Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MNB és a kölcsön, melyben a CHF csak a kamatra hat

2015.09.12

mnb-valasz-2015.09.07.---kep.png

 

 

 

 

PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI KÖZPONT



 

Iktatószám: 148723-2/2015

       

Tisztelt Szabó József, mint a Hiteles Mozgalom Ügyvezetője!

   

A Magyar Nemzeti Bankhoz intézett kérdéseivel kapcsolatban, a megküldött ÁSZF és megadott információk alapján az alábbiakról tájékoztatjuk.

 

1.) A megkeresésben körülírt kölcsönszerződés abban az esetben tartozik a Kúria törvény (2014. évi XXXVIII. törvény), az Elszámolási törvény (2014. évi XL. törvény) és a Forintosítási törvény  (2014. évi LXXVII. törvény) hatálya alá, ha az 2004. május 1. napja és a Kúria törvény hatályba lépésének napja között kötött fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül. E vonatkozásban fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) vagy forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha annak részévé a Kúria törvényben meghatározott kikötést is tartalmazó általános szerződési feltétel vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vált.

 

2.) A kölcsönszerződésekre a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok vonatkoznak. Mivel Ön nem jelölte meg a megkeresésében, hogy mikor jött létre a kérdéses szerződés, az ÁSZF alapján feltételezzük, hogy a szerződése az új Hpt. hatálybalépése (2014. január 1.) előtt jött létre. A régi Hpt. pedig a kölcsönszerződés tartalma kapcsán a következő kötelező elemeket írta elő:

a) a szerződés tárgya,

b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutató, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározása és összege, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslés,

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költség, ideértve a kamatok, járulékok, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értéke,

d) azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható,

e) a törlesztő részletek száma, összege, a törlesztési időpontok,

f) a szükséges biztosítékok meghatározása, valamint

g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölése.

 

Ezen feltételeknek nem feltétlenül a kölcsönszerződés egyedi részében kell szerepelniük, hanem magában a kölcsönszerződésben. Mivel az ÁSZF a szerződés elválaszthatatlan részét képezi, ezért az is elegendő, ha abban szerepelnek a kölcsönszerződés kötelező elemei.

 

Az Ön által mellékelt ÁSZF tartalmazza a Libor, illetve Bubor változásával kapcsolatos információkat a II. és a III. pontban.

 

Tájékoztatjuk továbbá, hogy az ÁSZF egyértelműen meghatározza azt, hogy hogy hogyan képezi a pénzügyi szolgáltató a kamatokat, mi az irányadó kamatláb. A Libor, a Bubor és az MNB alapkamat értékei bárki számára nyilvánosan hozzáférhető adatok, így azokat Ön is bármikor megtekintheti az alábbi linkeken:

 

MNB alapkamat: http://www.mnb.hu/jegybanki_alapkamat_alakulasa

Bubor: www.mnb.hu honlap alján, a Pénzpiaci információk cím alatt találja a "Hivatalos Bubor fixingek" megnevezés alatt.

Libor: http://www.global-rates.com/interest-rates/libor/libor.aspx

 

3.) Az 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet azt írja elő a pénzügyi intézmény részére, hogy a fogyasztó kérésére elektronikus úton vagy nyomtatott formában bocsássa a fogyasztó rendelkezésére az elszámolás számszaki ellenőrzéshez szükséges, teljes körű levezetését, valamint az adatok beazonosítását és értelmezését lehetővé tevő formátumban az elszámolás során figyelembe vett valamennyi adatot. A részletes kimutatás rendelkezésre bocsátása úgy is megvalósulhat, hogy a pénzügyi szolgáltató az internetes szolgáltatói felületén lehetővé teszi, hogy a fogyasztó ezen kimutatáshoz és adatokhoz hozzáférjen. A részletes kimutatás az adott pénzügyi szolgáltató nyilvántartási rendszerének adatait tartalmazza, erre vonatkozó jogszabályi előírás nincs. Amennyiben Ön nem ért egyet a rendelkezésére bocsátott kimutatással, a kézhezvételtől számított 30 napon belül a saját pénzügyi intézményénél tehet panaszt. Ha utóbbi 60 napon belül nem válaszol, vagy a fogyasztó nem ért egyet a válasszal, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárását kezdeményezheti, ezután további jogorvoslati igény esetén pedig bírósági pert is kezdeményezhet a lakóhelye szerinti járásbíróságon.

 

Az elszámolással kapcsolatos információk a honlapunkon is elérhetők a http://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/vezeto-hir/elszamolasi-es-forintositasi-informaciok címen, amely folyamatosan frissül az aktuális híreinkkel. További információkat a Navigátor Füzeteinkből, továbbá a gyakori kérdésekre adott válaszainkból szerezhet.

 

Tájékoztatjuk, hogy  a jegybank nem az egyedi elszámolásokat vizsgálja, hanem – az elszámolási folyamat maradéktalan végrehajtása érdekében – már az elszámolások lebonyolítását megelőzően azt vizsgálja, hogy a piaci szereplők az MNB vonatkozó rendelete módszertanának megfelelően alakították-e ki az elszámolási alapelveket, s a számítási algoritmusokat.

 

Az esetenkénti (a jogszabályoknak ellentmondó) módszertani eltéréseket a jegybank haladéktalanul korrigáltatja az intézményekkel. Bár az MNB előzetes módszertani vizsgálata nem jelenti a felügyelt intézmények elszámolási módszertanának engedélyezését, auditálását, az előzetes vizsgálat a legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező hitelintézeteknél, a jelentős aránnyal bíró, az érintett ügyletek kiemelkedő részét lefedő szerződés-típusok esetében már lezárult, s megállapította, hogy a vizsgált esetekben a bankok megfelelően ültették át az elszámolási képletet. A vizsgálattal érintett pénzügyi intézményeket és kölcsönszerződés típusokat a témában megjelent MNB sajtóközlemény http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2015-evi-sajtokozlemenyek/az-elszamolas-szamitasi-modszertanat-is-vizsgalja-az-mnb melléklete tartalmazza.

 

Ha Ön helytelen adat vagy számítási hiba miatt vitatja az elszámolási értesítőben foglaltakat, az annak kézhezvételétől számított 30 napon belül saját pénzügyi intézményénél tehet panaszt. Ha utóbbi 60 napon belül nem válaszol, vagy a fogyasztó nem ért egyet a válasszal, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárását kezdeményezheti, ezután további jogorvoslati igény esetén pedig bírósági pert is kezdeményezhet a lakóhelye szerinti járásbíróságon.

 

A megkeresésében foglaltak szerint "a CHF árfolyama kizárólag a kamat összegére van hatással, a pénzintézet a kölcsöntőke alakulását, az adósságot az annuitás alapján forintban számolja. A CHF árfolyama tehát nincs hatással az adós fennálló kölcsöntőkéjére, adósságára, így az soha nem haladhatja meg a forint kölcssön induló összegét.."

 

Ezzel kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az Ön által csatolt ÁSZF III. pontja tartalmazza a deviza alapú szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket. A III.3. pont szerint az adós a fizetési kötelezettségeit forintban köteles teljesíteni. Ha a kölcsön devizaneme CHF az árfolyamkockázat valamennyi, CHF-ben meghatározott fizetési kötelezettség tekintetében fennáll. Javasoljuk, hogy a fizetési kötelezettségek megállapítása érdekében a szerződés egyedi részét és az ÁSZF III. pontját együttesen értelmezze.

 

Kérjük, kövesse figyelemmel az MNB honlapját (http://www.mnb.hu/) – hiszen a tájékoztató folyamatosan frissül -, valamint pénzügyi intézménye honlapját.

 

Bízunk benne, hogy a tájékoztatással segítségére lehettünk.

       

Üdvözlettel:

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ

 

 

Az elküldött kérdések, észrevételek:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/kolcson--melyben-a-chf-csak-a-kamatra-hat.html

 

Az ÁSZF itt található:

 

https://drive.google.com/file/d/0B-taFPpeqhOzNlRDck8xQTl0bDA/view

 

 

Észrevétel:

 

Mintha két külön bolygón élnénk, mi emberek (fogyasztók) és a mi érdekünkben, a mi védelmünkre létre hozott fogyasztóvédelem. Pénzügyi fogyasztóvédelem.

Lehet, hogy bennem van a hiba és minden kiválóan működik a pénzügyi fogyasztóvédelem területén?.

 

UI.:

 "Mivel Ön nem jelölte meg a megkeresésében, hogy mikor jött létre a kérdéses szerződés, az ÁSZF alapján feltételezzük, hogy a szerződése az új Hpt. hatálybalépése (2014. január 1.) előtt jött létre."

 

Az ÁSZF utolsó lapján ott a dátum: 2007.12.17.

A válaszból látszik, hogy alaposan foglalkoztak a "megkeresésemmel".  

Érdemi vizsgálat helyett, már egyből akadékoskodtak:

 

Feladó:hitelesmozgalom@gmail.com 
Küldve: 2015.augusztus.6 14:42 
Címzett: ugyfelszolgalat@mnb.hu 
Másolatot kap: 
Tárgy: Re: 124910/2015 - Tájékoztatás

 

Iktatószámuk: 124910-2/2015
 
 
 
Tisztelt Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ!
 
 
 
Mint a levelemben írtam, a jelzett kamatszámolási rendelkezésekről az ÁSZF rendelkezik.  Értelemszerűen most az ÁSZF-t küldöm, mert abban találják meg a kérdéseim megválaszolásához szükséges információkat.
 
 
A feltett kérdésem nem egyetlen egy konkrét szerződésre vonatkozik, hanem egy szerződés által megismert szerződés típus csoportra. 
 
 
Várom válaszukat, üdvözlettel:
 
 
 
 
----------------------------------------------------------
Szabó József
Hiteles Mozgalom ügyvezető
Arany Liliom Alapítvány
 
 
 
 
2015. augusztus 5. 15:19 írta, <ugyfelszolgalat@mnb.hu>:

mnb

PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI KÖZPONT

 

Iktatószám: 124910-2/2015

       

Tisztelt Szabó József Hiteles Mozgalom Ügyvezető!

A Magyar nemzeti Bankhoz érkezett, elszámolással kapcsolatos megkeresésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

Ahhoz, hogy a levelében foglalt kérdéseire a konkrét szerződés kapcsán választ tudjunk adni, a szerződés rendelkezéseivel is tisztában kell lennünk.

Ezért kérem, hogy anonimizáltan küldje meg részünkre a szerződést, és levelében hivatkozzon a fenti ügyszámra.

       

Üdvözlettel:

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ