Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.12.21

Keresd meg az elutasításban, hogy hol csúsztat a Legfőbb Ügyészség!

elutasit---kep-01.png

 

Keresd meg az elutasításban, hogy hol csúsztat a Legfőbb Ügyészség!

Íme az elutasítás:

 

P.KvFG. 10.676/2021/1-I.

SZABÓ JÓZSEF ÚRNAK

elektronikus úton

 

Tisztelt Szabó József Úr! A Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztályán 2021. november 21. napján, elektronikus úton, az EPAPIR-20211121-1306 számú azonosítóval benyújtott kérelmével kapcsolatban a következőkről tájékoztatom:

 

1.)

Szabó Úr beadványa arra irányul, hogy az ügyészség kezdeményezzen jogegységi eljárást a Kúria 2013. december 16. napján kelt, 6/2013. számú, a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló Polgári jogegységi határozata ellen, mert az félrevezető állítást is tartalmaz. Beadványához mellékelte a Magyar Nemzeti Bankhoz (mint pénzügyi fogyasztóvédelmi hatósághoz, a továbbiakban: MNB) és a Kúriához 2021. augusztus 22-i dátummal címzett kérelmét, és az arra kapott válaszokat is. A Kúria Elnökhelyettesének 2021.El.I.H.678/2. számú tájékoztatása szerint a legfőbb bírói szerv nem észlelte azt, hogy a jogegységi eljárás megindításának feltételei fennállnak. Az MNB is arról tájékoztatta Szabó Urat, hogy a megkeresésében foglaltak szerint, jogszabályi rendelkezés alapján, az MNB eljárása nem kezdeményezhető.

 

2.)

Az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 24/A. § (3) bekezdéséből következően a beadványozót a Legfőbb Ügyészség tájékoztatja arról, hogy a beadványban foglaltak alapján a legfőbb ügyész gyakorolja-e az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 11. § (2) bekezdés d) pontjában biztosított hatáskörét.

Az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdése szerint a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. A jogegységi igény érvényesítése valamely elvi kérdésben követendő jogi álláspont kialakítását célozza. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. és 33. §-ai alapján – mely jogszabályhelyekre Szabó Úr is hivatkozik beadványában – jogegységi eljárásnak, egyéb, jelen jogkérdés szempontjából nem releváns kérdések mellett, akkor van helye, ha a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, és azt a legfőbb ügyész indítványozza. Az Ütv. 11. § (2) bekezdés d) pontjának első fordulata alapján – mely jogszabályi rendelkezésre szintén hivatkozott beadványában Szabó Úr –, a legfőbb ügyész jogegységi eljárást kezdeményezhet a Kúria előtt.

A Bszi. értelmében a jogegységi eljárást akkor kell lefolytatni, ha azt a jogosult indítványozza és indítványában eldöntendő elvi kérdés van. A jogegységi eljárás tárgyi keretét az képezi, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kérik a jogegységi határozat meghozatalát. Annak eldöntése, hogy van-e eldöntendő elvi kérdés, azt kell vizsgálni, hogy a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása végett szükséges és indokolt-e jogegységi határozat meghozatala. Ebből következően a legfőbb ügyész is kizárólag abban az esetben jogosult a Kúria jogegységi eljárása indítványozására, amennyiben annak a Bszi-ben meghatározott valamennyi feltétele együttesen fennáll.

Szabó Úr kérelme alapján jelen ügyben azt kellett megítélni, hogy a joggyakorlatot, illetve az ítélkezési gyakorlatot érintő, elvi jelentőséggel bíró olyan jogkérdés felmerült-e, amelyre figyelemmel szükséges a Kúria 6/2013. számú jogegységi döntésének megváltoztatása. A rendelkezésre álló adatok alapján az ügyészség nem tapasztalt a hatáskörébe tartozó olyan joggyakorlatot (köztük olyan ítéleti rendelkezést vagy jogi álláspontot), amely a 6/2013. számú Jogegységi határozattal ellentétes lenne. Emellett nem került az ügyészség látókörébe olyan európai uniós bírósági döntés sem, amely olyan jogkérdést tartalmazna, hogy az alapján – a Bszi-ben foglalt jogszabályi előírásoknak megfelelően – a jogegységi kezdeményezés felvetődhetne, továbbá Szabó Úr sem jelölt meg olyan körülményt, mely erre okot adna.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a jogegységi eljárás törvényi feltételei nem állnak fenn, jogszabályi feltételek hiányában pedig nincs törvényes lehetőség, az Ütv. 11. § (2) bekezdés d) pontjában szabályozott jogkör gyakorlására nincs mód.

 

3.)

Beadványában foglaltakkal kapcsolatban indokolt rámutatni a következőkre. Bár a Kúria döntése meghozatalánál figyelembe vette a PSZÁF 2013. május 31-én kelt tájékoztatását is, azonban a sérelmezett jogegységi határozat csak az alábbiakat rögzítette: „A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a Kúria részére 2013. május 31-én adott tájékoztatás szerint, a 2001-2008 közötti időszakban a pénzügyi intézmények sem láthatták előre a jövőbeni árfolyamváltozásnak sem a mértékét, sem az irányát.” A legfőbb bírói szerv jogi álláspontja nem a PSZÁF nyilatkozatára épült, hanem kifejezetten a bírói gyakorlatot elemezte, és figyelembe vette az akkori jogszabályi keretek között más szervek véleményét is.

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztálya korábban már tájékoztatást adott Szabó Úrnak a polgári jogegységi eljárás jogintézményének tartalmáról, kezdeményezésének ügyészségi feltételeiről, továbbá arról, hogy Szabó Úr álláspontjával ellentétben a bíróságok nem automatikusan alkalmazzák a Kúria polgári jogegységi határozatait döntéseik meghozatala során. A korábbi állásfoglalásokban kifejtettek ezért jelen beadványa tárgyában is irányadóak.

Tájékoztatom, hogy a legfőbb ügyész Ütv. 11. § (2) bekezdésének d) pontjában biztosított jogköre gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspont ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, az esetleges erre irányuló kérelmet a Legfőbb Ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi.

 

Kérem a fent írtak szíves tudomásulvételét.

Budapest, 2021. december 16.

Tisztelettel: Pintérné dr. Hunyady Orsolya legfőbb ügyészségi ügyész

 

 

A beadványomról:

Elsőként az MNB-hez, mint Állami Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Hatósághoz és a Kúriához mint „félrevezetett” félhez fordultam ezzel az alapos elemzéssel:

A PSZÁF alaposan félrevezette 2013-ban a Kúriát - értékelés 2021-ben

"Ami 2013-ban csupán gyanú volt, az már mára bebizonyosodott: a PSZÁF úgy alakította ki a válaszait, hogy az erre alapuló bírósági döntések ne okozzanak komoly gondot a bankrendszernek. Hiába hördültek fel a politikusok, a sajtó - a Kúria az elvárásnak megfelelő ítéletet hozott."

 

https://mek.oszk.hu/22300/22368/

 

Miután az MNB és a Kúria is azt válaszolta, hogy nem kíván a beadványommal foglalkozni, a Legfőbb Ügyészséghez fordultam. Az elutasító választ már ismeritek...