Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


kérdések Matolcsy miniszter úrhoz - 2011.03.14.

2011.03.14

 

Dr Matolcsy György Nemzetgazdasági Miniszter úr részére          ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu
 
 
Tisztelt Miniszter úr!
 
 
A nemrég alakult Hiteles Mozgalmat alapítói azért kezdeményezték, hogy elősegítsék a hitelesek problémáinak megismerését, külön válasszák az előítéleteket a valóságtól, segítséget nyújtsanak a valós megoldások megtalálásában, kidolgozásában.
 
Szeretnénk Önhöz fordulni néhány kérdésünkkel. Reméljük, hogy a kapott válaszok alapján pontosabb képet kapunk a fennálló helyzetről, valamint a Minisztérium és a Kormány terveiről.
 
1. A gazdasági világválság, a krízis miatt a kormányunk rendkívüli lépéseket tett, hogy javítsa az ország pénzügyi egyensúlyát. Mi hitelfelvevők nem tudunk bevételt növelni, úgy, mint a kormány: extra adók kivetésével, a magánnyugdíj megtakarítás átcsoportosításával. Valamint a kiadásainkat sem tudjuk csökkenteni a növekvő élelmiszer, üzemanyag, közüzemi árak miatt. A kedvezőtlen nemzetközi helyzet, a növekvő munkanélküliség viszont minket is rendkívül hátrányosan érint.
Rajtunk kívül álló okok miatt a deviza alapú jelzáloghitel törlesztéseink tartósan 50-80%-al nőttek. Otthonainkat terhelő jelzálog sok esetben meghaladja ingatlanjaink értékét. A bankok több esetben a felvett kölcsön többszörösét kérik már. Behajtó cégek, gátlástalan „vállalkozók” értékének töredékéért szerzik meg otthonainkat. Most türelmetlenül várják a nagy üzletet, a kilakoltatási moratórium feloldását.
Miért nem tekintik vis major helyzetnek a Minisztérium a kialakult állapotot?
 
2. A rendszerváltást követően, 1991-ben, a hosszú lejáratú kedvezményes 3%-os lakáshitel kamatokat a rendkívüli helyzetre való tekintettel felmondta az állam, és piaci kamatozásúra alakította. Most miért nem látja szükségét az állam, hogy beavatkozzon a „szerződésekbe” az állampolgárai érdekében?
 
3. Hogyan lehetséges, hogy a Nemzeti Adóhivatal vagy bármelyik pénzintézet inkasszáláskor, elveheti a gyermek vagyonát is, a családi pótlékot is, árvaellátást is, özvegyi nyugdíjat is, stb., mindent, ami a hiteles bankszámláján éppen van? Ez a gyakorlat megfelel-e a gyermekvédelmi törvényben  (1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) foglaltaknak? Kilakoltatásnál figyelembe veszik-e gyermekek jogait?
6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.
7. § (1) … A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani
18. § (1) A jogosult gyermek számára
a) a települési (fővárosi kerületi, a továbbiakban együtt: települési) önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot,
b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást
állapít meg.
45. § ( (3) A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető. A 14. évét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet.
 
4. Gondolt arra, hogy az áprilisi kilakoltatások megkezdésével gyermekek ezrei kerülhetnek hatósági gondozásba vételbe? Hiszen a sorsuk ez lesz, amennyiben a szülő hajléktalanná válik. Fel van készülve az Ön által vezetett minisztérium arra a több százmilliós költségre, melyet a kilakoltatott gyermekek állami gondozása jelent majd?
 
5. Az önkormányzatok 1.000 milliárd Ft-os adóssággal küszködnek, nem tudják ellátni meglévő feladataikat sem. Mire alapozzák, hogy az önkormányzatoknak lesz lehetőségük, szakmai felkészültségük és leginkább elegendő pénzük a bajba jutott ingatlanokat megvásárolni, fenntartani és bérbe adni?
 
6. Milyen kormány vagy minisztériumi döntések tették lehetővé a bankoknak a deviza alapú jelzáloghitelezés elkezdését 2003-ban? Szükség volt-e ehhez valamilyen engedélyre a bankoknak?
 
7. A döntéshozók akkor, 2002-2003 között, végeztek-e hatástanulmányt, kockázat elemzést? Kérjük ezeket nyilvánosságra hozni, ha a honlapjukon esetleg nem érhető el.
 
8. Igazak-e azok az információk, hogy a környező országokban nem számoltak a bankok külön vételi és eladási árfolyammal, hanem középárfolyamot használtak a „deviza alapú” hitel folyósítása és törlesztése során?
 
9. Mikor lesz elérhető a Minisztérium honlapján az Eszközkezelő koncepciója? Nem gondolja, hogy amíg ez nem áll fel, addig kegyetlenség engedélyezni a kilakoltatásokat?
 
10. A parlamentben a kormánypárti képviselők elutasították a magáncsőd törvény megtárgyalását. (2010. évi törvény a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról T/1273). Tervez-e ehhez hasonló szabályzást a Minisztérium? Nem gondolja, hogy amíg ez nem áll fel, addig kegyetlenség engedélyezni a kilakoltatásokat?
 
11. Mekkora költségvetési kiadást jelent 2010-2013 években, az Önök kormányzása alatt a kamattámogatott Ft hitelek támogatása? Vannak-e olyan terveik, hogy ekkora összeggel támogassák a bajba került devizahiteleseket? A beszedett bankadóból miért nem lehet erre fordítani?
 
12. Teljesen biztos Ön abban, hogy az eddigi kilakoltatások során a közreműködök (bankok, faktoring cégek, behajtók, közjegyzők, földhivatali dolgozók, ügyvédek, árverezők stb.) mind korrektül jártak el?
Ezzel kapcsolatban semmilyen visszaélésre utaló információ nem jutott még el Önhöz?
 
13. Tervezik-e, hogy szúrópróba szerűen ellenőrzik 40-50 kilakoltatás teljes folyamatát? Hajlandók-e büntetőjogi feljelentést tenni, ha súlyos visszaéléseket, törvénytelenségeket találnak?
 
14. Egyetért-e azokkal a tanácsokkal, hogy most kell ingatlant venni, mert most hamarosan, olcsón (a piaci ár 40-60%-án) meg lehet venni a kilakoltatott hitelesek otthonát?
 
15.   A problémák már a válság beköszöntése, 2008 ősze óta mindenki számára ismertek. Miért nem tesz végre lépéseket a kormány a saját állampolgárai megsegítésére?
 
16.   Nem tart-e attól, hogy több tízezer család kilakoltatása, olyan nemzeti tragédia lesz, amilyen a II. világháború óta nem érte az országot?
 
 
A kérdéseket összeállították a Hiteles Mozgalom alapítói a támogatóik közreműködésével.
 
 
 
Budapest, 2011.03.14.      
 
 
 
Tisztelettel:
 
 
                                   a Hiteles Mozgalom alapítói
                                   www.hitelesmozgalom.eoldal.hu
 
 
Kérdéseinket az ügy fontosságára való tekintettel és elősegítendő a gyors válaszadást, elküldjük az országgyűlési képviselőinknek és válaszokat is feltesszük honlapunkra.
 
Tájékoztatásul kapja még
Dr. Nagy Róza közigazgatásért felelős államtitkár és  Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán stratégiai államtitkár