Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Levél az Alapvető Jogok Biztosának

2012.11.30

 Tisztelt Dr Szabó Máté professzor úr!    

            

           Kedves Szajbély Katalin!                                           


                    Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa Hivatala!



 

Köszönöm, hogy részt vehettem és felszólalhattam „A válság vesztesei – a paragrafusok fogságában” című projekten belül a „Felelős állam, tudatos polgár” címmel rendezett műhelybeszélgetésen.

 

A felszólalásomat szeretném most írásban is ismertetni.

A 2011-ben kiadott Pénzügyi Jogi Projekt megállapítja, hogy valójában nincs hazánkban érdemi pénzügyi fogyasztóvédelem. Sajnos ez a helyzet azóta sem változott, a PSZÁF nem tudja ezt a fontos feladatot ellátni.

 

„E jogértelmezés alapján, bár a PSZÁF a fogyasztói panaszokat elintézi a rá vonatkozó törvényi szabályozás keretében, de ennek az eljárásnak gyakorlatilag semmi köze nincsen a fogyasztóvédelmi törvény szerinti eljáráshoz. A biztos jelentésében rámutatott e jogalkalmazási gyakorlat tarthatatlanságára, amit a következő példa is szemléltet. A PSZÁF honlapjának információi, az ott fellelhető jogértelmezési gyakorlat szerint, amelyet a biztos számára több korábbi ügyben tett megkeresésre adott válaszukban a Felügyelet vezetői is megerősítettek, a fogyasztói bejelentések vizsgálata során „a Felügyelet a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos egyedi jogvitákba nem avatkozhat be”.

„A biztos álláspontja szerint a jogállamiság elvéből fakadó követelményekkel nem egyeztethető össze, ha a Felügyelet az egyedi ügyekben nem jár el.”

Pénzügyi Jogi Projekt (2011. február)

 

 

„…a Felügyelet eljárása ugyanakkor nem terjed ki -a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítására-.”

„Szükséges megjegyeznem, hogy a Felügyelet a vonatkozó előírások alapján nem végezhet termékengedélyezést, az engedélyezés pusztán a tevékenység megkezdésére vonatkozik, és annak kapcsán a Felügyelet nem hagyja jóvá a pénzügyi intézmény által forgalmazni kívánt termék konstrukciókat, azok feltételeit, kondícióit.”

„A hivatkozott jogszabályi rendelkezések szerint a Felügyelet a pénzügyi intézmény működését engedélyezi, amelynek feltétele, hogy a pénzügyi intézmény az általa nyújtandó pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában rendelkezzen általános szerződési feltételekkel és üzletszabályzattal. A Felügyeletnek ugyanakkor az engedélyezési eljárás során nincs lehetősége a benyújtott ÁSZF-ek és Üzletszabályzatok tartalmi felülvizsgálatára.”

PSZÁF Fogyasztói beadvány véleményezése  60485-1/2012 (2012.04.19)

 

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a pénzintézetek szerződésével és a szerződések teljesítésével elégedetlen fogyasztók kénytelenek bírósághoz fordulni.

Nem igényel különösebb igazolást, hogy a bírósági eljárások rendkívül hosszúak, költségesek, körülményesek.

 

Sajnos, mint említettem, a Pénzügyi Jogi Projekt elkészülte után az adósok lehetősége erőteljesen csökkent.

 

Jogszabályváltozás következtében jelentősen megemelték a perilleték értékét, 900.000 forintról 1.500.000 Ft-ra, emellett gyakorlatilag előírták a jogi képviseletet, tehát ügyvédet kell már fogadnia annak, aki perelni akar. Tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó per csak Törvényszéken indítható valamint Törvényszéken kötelező lett a jogi képviselet. Amennyiben a bíró elutasítja az ügyvéd által készített beadványt, már komoly nagyságú illetéket kell ezért is fizetni.

Mindhárom változás 2011. decemberétől érvényes.

 

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke

42. § (1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:

a) peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint;

 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 158. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. 

 

 

Mérsékelt illeték

58. § (1) Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a

f)  ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélkül, hivatalból elutasítja,

Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 164. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. 

 

 

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

Bírósági hatáskör és illetékesség

Hatáskör

23. § (1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak:

k) a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában [Ptk. 209/A. § (1) és (2) bek., 209/B. §, 301/A. § (4)-(6) bek.] indított perek;

Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § e).

 

Kötelező jogi képviselet

73/A. § (1) A jogi képviselet kötelező:

b) a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben, a per minden szakaszában,

Módosította: 2011. évi CLXI. törvény 204. § c).

 

 

Összefoglalva: van egy pénzintézeti hiteltermék, melyet senki sem ellenőrizhet, senki sem vizsgálhat. Amennyiben aki ilyen hiteltermékekkel rendelkezik, az csak bíróságon küzdhet igazáért, Hivatalhoz, Hatósághoz teljesen felesleges fordulni.

 

 A bíróságra való jutást körülményesebbé és költségesebbé tették a jogszabályok és komoly anyagi veszéllyel is jár, ha a per kimenete végül kedvezőtlenebb lesz a reméltnél.

 

Komoly banki tartozással és a legtöbb esetben közműtartozással is rendelkező személynek írnak elő megfizethetetlen költségeket és fenyegetik további költségekkel ha perelni akar.

Mindezek mellett még ott van a végrehajtók jelentette fenyegetőség is, egyrészt anyagi fenyegetettség, másrészt az állandó zaklatás, a lelki terror.

 

A kilátástalanságot és reménytelenséget látva, mind többen hagyják el hazánkat és sajnos már több ezren vetettek önkezükkel véget életüknek.

 

Amennyiben nem történik nagyon gyorsan nagyon jelentős változás, a társadalmi katasztrófa tovább fog mélyülni.

 

Kérem az Alapvető Jogok Biztosának a vizsgálatát, az alábbi Alaptörvényben rögzített alapjogok miként érvényesülnek a kiszolgáltatott, anyagi lehetőségekkel nem rendelkező banki adósok számára is. Az elmúlt 1-2 év jogváltozása javított vagy rontott helyzetükön.

 

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése

Alaptörvény Hitvallás

 

Magyarország védelmezi állampolgárait.

Alaptörvény G cikk

 

Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.

Alaptörvény R cikk 

 

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.

(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG - I cikk

 

(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG - XV. cikk

 

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

(2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG - XXIV. cikk

 

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG - XXVIII. cikk

 

 

 

Kérem a most folyó projekten belül térjen ki a felsoroltak kimerítő vizsgálatára.

 

Üdvözlettel:

 

Szabó József

a Hiteles Mozgalom egyik alapítója

 

 

Budapest, 2012. november 30.