Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MNB: a bankjaink csak forintot tudnak teremteni

2017.04.06

AZ MNB VÁLASZA:

 

PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELMI KÖZPONT

 

Iktatószám: 53858-3/2017

       

Tisztelt Szabó József!

        

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) megküldött levelében a kereskedelmi számlapénz keletkezésével összefüggésben tett fel kérdéseket.

 

Az Ön által képviselt Hiteles Mozgalom korábban a pénzteremtés kapcsán két alkalommal is megkereste az MNB-t, mellyel kapcsolatosan 2012. augusztus 21-én és 2013. február 11-én küldtük meg részletes válaszainkat. Leveleinkben rögzítettük, hogy számlapénz teremtésére a jegybank és a kereskedelmi bankok is képesek, ellentétben a készpénzzel, amelyet csak a jegybank hozhat létre. A kereskedelmi bankok pénzteremtésén tehát kizárólag a számlapénz teremtése értendő. A kereskedelmi bankoknál a számlapénz teremtése hitelnyújtással történik.

 

A bankrendszernek ugyanakkor nem a „számlapénz teremtés”, hanem a betétgyűjtés, valamint az összegyűjtött források hitelezésre fordítása a célja. Ennek mellékterméke a számlapénz keletkezése. Ebből adódóan a pénzmennyiségek változását a bankok hitelezési tevékenysége idézi elő. A banki hitelnyújtás hatására a hitel felhasználása után a pénzből betét keletkezik a gazdaságban. A betét pedig megjelenik a monetáris aggregátum valamelyik pénzmennyiségi kategóriájában.

 

A deviza számlapénz állománya az adott deviza saját monetáris rendszerében jön létre, pl. az euro esetén az eurozónában. A hazai bankrendszer pedig a deviza saját monetáris rendszeréből tud felvenni forrásokat, amelyek a hitelezéshez szükségesek. A forrásszerzést megteheti a deviza közvetlen megvásárlásával, illetve a devizacsere ügyletek révén is (deviza swap ügylet). Tehát a deviza számlapénz teremtése jellegéből adódóan nem történhet a hazai bankrendszerben.

 

Levelében arra vonatkozóan is kért tájékoztatást, hogy milyen jogszabályok adnak lehetőséget a kereskedelmi számlapénz létrehozására, ezért tájékoztatjuk, hogy a kereskedelmi bankok működését a 2013. évi CCXXXVII. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szabályozza.

 

Kérjük tájékoztatásunk elfogadását.
       

Üdvözlettel:

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ       

   
       

A Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ Ügyfélszolgálatának elérhetőségei:

levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. | személyes ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

| Telefon: 06-80-203-776 I e-mailcím:ugyfelszolgalat@mnb.hu

 

 

csak-forintot---kep.png

 

 

A KÉRDÉS, MELYRE A VÁLASZT KAPTUK:

 

Tisztelt Nemzeti Bank!

 

 

A kétszintű bankrendszernek és a hitelpénzrendszernek a lényege, hogy létezik jegybankpénz és kereskedelmi számlapénz.

 

A kereskedelmi számlapénzt (általában) a pénzintézetek hitelezéssel (bankkölcsönök nyújtása) hozzák létre.

 

A kérdésünk, hogy a bankok csak forint kereskedelmi számlapénzt tudnak létre hozni, vagy bármilyen külföldi devizában is (pl. EUR, CHF stb,) tudnak kereskedelmi számlapénzt létrehozni?

 

Amennyiben a válasz igen, akkor a 2001 és 2009 közötti "devizahitelezés" időszakában mennyi deviza  kereskedelmi számlapénzt hoztak létre a pénzintézetek? Milyen jogszabály vonatkozik erre a pénzteremtési tevékenységre?

 

Várjuk válaszukat.

 

Üdvözlettel:

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Lilom Alapítvány

 

 

 

A KÉRDÉS, AMIT A VÁLASZ ISMERETÉBEN TETTÜNK FEL MA AZ MNB-NEK:

 

Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

       Tisztelt Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ!

 

 

Köszönöm a gyors válaszukat. Ebben a "hitel" szó szerepel több formában is:

 

 

"A kereskedelmi bankoknál a számlapénz teremtése hitelnyújtással történik." 

 

"... a pénzmennyiségek változását a bankok hitelezési tevékenysége idézi elő."

 

 "A banki hitelnyújtás hatására a hitel felhasználása után a pénzből betét keletkezik a gazdaságban."

 

 

A régi hitelintézeti törvény megkülönbözteti a "bankhitelszerződést" és a "bankkölcsönszerződést":

 

1. A hitel- és a kölcsönszerződés

 

522. § (1) Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.

(2) A bankhitelszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

 

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

 

 

A bankhitelszerződés megkötésekor, csak egy hitelkeret jön  létre. Ez az a folyamat, amit Önök "számlapénz teremtése hitelnyújtással történik"-ként írnak le?

 

Vagy a pénzteremtéshez szükség van arra, hogy a pénz megjelenjen az adós (vagy más) folyószámláján (és ezzel egyidőben a bank eszközei, a bank követelései között is - mint banki követelés az adóstól)?

 

Mit értenek önök pontosan "hitelnyújtás” alatt? A "hitel felhasználása után a pénzből betét keletkezik" a kölcsön folyósítását jelenti?

 

A lakosság leginkább kölcsönért megy be a bankba (áruvásárlási kölcsön, jelzálogkölcsön) és kölcsönszerződést köt. Önök ezeket is "hitelezési tevékenységnek" nevezik?

 

A folyószámlához kapcsolódhat hitelszerződés és kapcsolódhat hitelkártya. A hitelkeret már önmagában "számlapénz teremtés" vagy igénybe is kell venni a hitelkeretet (illetve egy részét) ahhoz, hogy pénz teremtődjön, hiszen csak ebben az esetben jelenik meg a pénz pl. a sarki ABC banki folyószámláján?

 

 

A deviza elszámolású kölcsönöknél, a kölcsön összegeként, mi devizaadósok, forintot adtunk meg a kölcsönkérelemben. A kölcsönkérelem elbírálás utáni elfogadását Önök egyfajta „hitelnyújtásnak” tekintik? Mi nem kértünk a banktól sem hitelt, sem hitelkeretet - mégis beszélhetünk hitelezésről?. A bank a folyósításkor, a kölcsönszerződés teljesítésekor forintot utalt. Ez esetben is történt (forint)pénzteremtés?

 

A deviza elszámolású kölcsönöknél a bank követeléseiben, a bank eszközeiben, a bank nyilvántartásában azonban nem forint, hanem deviza (általában CHF vagy EUR) összeg jelent meg.

 

 

Nekem úgy tűnik, "mérlegnyújtás" - vagyis pénzteremtés történt a „devizahitelezés” során is. Nőtt a forint kötelezettsége a banknak (nőtt a betét, nőtt a forrás oldal) és nőtt a követelése is a banknak (devizában „nyilvántartott”, deviza „elszámolású” kölcsön, nőtt az eszköz oldal ). Úgy nőtt a forrás oldal is és az eszköz oldal is, hogy "nyitott deviza pozíció" keletkezett. A banknak nőtt a "deviza kitettsége", nőtt a deviza kockázata. Azonban nem lehet a banknak nyitott devizapozíciója, meg kell a jogszabályok szerint szüntetnie a banknak. A deviza kockázat megszüntetésének a leggyakoribb formája az Önök által is leírt "devizaswap". A bank ennek során a szabad (likvid) pénzét (jegybanki számlapénz) elcseréli (átváltja) devizára és egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy egy adott későbbi időpontban (3 hét, 2 hónap, egy év stb.) visszacseréli (visszaváltja) a devizát forintra. A visszacserélés nem napi piaci árfolyamon fog megtörténni, hanem előre kiszámolt, előre rögzített "határidős árfolyamon". Így a bank újra forint eszköze lesz. Ha még mindig lesz ekkor a banknak nyitott deviza pozíciója, akkor újabb deviza swapot kell a banknak kötnie.

 

Esetleg már a kölcsönkérelem elfogadásakor ténylegesen beszerzik, már jó előre, a bankok a devizát (tényleges pénzváltással vagy devizaswappal) és pénzátváltás után folyósítják az adós forint folyószámlájára a kölcsön összegét?

 

Amennyiben a bank tényleges forintot ténylegesen elcserél (átvált) a swap folyamán tényleges devizára, akkor az MNB kiadványai miért említenek „szintetikus” devizát. Mi abban a szintetikus, ha tényleges devizát kapnak a forintért cserébe, amit később vissza kell váltani? Való igaz, hogy a második pénzváltás nem valódi, napi árfolyamon fog történni, hanem előre meghatározott árfolyamon, tehát van különbség pl. a banknál lévő anyabanktól kapott CHF és a devizaswap által a bankhoz került CHF között.  Ez a különbség az oka a megkülönböztető „szintetikus” jelzőnek?

 

 

Jól írtam le a folyamatot? Ha hibáztam, kérem segítsenek tisztázni a devizahitelezés és a hozzá kapcsolódó (esetleges) pénzteremtés folyamatát.

 

Várom válaszukat, üdvözlettel:

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány