Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.07.14

Levél dr. Varga Judit igazságügyi miniszter részére

im-lev-kep-01.png

Tisztelt dr. Varga Judit igazságügyi miniszter!

    Tisztelt Igazságügyi Minisztérium!

 

Mint a Hiteles Mozgalom ügyvezetője, az elmúlt években már több levelet is írtam, több kérdést is megfogalmaztam és néhány esetben tettem javaslatokat is a devizahitelezés problémáival és megoldásukkal kapcsolatban. Most saját esetemet ismertetve szeretném több kérdésre is felhívni az Ön és a minisztérium figyelmét.

 

A devizahiteles elszámolási törvényt előterjesztő Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter a parlamenti expozéjában így elemezte a helyzetet és a törvénnyel elérendő célt:

„Az elmúlt hónapokban az Igazságügyi Minisztérium, együttműködve az NGM-mel és a Magyar Nemzeti Bankkal, valamint konzultálva az Országos Bírósági Hivatallal, nagy erőkkel dolgozott azon, hogy a devizahitelesek problémájának megoldásán túlmenően valamennyi fogyasztói hitelre vonatkozóan rendezze az elszámolás kérdéseit.

A jobbító szándékú javaslatok előterjesztésére itt a parlamentben biztosított a lehetőség, kérem azonban, hogy a törvényjavaslatra vonatkozó szavazatok leadása előtt vegyék azt is figyelembe, hogy ezek a jogszabályok több mint másfél millió magyar állampolgárt érintenek.

 

Célunk olyan új szabályozási környezet kialakítása, ami a fogyasztó számára érthető és átlátható. Olyan jogi helyzetet szeretnénk néhány hónapon belül teremteni, amelyben a magyar fogyasztókat minimum olyan védelem illesse meg, mint a külföldi anyabankok országaiban a fogyasztók számára nyújtott garanciák.

 

Munkánkat mindenekelőtt az Alaptörvény M) cikkében írtak határozták meg, amely szerint Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. Tehát maga az Alaptörvény is kötelez bennünket, hogy lépjünk föl. Engedjék meg tehát, hogy most akkor a törvényjavaslatot ismertessem.

 

Az elszámolási törvény egyik fő célja az érvénytelen szerződéses kikötések miatt a fogyasztók javára mutatkozó túlfizetések elszámolása. Ezeknek a múltbeli túlfizetéseknek az elszámolására kell a második törvényben a jelen szabályokat megállapítani.

A javaslat egyetlen, egységes elszámolást ír elő, amely magában foglalja az árfolyamrés, valamint az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelensége miatti túlfizetéseket. Ez így logikus, hogy a fogyasztó egy számlát kapjon. A javaslat fontos célkitűzése, hogy az elszámoláshoz kapcsolódóan ne induljon bonyolult perek sokasága.

 

Meg kell védenünk nyilván a bíróságokat is olyan szempontból, hogy kell jogorvoslatot biztosítani természetesen, de ezt jól kell tudni kezelni. Ezért, ha a fogyasztó a bank által készített elszámolást vitatja, márpedig miért ne vitathatná, első lépésként a pénzügyi hitelintézménytől kérhet korrekciót, nyilván aki készíti az elszámolást. Ennek sikertelensége esetén a Magyar Nemzeti Bank keretében működő Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat.

A Pénzügyi Békéltető Testület határozatát követően mind a fogyasztó, mind pedig a pénzügyi intézmény a törvényben meghatározott polgári nemperes eljárást indíthat, amely ellen fellebbezni is lehet. Tehát a jogállamiság százszázalékosan garantálva van mindenki számára.

 

Tehát azt láthatjuk, hogy a fogyasztót védjük az utolsó pillanatig, hisz a fogyasztó tudása nem minden esetben felel meg a banki tudásnak, ezért a fogyasztó számára megfelelő garanciákat építettünk be, hogy az elszámolás menetét is tulajdonképpen ellenőrizni tudja.

(Az Országgyűlés őszi ülésszakának 2. ülésnapja - 2014. szeptember 16.)

 

Így született meg a 2014. évi XL. törvény (a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvény).

 

Az elszámolás kidolgozásában és lebonyolításában rendkívül nagy szerepet kapott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az MNB-hez tartozó Pénzügyi Békéltető Testület (PBT).

A törvényjavaslat általános indoklása így fogalmazta meg:

„А Javaslat az elszámolás szempontjából egységesen kezeli az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítási jogra vonatkozó kikötések érvénytelensége miatt szükségessé váló elszámolást. Аz elszámolási szabályok egyaránt irányadóak mindkét érvénytelenségi esetkör kapcsán felmerülő túlfizetésekre. А fogyasztói hiteltípusoknak а gyakorlatban előforduló nagy számára tekintettel а törvényben nem lehetséges valamennyi részletszabályt meghatározni. Emiatt а Javaslat - az általános elszámolási szabályok rögzítése mellett – а Magyar Nemzeti Bankot hatalmazza fel arra, hogy makroprudenciális jogkörében eljárva valamennyi elszámolás részletkérdéseit és módszertanát rendeletben szabályozza. (T/1272. számú törvényjavaslat).

 

A fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámoláshoz, valamint a fogyasztói kölcsönszerződések módosulásához kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezésekről szóló 58/2014. (XII. 17.) számú MNB rendelet az alábbi rendelkezést tartalmazza:

A fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének és egyes más rendelkezéseinek módosulásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény rendelkezéseinek eleget téve tájékoztatjuk, hogy a deviza alapú/deviza <a megfelelő szövegrész alkalmazandó> fogyasztói kölcsönszerződésből eredő tartozását átszámítottuk forintra. A forintosítás elvégzése során a 2014. évi LXXVII. törvény 10. §-ában meghatározott árfolyamot alkalmaztuk. Az átszámítással kapcsolatos főbb adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

 

 

im-lev-kep-02.png

 

 

<Az adott szerződés tekintetében nem értelmezhető adatokat nem kell feltüntetni.>

<Amennyiben az elszámolás és forintosítás eredményeképpen csökken a törlesztőrészlet összege, úgy a fenti táblázat „Törlesztőrészlet összege” sorában szereplő adatok alapul vételével az alábbi szöveg kerül feltűntetésre. Devizaalapúnak nem minősülő devizakölcsön szerződések esetében alábbi törlesztőrészlet változás forintban történő kifejezhetősége érdekében, az elszámolást és forintosítást megelőző törlesztőrészletet a 2015. február 1. napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell forintra váltani. >

 

A rendeletben hivatkozott törvényi pont:

10. § A deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés tekintetében jogosult pénzügyi intézmény az elszámolási törvény szerinti elszámolási kötelezettsége teljesítésének határidejéig köteles a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés alapján fennálló vagy az abból eredő teljes, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás alapján megállapított tartozást - ideértve a devizában felszámított kamatot, díjat, jutalékot és költséget is - a fordulónappal az adott devizanem

a) 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy

b) 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama

közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintkövetelésre átváltani (a továbbiakban: forintra átváltás).

 

Kérdés, hogy mikor van a fordulónap (értéknap), ami a törvényben is és az idézett MNB rendeletben is szerepel? Az idézett törvény egy másik törvényre utal:

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

j) fordulónap: az elszámolási törvény 6. § (5) bekezdése alapján megállapított időpont;

1. § (1) E törvény hatálya….

b) az e törvény hatálybalépésekor még fennálló, a pénzügyi intézmény által már felmondott fogyasztói kölcsönszerződésből eredő, a pénzügyi intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény által késedelmes követelésként még nyilvántartott tartozásra terjed ki, amely kapcsán a pénzügyi intézményt - a 2014. évi XXXVIII. törvény és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: elszámolási törvény) alapján - elszámolási kötelezettség terheli.

 

Az elszámolási törvény hivatkozott pontja:

6. § (1) A pénzügyi intézményt a meg nem szűnt és a 2009. július 26. napját követően megszűnt fogyasztói kölcsönszerződés alapján elszámolási kötelezettség terheli.

(5) A fogyasztói követelés elszámolását az e törvényben és az MNB rendeletében meghatározott időpontokkal kell elvégezni.

46. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke - az MNB törvény 4. § (7) bekezdésében rögzített, a Magyar Nemzeti Bank makroprudenciális, így különösen a rendszerszintű kockázatok megelőzésével kapcsolatos és a 4. § (9) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében -, hogy rendeletben határozza meg

d) az elszámolási fordulónapokat,

 

Tehát a fordulónapot nem törvény, hanem MNB rendelet tartalmazza.

Az MNB rendeletekben viszont nem találtam meg a fordulópontot. Ez lehet, hogy az én figyelmetlenségem… A korabeli sajtóhírek szerint a forintosítás fordulónapja 2015. február 1.

 

 

Az idézett MNB rendeletben lévő táblázat, esetemben így néz ki.

 

im-lev-kep-03.png

 

Mint látható, két „fordulónap” is van: 2014. november 30. illetve 2015. március 30. Úgy tűnik, az Erste Bank sem találta meg a jogszabályok közt a fordulónapot. Így aztán két fodulónapot (értéknap) is alkalmazott az elszámoló levelében…

 

Eltelt már több mint 5 év az elszámolólevél kézhezvétele óta, azóta sem sikerült elérnem, hogy megtudjam hogyan, milyen számítás eredményeképpen, milyen adatokból jött ki a lejárt tartozás CHF összege illetve a négy hónappal későbbi forint összege.

 

A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) január óta már negyedszer tárgyalja az észrevételeimet (több mint negyvenet soroltam fel). Azért van már az ügyem negyedszer is a PBT-nél, mert jogerős bírósági ítélet eddig már két alkalommal helyezte hatályon kívül a (banknak mindenben igazat adó) PBT határozatot. Sajnos jogszabályváltozás miatt, már fogyasztói kérésre sem köteles a PBT tárgyalást tartani, így van lehetősége arra, hogy „félre értse” a fogyasztó észrevételeit.

 

Sajnos valamiért a bank is hajlamos a jogszabályokat és a PBT kötelezés pontjait félreérteni (tudva, nincs ennek semmi következménye).

A PBT 2017-ben hozott végzését a bank a mai napig sem hajlandó végrehajtani, inkább pereket indít az általam indított végrehajtások ellen. Három hete hozott első fokon ítéletet a Pesti Központi Kerületi Bíróság, melyben teljes mértékben elfogadta a bank álláspontját.

A bíróság pontosan megértette, hogy milyen adatokra van szükségünk az elszámolás ellenőrzéséhez:

[17] Hivatkoztak arra is, hogy az 1/F/11. alatt csatolt elszámoló levél tartalmazza a 2. oldal 1. bekezdésében a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő lejárt tartozás összegét 2014. november 30-ai időponttal 127.783,08.- svájci frankkal, ilyen adat a részletes elszámolásban azonban nem található, így a felperes teljesítése nem felel meg a PBT határozat korábban már hivatkozott előírásának.

Az 1/F/11. alatt csatolt elszámoló levél 2. oldal 1. bekezdése azt is tartalmazza, hogy a forintosítást követően 2015. március 30-án a tartozás összege 29.946.237.- Ft, a részletes elszámolás ilyen összeget, de egyáltalán forint összeget nem tartalmaz, így a felperes teljesítése a már hivatkozott PBT előírásnak nem felel meg.

 

[34] A felperesnek a 127.783,08 svájci frank adatolás, és az azokról szóló tájékoztatás kapcsán az volt az álláspontja, hogy a felperesnek ennek kapcsán adatolni és tájékoztatni az alpereseket nem is kellett, a Pbt. határozta alapján a felperest ez a kötelezettség nem is terhelte, mivel a Pbt. határozat indoklásából kiderül, hogy a kamat tekintetében volt a felperes korábbi elszámolásában elírás, és ezt kellett a felperesnek korrigálnia, a Pbt. határozat pedig nem kötelezte a felperest arra, hogy minden egyes nap vonatkozásában az összegszerűségre, a tartozásra, az adatokra, és a számításokra az alpereseket tájékoztassa.

 

[35] A bíróság megalapozottnak találta a felperes védekezését az alperesek ezen érdemi ellenkérelmével kapcsolatban, a végrehajtandó PBT határozat ilyen előírást nem tartalmaz; utal arra is a bíróság, hogy a perbeli elszámolás nem a szerződés forintra való átváltása kapcsán született, hanem a 2014. évi XL. tv.-ben foglalt felperesi elszámolási kötelezettség teljesítése, így a bíróság az alperesek ezen érdemi védekezését megalapozatlannak találta.

 

[36] Azon alperesi védekezés kapcsán, hogy az 1/F/11. alatt csatolt elszámoló levél tartalmazza a 2. oldal 1. bekezdésében a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő lejárt tartozás összegét 2014. november 30-ai időponttal 127.783,08.- svájci frankkal, ilyen adat a részletes elszámolásban azonban nem található, így a felperes teljesítése nem felel meg a PBT határozat korábban már hivatkozott előírásának, és az 1/F/11. alatt csatolt elszámoló levél 2. oldal 1. bekezdése azt is tartalmazza, hogy a forintosítást követően 2015. március 30-án a tartozás összege 29.946.237.- Ft, a részletes elszámolás ilyen összeget, de egyáltalán forint összeget nem tartalmaz, így a felperes teljesítése a már hivatkozott PBT előírásnak nem felel meg, a felperes arra hivatkozott, hogy ez azért lehetséges, mert a részletes elszámolás, a banki tranzakciókat, eseményeket tartalmazza, 2014. november 30.-án azonban semmiféle banki esemény nem történt, így erre az időpontra a részletes elszámolás semmiféle összeget nem tartalmazhat. Erre a védekezésre az alpereseknek nyilatkozata nem volt, így a bíróság az alperesek ezen védekezését is megalapozatlannak találta.

 

Természetesen nem azt kérem, hogy a per kapcsán, vagy az elszámolása vitájával kapcsolatban fejtse ki az Igazságügyi Minisztérium a véleményét, azt sem kérem, hogy állást foglaljon. Azért tartom szükségesnek tájékoztatni az Igazságügyi Minisztériumot, mert az elszámolási törvényt az igazságügyi miniszter terjesztette az Országgyűlés elé. Úgy vélem nem sok visszajelzés érkezett a minisztériumhoz az elszámolással kapcsolatban, arról hogy a nemes és fogyasztóbarát tervek miként valósultak meg?

 

 

Kérem, válaszoljanak az alábbi kérdésekre a felsorolt tények ismeretében:

  1. Végeztek-e ellenőrzést, vagy megbíztak-e ellenőrzéssel állami hivatalt, szervezet azért, hogy megállapítsák: az MNB a fogyasztók érdekeinek megfelelő határozatokat hozott-e az elszámolás szabályozása kapcsán?
  2. Végeztek-e ellenőrzést, vagy megbíztak-e ellenőrzéssel állami hivatalt szervezet azért, hogy megállapítsák: a PBT a fogyasztók észrevételeit érdemben vizsgálja-e?
  3. Miért változtattak azon a szabályzáson, hogy köteles a PBT tárgyalást tartani a fogyasztó kérésére?
  4. Szempont volt-e az elszámolási törvény megalkotásakor, hogy a bankok könnyedén áttekinthető, minden szükséges adatot tartalmazó, hiánytalan és hibátlan elszámolási csomagot (elszámoló levél, hiteltörténeti kimutatás, részletes elszámolás) készítsenek?
  5. Elfogadható-e az, hogy több mint 5 évig tart egy elszámolás vitatása?
  6. Miért nincs szankció semmilyen törvényben arra, ha a pénzintézet nem ad évek múlva sem teljeskörű és hibátlan elszámolást?
  7. Miért nincs szankció semmilyen törvényben arra, ha a PBT több alkalommal is bíróság által hatálytalanított határozatot hoz?
  8. Sikerült-e kellőképpen védeni a fogyasztói jogaimat, úgy ahogy a minisztérium tervezte?
  9. Nyugat-európai szintű fogyasztóvédelmet sikerült-e kialakítani hazánkban, olyant, mint a minisztérium tervezte?
  10. Sikerült-e elkerülni a hosszas, költséges és bonyolult pereskedést a kialakított szabályzással és az elszámolás lebonyolításával?
  11. Biztosított-e minden magyar fogyasztó számára 100 százalékban a jogállamiság?

 

Amennyiben nem teljesen világosan, érthetően fogalmaztam meg levelem, kérem, tegyék lehetővé, hogy személyesen válaszoljak a kérdéseikre. Ekkor természetesen az összes (leírtakat igazoló) iratokat be tudom mutatni.

 

 

 

Várom válaszukat, tisztelettel:

 

 

Szabó József

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Budapest

Szabó József, 2020.09.10 21:47

Itt a válasz:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/im-valasz---2020.09.04.html

bank74@citromail.hu

bankár, 2020.07.19 19:06

Gondolkoztam, hogy vajon milyen válasz várható Varga Judittól.
Szerintem leginkább olyan, mely sajnálkozással kezdődik, aztán azzal folytatódik, hogy a miniszter nem nyúlhat bele az igazságszolgáltatás munkájába, végül minden olyan kérdésre, amiben a miniszter illetékes, ígéret lesz az intézkedésre, - de az ígéret nem lesz betartva . Amennyiben később az ígéret betartását kérő levelet fog kapni Varga Judit, arra az lesz a válasz, hogy mindent megtett, amit tehetett, - újabb levélre már nem is fog válaszolni.