Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2013.11.20

kérdések az Ügyészséghez

 Tisztelt Ügyészség!

 

ugyeszseg-logo.jpg

 

Két, az Ügyészség által indított lakossági kölcsönnel kapcsolatos, Legfelsőbb Bíróságot is (jelenleg Kúria) megjárt perről tudunk.

 

Az egyik a Partiscum per néven ismert.

 

„A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó u. 26., ügyintéző: dr. Tőröcsik László legfőbb ügyészségi ügyész) által képviselt Csongrád Megyei Főügyészség (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) felperesnek, dr. Gyenge Zoltán ügyvéd (6725 Szeged, Alföldi u. 32.) által képviselt PARTISCUM XI. Takarékszövetkezet (6720 Szeged, Horváth Mihály u. 1/B.) alperes ellen általános szerződési feltételek megtámadása” 

Gfv.IX.30.221/2011/6.szám

 

A másik évekkel korábban volt, szinte már elfeledett.

 

"A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Pálvölgyi Ferenc főosztályvezető ügyész által képviselt felperesnek, dr. Nagy András ügyvéd alperes ellen általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Bíróságnál 15.G.40.441/2006. szám alatt indult és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.095/2007/8. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen az alperes által 27. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet.”

Gfv.IX.30.316/2008/8.szám

 

 

Néhány fontos részlet a két ítéletből:

 

E rendelkezések szerint az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.

 

 

 

A jogszabályhely az árazási elvek tartalmáról is rendelkezik. Kimondja, hogy a módosítás csak a kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet {(4) bekezdés a) pont}, hogy a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését is érvényesíteni kell, ha valamely feltétel változása ezt indokolttá teszi {(4) bekezdés b) pont}, hogy tényleges hatásuk arányában, együttesen kell figyelembe venni a kamat, díj vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket {(4) bekezdés c) pont}, továbbá hogy a díjat vagy költséget évente legfeljebb a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni {(4) bekezdés d) pont}.

 

 

 

Objektív okként a nyelvtani értelmezés szerint is csak olyan külső körülmény vehető figyelembe, melynek előidézésében a felek sem külön-külön, sem együttesen semmilyen szerepet nem játszhatnak, melynek bekövetkeztére a feleknek semmiféle befolyása nem lehet. Ezt az álláspontot erősítik meg a Hpt. szempontjából háttérjogszabálynak minősülő Ptk. 228-229. §-ainak rendelkezései is.

A tételes meghatározás követelményének csak akkor felel meg a szerződés, ha az ok-lista teljes körűen és nem példálózva jelöli meg az egyoldalú szerződésmódosításra alapot adó körülményeket, tehát ha az ok-lista egy olyan zárt rendszer, amely a figyelembe vehető tények és körülmények taxatív felsorolását tartalmazza.

Az okokat pontosan, egyértelműen, ellentmondásoktól mentesen kell megjelölni, ahogy azt a Ptk. 228. § /3/ bekezdése a szerződési feltételek vonatkozásában is megkívánja.

Ezek a legfontosabb elvárások az ok-lista tartalmával, azaz az egyoldalú szerződésmódosítás okainak meghatározásával kapcsolatban.

 

 

 

Csak olyan körülmények változása adhat alapot a kamat, a díj, a költség tekintetében az egyoldalú szerződésmódosításra, mely körülményeket a szerződéskötéskor is figyelembe vettek a kamat, a díj és a költség meghatározásakor és mely körülmények változása tényleges hatást gyakorol a kamat, a díj, a költség mértékére.

 

 

 

A bekövetkezett változásnak meg kell haladnia a normálisan vállalható üzleti kockázat mértékét, jelentéktelen, érdemi hatást nem kiváltó változás nem adhat alapot a szerződés módosítására. A módosítás mértékének arányban kell állnia a bekövetkezett változás hatásával.

 

 

 

A Ptk. 2006. március 1-jétől hatályos 209. §-ának (1) bekezdése szerint tisztességtelen az ÁSZF, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. Az új jogszabályhely még példálózó felsorolást sem ad arra vonatkozóan, hogy mely kikötések tekinthetők tisztességtelennek. Az új jogszabályi rendelkezésből is levezethető azonban, hogy ha az ÁSZF-t alkalmazó hitelező jogszabályba ütköző feltételt kényszerít a fogyasztóra, az nem csupán a jóhiszeműség és tisztesség megsértésének, hanem indokolatlannak és a fogyasztóra hátrányosnak is tekintendő

 

Osztotta a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy az ÁSZF 29. pont (i) alpontjának első fordulata - a felmondás lehetőségének bármely szerződésszegés esetére történő kikötése - tisztességtelen. Az tény, hogy nincs olyan jogszabály, amely csak bizonyos szerződésszegések esetére biztosítja a hitelező részére a felmondás jogát. A támadott szerződési feltétel azonban azonnali hatályú felmondást tesz lehetővé bármely szerződésszegés esetére. A Ptk. a súlyos jogkövetkezménnyel járó azonnali hatályú felmondás eseteinek szabályozásánál olyan felmondási okokat fogalmazott meg, amelyek az adós rosszhiszemű, csalárd magatartásával, a szerződés gazdasági rendeltetésének meghiúsulásával a hitelezők biztonságának a megóvásával vannak összefüggésbe. Ez a törvényi diszpozivitás megfelelően biztosítja a kockázatok elosztását. Ezt az egyensúlyt azonban indokolatlanul és egyoldalúan megbontja a vitatott szerződési feltétel, amely a szerződés teljesítését, a hitelező érdekeit nem veszélyeztető kötelezettségek megszegését is aránytalanul súlyos jogkövetkezménnyel sújtja

 

 

 

Nem volt jogszabálysértő a 29. pont (i) alpontjának második fordulatában foglalt annak a kikötésének az érvénytelenítése sem, miszerint a felszólítás postára adásától számított 8 nap elteltével a felszólítás kézbesítésének igazolása nélkül is jogot biztosít a hitelezőnek a szerződés felmondására. A felszólítás címzett jognyilatkozat. Akkor hatályosul, ha az a másik félhez megérkezik. A felmondás előtti felszólítást a Ptk-nak a kölcsönös együttműködésre vonatkozó követelménye kívánja meg. Ennek pedig nem felel meg a vitatott kikötés, mert a felhívás nem tudja betölteni a rendeltetését, ha nem biztosított a fogyasztó számára annak megismerése. Ugyanakkor nem biztosított a fogyasztó részére annak ellenőrizhetősége sem, hogy a felmondás gyakorlásának egyik - kikötött - feltételének valóban eleget tett-e a hitelező.

 Ilyen körülmények között az alperesnek az a "vállalása", hogy a felszólítással lehetővé tegye az elmulasztott kötelezettség teljesítését csupán látszata az együttműködésnek, amely a kézbesítési vélelem kikötésével elkerülhető lett volna.

Aki figyelemmel követi a devizahiteles (deviza kölcsön és deviza elszámolású forintkölcsön) pereket, azoknak ismerősek az idézett megállapítások az első és másodfokú ítéletekből.

 

A megállapítások nem csak a korábbi és a mostani ítéletekből ismerősek.

 

Még a devizahitelezés elterjedésének legelején, a forintkölcsönöket vizsgálta a GVH és készített egy alapos jelentést. Egy évvel később pedig Kormány hozott létre egy bizottságot:

 

A gazdasági Versenyhivatal jelentése a jelzáloghitelezés tárgyában folytatott ágazati vizsgálatról - 2005

Lakossági Pénzügyi Szolgáltatásokat Vizsgáló Szakértői Bizottság -2006

 

Néhány fontos részlet a két vizsgálati anyagból:

 

Mivel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége jelentős piaci hatalmat teremt a pénzügyi szolgáltatók oldalán, a Bizottság álláspontja szerint érdemes a kérdés jogi szabályozását újragondolni.

 

Ma általánosan alkalmazott, jellemző üzletszabályzati és általános szerződési feltétel: a bank jogosult a hitel ügyleti kamatát, egyéb költségét és erre vonatkozó szerződési feltételeit egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, a lakossági hitelek kockázati tényezőinek alakulása és a bank forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége változik. Az egyoldalú szerződésmódosítás ilyen feltétele a gyakorlatban a pénzügyi intézmény javára korlátlan, indoklás nélküli módosítást alapoz meg.

 

A Bizottság álláspontja szerint az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége jelentős piaci hatalmat teremt a pénzügyi szolgáltatók oldalán, éppen ezért indokolt lehet a szerződésmódosítási lehetőség szabályozási szintű korlátozása. A jelenlegi szabályozás, illetve gyakorlat alapján a pénzügyi szolgáltatók szerződésmódosítási joga indokolatlanul széles körre terjed ki, annak nincsenek megfelelő korlátai, valamint a fogyasztók informálása a változtatásról meglehetősen korlátozott, így gyakorlatilag a fogyasztók teljesen kiszolgáltatottak az ilyen jellegű módosításokkal szemben. Emiatt a Bizottság úgy véli, hogy érdemes a kérdés szabályozását újragondolni, és szűkebben megvonni a módosítási lehetőségek körét, illetve a módosítás mértékét valamilyen objektív igazolható mércéhez kötni.

 

 

A fogyasztó nem kellő tájékozottságát eredményezi az általános banki gyakorlat is, hogy lakáshitel szerződések szerződéses kötelmeinek körébe tartozó feltételek – maguk a szerződések (kölcsön-, jelzálog, kezes, közjegyző előtti kötelezettség vállalás, egyéb), a kapcsolódó általános szerződési feltételek, a hitelintézet általános üzletszabályzata, esetleges üzletági üzletszabályzat és a Hirdetmények – valamelyike az adott szerződés részévé teszi a mindenkor hatályos üzletszabályzatot és hirdetményt. Ez azt eredményezi, hogy a hosszúlejáratú kölcsön futamideje alatt bármilyen később születendő – a szerződéskötés idején még nem ismert – feltételt el kell fogadjon az ügyfél. Az ilyen egyéb feltételek miatt jelentkező valós kockázatok megismerése szinte lehetetlen az ügyfelek számára. A szerződések, s a kapcsolódó háttérfeltételek bonyolultságát, lényegi kockázati pontjainak nehéz, szinte a lehetetlenség határát súroló megértési problémáit még a közjegyzői közreműködés sem tudja érdemben enyhíteni.

 

A hatásos verseny feltétele ugyanakkor a jól tájékozott, megalapozottan és jól választani képes fogyasztó. Mint látjuk azonban – a szükségszerű ismerethiányból, laikusságból fakadó korlátozott racionalitás, az információ bőségéből, és a szelekció hiányából illetve torzítottságából fakadó fogyasztói döntési eltérések, továbbá a döntési helyzetet jellemző időhiány miatt – a fogyasztói döntések kevéssé képesek kikényszeríteni a kínálati oldal hatásos versenyét, ezen belül különösen a valódi árverseny intenzitásának növekedését.

 

A problémák jelentős része a PSZÁF előtt is ismert volt. A PSZÁF 2006-ban ajánlást adott ki:

 

A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006. (XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről.

 

Három pont az ajánlások közül:

 

III. A hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elvei

15. A pénzügyi intézmény az ügyfeleivel kötött szerződéseiben rögzítse azokat az alapos okokat, melyek bekövetkeztekor jogosulttá válik a szerződés meghatározott feltételének egyoldalú módosítására. A pénzügyi intézmény csak akkor éljen az egyoldalú szerződésmódosítás jogával, ha a szerződésben rögzített feltétel ténylegesen bekövetkezett. Egyúttal közvetlenül (pl. külön levélben vagy számlakivonaton és ne csak hirdetmény útján) tájékoztassa ügyfelét az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosításról. E tájékoztatás tartalmazza mind a módosult dokumentum megjelölését, mind az új rendelkezést is.

 

16. A pénzügyi intézmény az egyes konkrét díjelemekhez, kamatokhoz kapcsolva határozza meg azokat az okokat, eseményeket, amelyek bekövetkezésekor él díjváltozást eredményező egyoldalú szerződésmódosítási jogával. A megjelölt ok, esemény szervesen kapcsolódjon az adott szerződési elemek pénzügyi intézményeknél jelentkező költségtartalmához. (A jegybanki kamatváltozás például nem lehet indok a kezelési költség emeléséhez.) Az ok, esemény bekövetkezésének egyértelműen megismerhetőnek kell lennie.

 

17. Az adott egyoldalú szerződésmódosítás végrehajtásakor a pénzügyi intézmény mindig részletezze (például sajtóközleményben, honlapján megjelenő tájékoztatójában) azokat a közgazdasági, piaci indokokat melyek alapján a szerződésmódosítás mellett döntött. Legyen különös figyelemmel arra, hogy a (megemelt) költségek álljanak arányban a nyújtott szolgáltatásokkal. A díjemelkedés a felmerülő, valós költségek fedezetét szolgálja, ne csupán a bevételek növelését vagy máshol jelentkező veszteség fedezetét

              

Szeretnénk választ kapni az alábbi kérdésekre:

 

1. A sikeres pereket követően, a problémákat megismerve, miért nem indított az Ügyészség a többi pénzintézet ellen is vizsgálatot illetve pert?

2. Ellenőrizték-e, hogy a pervesztes pénzintézetek változtattak-e szerződési gyakorlatukon?

3. Ellenőrizték-e hogy a pénzintézetek eleget tettek-e a bírósági ítéletben előírtaknak?

4. Hány lakossági bejelentés érkezett az elmúlt öt évben az ügyészséghez lakossági deviza és forint kölcsön ügyben?

5. Van-e folyamatban jelenleg ügyészségi eljárás, vizsgálat lakossági deviza és forint kölcsönnel kapcsolatban?

6. Az elmúlt hónapok bírósági ítéletei nem vetették még fel az Ügyészségnél azt a gondolatot, hogy nagy értékű, bűnszervezetben elkövetett csalásról van szó? Akkor sem merült fel ilyen gondolat, amikor évekkel ezelőtt elhangzott a Parlamentben, hogy a bankok „megtévesztették és becsapták” a magyar állampolgárokat, amikor elhangzott a Magyarország miniszterelnökének szájából, hogy „az nem megy, hogy egy országban egymillió embert becsapjanak” a devizahitelezés kapcsán a bankok?

7. Milyen terveik vannak a devizahitelezéssel kapcsolatban?

8. Fenn tartják véleményüket, hogy a deviza elszámolású forintkölcsönöknél a vételi-eladási árfolyam alkalmazása (az árfolyamrés) a kölcsönfelvevőnek nem okoz költséget és hogy az árfolyamrést nem a bankok határozzák meg saját maguk?

 

 

Várjuk válaszukat és intézkedésüket.

 

Üdvözlettel:

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány

 

 2013. november 19.