Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mese a civil szervezetek között egyetértésről

2016.05.24

Mese a civil szervezetek között egyetértésről

 

 

A Wellmann-ügy apropóján kértünk pár állami szervezetet, hogy legyen kedves küldje el nekünk, vajon az elmúlt években mivel kereste meg őket a Magyar Bankszövetség (hogy teljességgel kiket szólítottunk meg, egyelőre még nem áruljuk el).

 

 

Az első helyet Dr. Bitskey Botond Főtitkár Úrék szervezete, az Alkotmánybíróság nyerte el, mint a kérdésünkre leggyorsabban válaszoló állami apparátus. Közérdekű adatkérésünkre megküldött válaszukat ez úton is köszönjük.

 

ab---bankszov---kapcs---kep.png

 

Megkereső levelünket elolvashatod az írásunk végén.

Ez úton javasoljuk neked is, hogy nyugodtan küldj ilyen és hasonló megkereséseket állami szervezeteknek. Jogod van hozzá.

 

Az Alkotmánybíróság Hivatalának válasza:

 

Iktatószám:XXI-1/00947-1/2016

Tisztelt Uram!

Az  Alkotmánybírósághoz  2016.  május  17-én – elektronikus úton – érkezett beadványában közérdekű adatkéréssel fordult az Alkotmánybírósághoz.

Beadványában  a  deviza  alapú  hitelezéssel kapcsolatos – legalább 12 éven belüli   –   megkereséseket   és   az  azokra  adott  válaszokat  kérte  az Alkotmánybíróságtól,  amelyeket  a  Magyar  Bankszövetség,  vagy  a  Magyar Lízingszövetség  kezdeményezett  az Alkotmánybíróság felé. Kérte továbbá az Alkotmánybíróság  levelezését,  jegyzőkönyveit,  emlékeztetőit,  amelyek  a fenti szervezetekkel folytatott egyeztetések során készültek.

Tájékoztatom,  hogy  a  Magyar Bankszövetség a IV/2487/2012. számú ügyhöz


http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/9B9696D0802E61F1C1257ADA00524F2A?OpenDocument

       és        a        III/1522/2014.       számú       ügyhöz     

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/67436C6B4C143CD3C1257D4D004746AB?OpenDocument

  nyújtotta  be  állásfoglalását  az  Alkotmánybíróságon. Az előbbi linkre kattintva az állásfoglalások elérhetőek.

Az  Alkotmánybíróság  mai  napon  hatályos  nyilvántartása szerint a Magyar Lízingszövetség   nem  küldött  megkeresést  a  deviza  alapú  hitelezéssel kapcsolatban az Alkotmánybíróság részére.

Az  említetten  kívül  egyéb  megkeresés  e  szervek részéről nem érkezett, miként  az  Alkotmánybíróság  egyeztetést vagy tárgyalást sem folytatott az említett szervek egyikével sem.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

Üdvözlettel:


Bitskey Botond Dr.  főtitkár

 

 

A válasz szerint tehát a bankok érdekvédelmi szervezete két ízben fordult az Alkotmánybírósághoz (a  Magyar Lízingszövetség láthatóan kevésbé aktív), a végtörlesztéssel összefüggésben és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény elleni bírói kezdeményezés (devizakölcsön-perek) kapcsán.

 

A végtörlesztéssel összefüggésben, mint ismert az indítványozók azt a - az adósok részére már jól ismert sablon – választ kapták, hogy az indítványok nem megalapozottak (a hasonló döntések miatt menetel a PITEE Strasbourg felé:

 

https://pitee.wordpress.com/2016/05/18/az-ab-visszautasitotta-az-autohitelesek-es-a-szemelyihitelesek-panaszait-indulhatnak-az-ujabb-strasbourgi-eljarasok/

 

… és bizony a 2014. évi XXXVIII. törvény elleni bírói kezdeményezésnek (devizakölcsön-perek) is jó nagy elutasítás lett a vége.

 

Mielőtt békésen hátradőlnénk, hogy itt nincs semmi látnivaló, az ország dolgai rendezettek, civil érdekvédőknek itt már nincs mit kapargatni, vessünk csak egy pillantást ez utóbbi ügy kapcsán a Magyar Bankszövetség véleményére. Azt láthatjuk, hogy az érdekvédelmi szervezet jogi munkacsoportja felkészült, jobbnál jobb érvekkel ostromolta a falakat. Úgy véljük, hogy jobban oda kellene figyelnünk a Magyar Bankszövetségre és különböző megkereséseire, hiszen tulajdonképpen egy csomó mindenben egyet lehet érteni velük.

 

Figyeljétek csak, mi mindenben egyet értünk?!

 

 

Teljességgel egyet értünk az alábbiakkal, ha figyelembe vesszük a Kúriának a Kormányzattól és a Magyar Bankszövetségtől való befolyásoltságát (értsd például, de nem kizárólag: Wellmann - ügy):

 

„A hatalommegosztás követelményrendszerének – amit az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése is kifejezetten deklarál – egyik legfontosabb összetevője a bírói függetlenség elve. A bírói függetlenség lényege az ítélkezés szervezeti és tartalmi függetlenségének, kormányzati vagy bármely egyéb befolyástól való mentességének biztosítása. A törvényhozó hatalom funkciója azoknak az általános magatartásszabályokat előíró jogszabályoknak a megalkotása, amelyeket a bíróságnak egyedi ügyekben alkalmaznia kell. A hatalommegosztás alkotmányos követelményével csak az áll összhangban, ha az ítélkezést az Országgyűlés kizárólag törvényalkotás útján befolyásolja. A bírák ítélkezési tevékenységük során a törvényeknek, és kizárólag a törvényeknek (az alkotmányos törvényeknek!) vannak alárendelve – ezt rögzíti az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése.”

 

Teljességgel egyet értünk a Magyar Bankszövetség által leírtakkal, az elszámolást követő 30 napos határidővel megáldott perújraindítások fényében, apró kiigazítással (kiigazításainkat a továbbiakban  pirossal láthatod):

 

„Amennyiben egy elméleti jogi kérdéssel az ország főbíróinak évekig kell foglalkozni, hogy kialakítsák az álláspontjukat, akkor hogyan lehetne 30 nap elégséges ahhoz, hogy a pénzügyi intézmény károsult felperesek a Törvény alkotmányosságával, nemzetközi szerződésbe ütközésével és a per tárgyává tett jelentős számú szerződési kikötés tisztességességével kapcsolatos álláspontjukat kialakítsák?

Eszerint a bíró csak a tárgyaláson rendelkezésre álló bizonyítékokra, vagy a nyomban felajánlottakra vonatkozóan folytathat le bizonyítást, de ezek közül sem mindegyikre. A törvény előírja, hogy ezeknek „alkalmasak”-nak kell lenniük arra, hogy a keresetlevélben előadottakat, vagy az alperes védekezését igazolják.

Nem kétséges, hogy az amúgy is szűkre szabott 30 napos határidő során fellelhető bizonyítékokon túlmenő, a tárgyaláson felmerülő újabb bizonyítási igénynek (a szerkesztő kiegészítése: újrainduló perekben a kötelező jogkövetkezmény elszámolása) megfelelő bizonyítékok benyújtásának kizárása súlyosan sérti a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot [Alaptörvény XXVIII. cikk], de sérti a bírói függetlenség alkotmányos elvét - követelményét is [Alaptörvény 26. cikk (1) bek.].”

 

Teljességgel egyet értünk a Magyar Bankszövetség által leírtakkal (a továbbiakban már nem írjuk oda, hogy a Magyar Bankszövetséggel, kérjük kedves olvasónkat, ezt képzeljék oda):

 

„Míg azonban a Kúriának – az Alkotmánybíróság kontrollja alatt álló – alkotmányos joga és feladata, hogy a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokkal biztosítsa a jogszabályok egységes értelmezését, az Országgyűlés ugyanilyen tárgyú és célú törvénye a bíróságok alkotmányos hatáskörét elvonva már címében is és tartalmában is sérti a hatalommegosztás és a bírói függetlenség követelményét. Ezt világosan mutatja maga az a tény, hogy indokolása szerint a Törvény kifejezetten a 2/2014. PJE funkcióját akarja betölteni.„

 

 

Apró kiigazítással egyetértünk:

 

„A bankot károsultat tehát megilleti az – Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében is deklarált – bírósághoz fordulás joga.”

 

Apró kiigazítással egyetértünk, hacsak a Wellmann féle, a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2015. november 9-10 napján a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott Országos Értekezletről szóló borzadályos emlékeztetőre, vagy ha arra a bizonyos 37/A§-ra gondolunk (megállapítási keresetet nem kérhet a deviza károsult, csak jogkövetkezmények levonásával és pontos számítással nyújthatsz be keresetet)

„A bírósághoz fordulás jogának lényeges tartalmát bizonyosan kiüresíti az olyan szabályozás, amely a bíróság számára a keresetről a szabad bizonyítás elvét megsértve gyakorlatilag csak egyfajta tartalmú döntés meghozatalát teszi lehetővé (értsd: tök mindegy, mit kér a felperes, a szerződés életben kell tartani és lehetőleg deviza alapon..), mivel kizárja, hogy a bíróság az elé vitt jogvitát függetlenül, saját meggyőződésének megfelelően, érdemben elbírálja.

 

Ennek következtében a bírósághoz fordulás – és a jogérvényesítéshez kapcsolódó önrendelkezés –alkotmányos jogát (magánautonómiáját) a törvény (a szerk.: és majdnem az összes devizás PJE) nem csak a bankkal, hanem a bank magánszemély ügyfelével szemben is megsérti, mert tekintettel arra, hogy a jogvita az állam és a bank között folyik, őt magát teljes mértékben kizárja a jogvitából.”

 

 

Teljességgel egyet értünk (1. verzióban kiigazítás nélkül), de a készülő X/2016-os „devizás” jogegységi fényében, a 2. verzióban apró kiigazítással egyetértünk):

 

1) „Azonban egy ilyen törvény semmiképpen nem tekinthető a jogegységi határozat törvényhozói „támogatásának” vagy „megerősítésének”. Míg a Kúria jogosult korábban meghozott jogegységi határozatának megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére, ezt értelemszerűen nem teheti meg a – jogszabályi rendelkezések kötelező értelmezését előíró – Törvénnyel.

Ráadásul a Törvény nem pusztán „megismétli” a 2/2014. PJE alkotmányellenes második pontjában foglaltakat, hanem, amint fentebb bemutattuk, annak tartalmán túlterjeszkedve kíván előírni a bíróságok számára kötelező jogértelmezést.”

 

 

2) Azonban egy jogegységi határozat (értsd: például, de nem kizáróan a készülő 2016-os PJE) ilyen törvény semmiképpen nem tekinthető meglévő törvények a jogegységi határozat törvényhozói „támogatásának” vagy „megerősítésének”. Míg a jogalkotó Kúria jogosult korábban meghozott jogegységi határozat jogszabályának megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére, ezt értelemszerűen nem teheti meg a Kúria – jogszabályi rendelkezések kötelező értelmezését előíró – Törvénnyel jogegységi határozattal.

Ráadásul a Törvény jogegységi határozat nem pusztán „megismétli” a 2/2014. PJE alkotmányellenes második pontjában vonatkozó törvényekben foglaltakat, hanem, amint fentebb bemutattuk, annak tartalmán túlterjeszkedve kíván előírni a bíróságok számára kötelező jogértelmezést normát

.

 

Apró kiigazítással egyetértünk:

 

„A bizonyítási teher megfordítása tehát egyoldalúan súlyos bizonyítási szükséghelyzetbe hozza felperes – károsultat hitelintézetet, míg a jogvitára valójában okot adó, tisztességtelenséget állító jogalkotó -alperesre semmiféle bizonyítási kötelezettséget nem ró. A bizonyítási teher megfordítása fentiekre tekintettel sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, és a bírói függetlenség alkotmányos követelményét, ezért a törvény 6. §-a kétszeresen alkotmányellenes.”

 

 

Apró kiigazítással egyetértünk:

 

„Arra is utalni szeretnénk, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: Egyezménye) 6. cikkely (1) bekezdés első mondatának („Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.”) alkalmazásában kidolgozta a „fegyverek egyenlősége” elvét. Ez polgári perben azt biztosítja, hogy a felperesnek és az alperesnek egyenlő esélye és alkalma legyen arra, hogy a tény - és jogkérdésekben véleményt formálhasson és állást foglalhasson. A Törvényt megalkotó alperes azonban az eljárási jogokat oly módon torzította el a politikai hatalom és a pénzintézetek maga javára, ide értve elsődlegesen a bizonyítási teher megfordítását, hogy a fegyverek egyenlőségéről nem lehet beszélni.”

 

Izgalommal várjuk, hogy megkeresésünkre a többi szervezet miként válaszol és nagyon reménykedünk benne, hogy továbbra is egyet tudnunk érteni más civil szervezetekkel. Bizakodunk abban, hogy lesznek még páran az állami hivatalokban, akik esetleg hibás lépésükkel az devizahitel károsultak ügyét szolgálják. Nagyon várjuk, hogy mikor botlik el végleg a saját lábában ez a pénzintézeteket védő kollaboráns hálózat.

De ahogy lassan eltelt egy hónnap, legfőképpen arra vagyunk kíváncsiak, hogy vajon konkrétan Wellmann Györgyöt mikor menesztik hivatalából, hogy elejét vegyék az újabb és újabb a nép ellenében elkövetett, bankmentő ténykedéseinek.

 --------------   -----------------------------   ------------------------

 

Tisztelt Dr. Sulyok Tamás  Elnök úr!

Tisztelt dr. Szabó Attila Kabinetfőnök úr!

     Tisztelt dr. Bitskey Botond Főtitkár úr!

             Tisztelt Alkotmánybíróság!

 

 

A 2011. évi CXII. számú, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (továbbiakban: törvény) 3. §. 5., 26. § (1) és 28. § (1) pontjai alapján kérem a Tisztelt Címzettet, hogy legyenek szívesek megküldeni részemre (vagy tegyék lehetővé internetről történő letöltését) azon deviza alapú hitelezéssel kapcsolatos – min. 12 éven belüli – megkereséseket és az azokra adott válaszokat, amelyeket a Magyar Bankszövetség, vagy a Magyar Lízingszövetség kezdeményezett Önök felé.

 

 

Kifejezetten, de nem kizáróan érdekelnének azon levélváltások, amelyeket a 2004-es évtől kezdve a Magyar Bankszövetség, vagy a Magyar Lízingszövetség folytatott a deviza alapú hitelezés tárgykörében az Önök szervezetével, azzal összefüggésben tájékoztatást kért, figyelmet hívott fel, egyedi intézkedést kért, intézkedési gyakorlat kialakítását kérte, intézkedés mellőzését kérte, jogszabály létrehozását/vagy módosítását kezdeményezte, hatósági eljárás mellőzését vagy megszűnését kérte stb.

 

Érdekelnének – ha voltak - azon emlékeztetők és jegyzőkönyvek, amelyeket a 2004-es évtől kezdve a Magyar Bankszövetséggel, vagy a Magyar Lízingszövetséggel folytatott egyeztetések, vitanapok, munkabizottság és munkacsoport ülések, bankárreggelik alkalmával készültek és a deviza alapú hitelezés tárgykörében érintettek. Ezeket szintén kérem megküldeni.

 

Kérem Önöket, hogy a fentiekre a törvény 29. § (1) pontja alapján az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tegyenek eleget.

Hivatkozott törvényi jogszabályhelyek a fentiekben:

 

3. § 5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;

 

26. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

 

28. § (1) A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

29. § (1) A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.

 

 

Tisztelettel:

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány