Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


levél a Honvédelmi Miniszternek

2015.08.23

Tisztelt Dr. Hende Csaba!

Tisztelt Honvédelmi Miniszter Úr!

 

A „deviza alapú” hitelezéssel egy olyan, Ön által is bizonyára ismert össztársadalmi problémával összefüggésben érintett a Magyar Honvédség személyi állománya, amelynek nem csak az állomány tagjai érintettek, hanem végső soron maga a Honvédelmi Minisztérium is áldozata lett.

 

hende-csaba-foto.jpg

 

1) Az elmúlt években a pénzintézetek kontrolálatlan tevékenységük folytán, a „deviza alapú” hitelezés során valódi közgazdasági tartalom nélkül, a mögöttes deviza ügyleteket máig nem bizonyítva (így joggal vélelmezve annak teljes hiányát) olyan árfolyam indexált konstrukciókat vezettek piacra, amely egyoldalúan a bank számára biztosít előnyöket, a hitelfelvevő kárára.

Ennek a hitelfelvételkor kedvezőnek látszó (egyes esetekben kedvezőnek feltüntetett, más alkalmakkor alternatíva nélkül kínált), majd később valótlannak bizonyuló előnyökkel kiajánlott mérgezett pénzügyi terméknek áldozatául estek mindazok a katonák is, akik részére a pénzintézetek „deviza alapon” nyújtottak lízingszerződést.

Az adósoknak (károsultaknak) kötelessége ez ügyben saját szerepük vizsgálata, a következmények levonása és a hibájuk mértékében a jogi és pénzügyi felelősség vállalása. Az adósok ezt minden hónapban megteszik, hiszen többnyire bár vitatják e szerződések tisztességét és érvényességét, törlesztik a benne foglalt költségeket, és igazuk bizonyítására polgár peres eljárásokat indítanak.

A hitelt felvevőkön kívül az ügyletekben résztvevő egyéb szereplők (pénzintézetek, hitelközvetítők, állami pénzügyi felügyelet, közjegyzők, végrehajtók, törvényhozás stb.) felelősségét is vizsgálni szükséges. A károsultak több tízezres benyújtott polgári és büntetőperei, pénzügyi békéltető testület felé indított tízezres nagyságrendű eljárásai, ezres nagyságrendben benyújtott alkotmányjogi panaszai, a brüsszeli Európai Parlamentnek benyújtott panasza, az Alapvető Emberi Jogok bírósága (Strasbourg) felé megindított keresetei azt mutatják, hogy olyan mértékű társadalmi problémával állunk szemben, amely során az adósokat tisztességtelenül becsapták és amelyért a felelősséget a károsultakon kívül továbbra sem vállalja sem a magyar állam, sem a felügyelet, sem a közvetítők, sem a Tisztességtelen pénzintézetek.

 

Hiába értekeznek Magyarországon kormánytisztviselők akként, hogy súlyos problémának gondolják,

„hogy Magyarországon súlyos mulasztások eredményeképpen elterjedhetett ez a szerződéses konstrukció, amely az ügyletből származó valamennyi kockázatot teljes egészében az ügyfélre telepítette”

- Bodzási Balázs helyettes államtitkár Úr, 2015. július 01-én az ELTE-n tartott előadása kapcsán.

 

Hiába rögzítik tényként azt, hogy

„azokat az embereket, akik annak idején a devizahitel felvételének a lehetőségével éltek, kevés kivétellel, de gyakorlatilag megtévesztették és becsapták;”

– Rogán Antal frakcióvezető Úr, 2011.szeptember 19-i parlamenti beszédében.

 

Hiába igyekeznek utólag tisztázni:

„Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájci frank hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való fogadást.”

- Járai Zsigmond korábbi MNB elnök Úr 2011. november 3-i Parlamenti Vizsgáló Bizottság jegyzőkönyv 7. oldal közepe. 

 

Hiába indokolják törvényjavaslatukat a megmentő képében tetszelegve, bizonyítva egyúttal, hogy a pénzintézetek tisztességtelenek voltak és meglopták a károsultakat:

„A természetes személy hiteladósok helyzetének rendezése érdekében a jogalkotó célul tűzi ki a pénzügyi intézmények fogyasztói hitelszerződéseinél a pénzügyi intézmények tisztességtelen hitelezési gyakorlatának megszüntetését és az erős fogyasztóvédelmi jogi garanciák törvénybe foglalását, továbbá ennek keretében a fogyasztók számára kockázatos devizahitelek, illetve a devizaalapú hitelek kivezetését, végül a kamatkondíciók átláthatóságát.”

– dr. Trócsányi László miniszter Úr, T/2055. számú törvényjavaslatában.

 

Az állam és a törvényhozás a károsultakat megnyomorító törvényükkel nem vállalták a felelősséget. A megalkotott törvénnyel a pénzintézetek tisztességtelen termékének konzekvenciáit átterhelték azokra a károsultakra, akik e méltatlan kockázatokat eddig is vállalták. Amíg Lengyelországban a károsultak képviselete kezdődött meg e tekintetben, addig Magyarországon a családok egzisztenciájának tömege megy tönkre, és az elvándorlás egyik legfontosabb, ha nem kiemelkedően a legfontosabb indokává vált a devizahiteles banki-állami kartell több felvonásos dühöngése, átgázolása az áldozattá tett ügyfeleken.

 

2) A Magyar Honvédség biztosítja katonái lakhatását harckészültségi és biztonságpolitikai feladatok ellátása és a honvédelmi szervek működőképességének szempontjából fontos beosztás, munkakör betöltése érdekében.

A megoldások a lehetőségek és a körülmények figyelembe vételével mindig is sokrétűek voltak. Figyelembe véve gazdasági és különféle mobilitási szempontokat a Honvédelmi Minisztérium a fenti a lakáshelyzetet rendezni kívánó jogszabályokban lehetővé tette, hogy a jogosultak a lakástámogatás egyik alappillérének számító albérleti hozzájárulás (később lakáspénz ld. (108. cikk)) „átkonvertálásával” lakáslízing konstrukció keretében, nem Magyar Honvédség kezelésében lévő ingatlant vegyenek birtokba, miközben azok – a hosszú konstrukció lejártáig - a pénzintézet tulajdonában maradnak. Ez innovatív lehetőségként kiszélesítette a lakhatási problémák hatékony kezelését, de ezzel egyidejűleg a pénzintézetek felelőtlen és kontrolálatlan tevékenységükkel „deviza alapú” mérgezett hitelkonstrukcióval árasztották el az igényjogosultakat, és a fogyasztóknál egy olyan kockázat jelent meg, amely kezelése a Magyar Honvédség érdekkörén kívül esik.

 

A lakhatást megoldó változatok közül nem önmagával a lízing formával van alapvetően gond (bár ennek az atipikus szerződésnek számtalan hátránya van a jelzálog típusú megoldásokhoz képest és a konstrukció inkább való vállalatok, mint magánszemélyek részére), de a – vitatottan – „deviza alapú”, hosszú lejáratú lízing egy olyan spekulatív termék, amely behozatalával komoly gazdasági kockázat jelent meg a testület tagjai részére és ez által a Magyar Honvédség harckészültségére.

Ebben a mérgezett „deviza alapú” termékben az ügylet ugyanannak a félnek – a pénzintézet – részére fedezeti és egyben spekulációs, az adós kárára, mivel ennek a pénzügyi terméknek minden kockázatát és költségét - erőfölényével visszaélve - a pénzintézet a törvénytelen szerződésével a károsultra ráterheli.

A „deviza alapú” pénzügyi termék (jelen esetlen lízing nyújtása) gyalázatos következményének ismeretében elvárt társadalmi érdek feltárni azt, hogy a károsultak kivéreztetésében egyes szervezetek tevőlegesen, vagy mulasztásukkal miként vettek részt. Nem csökkentve a pénzintézeteknek - mint a termék létrehozójának és piacra bocsátójának - elvitathatatlan bűnét, a „deviza alapú” hitelezés tágabb értelemben vett felelősein túl (pénzintézetek, pénzügyi felügyelet, törvényhozás, közjegyzők, adósok stb.) meg kell vizsgálni, hogy egy adott terület szűkebb környezetét, ahol egyéb szervezetek (ügynökök, közvetítők stb.) tevőlegesen, vagy mulasztásukkal hozzájárultak a konstrukció zavartalan terjedéséhez.

A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére tömegesen nyújtott mérgezett lízingszerződések kapcsán javasolt megvizsgálni, milyen lépések vezettek ide és a már ismert résztvevőkön kívül milyen érdekeltek jelentek meg, kinek, milyen szerepe volt.

 

3) A Minisztérium a lakáslízing szerződések közvetítésében, vagy megkötésében nem működött közre (ld. 6., 59-60.  cikkek), biztosítva a versenyhelyzet befolyásolatlanságát. Tevőlegesen a jogszabályi környezet kialakításához járult hozzá a lakásproblémák megoldása érdekében, azonban vizsgálandó, hogy történtek-e mulasztások.

A konstrukció elterjedésében a Honvéd Szakszervezet vállalt tevékeny közreműködést, kiterjedt kapcsolati rendszert épített ki, együttműködési megállapodások keretében számtalan résztvevőt hozott a területre (ld. pl. 2., 27., 29., 49., 63., 68., 81-82., 102. cikkeket). Ezen felül a Honvéd Szakszervezet honlapján közzétett dokumentumokban leírtak szerint:

  • kezdeményezte a minisztérium szakmai szervei felé a jogszabály módosítását, melyek a konstrukció pénzügyi hátterét hivatottak biztosítani, és az ott dolgozók  mindvégig partnerek voltak a tervezet kidolgozásában (ld. 6., 30., 32., 35. cikkeket)
  • online sajtócikk szerint (ld. 63. cikk) részt vett magának a pénzügyi konstrukciónak a kidolgozásában, amelyet – mint tudjuk - az adósokat védő garanciák teljes hiánya jellemez
  • továbbképzéseken, válaszmányi és elnökségi üléseken, konferenciákon és kongresszusokon elemezte és jellemezte a kialakult helyzetet, népszerűsítette a konstrukciót
    (ld. 1., 9., 12., 22., 24-26., 33., 35., 41., 45., 69., 90-91, 93., 96 cikkeket)
  • a pénzintézetek (pl. Erste Ingatlanlízing, az OTP Lakáslízing Zrt., a Budapest Bank), és az építési vállalkozók (pl. Bodrogi Bau Kft.) eseti bevonásával és  közreműködésével kiterjedt lobby és kampánytevékenységet folytatott érdekképviseleti tájékoztatók, állománygyűlések, küldött gyűlések, családi napok és véradások keretében
    (ld. 3-5., 7., 10., 17., 19-21., 31. ,34., 36., 40-41., 44., 46-48, 50., 52-53., 55., 57-58., 61., 70., 79., 83., 88-89., 92., 95., 104-105. cikkeket)
  • Cikkekben népszerűsítette a lakáslízing konstrukciót, a pénzintézetek ajánlatait, vagy az építési vállalkozók helyszíneit
    (ld. 11., 13-16., 18., 23., 28-30., 32., 37., 38., 39., 42-43 , 51. 54., 56., 59-60., 62-63., 66-67., 71., 74-78., 84-86., 94., 97-101., 103.cikkeket)

 

Addig, amíg minden résztvevő fél számára kölcsönösen előnyös együttműködési megállapodások születnek egy területen, addig nincs ebben kivetni való. Számtalan flotta kedvezmény található a mobil, a gépjármű, szoftver és egyéb piacokon, jellemzően nagyvállalati ügyfelek részére, ahol az egyedi kedvezményt kompenzálja a megkötendő szerződések számossága. Nem szokatlan megoldás ez, de onnantól, hogy az egyik felet indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza a konstrukció, ott a felelősség egzaktabb meghatározása is szóba kell, kerüljön.

A Honvéd Szakszervezet honlapján közzétett hírek alapján (ld. fenn lobby és kampánytevékenység) a Szakszervezet nem csupán kölcsönösen kedvező megállapodásokat elérő érdekképviseleti eredményeket ért el, hanem minden jel szerint – figyelembe véve a kiterjedt, masszív kampányszerű promóciós sorozatot - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban hpt.) 3. § (1) pont szerinti pénzügyi szolgáltatásban közvetítő szerepet vállalt, és így felmerül a kérdés, hogy a Honvéd Szakszervezet rendelkezik-e a hpt. 3. § (3) pontban meghatározott MNB engedélyével, és a 6. § 90. és a 10. § (1) pontokban foglalt tevékenységet milyen minőség(ek)ben tette?

A  Honvéd Szakszervezet pénzügyi közvetítő szerepére utalhat továbbá, hogy magát,
pénzügyi szolgáltató szervezetként (http://hm.hatosagihivatal.kormany.hu/download/c/65/b0000/Cz%C3%B6vek%20J%C3%A1nosHonv%C3%A9dszakszervezet.pdf 17. oldal), vagy mint közvetítőt jelezte meg (ld. 59. cikk, vagy  http://www.hsz.hu/video/200904.wmv a film 24:10-28:55 perceknél). Ez utóbbi filmben például (27:15 percnél) kifejezetten más hitelközvetítő, egyéni vállalkozó megbízásának mellőzését kérte. Ellenkező esetben azt helyezte kilátásba, hogy a hitelfelvevő nem részesül abból a kedvezményből, amelyet a pénzintézetek ezen ügyletek során a testület tagja részére biztosítanak. Ez a feltétel olyan kizárólagosságot fogalmaz meg az értékesítési folyamatban, amely arra enged következtetni, hogy a Honvéd Szakszervezet tevékenysége a kölcsönös előnyt biztosító megállapodásokon túlnyúlik és egyéb módon is érdekelt lehet az értékesítési folyamatban.

 

4) A „deviza alapú” lízingügylet megítéléséhez az alábbi kérdések feltevése nyújthat segítséget
(a „deviza alapúság” nyilvánvaló csalárd jellegét most nem részletezve):

  • Kapott-e információt arról a Minisztérium, hogy gyakorlatilag a Szakszervezeti tagoknak felajánlott különleges ajánlat (teljes futamidőn keresztül biztosított kedvező kamat), egyedi kedvezmény a megtévesztés eszköze volt csupán (ld. 39. cikk)? A pénzintézetektől, a szerződések megkötését követően az adósok részére megadott hiteltörténeti kimutatások, valamint a lezajlott „elszámolás” és forintosítás (értsd: bankmentés) eredményei bizonyítják, hogy a teljes futamidő alatti 0,5%-os kamatkedvezmény nem létezett, már az első hónapban sem!
  • Kapott-e információt arról a Minisztérium, hogy az a sokszor hangoztatott érv, miszerint a lízingelt lakás ingatlanadó mentes (ld. 87. cikk), hamisnak bizonyult? Ugyanis a pénzintézetek – az önkormányzatok részéről a vállalkozókra kivetett - ingatlanadót a lízingelőre terhelték és terhelik ma is, így a lízing konstrukció okán ez a réteg az egyedüli, amely gyakorlatilag napi lakhatású ingatlan után ingatlanadót fizet ma Magyarországon?
  • Érkezett-e visszajelzés arról, hogy a Honvéd Szakszervezet honlapján is megjelenő, Erste Ingatlanlízing lízingdíj kalkulációja (ld. 29. cikk) szintén megtévesztő volt (itt hívjuk fel az olvasók figyelmét a 2/2014 PJE 1. pontjának 3. bekezdésére – ld. 106 cikk) az abban foglalt lízing díj összegek középtávon sem léteztek, a díjak a tájékoztatáshoz képest 2015. február 01-ig (a gyalázatos forintosítás napja) már a kétszeresére növekedtek.
  • Érkezett-e visszajelzés arról, hogy az a sokszor hangoztatott elvárás, hogy az igénybe vevő jellemzően tiszti állomány mobilis, könnyen mozgatható és vezényelhető legyen, nem valósult meg (ld. 6. cikk)? Hiába hangoztatják és kommunikálják a kiajánlók az ügylet tulajdonszerzés célú „bérlet” jellegét, a pénzintézetek Általános Szerződési Feltételei gyakorlatilag nem teszik lehetővé ezen szerződések felmondását, csak ha az adós a teljes tőkét kifizeti, amelyet – fontos megemlíteni - még csak nem is kapott kézhez, mivel a finanszírozási összegből a pénzintézet saját maga megvásárolta a saját tulajdonába kerülő ingatlant (milyen összeget is kellene tehát „visszaadni”?). A fentiek és a hibás termék folyamatosan emelkedő tőkerésze okán a katona adósság csapdába került, a pénzügyi szerződés gyakorlatilag kifizethetetlen és az ingatlan értékesítésével fedezhetetlen. Továbbá, mivel a blanketta szerződés nem teszi lehetővé, a konstrukció közben a lízingtárgy cseréje nem lehetséges (csak a szerződés fenti lezárásával), így a lízingügylet megkötésével a sokat hangoztatott, más helyőrségbe történő költözés sem valósulhat meg.
  • Az az alapvetés, miszerint a futamidő végére az ingatlan a katona tulajdonába kerül, figyelembe véve a megajánlott „deviza alapú” konstrukció matematikailag kifizethetetlen voltát, nem igaz.

 

A kialakult helyzet kapcsán a Honvéd Szakszervezetnek és a bevont egyéb vállalkozások szerepének objektív vizsgálatához az alábbi kérdések feltevése nyújthat segítséget:

 

  • Mi volt a szerepük a részvevőknek, tevőlegesen hozzájárultak-e a konstrukció megalkotásához, bevezetéséhez, promóciójához és terjedéséhez?
  • A pénzintézetek részéről történhetett-e pénzügyi dotáció az együttműködők felé (Honvéd Szakszervezet, Egység 2000 Kft., Honvédelmi Minisztérium stb.)?
  • Részesült-e a Honvéd Szakszervezet közvetítői díjazásban?
  • A szakszervezet milyen kezdeményezéseket tett a Honvédelmi Minisztérium felé a lízing ügylet bevezetésére, a vonatkozó jogszabály módosítására? Milyen indokokkal tette ezt?
  • Történhetett-e a jogszabály előkészítésének befolyásolása a szakszervezeten keresztül, a pénzintézetek által?
  • Milyen szempontok szerint történt a pénzintézeteknek a Honvéd Szakszervezet általi kiválasztása?
  • Történt-e a jogszabály megalkotását megelőzően, a Honvédelmi Minisztériumban hatástanulmány arra vonatkozóan, hogy a hitelbírálatok során figyelembe vett albérleti jogosultságnak (ld. http://www.hsz.hu/video/lakni_kell.wmv  7. perce, vagy a 39. cikk) egy jogszabályi változásból adódó központi korlátozása, vagy a juttatás esetleges megszűntetése során a katona olyan veszélynek, pénzügyi kockázatnak van kitéve, amely teljes gazdasági ellehetetlenülését és így a testülettől történő kilépését okozhatja? Ez a nem várt esemény milyen szellemi, anyagi és reputációs veszteséget okoz a Magyar Honvédség részére egy olyan hivatásos katona távozása esetén, aki 18 éves (hallgató), vagy esetlen már 14 éves (növendék) kora óta a testület megbecsült tagja volt?
  • Történt-e a jogszabály megalkotását megelőzően, a Honvédelmi Minisztériumban kockázatelemzés arra vonatkozóan, hogy a lakásfinanszírozás egyik pilléreként megjelenő „deviza alapú” lízingszerződésnél, a szóban forgó devizához (CHF, EUR) való fixálásakor, a deviza árfolyamának Forinthoz mért drasztikus emelkedése esetén a katona olyan gazdasági veszélynek van kitéve, amely gazdasági ellehetetlenülését és így a testülettől történő kilépését okozza? Ez a nem várt esemény milyen szellemi, anyagi és reputációs veszteséget okoz a Magyar Honvédség részére egy olyan hivatásos katona távozása esetén, aki 18 éves (hallgató), vagy esetlen már 14 éves (növendék) kora óta a testület megbecsült tagja volt?
  • Történt-e a Honvédelmi Minisztérium illetékes szervezeti egységétől, vagy a Honvéd Szakszervezet részéről figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy amikor 2008-ban az MNB kardoskodására eltörölték az intervenciós sávot és várható volt a deviza árfolyamok katasztrofális megszaladása, az Erste Ingatlanlízing továbbra is folytatta „deviza alapú” hitelezésének szélesítését (ld. 64-65., 72-73., 87. cikkek)? Miközben a magyarországi bankok többsége bejelentette, hogy csökkenti vagy megszünteti a svájci frank alapú hiteleket, milyen intézkedések történtek az ellen, hogy a pénzintézetek folytatólagosan, tisztességtelenül, újabb belépési kedvezmények felajánlásával megtévesztve az állomány tagjait olyan („Frank és Euró alapú”) konstrukcióba vezessék be továbbra is őket, amely során már biztosan tudható volt – őket erről nem tájékoztatva –, hogy költségeik a későbbiekben nagyságrendben növekedni fognak?
  • Felmerülhet-e az érintettek felelőssége a kialakult helyzetben továbbá abban is, hogy miután 2009 év elején már a Honvéd Szakszervezet több beszámolójából (ld. 80 cikk) is kiderült, hogy komoly gondok vannak „deviza alapú” lakáslízinggel bíró katonák körében, pénzügyi nehézségekkel küszködnek, a Honvéd Szakszervezet, az Erste Ingatlanlízing és az építési vállalkozók tovább promótálták (ld. 81- cikkek) az Erste Ingatlanlízing ajánlatait.
  • Miként értékeli a Minisztérium azt, hogy a tisztességtelen pénzintézetek a „deviza alapú”, befektetésen alapuló mérgezett hitelek felhasználásával a károsultak szerződésén keresztül, a Magyar Honvédség (értsd: adófizetők) lakhatásra fordított pénzét a forinthitelekhez képest meghaladó mértékben – jogalap nélkül gazdagodva - vonják el, hiszen az „árfolyamkockázat” során megemelkedett lízingdíj összegének emelkedése nagyságrendben már az albérleti hozzájárulás teljes összegét emészti fel?
  • Egyetértenek-e azzal, hogy mivel „a haderő esetében – más szférákkal ellentétben – nem szociális, hanem harckészültségi kérdés a lakhatás” (ld. 107. cikk), azzal, hogy ezt a pillért kiszervezték profitorientált szervezetek érdekkörébe, egy olyan –a Magyar Honvédség által nem kontrolált – tényezőt engedtek érvényre jutni, amely veszélyezteti az érintettek hadrafoghatóságát?
  • Értékelik-e akként a lakhatás egyik pillérének - pénzintézetektől függő – kiszervezését és „deviza alapúvá” válását, hogy beavatkozva a katonák gazdasági mozgásterébe, önrendelkezési jogába (magántulajdon, lakóhely szabad megválasztása stb.) veszélyezteti a harckészültséget?
  • Egyetértenek-e abban, hogy a mérgezett hitelek csalárd jellege és a kialakult adósságcsapda miatt, a megnövekedett pénzügy terhek következtében a katonák olyan fegyveres konfliktussal járó missziókban vesznek részt, ahol indokolatlan egyéni kockázatvállalás történik, veszélyeztetve saját testi épségüket és családjaik jövőjét?

 

A fentiekben tárgyalt „deviza alapú” lakáslízing esete következtében, valamint a Honvéd Egészségpénztár kapcsán a tőke kiszervezése céljából végrehajtott lobby tevékenység eredményeképpen – a Buda-Cash botrányban – 28 ezer katona (akik tagdíját gyakorlatilag a Minisztérium biztosítja), rendőr, nemzetbiztonsági és katasztrófavédelmi dolgozó megkárosítása után a Honvédelmi Minisztériumnak át kell gondolnia, hogy milyen esetekben és milyen garanciális feltételekkel engedi tagjai és szervezetei közelébe a pénzügyi magánszektort.

Javasolt, hogy ha már a Szakszervezet alanyi oldalról- és az MNB pénzügyi fogyasztóvédelmi oldalról nem tette meg, a Minisztérium vállalja fel ez ügyben, tagjai tekintetében a hathatós érdekvédelmi szerepkört. A harckészültség tükrében vizsgálják ki az utólag mindenképpen tévesnek bizonyult eseményeket, keressék meg a felelősöket és szükség szerint korrigálják a helyzetet jellemző peremfeltételeket, hogy a tisztességtelen álpiaci folyamatok a katonák hadrafoghatóságát ne áshassák alá.

 

Üdvözlettel:

 

Szabó József ügyvezető

Hiteles Mozgalom

Arany Liliom Alapítvány

 

 

Budapest, 2015. augusztus 23.

 

Melléklet:

 

https://drive.google.com/file/d/0B-taFPpeqhOzelBnak85RGpqNGs/view?usp=sharing