Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Levél Kovács Leventének - Bankszövetség - 2014.09.01.

2014.09.01

 Kovács Levente Főtitkár úr részére!

Magyar Bankszövetség

 

 

Tisztelt Főtitkár úr!

 

 

 

 

Olvasgatom a közel egy éve készült „A devizahitelek háttere” című tananyagát, melyet azért írt, hogy tartalmával bennünket, devizahiteleseket oktasson.

 

kl-00.png

 

„Több bajba jutott ügyfél a felvállalt terhek hordozása helyett

illuzórikus megoldásokban bízik.

A kialakult – gyakran valóban nehezen kezelhető,

egyéni tragédiát jelentő – helyzettel való reális szembenézés helyett

sokkal egyszerűbb belelovalni magunkat és másokat is abba,

hogy a korábbi saját fogyasztásunkat és beruházásunkat

ne kelljen megfizetni.

 

Az ennek érdekében felépített ideológiák

a banküzemtani ismeretek hiányosságára

és a devizahitelek misztifikálására épülnek.

Ezért foglaljuk most össze a devizahitelezés

banki hátterével kapcsolatos szakmai tényeket.”

 

 

A tananyag még a legelején megmutatja, hogy miért alternatíva a lakosságnak a deviza elszámolású kölcsön .

 

„A lakáshitelezést az akkori 8–12%-os forint alapkamat mellett

nem lehetett fenntartani, hiszen ehhez 14–18%-os piaci kamatszint

társult volna, ami azt jelentette,

hogy az első évben a teljes lakáshitelnek

kb. ötödét vissza kellett volna fizetni.

 

 

 

Az alacsony kamatozással kínálható deviza-,

elsősorban svájcifrank-alapú lakáshitelezés

használható alternatívát jelentett.

 

 

 

A devizahitel kapcsán érdemes elméletileg összehasonlítani

a törlesztési karakterisztikákat:

eszerint az alacsonyabb kamatozású (pl. CHF) hitelek esetében

jelentősen mérsékeltebb a kamattörlesztési teher is.

 

 

 

Ezt a mérsékeltebb kamatfizetési terhet viszont

ellensúlyozhatja a fennálló tőketartozás

folyamatosan változó árfolyama.

 

 

 

Végeredményben a teljes futamidőt tekintve reálértéken

a forint és a svájcifrank-alapú hitelek

törlesztési terhe hozzávetőleg megegyezik.

 

 

 

A különbség az, hogy amíg a forinthitel törlesztési terhe

(a magasabb kamatszint miatt)

az első időszakban relatíve magasabb,

a végső időszakban

(a fixált forint törlesztőrészlet elinflálódása miatt)

viszont alacsonyabb.

 

 

 

A devizahitel törlesztési terhe (az alacsonyabb kamatszint miatt)

viszont alacsonyabb szintről indul,

de a törlesztési időszak alatt a devizaalapú tőketartozás miatt

(feltételezve, hogy az árfolyam-emelkedés

pontosan megegyezik a bér- és az árszintnövekedéssel!)

reálértéken változatlan marad.

A devizahitel törlesztési karakterisztikája

kedvezőbb a családok számára, hiszen az első időszakban,

amikor a családalapítás történik,

nem jelent elviselhetetlen terheket;

igaz, a gyerekek kirepülése után is

marad még törlesztenivaló.”

 

 

A leírtakat egy ábra teszi szemléletessé:

 

 

kl-01.png

 

Az ábra kissé trükkös, mert a szürke vonal, a CHF elszámolású kölcsön törlesztő részletét mutatja,  vízszintes, ezáltal az állandóságot, a változatlanságot sugallja.

 

Viszont, ha ennek a viszonyát nézzük a forint kölcsönhöz, látjuk, a CHF elszámolású kölcsön törlesztő részlete a futamidő elején alacsonyabb mint a forint kölcsöné, ez után viszont egyre többet és többet kell fizetni. Hamar eléri azt a törlesztés szintet, amit a  forint kölcsön törlesztése jelent.

 

Mivel a CHF törlesztő részlet vízszintes vonal, ez azt jelenti hogy állandó a CHF törlesztés összege a futamidő teljes időszakában. Egy forint kölcsön törlesztő részlete pedig forintban állandó a kölcsön futamideje alatt. Ha ezt a forint törlesztő részletet CHF-ben kifejezzük (átszámítjuk CHF-re), és egyre kisebb és kisebb összeget kapunk, akkor a CHF árfolyamának egyre magasabbnak kell lennie.

 

A fekete vonal ezt mutatja. A forintkölcsön devizában kifejezve egyre kisebb érték.

 

Ez csak úgy lehetséges természetesen, ha a forint gyengül a CHF-hez képest.

  

Készíthetünk olyan ábrát is, melyben a forint törlesztő részlet a vízszintes vonal, ez az állandó érték, és a CHF elszámolású kölcsön van forintban kifejezve.  Ahogy  gyengül a forint a CHF-kal szemben, úgy növekszik az idő múltával a törlesztő részlet.

 

 

A saját szerkesztésű ábrám a két kölcsön karakterisztikájáról forintban:

 

 

kl-02.png

A tananyag szöveges része elég szemléltető. A CHF kölcsön azért jó, mert a családalapítás idején kevesebb a havi törlesztés, amikor viszont már kirepülnek a gyermekek…. Hát igen, jócskán megnövekednek addigra a törlesztő részletek.

 

Gondolom, ezeket az információkat mindenki megkapta a bankfiókban, amikor feltették neki a kérdést, az igényelt 5-10-15-20 millió forint kölcsönt forint elszámolással vagy deviza elszámolással kívánja-e felvenni?

 

Erről Önnek, mint a Bankszövetség főtitkárának biztosan egész pontos információi vannak. Esetleg javasolnám a Bankszövetségen belül működő etikai bizottságot (elnöke Auth Henrik) felkérni egy átfogó vizsgálat elvégzésére, ha kétely merülne fel Önben a fenti tájékoztatással kapcsolatban.

 

Talán voltak olyan pénzintézetek is, ahol számokkal, adatokkal is megmutatták az Ügyfeleknek, a Fogyasztónak, hogy forintban havonta mit jelent az elviselhető teher és mit jelent a későbbi teher (ami a gyerekek kirepülése után jelentkezik).

 

A tananyagból egy biztosnak tűnik. Végeredményben így is úgy is ugyanannyit fizet az Ügyfél a banknak. Ha nem akarja megfizetni a első évben a teljes lakáshitelnek kb. ötödét (forint kölcsön), akkor majd a futamidő végén fogja ugyanezt az összeget megfizetni (CHF elszámolású kölcsön).

 

Abban kissé kételkedem, hogy minden sorstársammal pontosan közölték a bankfiókban, hogy a várható árfolyam-emelkedés, és ez várhatóan „pontosan megegyezik a bér- és az árszintnövekedéssel”.

 

 

Tisztelt Főtitkár úr!

 

Nem kérdezem, hogy a magyar vagy a svájci bér és árszintnövekedésre gondolt-e, mivel mindketten tudjuk, hogy a két ország (Magyarország és Svájc) bérnövekedés különbségéről, illetve árszintnövekedés (infláció) különbségéről van szó. Azt viszont szeretném megkérdezni,  hogy mi van akkor, ha nem „pontosan egyezik” az árfolyam emelkedése? Vállalja ennek plusz költségeit a bank, ad kártérítést Ügyfeleinek?

 

 Ez az alábbi mondat a Bankszövetség 2007 évi munkájáról szóló beszámolóból származik:

 

kl-03.png

 

http://www.bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2012/09/Jelentes_2007.pdf   (8-9. oldal)

 

 

A forint jelentősen, megközelítőleg 30%-kal felértékelődött 2000 és 2007 között az Euróhoz képest - közli tényként a Bankszövetség a 2008 márciusában kiadott beszámolójában.

 

Visszatérve a korábbi kifejezésre, ez nyilván azt jelenti, hogy a forint nem gyengült oly mértékben a CHF-hez képest, mint amennyire a bér- és az árszintnövekedés (különbsége) indokolta volna.

 

Tisztelt Főtitkár úr!

 

Pontosítaná esetleg, hogy milyen „reál effektív árfolyamindex”-ekről van szó?

 

Az egyik nevesítve van: „fogyasztó inflációk különbsége”. Ez megfelel ugye, az Ön által készített tananyagban szereplő „árszint növekedésnek”?

 

Vajon ez a tény, hogy a forint „jelentősen felértékelődött”, milyen mértékben változtatja meg azt az (optimális) várakozást, hogy az árfolyam-emelkedés „pontosan megegyezik a bér- és az árszintnövekedéssel”?

 

Másként is megfogalmazhatjuk a kérdést. 150 forintos CHF árfolyamnál valóban egyaránt egyforma esélye volt a forint gyengülésének is és a forint erősödésének is?

 

 

Mondjuk, ugyanakkora esélye volt 150-es árfolyamnál 100 forint nagyságú erősödésnek mint 100 forintnyi gyengülésnek?

 

 

kl-04.png

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tisztelt Főtitkár úr!

 

A fenti tények ismeretében is fenntartja a tananyagban közzé tett állítását?

 

 

A devizaalapú hitelszerződések többségének

a megkötése idején (2005–2008 között)

a forint későbbi árfolyamromlásának a bekövetkezése

a bankok számára sem volt előre látható,

így a szerződéskötéskor rendelkezésre álló információk alapján

a devizahitel feltételei kölcsönösen előnyöseknek mutatkoztak

mindkét szerződő fél számára.

 

 

Még  az az árfolyamromlás sem volt előre látható, ami „pontosan megegyezik a bér- és az árszintnövekedéssel”?

 

 

 

Tisztelt Főtitkár úr!

 

Ez az ábra mutatja a Svájc inflációs ütemét 1995-től napjainkig

 

 

Bejelöltem rajta a Bankszövetség beszámolójában szereplő időszakot, a 2000 és a 2007 közti éveket.

 

 

kl-05-inf-utem-chf.png

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez pedig a hazai infláció alakulása:

 

kl-06-inf-utem-magyar.png

  

Végezzünk most egy egyszerűsített számolást, egy vizsgálatot.

 

A megjelölt, a hivatkozott időszakban a svájci infláció 1% környékén mozgott. Nem volt több 2%-nál, nem volt kevesebb mint 0%. Nem követünk el nagy hibát, ha átlagosan 1%-nak vesszük 2000 és 2007 között.

 

 

A megjelölt, a hivatkozott időszakban a hazai infláció 5% környékén mozgott. Nem volt több 10%-nál, nem volt kevesebb mint 3%. Nem követünk el nagy hibát, ha átlagosan 5%-nak vesszük 2000 és 2007 között.

 

A két ország „árszintnövekedése” közti különbség 4% (magyar 5% - svájci 1%).

 

A kiindulási évben, 2000-ben tekintsük kereken 150-nek a  CHF árfolyamot. Ez növekszik évről évre a két ország közti árszintnövekedés különbségével.

 

 

Az eredmény:

 

 

kl-07-arf.png

 


2007-ben viszont a CHF árfolyama 150 Ft volt, annyi mint 2000-ben.

 

Ez mutatja a forint felértékelődését a CHF-kal szemben, ez a felértékelődés 24%.

 

Ezzel az egyszerű számítással elég közeli eredményt kaptunk a Bankszövetség beszámolójában szereplő „megközelítőleg 30%”-hoz.

 

Amennyiben 2007-ben a banki ügyintéző egy halovány említést tesz nekünk a bankfiókban, hogy a forint felértékelődött állapotban van, a CHF árfolyama reálisan 197 Ft körül van, a jelenlegi 150 Ft-ról bármikor emelkedhet az árfolyam 197-re, akkor  már eszünkbe sincs CHF elszámolású kölcsönt felvenni.

 

Arra már nem is lett volna szükség, hogy megemlítse a banki ügyintéző, hogy évente 4% CHF erősödés várható.

 

 

Tisztelt Főtitkár úr!

 

Megtenné nekünk azt a szívességet, hogy elküldi részünkre a Bankszövetség  hasonló számításait?  Mondjuk a 2004, 2006, 2008 években készülteket?

 

 

Az előző 4% „árszintnövekedése” közti különbséggel számolva a CHF árfolyama 2014-ig:

 

 

kl-08.png

 

 

Nahát, micsoda meglepő! A Magyar Nemzeti Bank adata szerint a CHF árfolyama mostanra…:

 

 

kl-09.png

 

 

….igen, igen , pont 260 Ft!



Tisztelt Főtitkár úr!

 

A tananyagban van még több olyan állítás is melynek valóságtartalma erősen megkérdőjelezhető.

 

Javaslom, tisztázzuk most csak ezt felvetett problémát  és utána majd foglalkozzunk a  tananyag többi kétes állításával is.

 

Természetesen akkor van mindennek értelme, ha végre valahára hajlandók lesznek őszintén szembe nézni a magyar társadalommal és vállalni a felelősségüket ebben dicstelen történetben.

 

Ahogy Ön fogalmaz a tananyagában:

 

A bajba kerülés esetén jól ismert emberi tulajdonság

a másra mutogatás és a felelősség áthárítása,

valamint következményként a saját feladat/felelősség feladása.

 

Visszatérő történelmi tapasztalat az,

hogy munka nélkül szerzett jövedelmekre,

 a felelősség  áthárítására

és hamis elméletekre

nem lehet jövőt építeni.

 

 

Várjuk válaszát, üdvözlettel:

 

  

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom alapítvány

 

 

 

 

Budapest, 2014. szeptember 1.