettel:

 

Ráthyné Dr. Gál Ildikó főosztályvezető

 

] A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek.

 

Észrevételek:

 

 

- Azzal összefüggésben, hogy az Erste Bank a 58/2014. MNB rendelet  2.§. (8) bekezdésében foglalt adatokat részemre hiányosan, az elszámolás számszaki ellenőrzéshez szándékosan túlbonyolítva, elégtelen, feldolgozhatatlan és a szükséges magyarázatok és képletek nélkül küldte meg az MNB úgy tájékoztat, hogy fogyasztóvédelmi vizsgálat van folyamatban. Erről külön nem fog tájékoztatni, figyeljem a hirdetményeket. Kíváncsi leszek, hogy a pénzintézetek eme eljárását a pénzügyin fogyasztóvédelem miként fogja értékelni. A rendelkezésünkre álló információk szerint gyakorlatilag a teljes pénzügyi szektor - kartell szerűen ismét - összezárt és a részletes táblázatokat szándékosak akként szerkesztette, hogy ellehetetlenítette vele az elszámolás ellenőrzését.



- Azzal összefüggésben, miszerint "az Erste Bank a részletes elszámolást az elszámoláshoz szükséges kulcsfontosságú adatok értelmezését lehetővé tevő képletek és magyarázatok nélkül küldte meg, így súlyosan korlátozott 2014. évi XL. törvény 18. §(1) pontjában megfogalmazott panasztételi jogomban - tekintettel arra, hogy ezen kulcsfontosságú adatok hiányában panaszom benyújtása ellehetetlenült -, így törvényt sértett" úgy nyilatkozik, hogy az értesítők tartalmát 20-22 fogyasztóvédelmi civil szervezettel közösen alakította ki. Csak gratulálni tudok az MNB-nek ehhez a cinikus válaszhoz. Végrehajthatatlan, pontosabban kizárólag csak a pénzügyi fogyasztó kárára végrehajtható nemzetellenes jogszabályt készített az állítólagos 20-22 fogyasztóvédelmi civil szervezettel. Szeretném megtudni a közreműködők neveit, hogy messzire elkerülhessem őket.

 


- Felkértem Őket, mint illetékes hatóságot, felügyeleti szervet, hogy nyújtsanak be Alkotmányjogi panaszt a 2014. évi LXXVII. törvény kapcsán és indítsanak közérdekű keresete(ke)t az elszámolást és forintosítást végrehajtó pénzintézetek ellen, mivel a pénzintézetek által létrehozott helyzet jogos érdekeimet (érdekeinket) sérti, mert a törvény (10. §-a) diszkriminatív. Az MNB akként válaszolt, hogy felkérésre pert nem indít (ezt a választ nem is értem) és az alaptörvény ellenesség kapcsán hivatkozva az Alkotmánybíróság 3147/2015 (VII.24) határozatára utalt ismét, hogy inhomogének vagyunk. Az MNB által az AB megidézett határozatát nem kommentálnám, megtették helyettem Póka Laciék:

- Az MNB a Kúriára mutogat a tekintetben, miszerint Kúria ítélete (gondolom PJE-ra gondolt) nem minősítette tisztességtelennek az árfolyamkockázat egészét. Egyrészt pofátlan dolog a pénzügyi fogyasztóvédelemnek a Kúria mögé bújni e kérdésben, mert nem őket kérdeztem és nem jogértelmezést kértem (ha így volna, az ügyvédemhez fordulok), valamint ez hatalmas csúsztatás.

De ha már PJE-ről beszélünk!

Mind a 6/2013-as, mind a 2/2014-es PJE kimondják, hogy a mennyiben a fogyasztó nem kapott megfelelő tájékoztatást a szerződéses kockázatokról, a szerződés tisztességtelenségét és érvénytelenségét eredményezi.

A 6/2013-as azt is kimondja, hogy „a téves vagy nem megfelelő tartalmú tájékoztatás, illetve a félrevezető tájékoztatás –  bizonyítottság esetén – annak megállapításához is vezethet, hogy az adós a szerződés megkötésekor tévedésben volt vagy a pénzügyi intézmény őt szándékosan megtévesztette.” Ez innentől – nyilvánvalóan a jogtalan haszonszerzés céljából - már büntetőjogi kategória, amely mellett nem lehet elmenni.

Az MNB-nek a pénzügyi fogyasztók védelme érdekében igenis észlelnie kell, hogy elmulasztották a két vonatkozó jogegységi határozatból azt a részt is kezelni és jogszabállyal rendezni, hogy az árfolyamkockázat az adóst terheli, kivéve, ha a pénzintézet nem tájékoztatott teljes körűen, mert akkor bizony a szerződés létre nem jött, vagy érvénytelen. El kellene érniük - és ez fogyasztóvédelmi kérdés - , hogy ha nem volt megfelelő tájékoztatás, nem volt az adós számára is ismert kockázatelemzés, nem volt kockázatfeltáró nyilatkozat, akkor a szerződésben szereplő árfolyamkockázat ne terhelje a károsultat. Ugyanúgy, mint az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés kapcsán, - figyelembe véve a tízezres nagyságrendű benyújtott pert - tekintsék vélelmezettnek, hogy nem tájékoztattak teljes körűen, tisztességtelenek voltak a bankok e tekintetben is (és így a szerződések érvénytelenek/létre nem jöttek), mindaddig, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják.