Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Közérdekű adat igénylés az MNB-től

2020.01.06

bajnais-kep.png

 

 

Magyar Nemzeti Bank

1850 Budapest

 

 

Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

 

Közérdekű adatigénylést nyújtok be a devizahitelezéssel kapcsolatban.

 

 

Bajnai Gordon 2009. április 14. és 2010. május 29. között volt hazánk miniszterelnöke.

 

Miniszterelnökségének eseményeit eleveníti fel a Frontsebészet című könyv (Telegráf Kiadó 2019 – ISBN 978-963-85846-1-8). A könyv utolsó fejezete egy riport, Bajnai Gordon a 242. oldalon így nyilatkozik:

 

„A forintosítás egyébként helyes lépés, már 2009 közepén aktívan vizsgáltuk a lehetőségét. Még miniszterként, majd miniszterelnökként is valódi alternatívának tartottam. Kérésemre a McKinsey, az MNB és a PM közösen, a legnagyobb titokban kiszámolta mibe kerülne az átváltás, hogyan érinti ez a devizatartalékokat és az adósokat.”

 

Kérem, hogy az MNB részvételével készült teljes számítást, a teljes vizsgálati anyagot bocsássák a rendelkezésemre.

 

 

 

  1. Általános információk az igényléssel kapcsolatban

A közérdekű adat igényléssel kapcsolatban az MNB honlapján az alábbi tájékoztatás szerepel:

 

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) rendelkezései szerint:

 

közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

 

…közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerése iránt — a kért adatokat pontosan meghatározva — bárki személyesen szóban, telefonon, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be. Elektronikusan: az info@mnb.hu címen.

 

Az MNB a közérdekű adat megismerésére irányuló igényeket a lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb az MNB-hez történő beérkezéstől számított 15 napon belül teljesíti. Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű vagy nagyszámú adatra vonatkozik, a teljesítési határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról, illetve az igény elutasításáról és annak indokairól, valamint a jogorvoslati lehetőségről az MNB 15 napon belül írásban vagy – amennyiben az igény elektronikus úton érkezett, vagy az igényben az elektronikus levelezési cím fel van tüntetve – elektronikusan tájékoztatást küld az igénylőnek.

 

Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az MNB felhívja az adatigénylőt az igény pontosítására. A pontosítás időtartama nem számít bele a válaszadási határidőbe.

 

Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben az aránytalan nehézség nélkül teljesíthető – az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni.

 

Ha a kért adatot az MNB korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozta, az igényt az MNB az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével teljesíti.

 

https://www.mnb.hu/a-jegybank/kozerdeku-adatok/tevekenysegre-mukodesre-vonatkozo-adatok/kozerdeku-adatok-igenylese

 

 

 

 

II.         A közérdek igazolása

A közérdeket egyrészt a devizahitelezésben érintettek rendkívül nagy száma igazolja. Balás Tamás és Nagy Márton becslése szerint 5,6 millió devizahiteles szerződés volt hazánkban (A devizahitelek átváltása forinthitelekre – Hitelintézeti Szemle – 2010. kilencedik évfolyam 5. szám).

http://www.bankszovetseg.hu/Content/Hitelintezeti/HSz5_416_430_10000377.pdf

 

 

A közérdeket másrészt a devizahitelezés miatt tönkrement családok nagy száma igazolja. A KSH kimutatása szerint már 2011-ben közel százezer devizahiteles család „küzdött törlesztési gondokkal” (A hitellel rendelkező háztartások szociális jellemzői – Statisztikai Tükör – 2011. november 17.).

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/hitelesekszocjell.pdf

 

 

A teljes lakossági hitelállományt tekintve a KHR tájékoztatója alapján, 2014 végén a több mint 8 millió fennálló lakossági hitelszerződés 21,1%-hoz „tartozik rendezetlen mulasztás” – sajnos a tájékoztató nem részletezi, hogy ezen belül milyen a devizahitelek aránya, feltehetőleg nagyobb arányt képviseltek (Éves tájékoztató a Központi Hitelinformációs Rendszerről – 2014).

https://www.bisz.hu/letoltesek/tajekoztato_2014_eves.pdf

 

 

Várom válaszukat és a teljes vizsgálati anyagot az összes elvégzett számítással együtt.

 

 

Tisztelettel:

 

 

2020. január 6.

 

 

Szabó József