Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MNB - Közérdekű adatok igénylése és vizsgálat indítványozása

2019.08.14

koz---kep-00.png

 

Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

 

Tárgy: Közérdekű adatok igénylése és vizsgálat indítványozása

 

Kérem, hogy a kért adatokat bocsássák a rendelkezésemre és kérem, hogy a kért vizsgálatokat végezzék el, majd tájékoztassanak a vizsgálat eredményéről.

 

 

  1. Általános információk az igényléssel kapcsolatban

 

A közérdekű adat igényléssel kapcsolatban az MNB honlapján az alábbi tájékoztatás szerepel:

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) rendelkezései szerint:

közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

…közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerése iránt — a kért adatokat pontosan meghatározva — bárki személyesen szóban, telefonon, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be. Elektronikusan: az info@mnb.hu címen.

Az MNB a közérdekű adat megismerésére irányuló igényeket a lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb az MNB-hez történő beérkezéstől számított 15 napon belül teljesíti. Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű vagy nagyszámú adatra vonatkozik, a teljesítési határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról, illetve az igény elutasításáról és annak indokairól, valamint a jogorvoslati lehetőségről az MNB 15 napon belül írásban vagy – amennyiben az igény elektronikus úton érkezett, vagy az igényben az elektronikus levelezési cím fel van tüntetve – elektronikusan tájékoztatást küld az igénylőnek.

Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az MNB felhívja az adatigénylőt az igény pontosítására. A pontosítás időtartama nem számít bele a válaszadási határidőbe.

Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben az aránytalan nehézség nélkül teljesíthető – az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni.

Ha a kért adatot az MNB korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozta, az igényt az MNB az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével teljesíti.

https://www.mnb.hu/a-jegybank/kozerdeku-adatok/tevekenysegre-mukodesre-vonatkozo-adatok/kozerdeku-adatok-igenylese

 

  1. A kért adatok

 

2008 nyarán készült el (kézirat lezárva 2008. július) az MNB közreműködésével a Devizahitelek tényleg értem című fogyasztóvédelmi tájékoztató. (Ez a tájékoztató füzet már a második volt, mivel 2006-ban is megjelent (kézirat lezárva 2006. szeptember), akkor azonban ez még nem az MNB közreműködésével készült el).

 

A tájékoztató 11. oldalán az alábbi ismertetés szerepel:

„Miközben a kezdeti kamatteher, így a hitelek törlesztőrészlete alacsonyabb devizaalapú hiteleknél, a hitel teljes futamideje alatt – az árfolyam- és kamatváltozások hatásai miatt – az Ön által visszafizetett összeg valójában magasabb lehet, mint amire a kezdeti feltételek mellett számít. Például az elmúlt időszak adatait figyelembe véve, az alábbi táblázat szerinti, tízéves futamidejű devizahitelek esetén a visszafizetett tőke- és kamattartozás forint összege alapján kiszámítható, hogy mennyi volt a hitel tényleges terhe. Az alábbi táblázatból látható, hogy a devizahitel valójában lényegesen drágább lehet, mint amire a kezdeti kamat alapján számíthatunk.”

 

 

 

koz---kep-01.png

 

„Az eltérés a kezdő kamathoz képest az euróalapú hitelnél volt a legkisebb, ezt követte a svájcifrank-alapú hitel, miközben a japánjen-alapú hitel tényleges terhe emelkedett a legjelentősebb mértékben. A növekedést elsődlegesen az árfolyam, kisebb részben a kamatok változása okozta.”

 

A tájékoztató 7. oldalán az alábbi példa található:

„Vizsgáljuk meg, hogy mi lett volna, ha Ön 1997. január 1-jén devizaalapú hitelt vesz fel tízéves lejáratra 5 millió forint összegben. Ilyen hosszú időszak alatt az árfolyamok előre nem látható módon alakulhatnak. Ebben a konkrét esetben Önnek – a kedvezőtlen árfolyamváltozás miatt – euróalapú hitel esetén 6,2 millió forint, svájcifrankalapú hitel esetén 6,7 millió forint, míg japánjen-alapú hitel esetén 7,1 millió forint tőkét kellett volna visszafizetnie az 5 millió forint helyett. Ezen felüli teherként jelentkezett volna még a hitel árának, a kamatnak a megfizetése is.”

 

Ez az idézett tájékoztatás és példa (és semmilyen ehhez hasonló) a 2006-os kiadványban nem szerepelt.

 

Közérdekű adatigénylés keretében kérem, hogy a komplett számítást bocsássák a rendelkezésemre, az alábbi tartalommal (a számítás alap adatai):

10 éves futamidejű (1997. január – 2007. január) euró kölcsön havi törlesztő részletei, havi EUR árfolyam értékei és a kamatláb alakulása hónapról hónapra. A kölcsön törlesztésének tőke- és kamatösszege havonta és összesítve.

10 éves futamidejű (1997. január – 2007. január) svájci frank kölcsön havi törlesztő részletei, havi CHF árfolyam értékei és a kamatláb alakulása hónapról hónapra. A kölcsön törlesztésének tőke- és kamatösszege havonta és összesítve.

10 éves futamidejű (1997. január – 2007. január) japán jen kölcsön havi törlesztő részletei, havi JPY árfolyam értékei és a kamatláb alakulása hónapról hónapra. A kölcsön törlesztésének tőke- és kamatösszege havonta és összesítve.

Az 5 millió forintos példa minden adata mindhárom deviza esetében.

 

Közérdekű adatigénylés keretében kérem, hogy „tényleges teher” meghatározását (definicióját) is adják meg, valamint közöljék azt a képletet is mellyel a „tényleges terhet” kiszámolták (a számítás eredménye). Valamint kérem a (bemenő) adatokat is, melyekből a képlettel kiszámolták a „tényleges terhet”.

 

Amennyiben végeztek korábban (2008 előtt) vagy később (2008 után) hasonló elemzést, vagy készítettek bármikor, nem 10 év futamidejű kölcsönre hasonló számításokat, kérem ezeket a számításokat is küldjék el részemre.

 

 

  1. A közérdek igazolása

 

A közérdeket egyrészt a devizahitelezésben érintettek rendkívül nagy száma igazolja. Balás Tamás és Nagy Márton becslése szerint 5,6 millió devizahiteles szerződés volt hazánkban (A devizahitelek átváltása forinthitelekre – Hitelintézeti Szemle – 2010. kilencedik évfolyam 5. szám).

http://www.bankszovetseg.hu/Content/Hitelintezeti/HSz5_416_430_10000377.pdf

 

A közérdeket másrészt a devizahitelezés miatt tönkrement családok nagy száma igazolja. A KSH kimutatása szerint már 2011-ben közel százezer devizahiteles család „küzdött törlesztési gondokkal” (A hitellel rendelkező háztartások szociális jellemzői – Statisztikai Tükör – 2011. november 17.).

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/hitelesekszocjell.pdf

 

A teljes lakossági hitelállományt tekintve a KHR tájékoztatója alapján, 2014 végén a több mint 8 millió fennálló lakossági hitelszerződés 21,1%-hoz „tartozik rendezetlen mulasztás” – sajnos a tájékoztató nem részletezi, hogy ezen belül milyen a devizahitelek aránya, feltehetőleg nagyobb arányt képviseltek (Éves tájékoztató a Központi Hitelinformációs Rendszerről – 2014).

https://www.bisz.hu/letoltesek/tajekoztato_2014_eves.pdf

 

Nagy Márton az MNB ügyvezető igazgatójaként, 2015. július 1.-én részt vett az ELTE-N tartott konferencián.

https://www.ajk.elte.hu/file/konferencia_program_150701.pdf

 

Előadásában úgy fogalmazott, hogy az árfolyamkockázatra a családok azért nem gondoltak, mert „nem volt elmagyarázva nekik”. (5:30 percnél)

https://www.youtube.com/watch?v=dJADi2kSguo

 

Javaslom az MNB-on belül egy vizsgálat elvégzését, melynek a feladata annak a megállapítása, hogy a Tényleg értem kiadvány megfelelően magyarázza-e el a devizahitel veszélyét, árfolyam kockázatát.

 

 

  1. MNB belső vizsgálat

 

A javasolt vizsgálat során az alábbi kérdésekre mindenképpen választ kell találni.

 

1.

A Kúria Konzultációs Testülete nemrég megállapította, hogy az inflációs különbségek miatt a deviza árfolyam emelkedésére kell számítani:

„Az infláció jelenségével viszont az átlagos fogyasztó is tisztában volt, tehát annyit mindenképpen fel kellett ismernie, hogy a devizaalapúságból következően, valamint a forint és a svájci frank inflációjának különbségéből adódóan az árfolyamok elcsúszhatnak.” (Az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések érvénytelensége esetén alkalmazandó továbbá jogkövetkezmények köre és tartalma – 2019. június 20.)

https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/konz_testulet/deviza_megoldasi_javaslatok3.0.pdf

 

A Tényleg értem kiadvány nem tartalmaz ilyen jellegű információt!

 

A Kúria „természetesnek veszi”, hogy ezzel (infláció és árfolyam kapcsolat) a „fogyasztó tisztában volt” amikor szerződést kötött. Az MNB munkatársai 2008-ban pontosan megvizsgálták 10 éves kölcsönök esetében hogy miként hat a törlesztő részletre az „árfolyamok elcsúszása”. Miért nem szerepel érthetően és világosan az MNB lakossági kiadványában ez a létfontosságú információ? Miként lehetséges, hogy ezt az összefüggést az MNB munkatársai „nem ismerték fel”?

 

2.

Kovács Levente a Bankszövetség főtitkára 2017-ben ugyanazt írta egy egyetemi szakfolyóiratban, mint amit most a Kúria Testülete megállapított:

„Azzal kell számolni, hogy az inflációs (értsd: kb. kamat) különbség miatt az alacsony kamatozású deviza folyamatosan fel fog értékelődni, és ezzel folyamatosan nőni fog a havi törlesztőrészlet.” (A bankvezetési kultúra változása a gazdasági válság hatására – IJEMS – 2017)

http://ijems.lib.unideb.hu/file/9/595249eb04aa9/szerzo/Kovacs_-_A_bankvezetesi_kultura_valtozasa.PDF

Miért nem szerepel érthetően és világosan az MNB lakossági kiadványában ez a létfontosságú információ? „Folyamatosan fel fog értékelődni a deviza – folyamatosan nőni fog a törlesztő részlet.” Miként lehetséges, hogy ezt az összefüggést az MNB munkatársai ismerték?

 

3.

Kovács Levente már 2013-ban is teljesen érthetően fogalmazott az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának az ülésén:

„Nyilvánvalóan a devizahitelnek más a törlesztési karakterisztikája, mint a forinthitelnek, hiszen a roppant alacsony kamatokért cserébe normál esetben egy árfolyam-növekedés bekövetkeztével kell számolni.” (Jegyzőkönyv az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának 2013. február 25.-én, hétfőn … megtartott üléséről).

https://www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/FVB/1302251.pdf

 

Miért nem szerepel érthetően és világosan az MNB lakossági kiadványában ez a létfontosságú információ? „Alacsony kamatért cserébe – árfolyamnövekedéssel kell számolni.” Miként lehetséges, hogy ezt az összefüggést az MNB munkatársai ismerték?

 

4.

Az eddig ismertetett álláspontok egyáltalán nem újdonságok a gazdasági-pénzügyi szakemberek számára. Minden a kamatparitásra vezethető vissza. Ez megtalálható a szakkönyvekben is. Pl:

„A kamatparitás feltétele alapján a kamatkülönbségeknek jelezniük kell a leértékelődés várható mértékét. A gyakorlatban azonban a váratlan vagy meglepetésszerű árfolyammozgások jóval nagyobbak, mint a kamatkülönbségek, és elfedik a megjósolható árfolyam-alakulást. A közgazdasági modelleken alapuló előrejelzések hosszú, azaz több éves időtávon bizonyulnak a legsikeresebbnek.  Ha egy országban például tartósan emelkedik az árszint, akkor valószínű, hogy a devizája előbb-utóbb leértékelődik, azt azonban aligha lehet pontosan megjósolni, hogy ez mikor következik be.” (Paul R. Krugman – Maurice Obstfeld: Nemzetközi gazdaságtan – Elmélet és gazdaságpolitika Panem Kft – 2003 – ISBN 978 963 545 339 9)

 

Mindezt Dr. Lóránt Károly mérnök-közgazdász, a Magyar Közgazdasági Társaság tagja 2014-ben egy riportban nagyon egyszerűen elmondja:

„Ahol magasabb a kamat az a valuta leértékelődik, tudniillik miért magasabb a kamat? Mert magasabb az infláció, ugye, mint a másik helyen. Ha magasabb az infláció, mint a másik helyen, akkor előbb utóbb ez a valuta le fog értékelődni a másikhoz képest. Ez teljesen világos volt az első pillanatban” ( Lóránt Károly közgazdász a deviza perekről – 2014.09.01 – A 1:27-1:43 között)

https://www.youtube.com/watch?v=LoVVdpwloPY&feature=youtu.be

 

Mindezzel Szász Károly a PSZÁF volt elnöke is tisztában volt. Így magyarázta el 2011-ben az Országgyűlés devizahiteles albizottságában:

„Tehát elvben és hosszabb távon azt kell mondjuk, hogy az árfolyamkülönbségek a kamatparitásokkal egyeznek meg.” (Jegyzőkönyv - az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2002-2010 közötti lakossági deviza eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottsága - 2011. november 15.)

https://www.parlament.hu/documents/static/biz39/bizjkv39/AIB/A412/1111151.pdf

 

Miért nem szerepel érthetően és világosan az MNB lakossági kiadványában ez a létfontosságú információ? „A magasabb infláció – előbb, utóbb forint leértékelődéshez vezet.” Miként lehetséges, hogy ezt az összefüggést az MNB munkatársai ismerték?

 

5.

A Tényleg értem az alábbi információkat tartalmazza:

 

„A devizahitelek kamata alacsonyabb a forinthitelekénél, mivel az említett devizák irányadó kamatszintje (az adott ország nemzeti bankjának alapkamata) alacsonyabb a forint irányadó kamatánál (a Magyar Nemzeti Bank alapkamata).” – 2006

 

„A devizahitelek kamata alacsonyabb a forinthitelekénél, mivel az említett devizák esetében a piaci kamatok is alacsonyabbak a forint kamatszintjénél.” - 2008

 

„Ha Ön a devizahitelt forintban törleszti, akkor számolnia kell az árfolyamkockázattal.” - 2006 és 2008

 

Példa - 2006

„Egy 5 millió forintos, tízéves futamidejű hitel havi törlesztőrészlete 369 svájci frank.

Ugyanez forintban különböző árfolyamok mellett:

Svájci Frank árfolyama                                  Törlesztő részlet

165                                                                                         60 885 Ft

175                                                                                         64 575 Ft

185                                                                                         68 265 Ft”

 

Példa – 2008

„Egy 5 millió forintos, húszéves futamidejű svájcifrank-alapú devizahitel havi törlesztőrészlete 278 svájci frank, 8 százalékos kamattal és 150 forintos folyósításkori árfolyammal számolva. A törlesztőrészlet forintban, különböző árfolyamok mellett, a következőképpen alakul:

Svájci Frank árfolyama                                  Törlesztő részlet

150                                                                                         41 822 Ft

160                                                                                         44 610 Ft

170                                                                                         47 398 Ft”

 

„A törlesztőrészlet annyi százalékkal változik (nő vagy csökken), ahány százalékkal változik az adott deviza árfolyama.” – 2006 és 2008

 

„Fontos tudni, hogy egy deviza árfolyamának jövőbeni változása kiszámíthatatlan. Miként a következő ábra is mutatja, az árfolyam nagymértékben ingadozhat. Akár néhány hónapon belül is igen jelentős, akár 10-15 százalékos árfolyammozgás is elképzelhető. Az árfolyammozgástól függően változnak a fizetendő törlesztőrészletek is. Egy hosszú lejáratú – például 10 vagy 20 évre felvett – hitel esetén ezért már önmagában a tartós, kedvezőtlen árfolyamalakulás is jelentős többletterhet képviselhet.” – 2008

 

koz---kep-02.png

 

„A devizahitelek népszerűségének oka az, hogy kamatuk alacsonyabb a forinthitelek kamatánál, hiszen így alacsonyabb a törlesztőrészlet is. A forint jelentős árfolyamgyengülésének kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a devizahitel törlesztőrészlete elérje az ugyanolyan összegű forinthitel törlesztőrészletét.” – 2006

 

„A devizahitelek népszerűségének elsődleges oka, hogy kamatuk alacsonyabb a forinthitelekénél, amiből következően alacsonyabb a törlesztőrészlet is.” – 2008

 

„A japánjen-alapú hitelekről külön is érdemes szólni. A japán jegybanki alapkamat a világon az egyik legalacsonyabb, ezért a jenalapú hiteleket csábítóan olcsón nyújtják. Ugyanakkor extra kockázatot jelent, hogy a japán jent sokkal nagyobb árfolyam-ingadozások jellemzik, mint a többi devizát. Az alacsony hitelkamat ugyan előnyt jelent, amit csak egy nagymértékű, körülbelül 15 százalékos forintgyengülés ellentételez, de ennek megvannak a sajátos kockázatai.” - 2008

 

„A tapasztalatok alapján a jen sokkal inkább hajlamos a forinttal szembeni nagymértékű árfolyam-ingadozásra, mint a svájci frank vagy az euró, ezért jenalapú hitelének törlesztőrészlete is jelentősen változhat.” – 2008

 

„A devizanemváltás önmagában nem véd a jövőbeni kedvezőtlen árfolyamváltozások ellen. Sőt előfordulhat az is, hogy az Ön forintban kifejezett tartozása folyamatosan emelkedik az árfolyamveszteségek következtében.” - 2008

 

Miért nem adtak a devizahitel veszélyeiről megfelelő tájékoztatást? Miért nem kötelezték a bankokat minden egyedi esetben megfelelő tájékoztatás kidolgozására és elmagyarázására?

 

Várom válaszukat és vizsgálatukat.

 

 

Tisztelettel:

 

 

2019. augusztus 14.

 

 

Szabó József

118... Budapest