Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Király Júlia válaszol - a devizahitel folyamata

2019.04.06

kiraly---penzvaltas---kep---01.png

 

Király Júlia  válaszait PIROSSAL írta be

a levelem szövegébe

 

 

 

Kedves Júlia!

 

 

Pár napja írta e-mail-jében:

 

Időközben utánanéztem és technikailag is rendben volt a devizahitel folyósítás: 

A bank a devizahitelt (devizakölcsönt) az ügyfél technikai devizaszámlájára folyósította. Ez az elszámolástechnikai (könyvelési) része a devizahitelnek. Majd a technikai devizaszámlán lévő devizaösszeget forintra konvertálta és ezt utalta a hitelfelvevőnek, illetve leggyakoribb esetnek egyből a lakás (ingatlan) eladójának.

 

 

Szeretnék felvázolni néhány lehetőséget, amelyek az elmúlt években merültek fel. A lehetőségeket egyszerű példákon szeretném ismertetni Önnel. Adva van a Király Bank és négy személy, akik eladnák az ingatlanjukat. Ezeket szeretné egy-egy vevő megvásárolni. Mindannyian a Király Bank ügyfelei évek óta.

 

 

Anita, Beáta, Cecilia és Dóra árulja a lakását. Attila, Béla, Cecil és Dénes vevő lenne, azonban mindegyikük 15-15 millió forinttal kevesebb összeggel rendelkezik, mint amennyit az ingatlanért kell fizetni.

 

 

Mivel nagyon magas a forint kölcsön kamata, CHF kölcsön mellett döntenek…

 

A CHF árfolyama éppen 150, így 100.000 CHF-re van szüksége mind a négy vevőnek.

 

Mind a négy vevő sikeresen átmegy a hitelbírálaton és aláírják a kölcsönszerződést.

 

 

2017. áprilisában az MNB a következő válasz adta nekem:

„A deviza számlapénz állománya az adott deviza saját monetáris rendszerében jön létre, pl. az euro esetén az eurozónában. A hazai bankrendszer pedig a deviza saját monetáris rendszeréből tud felvenni forrásokat, amelyek a hitelezéshez szükségesek. A forrásszerzést megteheti a deviza közvetlen megvásárlásával, illetve a devizacsere ügyletek révén is (deviza swap ügylet). Tehát a deviza számlapénz teremtése jellegéből adódóan nem történhet a hazai bankrendszerben.”

 

Mivel ezek alapján a (magyar) Király Bank nem tud CHF-et teremteni, rendelkezni kell mindenképpen CHF-kal. Olyan CHF-el, melyet a Svájci Nemzeti Bank hozott létre (jegybankpénz), mivel a svájci kereskedelmi bankok által létre hozott kereskedelmi CHF számlapénz csak az adott kereskedelmi bank keretein belül használható (ezek a kereskedelmi számlapénzek nem kerülhetnek a Király Bankhoz). Kérem, javítson ki, ha tévedek.

 

 

Kedves József! itt hiba van: miért ne kerülhetne a svájci kereskedelmi bankok által teremtett pénz a magyar bankrendszerbe? Vagy bármelyikbe? A szabad tőkeáramlás korában a pénzek szabadon utaznak. Mi köze van ehhez szegény svájci nemzeti banknak? Valamennyi valutaövezetben a valutaövezet jegybankja által teremtett jegybankpénz sokszorosa (akár százszorosa) forog, hagyja el az országhatárt, tér vissza stb stb. Tehát, amikor én mint Királyi Bank svájci frank hitelt veszek fel, az én partnerbankom azt bizony ugyanúgy könyveli le, mint egy normál svájci frank hitelnyújtást. Gondolja meg! Tud svájci bank magyar vállalatnak svájci frank hitelt nyújtani oly módon, hogy egyszerűen jóváírja a számláján? Hogy ne tudna! Kell ehhez bármi a svájci nemzeti banktól? Normál esetben semmi. Csak akkor, ha a nap végén, amikor a magyar vállalkozó az így megkapott svájci frankot olyan helyre juttatja, hogy kereskedelmi bankok már nem tudják egymás között rendezni. Ez a ritkább kifutás. Normál esetben kereskedelmi banki ügyletek eredőjeként a rendszer nullára zár és egyik jegybanknál sem történik semmi.

 

A bankok egymásnak vezetnek számlát, ezek a nostro és loro számlák. Jó esetben a nap végén a jegybankoknál semmilyen devizamozgás nincs, mert a kereskedelmi bankok egymás között elintézik a kiegyenlítéseket. A válság pont azért volt egy furcsa dolog, mert ez az olajozott gépezet leállt és a jegybankoknak kellett először egymással devizát cserélniük és utána a saját bankjaiknak adták azt tovább. Szóval a magyar devizahitelezés felfutása idején a svájci jegybank mérlege rezzenéstelenül stabil volt (mint a nekem többek által átküldött videóban a nagytudású Lentner professzor meg is mutatta – kát hogy a Nagytudású Professzor egy büdös szót sem ért a pénzteremtésből)

 

Ön nemrég ezt válaszolta:

A devizában denominált hitel ugyanúgy pénzteremtés, mivel a bank a forint folyószámlán írja jóvá. De a devizahitel forrása mégiscsak a bank által a pénzpiacon megszerzett olcsó devizaforrás.

 

A Király Bank rendelkezik 100.000 CHF-el (ha jól tudom nostro számlán van ez az összeg valahol külföldön Igen, épp ezt említettem az előbb) és 60 millió forinttal (egy másik számlán Ez mi ez a 60 millió forint??? Ezt nem egészen értem.).

 

 

1. változat Azt hiszem azt nem értem, hogy ha a Királyi Bank azonnal mind a 100 ezer CHF-et átváltja forintra akkor miért maradna változatlanul 100.000 svájci frankja?!?

Attila megkapja a saját deviza folyószámlájára a 100.000 CHF-et, azonban Anitának forintban kell fizetnie, így a Király Bank átváltja a frankot forintra. Attila kifizeti Anitának a 15 millió forintot.

A Király Banknál megmarad a 100.000 CHF és marad még 45 millió forintja.

Hopp! Valami nem stimmel. Ha a Királyi Bank átváltotta a 100.000 frankot forintra, akkor lenullázta  a nostro számláját és az MNB-nél vezetett számláján megjelent 15 millió forint, amit majd szépen átutal Anita bankjába.

A Király Bank a könyvelésében nyilván tartja, hogy Atilla adós 100.000 CHF-kal (követelés, eszköz), Anita betétje 15 millió forint (kötelezettség, forrás). Anita is a Királyi Banknál vezeti a számlát? Így még egyszerűbb, nincs semmi teendő.

 

 

Mivel a banknak van 100.000 CHF-je, semmi akadálya, hogy Béla is megkapja a 100.000 CHF-ot. Azonban neki is forintra van szüksége, a bank átváltja, Beáta megkapja a 15 millió forintot (ugyanúgy zajlik le minden, mint Attila és Anita esetében).

A Király Bank a könyvelésében már Béla is adós 100.000 CHF-kal (követelés, eszköz), Beátának is van betétje 15 millió forint (kötelezettség, forrás).

 

Mivel a banknak van még mindig  100.000 CHF-je, semmi akadálya, hogy Celi és később Dénes is megkapja a 100.000 CHF-ot.

 

Minden esetben a Király Bank ténylegesen az ügyfelei rendelkezésére bocsátotta a devizát. Mind a négy vevő a saját deviza számlájára megkapta a deviza kölcsönt.

 

Este a Király Bank megnézi, hogy aznap mit is csinált. Megdöbbenve tapasztalja, hogy a négy kölcsön ügylet során van összesen 400.000 CHF követelése, mellyel szemben van 60 millió forint kötelezettség (forrás). Nem! Abban az esetben amit Ön leírt a banknak semmilyen nyitott pozíciója nem keletkezik! Ha a bank eleve svájci frank hitelt vett fel, akko,r ahogy átváltja a sávjci frankot forintra meg is szűnik a nyitott pozíciója! Svájci frank hitelhez kétféleképpen juthatott a bank: clean bankközi hitelt vett fel (ezt leginkább anyabankoktól), vagy fedezett bankközi hitelt. Ennek tipikus formája a forint fedezet melletti devizahitel, azaz a swap. A swapnak mindig van implicit kamatlába – ez a hitel ára.

 

Csakhogy a bankok általában euróhitelt vettek fel és ebből svájci frankot kellett „csinálni”. Erre szolgált az euró-chf swap.

 

 

Tisztában van vele, hogy ez „nyitott deviza pozíció”, hatalmas árfolyam kockázata keletkezett. Tudja, hogy mint bank,  ilyen kockázata a jogszabályok szerint nem lehet. Azért, hogy a „kitettségét fedezze”, a Császár Bankkal köt egy swap ügyletet (kettős deviza csere) a következő képpen:

 

A Király Bank az eszköz állományából 60 millió forintot (jegybank pénz) honnan van ez a 60 millió a Királyi bank jegybanki számláján ?!? és miért is swappolná el? kell neki még hitel? azonnal átvált napi árfolyamon (150) CHF-ra (swap ügylet első cseréje) és kötelezettséget vállal arra, hogy egy év múlva ellenkező irányú cserét csinálnak. Megállapodnak előre az árfolyamban is. Ez a határidős árfolyam (forward árfolyam), mely 152-re jön ki. Így egy év múlva 60,8 millió forintot fog kapni, amikor vissza adja 400.000 CHF-et a Császár Banknak. A könyvelésében azt, hogy majd egy év múlva vissza kell fizetnie (cserélnie) a devizát a forrás oldalon tartja nyilván.

 

Így már van 400.000 CHF forrás, megszűnt a nyitott deviza pozíció.

 

  1. kérdés: mit kezd a Király Bank a 400.000 CHF-kal (amihez a swap ügylet keretében jutott), hiszen a már korábban meglévő 100.000 CHF-tól sem tudott megszabadulni. Én is ezt kérdezem! Remélem mire idáig eljut Ön is belátja hogy valami nagyon nem stimmel a példájában
  2. kérdés: ha a Király Bank az eszközei közül cserél el 60 millió forintot 400.000 CHF-ra, akkor az nyilvánvalóan az eszköz oldalon jelenik meg. Egy év múlva szintén az eszköz oldalon történik a pénzváltás (csere), akkor miként lehet ezt a forrás oldalon könyvelni? A swappot a mérlegen kívül könyvelték (akkoriban) és ma is csak a piaci értéke jelenik mega mérlegben. De mivel totálisan félreértette a swap ügyletet, ezért ebbe bele se megyek.
  3. kérdés: amennyiben a vevőknek nincs deviza számlája, akkor miként működik a „technikai számla”? Ki hozza létre, kit terhel a számla fenntartásának a költsége? A technikai számlára a hiteles ügyfélnek folyósítják a devizát, amit azonnal forintra is váltanak a számára (közben a bank is eladja a devizáját) és már a forint kerül a vevő számlájára.
  4. kérdés: szükséges-e a Király Banknak a pénzváltások során a pénzváltásról bizonylatot kiállítania? Nem. Miért kellene egy technikai számlán végrehajtott műveletről bármilyen bizonylat ?!?

 

2. változat

Amikor a Király Bank aláírja a négy vevővel a kölcsönszerződést, egyből beszerzi a szükséges devizát swap ügylet keretében. A swap csak fedezett hitelfelvételt jelent. Amikor már ténylegesen hozzá jutott a devizához, akkor utalja Attilának, Bélának, Cecilnek és Dénesnek a 100.000 - 100.000 CHF-et. Átváltja az összegeket forintra, majd a 15-15 millió forint Anitához, Beátához, Ceciliához és Dórához kerül.

 

  1. kérdés: Mit kezd a Király Bank a 400.000 CHF-kal, amihez a pénzváltás után jutott? Eladja. Ezért írtuk mindenütt, hogy a devizahitelezés permanensen erősíti a forint árfolyamát. Mert akkor még egyszer a pontos menet:
  • Királyi Bank felvesz partnerétől (anyabankjától, akárkitől) 400 ezer svájci frankot. Felveheti azonnal svájci frankban, de valószínűbb hogy euróban veszi fel, amit elswappol svájci frankra. Felveheti a hitelt fedezet nélkül, vagy forint fedezet mellett (huf-deviza swap).
  • Van 400 ezer svájci frankja valamelyik levelezőbankjánál vezetett nostro számláján. Folyósítja a technikai számlákra a 100-100 ezer svájci frankot és egyben eszközoldalon is lekönyveli ügyfeleinek a 100-100 ezer svájci frank hitelt. a svájci jegybank sehol nincs a képben.
  • Kimegy a devizapiacra és eladja a 400 ezer svájci frankot – amit a vevők le is emelnek levelezőbanki számlájáról és jegybanki számláján megjelenik a 60 millió forint. Ezzel párhuzamosan a technikai számláról eladja a vevő nevében saját magának a 100 -100 ezer frankot és jóváírja az ügyfelei avagy egyből az eladó számláján a 15-15 millió forintokat.

 

 

3. változat

A devizának csak a nyilvántartásban van szerepe. Miként a híres Kásler per másodfokú ítéletében kimondta a bíróság: A Kúriának ezt az ítéletét nem minősíteném: sajnos sült marhaság és ebből ered minden zavar azóta is. Nem tehetk róla hogy a jogászok egy fikarcnyit sem értenek a pénzügyekhez. Én többet értek a joghoz, csak azért hangsúlyozom , hogy nem vagyok jogász mert nem akarom minősíteni a magyar (és nemzetközi) bíróságok néha hajmeresztően ostoba ítéleteit.

 

„A kölcsön jogügyletben devizaértékesítés – eladás és vétel – tehát nem történik, ezért az eltérő vételi folyósítás kori, és eladási törlesztési árfolyamon a hitelező különbözeti árrést nem alkalmazhat. „Mintha vétel” és „mintha eladás” jogilag nem létezik – értelmezhetetlen –, a „virtuális szolgáltatásért” pedig legfeljebb „virtuális ellenérték” jár.”

 

A Kúria később (tájékoztató a Gfv.VII.30.160/2014. számú ügyben hozott elvi határozatról – 2014. június 3.) így fogalmazott:

„A támadott szerződési feltételeket, a perben eljárt bíróságokkal egyezően, a Kúria is tisztességtelennek találta, mivel a Kúria 6/2013. Polgári Jogegységi határozata 1.) pontjában már kifejtetteknek megfelelően deviza alapú kölcsönszerződések esetén nem kerül sor átváltásra csak átszámításra, amelyért a pénz átváltásakor szokásos díjazás nem jár. A különnemű árfolyam alkalmazásából a pénzügyi intézményeknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, ami tisztességtelen.”

Sajnos, ez a nem kerül sor átváltásra csak átszámításra végleg megzavarta a fejeket. Ha tényleg nem lett volna deviza a devizahitel mögött akkor hogy tudott volna a bank olcsó hitelt adni ?!?!?

 

Ez alapján a Király Banknak nem szükséges a kölcsön ügylethez CHF-et beszereznie, hiszen a CHF csak a számolásban vesz részt. A kölcsön adott 15-15 millió forintot a Király Bank csupán átszámolja CHF-re, és az adóstól a továbbiakban 100.000 – 100.000 CHF megfizetését követeli. Az adósok forintot kapnak, a Király Bank később számolja ki az adósságot devizában.

Csakhogy miért olyan elmebeteg a Királyi bank, hogy ha ő a forint forrást 10 százalékon szerzi meg, akkor azt 4 százalékon kihitelezze ?!?!? Mert igaz ugyan, hogy a bank a hitelt pénzteremtéssel nyújtja, de ennek banküzemileg vannak likviditási korlátai és a nap végén a bankközi piacon neki kell beszereznie a hiányzó forrást. Ha pedig olyan olcsó forintforrása van, amihez 2 százalékon jutott, akkor miért nem nyúkt forinthitelt 4 százalékon? Akkor miért trükközik ezzel a devizatörténettel? Akár merről nézzük is: a bank devizát vett fel hitelbe, ezért tudott olcsó devizahitelt nyújtani. Ez akkor is így van, hogy miután kölcsönvette el is adta.

 

Az 1. változathoz hasonlóan ebben a változatban is este észleli a Király Bank, hogy nyitott deviza pozíciója keletkezik és gyorsan köt deviza swap ügyletet.

 

  1. kérdés: Mit kezd a Király Bank a 400.000 CHF-kal, amihez a swap ügylet után jutott?

 

2013. május 31.-én Dr. Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek elnöke egy tartalmas válaszlevelet küldött a Kúria kérdéseire. Részletek:

 

kiraly---2.-kerdes---kep---01.png

 

kiraly---2.-kerdes---kep---02.png

       

 

  1. kérdés: Valóban van a devizaswap és devizacsere ügylet esetén költsége a banknak, melyet a kamatkülönbségből számolnak ki? A két fél közül, mi alapján dől el, hogy ki fizet a másiknak?
  2. kérdés: A devizaswap és devizacsere ügylet végén nem határidős árfolyamon cserélik vissza a devizákat (névleges tőkeösszeg)?

 

Legalább három olyan szerződéstípust ismerek, ahol nem devizában történik a kölcsönszerződések nyilvántartása (lefuttatása), hanem forintban. A szerződésekben a kölcsön összege forintban van meghatározva, a törlesztő részletek szintén. Van azonban a kamat mellett egy „költség”, mely az aktuális árfolyamtól függ. Az egyik példa:

 

 

kiraly---2.-kerdes---kep---03.png

 

Az alábbi könyvemben a 43. oldaltól ismertetem a másik két ilyen elszámolású szerződést is:  http://mek.oszk.hu/18300/18356/ )

  1. kérdés: Ismert volt Ön előtt, hogy vannak ilyen deviza elszámolással rendelkező devizahitelek is? Olyanok, ahol a forint törlesztőrészletet lényegében megszorozzák az aktuális árfolyammal és elosztják a szerződéskötéskor lévő árfolyammal?

 

 

Egyet értek a március 10.-i válaszában írttal:

 

drága forintforrásból nem lehet olcsó devizahitelt nyújtani

 

Ez így van akkor, ha a bank nincs tisztában azzal, hogy a forint le fog értékelődni, és így az egyre növekvő forint törlesztő részletek „kitermelik” a drága forintforrást. Teljesen egyértelmű, ha nincs forint leértékelődés, akkor hatalmas veszteség a banknak, ha forint forrásból nyújt devizahitelt.

 

Várom válaszát, üdvözlettel:

 

Szabó József

 

 

2019. 03. 30.