Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Levél a Kúria Elnökének - 2013.11.09.

2013.11.09

 Tisztelt Darák Péter Elnök úr!

               Tisztelt Kúria!

 

 

Dr. Wellmann György elfogadhatatlan kijelentéseiről számolt be több híradás.

 

wellmann-gyorgy-kuria.jpg 

“Wellmann György kitért arra, hogy az érvénytelenség teljesen alkalmatlan jogi eszköz a devizahitel-perekben, mert ahhoz, hogy ezt alkalmazni lehessen, az érvénytelenségi oknak a szerződéskötéskor kellett volna fenn állnia, miközben a devizahiteleseknek a futamidő alatt bekövetkezett árfolyamemelkedés fáj.”

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/sorra_bukjak_a_pereket_a_devizahitelesek_hetfon_donthet_a_kuria.568957.html

 

 

“Álláspontunk változatlan: a pereskedés zsákutca, egyedi jogi döntésekkel nem lehet ilyen szintű problémákat kezelni” – értett egyet az OTP jogászával Wellmann György. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője szerint az érvénytelenség teljesen alkalmatlan jogi eszköz az esetek kezelésére, hiszen jogi értelemben az érvénytelenségnek a szerződéskötéskor kellene fennállnia, a mostani perekben pedig utólagosan valamelyik feltétel kapcsán kívánják a felperesek elérni az érvénytelenséget.

http://www.napigazdasag.hu/devizahitelek-a-pereskedes-zsakutca/

 

 

„ Egyedi ügyek sokaságában való döntéssel azonban nem oldható meg a probléma - vélte

Wellmann György.

A szerződés érvénytelenségével kapcsolatban kifejtette: az érvénytelenségi oknak a szerződéskötéskor kell fennállnia, a perekben viszont az időközben bekövetkezett árfolyamváltozás a probléma.

Közérdekű kereset még nem indult, ellenben vannak akár több száz fős csoportos keresetek, amelyeket viszont perjogilag nem lehet kezelni. Újabban csak az érvénytelenség megállapítását kérik a hitelesek a bíróságtól, úgy gondolva, hogy az érvénytelen szerződés alapján nem kell teljesíteni - mondta el a Kúria polgári kollégiumának elnöke.”

http://hvg.hu/gazdasag/20131107_obb_mint_2_ezer_per_folyik_a_devizaban_ny

 

 

Úgy véljük, a Kúria Polgári kollégiumának vezetője a pénzintézetek által szervezett konferencián - amennyiben a beszámolók az ott elhangzottakat hitelesen közlik - valótlanságokat állított.
Meglátásunk szerint Dr. Wellmann György így kívánta eltántorítani a pénzintézetek által megtévesztett és becsapott állampolgárokat a perindításoktól.

 

A perekben a deviza elszámolású forintkölcsönökkel rendelkezők nem a forint árfolyamromlása miatt perlik a pénzintézeteket, hanem azért, mert a szerződéskötéskor a bankok nem tartották be a jogszabályokat.

 

Elfogadhatatlan, és magyarázatra szorul Dr. Wellmann György magatartása, hogy bíróként peren kívül megítéljen egy helyzetet. Ezzel a kijelentéssel ez megvalósult:

 

jogi értelemben az érvénytelenségnek a szerződéskötéskor kellene fennállnia

 

Azt, hogy ez fennállt-e, azt egy bíró csak perben jelentheti ki, megelőlegeznie ezt álláspontunk szerint szigorúan tilos!

 

A Kásler-per néven ismert perben a pénzintézet mintha deviza vétel és mintha deviza eladás költségét terhelte az adósra.
A PITEE-per néven ismert perben a pénzintézet nem tüntetett fel egy nagyon jelentős költséget a szerződésben, melyet azonban felszámolt és a szerződés során az adós tájékoztatása nélkül meg is emelt. Mindkét per megjárta a Kúriát.

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/otp-es-az-arfolyam-res---ket-jogeros-itelet.html

 

A Partiscum perből ismertük meg az ok-lista fogalmát, azt, hogy milyen módon kell egy szerződésnek tartalmaznia a kamat és más költségtételek megváltoztatásának lehetőségét (egyoldalú változtatás az adós hátrányára). Ez a per megjárta a Legfelsőbb Bíróságot, a Kúria elődjét.

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/legfelsobb-birosag-reszitelet-2011.09.28..html

 

Egyik esetben sem az volt a per tárgya, hogy a “bekövetkezett árfolyamemelkedés fáj”. Mindhárom esetben a kölcsönszerződés szerződési pontjait, annak tartalmát és törvénytelenségét vitatták az adósok.

 

Ezeket a tényeket ismernie kell egy, a Kúrián magas vezetői poszton dolgozó bírónak, ha a kérdésben nyilatkozatra szánja el magát.

 

Miként fordulhat elő, hogy ezekről nem tud a a Kúria Polgári kollégiumának vezetője? Ha viszont tud, megengedhető-e, hogy a tényekkel ellentétesen nyilatkozzon?

 

Miként állíthatja egy bíró, hogy a pereskedés zsákutca? Hogyan lehet két szerződő fél között lévő vitát jogállami módon rendezni, ha nem bíróságon?

 

Az ilyen kijelentések lerombolják a lakosság bizalmát a jogrendszer és a bírói kar iránt!

Mi a Kúria álláspontja, hogyan kellene rendezni a kialakult helyzetet?

 

Több jogszabály kimondja, hogy mely esetekben semmis, érvénytelen egy szerződés, egy fogyasztói pénzügyi kölcsönszerződés. Miként lehet azt állítania egy magas tisztet betöltő bírónak, hogy az érvénytelenség vizsgálata „teljesen alkalmatlan jogi eszköz”?

 

Nem igaz az sem, hogy nem indult eddig közérdekű kereset. Több közérdekű kereset is indult, az egyik tárgyalása két hét múlva lesz:

 

„Egyre több bírósági ítélet állapítja meg, hogy  semmis az OTP Bank Nyrt. azon szerződési feltétele, amelyik a bankot feljogosította a szerződésekhez kapcsolódó költségek egyoldalú módosítására. Ezt az álláspontot képviseli, többek között, a Pécsi Ítélőtábla is, mint másodfokú bíróság, a 2013. szeptember 19. napján kihirdetett ítéletében (Pf.VI.20.238/2013/19).

A PITEE egyesület által folytatott közérdekű kereset lehetőséget teremt arra, hogy egyetlen bírósági ítélettel egyszerre több szerződésben is meg lehessen állapítani ennek a szerződési feltételnek az érvénytelenségét. A tárgyalás időpontja: 2013. november 29.

 

http://pitee.wordpress.com/2013/10/22/targyalas-kozerdeku-kereset-az-otp-ellen-2013-11-29/

  

A beszámolók azt sugallják, hogy hamarosan, akár pár napon belül a Kúria döntést hoz a devizahitelezés (deviza kölcsön illetve deviza elszámolású forintkölcsön) alapvető kérdéseiről.

 

Valójában nincs ilyen vizsgálat a Kúrián, ezt egy közleményben hozta nyilvánosságra pár napja a Kúria:

 

"a Kúria Polgári Kollégiuma a közeljövőben fel kívánja mérni, hogy a deviza-alapú hitelszerződésekkel összefüggésben hány per van az országban folyamatban, továbbá, hogy a jogerős ítéletek alapján eltérő joggyakorlat kialakulása megállapítható-e.
E felmérés eredményeként kerül a Kúria abba a helyzetbe, hogy döntsön esetlegesen jogegységi eljárás indításáról vagy más, a rendelkezésére álló intézkedés megtételéről."

http://lb.hu/hu/sajto/kozlemeny-3

 

Többször kértük mi magunk is a Kúriát jogegységi eljárás indítására.

 

„Amint elindulnak tömegesen a tárgyalások és érdemben kezdenek el foglalkozni a bírók a szerződések szövegével, újabb problémák merülnek fel, értelmezniük kell olyan fogalmakat, melyek jogilag nem biztos, hogy könnyen megfoghatóak.

Néhány ezek közül: Devizahitel, deviza elszámolású hitel. Hitelszerződés, kölcsönszerződés, árfolyamváltozás, árfolyamrés, kockázat, költség. Adós vásárlásának finanszírozása, pénzintézet tevékenységének finanszírozása. Árfolyam kockázat mérése, áthárítása, kamat kockázat mérése, áthárítása. Az áthárított kockázatok elhallgatása, adat és információmentes fogyasztó tájékoztatás. Termék jóváhagyás és felelősség. Kölcsönösszeg, rendelkezésre álló összeg. Szolgáltatás, ellenszolgáltatás. Nem létező tevékenység valós költsége költségének felszámítása.

Ezeknek a kérdéseknek egy része  ugyan felmerült a konzultáció során, de sajnos a joggyakorlat elemző csoport nem foglalkozott velük, mivel a hatásköre és megbízása erre nem terjedt ki.

Kérjük Önt, a Kúria elnökét, a jövő évre jelölje ki a joggyakorlat elemző csoport feladatának a „devizahitelezés” tárgykörét.

Ez a hibás pénzügyi termék a kormány és az országgyűlés szándékaival ellentétben tovább szedi az áldozatokat. Több ezren már az öngyilkosságba menekültek, több tízezren már elhagyták hazájukat, több százezer állampolgárra az árverezés a kilakoltatás vár.

Az alaptörvény szerint Magyarország védelmezi állampolgárait, védi a fogyasztók jogait, fellép az erőfölénnyel visszaélőkkel szemben. Ebben a történetben most ez a feladat a bíróságokra hárul.

Az alaptörvény hatalommal ruházza fel a bíróságokat. A törvényeket mindenkinek be kell tartanai, ezek betartatása az állam feladata. A feladat végrehajtása a bíróságoké.

A pénzintézetek nem tartották be a törvényeket. Kúriai útmutatás nélkül a bíróságok csak hosszú idő alatt tudnak megbirkózni  a feladatukkal. A késlekedés súlyos jogbizonytalanságot és óriási károkat okoz a lakosságnak, valamint a nemzetgazdaságnak is.

A magyar társadalmat jelenleg a „devizahitelnek” nevezett alkalmatlan pénzügyi termék foglalkoztatja, valamint az ezzel szorosan összefüggő, közjegyzők, behajtók, végrehajtók, követeléskezelők által elkövetett jogellenes magatartások.

A probléma társadalmi méretű, a szerződések nem teljesíthetők,

a szerződéseket csalárd módon kötötték meg. - 2012.12.07:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/a-kuria-elnokenek-valasza-2013-02-05.html

 

 

 A válasz Öntől jött, tisztelt Elnök úr:

 

„A devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot vizsgáló elemző csoport felállítására vonatkozó javaslatát köszönettel vettem és megfontolandónak tartom, ugyanakkor e tárgykörben jelenleg még nem áll rendelkezésre megfelelő számú jogerős ítélet, ezért - jóllehet a társadalom széles körét érintő kérdésről van szó – a 2013. évben egyelőre nincs lehetőség külön joggyakorlat-elemző csoport felállítására.” -  2012. El.II.G.1/72-3. számú válasz - 2013.02.05.

 

 darak-peter-foto-2.jpg

 

 

A kérésünket, hogy induljon el a Kúrián a munka, megismételtük:

„Tapasztalatunk szerint a különböző bíróságokon egymásnak ellentmondó ítéletek születnek. Nem ritkán olyan jogi döntések születnek nem jogi kérdésekről, melyek ellentmondanak a természet törvényeinek, vagyis ellentmondanak a valóságnak.” – 2013.04.12.

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/valaszolt-a-kuria---2013-04-26..html

 

Sajnos, nem értünk el eredményt, nem indult vizsgálat a mai napig sem.

 

 

A devizahitelezéssel foglalkozó konferencián sem vehettünk részt:

 

„A Kúriához eljuttatott fenti témájú megkeresésére az alábbi választ tudjuk adni.

Levelére hivatkozással ezúton tájékoztatom, hogy a konferencia zárt, kizárólag bírák vehetnek részt.”

 

 kuria-epulet.jpg

„Kúria 2013. tavaszán az alsóbb fokú bíróságoktól érkezett kérdések és jelzések alapján a bírák számára szakmai konferencia megtartását határozta el. Ennek célja, hogy a deviza alapú hitelezéssel kapcsolatos perek elbírálásában részt vevő bírákhoz olyan információk jussanak el, melyek speciális szaktudást, közgazdasági, banküzemi ismereteket igényelnek. A konferencián kizárólag az ilyen ügyeket tárgyaló bírák vesznek részt. Eddig az egész országból több mint 200 bíró jelezte részvételi szándékát.”

„Magyarország bíróságai már az elmúlt időszakban is számos deviza alapú hitelezési ügyben tárgyaltak, illetve hoztak ítéletet és az elkövetkezendő hónapokban további nagy számú ügy kerül elbírálásra.” -  2013. június 18.

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/levelvaltas-a-kuriaval.html

 

Mint a beszámolókból megtudtuk, összesen 60 másodfokú ítélet született a 2.500 – 3.000 folyamatban lévő devizahiteles perben. Ez a “hónapokban további nagy számú ügy kerül elbírálásra”?

 

A bíróságok nem mernek dönteni, mert nincs kúriai útmutatás, a Kúria nem hoz létre elemző csoportot, mert nincs elég jogerős ítélet. Meddig tartható fent ez az állapot?

 

Tapasztalatunk, hogy a keresetek hónapokig, évekig vándorolnak bíróságról bíróságra, mert nem érzik illetékesnek magukat a bíróságok a keresetek tárgyalására.

 

Kérjük, hogy a vizsgálatok ezt is tárják fel, miért tart évekig annak megállapítása, hogy mely bíróság jogosult eljárni?

 

 

Figyelve az elmúlt hetek eseményeit tisztán látszik, hogy a kormány a bíróságtól várja a „megoldást”, a bíróság pedig a kormánytól illetve a Parlamenttől. Ez a helyzet elfogadhatatlan.

 

Amíg a hatalom legfőbb ágai tehetetlenkednek, kétségbeesésükben emberek lesznek öngyilkosok:

 

Az első ismertté vált öngyilkosság nagy megrendülést okozott:

 

"Nagyon szeretlek, ne haragudj, de nem bírom már ezt az igazságtalanságot!" - ezt a búcsú SMS-t még elküldte a lányának, majd kiugrott az ablakon. Épp, amikor a két rendőr és a végrehajtó belépett a lakás ajtaján. Nekik még intett az 51 éves asszony, majd levetette magát.

http://www.kiskegyed.hu/aktualis/kozugy/ongyilkos-devizahitelesek-tucatnyi-tragedia-dijhatralek-tartozas-112371

 

Mára be sem kerülnek a hírekbe ezek a tragédiák. Most már különlegességnek kell lennie egy drámai eseménynek, például ha egy 92 éves nénit akarnak kilakoltatni.

 

„Több mint ötven éve lakik újbudai otthonában az a 93 éves nő, akit szerda délelőtt próbáltak kilakoltatni, mert nem fizették a lakásra felvett hitelt.”

http://hvg.hu/itthon/20130918_idos_not_probalnak_kilakoltatni

 

 

Kérjük a Tisztelt Elnök urat, hogy haladéktalanul intézkedjen azért, hogy a Kúria elássa a törvény által rá ruházott feladatát:

 

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény értelmében a Kúria:

c.) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,

d.) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,

e.) elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé,

http://www.lb.hu/hu/kuria-alkotmanyos-helye-feladatai-es-hataskore

 

A probléma rendezése nem tűr további halasztást, nincs lehetőség a bizonytalanság további fenntartására. Lehetetlen, hogy ebben a kérdésben senki sem illetékes, minden hatalmi ág évek óta a másikra mutogat.

 

Várjuk válaszát a megfogalmazott kérdésekre, és számítunk hatékony intézkedésére is.

 

Üdvözlettel:

 

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány